Komoly felzúdulás követte Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi videóját a jövőre érkező új napelemes elszámolási módokról. A sokak, köztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség által megfogalmazott véleménnyel szemben azonban napelemeket telepíteni továbbra is megéri. A megtérüléshez viszont szemléletváltásra van szükség.
Lantos Csaba megszólalása annak ellenére vert nagy hullámokat, hogy lényegi újdonságot igazából nem mondott. Az már évek óta tudható, hogy szaldós elszámolású szerződést idén december 31-e után nem lehet kötni. Az év eleje óta az is ismertté vált, hogy legfeljebb 10 évig maradhatnak a napelemtulajdonosok a szaldóban és a jövő évtől az éves elszámolás havira fog változni. Ez kétségtelenül teljesen új szituációt teremt, úgyhogy szemléletváltásra van szükség mind a napelemtulajdonosok, mint a napelemes cégek részéről. Eddig a nulla forintos villanyszámla volt a varázsszó és egy jól méretezett rendszerrel könnyűszerrel elérhető is volt. Ezt bruttó elszámolás mellett már nem lehet megvalósítani, helyette az önfogyasztás növelése lesz a legfontosabb szempont.
„Ha egy nagyobb családi házhoz szükséges, 5 kW-os napelemrendszer árát elosztjuk a várható élettartama, vagyis 30 év alatt megtermelt energiával, akkor 20-25 forint/kWh körüli összeget kapunk. Ennyibe kerül a saját termelésű energia. Ez egy fix szám, hiszen csak a telepítésnek vannak költségei, utána az áramtermelés a gyakorlatilag nulla karbantartási igényű napelemmodulokkal már ingyenes” – számol Kujáni Péter, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagvállalata, az Energiatakarék szakértője. „Ezzel az energiával alapvetően két dolgot tehetünk: felhasználjuk azonnal, vagy eladjuk a szolgáltatónak 5-10 forintért. Akitől aztán később 38 vagy 70 forintért fogjuk tudni visszavásárolni a jelenlegi tarifák szerint. Nem kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Emellett nem túlságosan merész tipp kijelenteni, hogy harminc év alatt fog még emelkedni az áramár, a napelemekről viszont változatlanul 20-25 forintért jön majd minden kilowattóra.”
Az új keretek között a tulajdonosok akkor járnak jobban, ha az áramfogyasztásuk lehető legnagyobb hányadát napközbenre ütemezik, amikor a napelemmodulok teljesítménye a csúcson van. Például beprogramozzák a bojlert, a mosógépet vagy ha megtehetik, akkor töltik a villanyautót, esetleg rásegítenek a fűtésre. Akkumulátorokkal pedig az év 8-9 hónapjában minden megtermelt energia elhasználható helyben, de ez kétségtelenül egy költségesebb, kiegészítő beruházás. A többi viszont leginkább csak odafigyelést igényel a tulajdonosoktól – ezzel kapcsolatban gyakorlati példák is elhangzanak a Világos, mint a Nap! podcast adásában. A napelemes cégeknek is váltani kell: a rendszerek tervezésekor nem az az elsődleges szempont, hogy az éves áramigényt teljes egészében fedezzék, hanem hogy az önfogyasztás szintjéhez igazodjanak.
„Az alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb mindenkit el fog érni, nemcsak a napelemtulajdonosokat. Az európai energiapolitikai trendek a differenciált árazás irányába mutatnak. Vagyis az esti csúcsidőben, 17-22 között várhatóan drágább lesz az elektromos energia, mind napközben. Ezzel is motiválva az embereket a napközbeni fogyasztásra és egyúttal kiegyensúlyozottabbá téve az áramtermelést” – mutatott rá Kujáni Péter. „Vagyis a tudatos energiafogyasztás, ami per pillanat csak a napelemek gazdaságosságának a kulcsa, hamarosan mindenki számára kulcskérdéssé válik.
Sokan kongatták a vészharangot a lakossági napelemes rendszerek felett a hálózati visszatáplálás tavalyi felfüggesztésekor. Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.
Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány. „A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be” – mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.
Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat. „A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin” – mutatott rá a szakértő.
Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.
„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve” – figyelmeztet Kujáni Péter. „Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”
Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.
Megszületett a kormányhatározat az új napelemes rendszerek tavaly elrendelt visszatáplálási tilalmának kivezetéséről. A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak.
Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.
A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent. „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri. „A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták” – véli a szakértő.
Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást.
„A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik” – tanácsolja Kujáni Péter.
Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak. „Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”
Az energiaárak globális emelkedése hosszú távon mindenkit érinteni fog. Bár a magyar lakosság a rezsicsökkentett hatósági árak révén egyelőre közvetlenül nem érzi a drágulást, mégis egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan lehetne növelni otthonuk energetikai függetlenségét.
Évtizedek óta nem volt annyira forró téma az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága, mint az elmúlt hónapokban. Emellett ráadásul a világpiaci áremelkedésekről érkező hírek is borzolják a kedélyeket – annak ellenére is, hogy hazánkban egyelőre csak a vállalkozások érzik közvetlenül a drágulást. A két tényező hatására egyértelműen megnőtt az érdeklődés az otthoni energiatermelő eszközök, főleg a napelemek és a hőszivattyúk iránt.
„A növekvő árakra a cégek a fogyasztás csak rövid távon fenntartható csökkentése mellett kétféle megoldással reagálnak. Egyrészről az elektromos berendezések modernizálásával, alacsonyabb fogyasztásúakra cserélésével, másrészt saját energiatermelő kapacitás kiépítésével, jellemzően napelemek telepítésével. Közös jellemzőjük, hogy a megtérülési idő most sokkal rövidebb, mint fél-egy évvel ezelőtt volt” – mutatott rá egy piaci jelenségre Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A lakosság eközben a hírekből kiolvasott, növekvő ellátásbiztonsági kockázatokra igyekszik válaszolni. Az elmúlt hónapokban érezhetően megemelkedett a napelemek iránti kereslet – ilyesmi eddig jellemzően új pályázati és támogatási lehetőségek megjelenésekor szokott történni. Megváltoztak a motivációk is: korábban főleg a villanyszámla lenullázása céljából és környezetvédelmi-fenntarthatósági indíttatásból telepíttettek napelemeket a tulajdonosok, az elmúlt hónapokban viszont egyre nagyobb teret nyer az energetikai függetlenség. „Tapasztaljuk, hogy növekszik az ellátásbiztonság miatt aggódóknak a száma és ez tükröződik az értékesített napelemes rendszerek típuseloszlásában is. Mérhetően nőtt a hibrid inverterek forgalma” – mondta el a szakértő.
A hibrid technológia lényege, hogy a napelemek az aktuális termelési feleslegüket nem az elektromos hálózatba táplálják be, hanem saját akkumulátorokban tárolják, ahonnan később felhasználható. Megfelelő technológiával teljes áramszünet esetén is tudja biztosítani legalább a legfontosabb eszközök – például a hűtők és a munkához használt számítógépek áramellátását. A megoldás még nem jelent 100%-os önellátást, de közel van hozzá.
Kujáni Péter becslései szerint nyár végétől újabb komoly roham várható a napelempiacon. A növekvő lakossági érdeklődést ugyanis katalizálni fogja, hogy az év végével várhatóan befejeződik az otthonfelújítási program, ami akár 50%-os állami támogatást kínál számos egyéb mellett napelemes rendszerek telepítésére is. Akik ebben gondolkodnak, azoknak ősszel már sürgető lesz a dolog, hiszen a pénzt a munka befejezése után igényelhetik az államkincstártól, egy projekt átfutása engedélyezéssel és kivitelezéssel együtt pedig nagyjából három hónap. „A támogatási határidőkhöz közeledve eddig mindig jelentősen megnőtt a kereslet, idén pedig a villany drágulása és az ellátási nehézségek miatti félelmek további serkentő hatást jelentenek.”
