Minden haderőnek, így a Magyar Honvédségnek is stratégiai érdeke, hogy megfelelő lőszertartalékai legyenek, valamint, hogy az utánpótlást is folyamatosan és biztonságosan biztosítani tudja – jelentette ki a honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az ukrajnai háború rávilágított annak a problémának a súlyosságára, hogy az európai államoknak nem áll rendelkezésére elegendő lőszerkészlet. Minden európai haderőnek, így a Magyar Honvédségnek is stratégiai érdeke, nemcsak, hogy megfelelő lőszertartalékai legyenek, hanem hogy az utánpótlást is folyamatosan és biztonságosan biztosítani tudja – tette hozzá.
Közölte: ennek megfelelően Magyarország csatlakozik az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 7 éves lőszerbeszerzési keretprogramjához, amely az európai igények összegyűjtésével közösen koordinálja a beszerzési folyamatokat. Magyarország ezen keresztül tudja biztosítani a jobb hozzáférést és az olcsóbb árakat a Magyar Honvédség stratégiai lőszerigényére – magyarázta a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban a magyar kormány álláspontja változatlan, továbbra is az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése jelenti az életek mentését és a háború végét, a fegyver- és lőszerszállítás ezzel szemben csak a háború eszkalációját és kiterjesztésének veszélyét eredményezheti.
Magyarország továbbra sem szállít sem fegyvert, sem lőszert Ukrajnának, a keretmegállapodáshoz való csatlakozással a Magyar Honvédség saját stratégiai lőszerigényének kielégítésére vonatkozik. A csatlakozás nem jelent ugyanakkor kizárólagosságot a lőszerbeszerzéseink tekintetében – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a közös európai lőszerbeszerzés egyúttal a jövőben elkészülő magyarországi lőszergyár piacainak megteremtéséhez is hozzájárul.
A honvédelmi miniszter megismételte: Magyarország tehát a fegyverszállításban nem vesz részt, ugyanakkor minden olyan, a tagállami védelmi eszközöket, kapacitásnövelést szolgáló felkészülésben aktívan részt veszünk, ami akár a NATO védelmi képességeit erősíti meg, akár pedig a magyar hadsereg jobb felszerelését szolgálja – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium.
A Nyugat megpróbálta elszigetelni Oroszországot, de ez nem ment – írja az ukrajnai orosz invázió első évfordulójához időzített cikkében a New York Times.
Az áttekintés szerint a támadás megindítása után úgy nézett ki, hogy a Nyugat túlnyomó globális koalíciót hoz létre: 141 ország támogatta azt az ENSZ-dokumentumot, amelyben követelték az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását.
Ezt csak négy ország ellenezte nyíltan: Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Eritrea. Ám a 47 tartózkodó, illetve a szavazástól távol maradó ország közt olyanok voltak, mint például India, vagy Kína. Ráadásul idővel a semlegesek közül több Oroszország pártját fogta, a Moszkvát eredetileg elítélő államok közül pedig nem egy a semlegesség felé mozdult el.
Egy év elteltével világos: miközben a Nyugat koalíciója figyelemre méltóan szilárd, a világ többi részét nem sikerült meggyőznie Oroszország elszigetelésének a szükségességéről, nagyon sok ország nem egzisztenciális fenyegetésként, hanem alapvetően pusztán Európa és Amerika problémájaként tekint az orosz invázióra.
A New York Times kitér arra is, hogy a szankciók nem bizonyultak annyira pusztító erejűnek, miként azt a Nyugat remélte, számos ország ugyanis – a legnagyobb mértékben Kína és Törökország – belépett a gazdasági kapcsolatokat visszaszorítók helyére, és a háború előtti szint fölé növelte Oroszországba irányuló exportját.
A lap értékelése szerint azonban hosszú távon így is van esély arra, hogy a szankciók katasztrofális hatással járjanak Oroszországra nézve. Már most satnyulnak a külföldi beruházások, az olajkereskedelmi korlátozások a termelés visszafogására késztetik Oroszországot, a gázszállítási csővezeték-infrastruktúra Ázsia felé történő átirányítása pedig éveket igényel.
A New York Times megállapítja, hogy a nyugati táboron belül most eltökélten Ukrajna mögött állnak olyan országok – köztük Németország, Franciaország, illetve Olaszország -, amelyek hosszú időn baráti viszonyt ápoltak Moszkvával.
De – olvasható a cikkben – a nyugati egység sem tökéletes, hiszen az Orbán Viktor vezette Magyarország kilóg az EU-országok sorából Ukrajna támogatását illetően, és számos olyan uniós döntés meghozatalát késleltette, amihez egyhangú állásfoglalásra volt szükség.
(Forrás: a MUOSZ írásos engedélyével. Fordítás: Kárpáti János)
Hír lett természetesen, hogy a magyar parlament megkezdi a vitát március 1-én Svéd- és Finnország NATO-ba történő felvételéről és tagságuk ratifikálásáról – számol be az Euractiv.
A feltételezések szerint a végső szavazásra az azt követő héten kerülhet sor.
Neopaint Works alkotócsoport (Fotó/Forrás: Neopaint Works alkotócsoport)
Ahhoz képest, hogy a külügyminisztérium már július közepén felterjesztette a javaslatot, több hónapos késésbe került a magyar parlament, miután az őszre ígért folyamatot sem sikerült teljesíteni.
A kormány mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió által a hazánk ellen beindított jogállami szankciós eljárás elkerülése érdekében számos törvényt és határozatot kellett felterjeszteni a törvényhozásban, amelyek mellett nem jutott idő a két leendő tagország ratifikálásának jogi procedúrájára.
