Sokan nem tudják, hogy 3 millió forintig fizetési meghagyással lehet visszakövetelni a tartozásokat

Sokan nem tudják, hogy 3 millió forintig fizetési meghagyással lehet visszakövetelni a tartozásokat

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson, akinek tartoznak – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara többszáz választ összesítő online felméréséből. A válaszadók többsége nem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik. Néhány kérdéskörben azonban kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a magyarok, több mint négyötödük jól tudta például, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van.

A pénzköveteléssel kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek és a vállalkozások képviselői, hogyan szerezhetik vissza leggyorsabban a pénzüket, ha tartoznak nekik, valamint tisztában vannak-e azzal, mekkora összeget lehet akár bíróság bevonása nélkül visszakövetelni, és szükséges-e ehhez bármilyen bizonyítékot bemutatni.

hand shake of two men
Photo by Karolina Grabowska on Pexels.com

Sokan nem ismerik a leggyorsabb megoldást

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást kizárólag közjegyzőnél lehet kezdeményezni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a jogi megoldással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat, akinek tartoznak. Kezdeményezéséhez nem szükséges a lakóhely szerint illetékes közjegyzőhöz menni, bármelyik Magyarországon működő közjegyzőhöz lehet fordulni. A többség ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy a közjegyzők mellett az ügyvédeknek és – az önkormányzati hivatalt vezető – jegyzőknek, társas vállalkozás esetén pedig a cégbíróságnak is van hatásköre a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.

A válaszadók kétharmada azt sem tudta, hogy mekkora összegű lejárt pénzkövetelést lehet érvényesíteni fizetési meghagyással. Hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárással lehet visszakövetelni a tartozásokat. Három- és harmincmillió forint között bírósági peres eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett pedig csak a peres út járható. A legtöbben azt gondolták, hogy bármekkora tartozásra megindítható az eljárás, harmincmillió forint fölött azonban kizárólag bírósági úton szerezhető vissza a követelés.

Nem árt, ha van bizonyíték, de nem kell csatolni

Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, hogy semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy semmiképp nem lesz szükség bizonyítékra a tartozás visszaszerzéséhez, ezért nem árt, ha a kérelmező tudja bizonyítani, hogy jogos a követelése. Erre akkor lehet szükség, ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést. Ilyenkor ugyanis az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik, ahol a feleknek már bizonyítaniuk kell az igazukat. A fizetési meghagyás tehát nem garancia arra, hogy minden esetben néhány héten belül visszaszerezhető a tartozás, de a közjegyzők tapasztalata szerint a kötelezettek egy része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a válaszadók. A kitöltők többsége helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Ehhez ki kell töltenie az erre szolgáló űrlapot, befizetni az eljárás díját, majd a kérelmet természetes személy esetén eljuttatni egy közjegyzőhöz, szervezetek esetén pedig a MOKK rendszerén elektronikusan benyújtani. Ezután – ha annak feltételei fennállnak – a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást. Kétharmaduk azzal is tisztában volt, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni is bárkivel szemben lehet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Fontos tudni azonban, hogy a közjegyzők nem ellenőrizhetik le hivatalból, az eljárás kezdeményezője jó kézbesítési címet adott-e meg, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani az adatok helyességére a kérelem kitöltésekor.

A válaszadók több mint kétharmada azt is jól tudta, hogy az eljárás nem csak vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet gyors megoldás. Sokféle jogos pénzkövetelésre lehet még kezdeményezni, legyen szó például lejárt számláról, elmaradt lakbérről és rezsiköltségről, meg nem fizetett kártérítésről vagy akár végkielégítésről.

Mit gondolnak a magyarok a fizetési meghagyásos eljárásról?

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a kitöltőknek milyen tapasztalataik vannak a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy egyharmaduk még sosem hallott erről az eljárásról. Azok, akik kezdeményeztek már fizetési meghagyásos eljárást, általában gördülékenynek vagy átlagosnak jellemezték az ezzel járó ügyintézést. Az esetek többségében az adós a meghagyás kézhezvétele után kifizette a tartozását vagy nem mondott ellent a követelésnek és az eljárás kezdeményezője végrehajtás útján hozzájutott a pénzéhez.

