Miért dönt csúcsokat a hazai napelemes áramtermelés?
Bár a hivatalos adatok szerint Magyarország a harmadik helyen áll a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában a világ országai között Chile és Görögország után, Európában pedig a második, érdemes a számok mögé nézni. A szakértő szerint mást mutat a valóság.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. legfrissebb adatai szerint 2024. novemberében 4 gigawatt fölé nőtt az ipari naperőművek teljesítménye Magyarországon. Ezzel hat évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra megcélzott hatezer megawatt összes napenergia kapacitást. Már a harmadik egymást követő évben haladja meg a növekedés az 1 gigawatott, amely csak kevés országban történik meg világszerte.
Napelempark – óriások a teljesítmény mögött
„Rendkívül csalóka a kép” – fogalmaz Tassó Zoltán napelemes szakértő. „Ezek a kiugróan jó mutatók nem annak köszönhetők elsősorban, hogy ilyen mértékű a lakossági és kisvállalati napelemtelepítési volumen Magyarországon, hanem annak következménye, hogy rengeteg óriási napelem park épült, ezeknek az összteljesítménye adja azt, hogy ilyen kiemelkedő növekedést tudunk produkálni.”
A szakértő hangsúlyozza, hogy mintegy hat darab, három Paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő, 6 MW-os napelemrendszer működik jelenleg Magyarországon, vagyis a termelés kétharmada nem lakossági telepítésből származik.
„A napelemparkoknak kötelezően áramkereskedő cégekkel kell leszerződniük, a megtermelt árammal saját gazdasági érdekeik szerint gazdálkodnak, exportálják vagy felhasználják azokat.”
A szakértő elmondta azt is, hogy a lakossági napelemrendszerek mennyiségében sem áll rosszul az ország, a háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2024 november elejére megközelítette a 288 ezret, ami ebben a mutatóban is duplázást jelent 2021 végéhez képest. De rendkívül nagy foghíjak vannak ezen a területen, teljes térségek maradnak ki a technológiából.
Gyerekcipőben az energiatárolás
Tassó Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges verziója szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon. A szakértő a technológia terjedése egyik legfőbb akadályának nevezte a megtermelt energia tárolásának kérdését.
„Az energiatárolás globális kihívás az egész emberiség számára, egyelőre 50-60 éves, korszerűtlen technológiák állnak rendelkezésre. Úgy vélem, hosszú távon nem az akkumulátorok jelentik majd a megoldást. Amíg pedig az energiatárolás kérdése nem megoldott, a fosszilis energiát nem lehet kiszorítani a gazdaságból” – tette hozzá.
Az energiamixben továbbra is a fosszilis energia vezet, toronymagasan.
„Ha előre tekintünk a következő 20-30 évre, jelentős változás nem is várható ezen a területen, annak ellenére, hogy az Európai Unió azt tervezi, hogy elköszön ezektől az energiahordozóktól. A fosszilis energiából, az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból áll össze alapvetően az energiamix, és bár az utóbbi Európában kiemelkedően magas a világ többi országához képest, de még mindig elenyésző a földgázzal és a kőolajjal összevetve.”
Donald Trump újbóli amerikai elnökké választása Tassó Zoltán szerint azt is előrevetíti, hogy az Egyesült Államokban egyértelműen a fosszilis energia fog még hangsúlyosabban előtérbe kerülni, valamint a rendkívül környezetszennyező palagáz-kitermelés növekedésére lehet számítani. „Az amerikai gazdaság működése pedig a világ összes pontjára kihatással van”– hangsúlyozta a szakértő.
Október 31-ét követően már csak olyan háztartási méretű kiserőmű engedélyezhető, amely kizárólag a saját fogyasztás kielégítésére termel villamosenergiát. A saját fogyasztást kiváltó napelemes rendszereknél jelentősen lerövidül az ügyintézési idő: az igények elbírálása és a csatlakozási terv jóváhagyása a korábbi 60 napról egy-két hétre csökkenhet – foglalta össze a napelemes rendszerek kialakítását érintő legfontosabb változásokat Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója. A változások csak az október 31 után benyújtott igényléseket érintik. Fontos kiemelni, hogy a rendelet csak a vészhelyzet idejére szól így bizakodóak vagyunk, hogy mielőbb visszaáll a betáplálás lehetősége.
Változnak a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó szabályok: A jövőben már kizárólag azokat a napelemes rendszereket lehet üzembe helyezni, amelyek a saját fogyasztás kielégítésére termelnek villamosenergiát, de nem táplálnak be a közcélú villamosenergia-hálózatba. A háztartási kiserőművek telepítéséről szóló, jelentős szabályváltozásokat tartalmazó kormányrendelet október 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Wagner Solar szakértői a kormányrendelet alapján a legfontosabb változásokat ismertetve kiemelték: Jelentősen lecsökken a kivitelezést megelőző ügyintézési idő elsősorban a 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt nem meghaladó rendszereknél. A rendeletből ugyanakkor nem derül ki, milyen végső határidőket kell tartaniuk a szolgáltatóknak. Hosszabb lesz a megtérülése azoknak az energetikai beruházásoknak, amelyek lehetővé teszik az egyéni áramtermelést. Új szabályozással kihasználhatóvá kellene tenni a hibrid napelemes rendszereket. Erre jelenleg egyetlen szolgáltatónál sincs lehetőség, azaz olyan esetekben engedi a hálózat szolgáltatója a hibrid inverterek csatlakozását, amikor lenyilatkozzuk, hogy nem lesz akkumulátor csatlakoztatva az inverter mellé.