Illetve a cikk úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány nem sürgetheti ilyen esetekben még a parlamentet sem. (LOL) Vadai Ágnes DK-képviselő viszont folyamatosan unszolta az országgyűlést, mert egyéként neki az volt a gyanúja, hogy a késleltetéssel Putyin kedvében akart járni Orbán Viktor, merthogy előbbi különösen sérelmezte Finnország felvételét, miután ezzel az országgal kiterjedtebb határkapcsolat létesül Oroszország és a NATO között.
A magyar politikus az ígéretek ellenére továbbra sem bizakodó a gyors ratifikálást illetően, merthogy Orbán képes egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a véleményét.
Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja pénteken.
Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, és ezen aláhúzta: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért.
Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki.
Közölte: az EU és ügynökségei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz-ukrajnai konfliktus során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős nemzetközi nyomozócsoportot készül létrehozni Hágában. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtését.
Elmondta, továbbá, hogy az EU – Kijevvel együtt – dolgozik annak a munkacsoportnak az összeállításán is, amely a háborúval kapcsolatban ez idáig 21,5 milliárd euró értékben befagyasztott és elkobzott orosz vagyon felhasználásával foglalkozik majd. E csoport munkájával a felek átlátható módon kívánják biztosítani azt, hogy Oroszország fizesse az újjáépítés költségeit és megtérítse az okozott károkat – mondta Reynders.
Andrij Kosztyin a sajtótájékoztatón közölte: Ukrajnának és az EU-nak azonosak a céljaik a háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatását illetően. Kijelentette: Ukrajna az önállóságáért, területi egységéért, szabadságáért és az igazságért küzd a harctereken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a harcot és az igazságért folytatott küzdelmet már 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdték, mégpedig – szavai szerint – nem csak Ukrajna érdekében, hanem mindenkiért, aki a demokráciát védelmezi.
Kijelentette: nem csak az elkövetőket kell elszámoltatni, hanem azokat is, akik felelősek a konfliktus kirobbantásért és a már egy éve tartó folytatásáért. Továbbá mindenki számára, akik ellen bármifajta erőszakot elkövettek, vagy akik elvesztették otthonaikat, az elkobzott orosz vagyonokból az agresszornak kárpótlást kell fizetnie – tette hozzá az ukrán főügyész. MTI
Többek között az orosz-ukrán háború, az országgyűlési választás, valamint Berki Krisztián és Cristiano Ronaldo kisfiának a halála érdekelte a kattintások alapján a magyar internethasználókat leginkább 2022-ben – tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága szerdán az MTI-t.
Az NMHH adatai szerint az elmúlt évben egy átlagos napon 4,2 millió hazai felhasználó netezett, ők napi szinten 84 millió oldalt nyitottak meg a magyar online média kínálatából – tartalmazza a közlemény.
Egy ember körülbelül húsz hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend-információt vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 órán belül. Az oldalletöltések száma meghaladta a 27,2 milliárdot, ami 1,66 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben – derül ki a kutatásból.
Az év eleje, január és március volt a legforgalmasabb, az első hónapban 7,2 százalékkal, míg a harmadikban 11,7 százalékkal többet kattintottak a felhasználók, mint egy átlagos hónapban. Az előre kalkulálható tendenciákat sokszor váratlan események is befolyásolták. Az év első ilyen eseménye február végén következett be az orosz-ukrán háború kiteljesedésével. Az offenzíva első két napja körülbelül harmincmillió többletkattintást eredményezett a magyar oldalaknál, melyek nagy részét a hírportálok “zsebelhették be” – olvasható az összegzésben.
Hasonló érdeklődést szült az április harmadikán tartott országgyűlési választás, ám az eredmények kihirdetése után már nem töltöttek heteket az események követésével a hírolvasók – tették hozzá.
Ugyanakkor Berki Krisztián május hatodikai halála “felrobbantotta” az internetet – fűzték hozzá.
2022-ben két nagyobb kiugrás volt köszönhető az időjárás okozta meglepetésnek: a június eleji nagy esőzéseknek és az augusztus 20-i viharnak, amikor is a tűzijátékra indulók igen kíváncsivá váltak arra, kell-e esernyőt vinniük magukkal.
A nagyvilág történései február 24-től, az orosz-ukrán háború kezdetétől törtek előre, amikor a legnagyobb hírportálokon egy nap alatt 9,21 millió oldalletöltést hajtottak végre a netezők a külföld tematikában. Ezt követően november 15-én, a Lengyelországba átlőtt rakéta esete emelte ki a külföldi eseményeket a hírek rengetegéből.
A gazdasági jellegű cikkek közül a benzinársapka kivezetésén túl a kata-törvény átalakítása vált igazán fontos közüggyé. A sporthírek esetében az első komoly érdeklődésnövekedés a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda Európa-bajnokság időszakában volt kimutatható, de a Splitben zajlott férfi vízilabda-Európa-bajnokság is érdekelte a netezőket a decemberi katari futball-világbajnoksággal együtt – sorolták.
A hírportálok, valamint a népszerűbb tévék, rádiók és újságok hivatalos Facebook-oldalainak posztjait más szemszögből is megvizsgálta az NMHH. Minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése rávilágít arra, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók. Toronymagasan vezet a magyar, de a válogatott, a háború, a tanár és a hazudik is szerepel a listán. Sajnálatos módon a harmadik legtöbbször olvasható szó az elhunyt volt. A halálesetek mély érzelmeket váltanak ki az olvasókból, akár korábban ismeretlen emberekről van szó, akár világhírűekről – írta az NMHH.
