Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek mindig is voltak, viszont a fejlett állapotfelmérésnek köszönhetően ma már sokkal több esetben derül ki a probléma, így a speciális terápiáknak köszönhetően javulhatnak a segítségre szorulók életkörülményei.
Rejtve lévő betegség esetén, ugyanis az sokkal károsabb a gyerekeknek saját magukra és a környezetükre (család, szülők, testvérek, óvoda, iskola) nézve egyaránt, ezért minél kisebb korban – leginkább óvodásként – van felismerve az, annál előbb lehet megkezdeni az egyénekre szabott terápiát.
A sajátos nevelési igény (SNI) esetén egy olyan gyűjtőfogalomról beszélünk (fontos, hogy nem diagnosztikus kategória), amit kizárólag szakértői bizottság állapíthat csak meg. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontosan definiálja ezt:
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
A sajátos nevelési igény (SNI) eloszlása Magyarországon
A pmgsz.hu által közzétett adatok szerint azt tudjuk megállapítani, hogy Magyarországon a 2021/2022-es tanévben több, mint 100 000 fő sajátos nevelési igényű gyermek található, ami nem kevés. Ez a szám valószínűleg sokkal több, ugyanis a legtöbb esetben iskolás korban derül ki a betegség. Ennek köszönhető, hogy a legtöbben ebből a korosztályból kerülnek ki, százalékban meghatározva ez az érték 7.8%. Az adatok alapján ezután a középfokú oktatási intézmények következnek, míg a sort az óvodák zárják, ahol a legtöbb vizsgálatot kellene elvégezni, a problémákat pedig felismerni.
A járvány miatt drámaian emelkedtek a számok
Az elmúlt 1 évhez képest csaknem hatezerrel nőtt a számuk (előző tanévben 93.7 ezer volt), aminek egyik közvetlen hatása a koronavírus járvány okozta óvodai és iskolai kimaradások.
A legtöbben integrált oktatásban, nevelésben részesülnek. Megjegyzendő még a nemek eloszlása is, mely szerint a fiúk vannak többen (10%) a lányokkal szemben (5.4%). További adat, hogy a legjellemzőbb előfordulás a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), ezt követi az enyhén értelmi fogyatékos (12%), 8.5%-uk pedig beszédproblémával küzd.
Megyék eloszlásában a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (14%) vannak SNI-sek, a legkevesebben pedig Hajdú-Bihar megyében (5%), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5.1) vannak. A súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok száma közel 2500 fő, akiket fejlesztő nevelés-oktatás keretében látnak el köznevelési intézményekben.
Országos adatokat böngészve, a 100 000 ezer SNI-s gyermekre mindössze 411 szakember jut, vagyis átszámolva ez azt jelenti, hogy 1 hozzáértőre jut 243 fő segítségre szoruló.
A statisztikákból az is kiderül, hogy mindössze negyed annyian vannak az óvodában felfedezett SNI-sek, mint általános iskolás társaik, tehát későn derül ki a probléma. Ez azért van, mert kisgyerekkorban még enyhék a tünetek, sokszor egy átlagember számára akár észrevehetetlen is lehet, viszont az életkor előrehaladtával ezek felerősödnek, illetve további problémákat okozhatnak.Iskoláskorban jönnek elő ugyanis a tanulási nehézségek, koncentrációs problémák vagy szociális beilleszkedési gondok, sikertelenségek. Ezért szükséges minél korábban az állapotfelmérés, hogy az életkörülmények javuljanak a terápiáknak köszönhetően.
Négy fantasztikus, elhivatott nő, mind szakember, sok – sok eltelt év és évtized, több száz segítségre szoruló SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermek. Mindezek a száraz adatok, amiből keletkezik a csoda.