Háromból két magyar vállalkozást érintenek a nyolc napon túli fizetési határidejű számlák

Háromból két magyar vállalkozást érintenek a nyolc napon túli fizetési határidejű számlák

A vállalkozók több mint felét érinti a nyolc napon túli fizetési határidő, amivel szemben a reklámiparban a legnagyobb az ellenállás: a szektor szereplői 90 százalékban elégedetlenek ezzel a gyakorlattal, derült ki egy friss online kutatásból, amit a vállalati szféra több mint 500 szereplője töltött ki. Rátkai Tamás, a felmérést végző Flexibill alapítója arról beszélt, a válaszadók közel 80 százaléka tapasztalt már olyat, hogy az ügyfél késve fizetett, közel kétharmaduk pedig arról számolt be, gondja adódott abból, hogy ennyit kellett várni a pénzre.

A média- és reklámiparban az érintettek kétharmada nyolc napnál hosszabb fizetési határidőhöz szokott, míg az autóiparban ez az arány 85 százalék, derült ki a Flexibill több mint 500 vállalat, köztük cégvezetők és tulajdonosok bevonásával készült online felméréséből. Az élelmiszeripar minden harmadik szereplője úgy nyilatkozott, hogy 30 napos vagy azon túli fizetési határidővel dolgoznak.

Háromból két magyar vállalkozást érintenek a nyolc napon túli fizetési határidejű számlák, és ugyanennyien nem tartják jónak a hosszabb fizetési határidő egyébként elterjedt gyakorlatát.

Rátkai Tamás, a digitális faktoring úttörőjének számító Flexibill alapítója az eredményeket ismertetve elmondta, 8 napnál hosszabb határidőkkel kapcsolatban minden területen magas az elégedetlenségi ráta, de a reklámiparban a legnagyobb, itt ugyanis a válaszadók 90 százaléka adott hangot nemtetszésének.

„A hosszú fizetési határidőtől való távolságtartás okai mögött leginkább az állhat, hogy a legtöbb vállalkozó már belefutott abba, hogy nem fizették ki őket időben. Felmérésünk résztvevőinek 80 százalékával fordult már elő, hogy az ügyfele késve fizetett, a megkérdezettek kétharmada pedig azt állította, hogy a pénzre való várakozás gondot okozott számára” – mutatott rá.

„Az üzleti életben megszokott, hogy 15–30 napos határidővel fizetnek a cégek, ezen nem tudunk változtatni. Olyan megoldást akartunk kifejleszteni, amelynél elég a megszokott időben fizetni, az eladó mégis előbb jut a pénzéhez” – mondta Rátkai Tamás.

Arra a kérdésre, miben változna a vállalkozás élete, amennyiben ez adott lenne, sokan a „jobb cashflow-t” valamint a „tőkeerősséget” említették válaszukban. Az IT iparágban a „stabilitás”, a kereskedelemben a „gyorsabb”, a médiaiparban pedig a „biztonságosabb” és a „kiszámíthatóbb” kulcsszavak domináltak a szabadon kitöltős részben.

A vállalkozások óriási többsége, közel 85 százalék úgy nyilatkozott, szívesen használna rövidebb fizetési határidőt, ha erre lenne lehetősége.

„A Flexibill applikáció éppen a vállalkozók valós problémáira szolgáltat alternatív megoldást azzal, hogy az országban egyedüli módon 100 százalékig digitálisan finanszírozza meg a vállalkozások aktív számláit, így nem kell hónapokat várnia a cégeknek, amíg a vevőik fizetnek. A digitális faktoring egy, a hitelnél okosabb finanszírozási forma, amivel hónapok helyett egy gombnyomásra már pénzhez lehet jutni, hiszen az app gyakorlatilag „megveszi a vállalkozások számláit, így nem kell megvárni, míg az ügyfél kiegyenlíti azt- tette hozzá Rátkai Tamás.