Nem bír el több terhelést az országos hálózat
Jelenleg a szolgáltatónak törvényi kötelessége átvenni az ügyfelek által megtermelt energiát, a fogyasztóknak pedig kötelező a betáplálás. A július közepén bejelentett energiaár-változások hatására ugyanakkor eddig nem látott roham indult a napelemekért, amely a közcélú hálózat gyors telítődéséhez vezetett.
A hazai villamosenergia-hálózat a jelentősen megugró, és hosszú távon folyamatosan növekvő lakossági és vállalati áramtermelésre nincs felkészítve. Az országos hálózat átfogó korszerűsítésére lenne szükség ahhoz, hogy a háztartási méretű kiserőművek minden eddiginél gyorsabb terjedése ne okozzon akkora terhelést, amely már meghibásodásokhoz vezet. A hálózat modernizálásához ugyanakkor csak rendkívül költséges, hosszadalmas és nehezen kivitelezhető beruházásokra van szükség – foglalta össze az előzményeket Házi Ádám, a megújuló energiarendszerek kialakításában piacvezető Wagner Solar Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója.
Hosszabb lesz a megtérülés
A kormányrendelet felülírja a szolgáltató villamosenergia-átvételre vonatkozó törvényi kötelezettségét.
A Wagner Solar szakértői egyetértenek azzal a felvetéssel, hogy a betáplálás általános felfüggesztése a napelemberuházások hosszabb megtérülését eredményezi. Noha az energiafelhasználás gyökeres átalakulása várható a következő években, az biztosra vehető, hogy a villamosenergia-igény tovább növekszik – összegezte Házi Ádám.
Gyors ügyintézést ígérnek
Jelentősen lerövidülhet a napelem-beruházásokkal kapcsolatos ügyintézés időtartama az elektronikus igénybejelentéssel. A kormányrendelet szerint a legfeljebb 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt nem meghaladó háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatására vonatkozó műszaki tervet már 3 munkanapon belül elbírálja a szolgáltató a korábbi 30 nap helyett. A csatlakozási engedély megszerzése hivatalosan 60 napos ügyintézést jelent, amely a tapasztalatok szerint az elmúlt időszakban akár 120 napig is elhúzódhatott. A rendelet ugyanakkor itt sem tartalmazza pontosan a szolgáltató által betartandó határidőket.
A 10,8 kVA csatlakozási teljesítményt meghaladó háztartási méretű kiserőmű esetén az igénybejelentő a hálózati engedélyes által kiadott műszaki-gazdasági tájékoztató alapján a műszaki dokumentáció jóváhagyását megelőzően saját kockázatára megkezdheti a kiserőmű telepítését és a kiserőmű csatlakoztatásához szükséges átalakítások elvégzését a csatlakozási pontig, valamint a mérőszekrény kiépítését.
Nem mindenkit érint a felfüggesztés
A Wagner Solar szerint ugyanakkor egyéb területeken is szükség lenne a szabályok felülvizsgálatára. Ezek közé tartoznak a napelemeknél az úgynevezett hibrid rendszerek kihasználását elősegítő változtatások. Nem egyértelmű az sem, hogy az Európai Unió szabályozása miatt meddig alkalmazható a szaldós elszámolás a bruttó elszámolás helyett.
Fontos kiemelni, hogy a rendelet a vészhelyzet idejére szól. A korlátozás az október 31-ig megfelelően beadott igénybejelentésekre nem vonatkozik. Mentesülnek a határidő alól azok is, akik a szolgáltató hibájából nem tudták tartani ezt a határidőt. A rendeletből kimaradtak azok, akik a 100 százalékos támogatásra pályáztak. Bízunk benne, hogy hamarosan megjelenik egy olyan rendelet, amely a mintegy 40 ezer nyertes pályázónak is lehetővé teszi a hálózatra csatlakozást a határidő után is.
Szintén nem érinti a rendelet az 50kW feletti HMKE rendszereket – ahol eddig is viszwattos rendeszek voltak – hiszen ezeknél eddig is csak a saját fogyasztást kiváltani célzó beruházásokat engedélyezték. Május óta megtorpant a piac mert előírták, hogy 30, illetve 60 százalékos, időjárás független kiegyenlítő energia kapacitással lehet csak a beruházást megkezdeni, ami még nincs megfelelően kidolgozva – mutatott rá a Wagner Solar szakértője.