A sajátos nevelési igény fogalma a következő: „különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”– 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
A KSH adatai szerint Magyarországon hozzávetőlegesen 57 ezer sajátos nevelési igényű gyermek van. A hivatalos adatok szerint általános iskolában diagnosztizálták a legtöbbet, mely 7.8%-ot jelent, ennél valamivel kevesebben vannak középfokú oktatási intézményben, a szám tovább csökken, ha megnézzük az óvodákat.
Ez azért meglepő, mert nyilvánvaló, hogy már kisgyermekkorban is jelen vannak ezek a fejlődési rendellenességek, mivel legtöbbször ezek veleszületett problémák, melyeket viszont túl későn diagnosztizálnak. Ez igazán komoly probléma. Bár enyhe esetekben nem feltétlenül jelentenek mindennapos problémát kisgyermekkorban, de később biztosan felerősödnek a tünetek, ezért fontos lenne a mielőbbi állapotfelmérés és a felismerés.
Ezeknek a gyerekeknek az ellátásukat országosan mindössze 411 szakember, köztük konduktor, gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus, pszichológus végzi. Nagyon kevés a szakértő, ezért is fordul elő, hogy sokszor későn találkoznak ezek a gyermekek és családok szakemberrel.
Ez a 4 csodálatos nő az életüket szentelte az eltérő fejlődésű gyerekek és szüleik segítésére
Székesfehérváron, 2020-ban alakult meg a Csodavarázs Fejlesztőház, ahol 4 fantasztikus nő – gyógytornász, pszichológus, konduktor, gyógypedagógus – dolgozik azon, hogy az érintett családok minél előbb, minél komplexebb szakértői segítséget és támogatást kapjanak a nehézségeik leküzdésére.
A nomag.hu női magazin megkérdezte őket, hogy miért választották ezt a pályát.
„Már a főiskolán tudtam, hogy a jövőmet a gyermekek gyógyítására fogom szentelni. Az elmúlt 17 év sok mindent adott nekem és mára már rengeteg gyermek és szülő szeretetét és bizalmát tudhatom magaménak. Ez visz tovább engem ezen az úton”– mesélte Pilaszanovich-Máté Szilvia, gyógytornász.
„Szerencsésnek és hálásnak érzem magam, hisz mindennap a hivatásomnak élhetek. Személyes és szakmai célom, hogy a gyermekek lelki fejlődését segítsem, támogassam a szülőket a szülővé válás rögös, hullámzó és egyben gyönyörű útján”– nyilatkozott magazinunknak Dorotovics Miléna, pszichológus, majd fontosnak tartotta megemlíteni: „Örömmel és energiával töltenek fel, a pozitív visszajelzések, a szemmel látható fejlődések a családok életében, amit az elégedett szülőktől és a boldog gyermekektől kapok a közös, eredményes munkánk során. Szeresd, amit csinálsz, csak így lehet.”
Antoine de Saint-Exupéry-t is idézte, mely szerint “Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
„Hálás vagyok, mert megadatott nekem az, hogy a munkám egyben a hobbim is. Hitvallásom: „A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben. Néhány magasabbra tud repülni, mint mások, de mindegyik a legjobb tudása szerint repül. Miért is hasonlítanád össze őket? Mindegyik más. Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű.” (ismeretlen szerző). Mindennap ebben a hitben dolgozni, szeretni, sokszor csodát tenni nagy kiváltság. Én ezt teszem”– közölte portálunknak Kovácsné Lajos Anita, gyógypedagógus.
„Hálás vagyok, mert mindazt, amit kislány koromban megálmodtam, egy hivatásban valósul meg. A konduktív pedagógia által taníthatok is, de közben „gyógyíthatom” is a rám bízott gyermekeket és felnőtteket. Mindennap egy sikertörténet. A legapróbb eredmény is maga a csoda, a szeretet, a megbecsülés, amit nap, mint nap kapok, minden nehézségen átsegít. Egy mosoly, egy ölelés minden küzdelmes munkát feledtet. Ezért érdemes csinálni”– zárta a beszélgetést Barna Andrea, konduktor.