Megugrott az érdeklődés
A nyári hónapokban jelentősen megnőtt a napelemberuházások iránti igény. Átmeneti csökkenést követően az elmúlt két hétben több tízezer igénybejelentés érkezett a szolgáltatókhoz a kormányzati bejelentéseket követően. A Wagner Solar a szintén nagyszámú megbízás miatt az október 31-i határidőig már nem fogad be újabb igényeket.
Újabb támogatás az energiahatékonyságot növelő beruházásokra
A Magyar Közlönyben megjelent egy másik fontos rendelet is: Támogatást igényelhetnek energiahatékonyságot növelő beruházásaikhoz azok a vállalkozások, amelyek megtartják a munkaerőt. A pályázati támogatás mértéke Budapesten 30 százalékos, az ország más részein 45 százalékos. Sajnos a beruházás értéke el kell, hogy érje az 500 ezer eurót, vagyis arra számítunk, ez a lehetőség a közép- és nagyvállalatoknak lehet előnyös – összegezte a legújabb kormányzati döntéseket a Wagner Solar.
A tavalyi évhez képest három-négyszeresére drágult az elektromos energia tőzsdei ára. A lakosság által fizetendő díjak a hatósági árnak köszönhetően egyelőre nem emelkedtek, de a cégek már egyértelműen érzik az elszálló árak következményeit. A drágulás ellensúlyozására kézenfekvő megoldás a napelemek telepítése, amit az elmúlt időszakban a hazai vállalkozások körében megélénkülő érdeklődés is alátámaszt.
Tavaly, sőt idén nyárig a tőzsdei határidős áramárak nagyjából 50 euró/MWh környékén mozogtak. Ez a tarifa, amelyen a nagyfogyasztónak számító cégek hosszabb távra le tudnak szerződni az áramkereskedőkkel. Ősszel azonban kilőttek az árak: több mint a négyszeresére, 200 euró feletti szintre emelkedett az elektromos energiáért fizetendő összeg. Hasonló trendet járt be az azonnal fizetendő, vagyis a spot áramár, amin azok a vállalkozások vásárolhatnak, akiknek nincsen hosszú távú szolgáltatási szerződésük.
Az emelkedés okairól és várható következményeiről számos elemzés született a sajtóban. Ezekből kiderül, hogy a magas árak több cégnél már az ellátásbiztonságot fenyegetik, hiszen az energiakereskedők sok esetben kénytelenek még a hónapokkal korábban leszerződött, alacsonyabb áron ellátni ügyfeleiket, miközben ők maguk sokkal drágábban kapják az áramot – tulajdonosaik pedig egy bizonyos szint felett a veszteségek további finanszírozása helyett csődöt jelentenek. Más kereskedők eközben igyekeznek az ügyfeleikre terhelni a drágulást vagy hosszú távú szerződések helyett csak hónapos kontraktusokat kötnek, így a kockázat jelentős részét áthárítják.
„Megjósolhatatlan, hogy marad-e és meddig a mostani árszint, de az tény, hogy a drágulás hátterében meghúzódó globális tényezők, mint például az ázsiai gazdaságok energiaéhsége, a fosszilis és nukleáris energiatermelés párhuzamos kivezetése és a nagyhatalmi geopolitikai játszmák nem fognak egyik napról a másikra megszűnni” – szögezte le Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A cégeket nem védi a lakossági drágulást egyelőre megakadályozó hatósági díjszabás. Számos vállalkozás kalkulál tartósan magas energiaköltségekkel és tesz lépéseket ezeknek a kompenzálására. A jelenlegi helyzetben sokak számára kézenfekvő döntés egy napelemes rendszerbe beruházni. „Jelentősen megemelkedett az olyan érdeklődéseknek a száma, akik céges telephelyre szeretnének napelemet. Pedig a lakossági piacot pörgető, akár 50 vagy 100%-os támogatási arányú állami támogatás a vállalatoknak nem érhető el, mégis egyre többen vágnak bele a beruházásba” – mondta a szakértő.
A napelemek legfontosabb hozadéka, hogy a saját energiatermeléssel jelentős mértékben függetlenedni lehet a piaci árváltozásoktól. Ez pedig komoly versenyelőnyt jelent, hiszen a termékek, szolgáltatások árába nem feltétlenül kell beépíteni a hónapról hónapra emelkedő áramköltségeket. A drágulás további hozadéka, hogy lerövidíti a napelemes beruházások megtérülési idejét. A rendszertől függően 10-15 éves időszak a jelenlegi árszinten könnyedén lefeleződhet.
További előnye a megújuló energiatermelésnek az ellátásbiztonság. A hektikus környezet és az energiakereskedők növekvő csődkockázata magával hozhatja az egyik napról a másikra történő, súlyos áremelkedéseket és akár az áramszolgáltatás kimaradását. A saját áramtermelő képesség kiépítése viszont védelmet jelent mindezek ellen.
