Segíthetnek a közjegyzők abban, hogy építőipari vitákban per nélkül egyezzenek meg a felek

Segíthetnek a közjegyzők abban, hogy építőipari vitákban per nélkül egyezzenek meg a felek

Az előzetes bizonyítási eljárások száma tavaly minden korábbinál nagyobb volt, és idén is élénk érdeklődést tapasztalnak közjegyzői irodákban. Független igazságügyi szakértő kirendelésére, valamint ténytanúsításra is van igény. Legtöbbször új építésű társasházak és nagyobb családi házak építésénél történt hibák miatt fordulnak az építtetők vagy a tulajdonosok közjegyzőhöz, de előfordul, hogy személyautóban keletkezett komolyabb kárnál vagy orvosi beavatkozás után kérnek segítséget.

Az építőiparban gyakori a hibás vagy késedelmes teljesítés, illetve a szavatossági probléma, amely vitát, valamint megegyezés hiányában gyakran hosszadalmas és költséges pereskedést jelent. Egy júliusban megjelent felmérés szerint minden harmadik építtetőnek a rossz minőségű kontármunka okoz károkat, átlagosan 753 ezer forintot. Mivel utólag nem mindig lehet megállapítani egy-egy probléma okát, ezért a felek gyakran már az építkezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni a maguk álláspontjának alátámasztására. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de meg is előzhetik a pereskedést.

A közjegyzőktől évről évre többen kérik előzetes bizonyítás elrendelését: tavaly 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az igazságügyi szakértői kirendelések száma az elmúlt évek átlagát mutatta, három százalékkal maradt el a 2021-es rekordközeli adattól. Közjegyzői irodák idén is hasonló érdeklődést tapasztalnak ezekben a nemperes közjegyzői eljárásokban.

Megelőzhetőek a perek a közjegyző közreműködésével

Többféle eljárást is lehet kezdeményezni közjegyzőnél egy vitás ügyben. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is: egy közjegyző például tarthat helyszíni szemlét vagy okiratokat tekinthet meg. Kirendelhet igazságügyi szakértőt is, aki meg tudja állapítani, mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy újépítésű házban, így a tényeket előidéző, illetve kiváltó okok is feltárhatók a szakértői eljárás alatt. Az előzetes bizonyítás során a közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok, például az igazságügyi szakértői vélemény, a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, akár perdöntőek is lehetnek.

Ténytanúsítás keretében leírást, fényképet, videofelvételt készíthet a közjegyző az általa tapasztaltakról, és mindezt közokiratba foglalva tanúsíthatja, hogy az adott pillanatban például elkészült-e már a tető vagy még a falak sem álltak, ami a késedelmes teljesítésnél lehet döntő fontosságú. A közjegyző nem vonhat le következtetést és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét és módját, illetve a tény fennállását, ennélfogva a ténytanúsítás során a hangsúly valóban a tényszerűségen van.

„Az építőipari vitáknál a közjegyzői eljárásokkal gyakran megelőzhető a pereskedés, ezért egyre többen fordulnak ilyen ügyben közjegyzőhöz. A hibásan vagy késve teljesítő kivitelező ugyanis a közjegyzői okiratokat és a szakértői véleményt látva inkább hajlik a megegyezésre, és belátja, nincs értelme egy bírósági eljárásnak” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az is többször előfordul, hogy már a közjegyzői eljárást sem kell lefolytatni, mert annak kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a vétkes fél elismerje a hibáját és az egyezségre törekedjen.

Gépjárműkárnál, orvosi beavatkozás után is fordulnak közjegyzőhöz

Nem csak az építőipari vitáknál kérik fel a közjegyzőket igazságügyi szakértő kirendelésére vagy előzetes bizonyításra. Például egy nagyértékű gépkocsinál vagy teherautónál nem mindegy, hogy gyártási hiba, a hiányos karbantartás vagy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre a motor, amelynek javítása többmilliós tétel lehet. Egy költséges fogorvosi beavatkozás után is szükség lehet közjegyző által kirendelt független igazságügyi szakértőre. Ténytanúsítást is sokféle esetben kérnek a közjegyzőktől, például internetes zaklatásnál, szerzői jog megsértésénél, de akár pályázatbontásnál vagy éppen egy sorsolásnál is. A közjegyző ilyen esetekben is hitelesen tanúsíthatja például, hogy valóban zaklatnak, fenyegetnek valakit vagy sajátként használták fel más szellemi tulajdonát az interneten.

Elnököt választott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Elnököt választott a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének, mandátuma négy évre szól. 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy évi egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a közjegyzői tevékenység további digitalizációját, a többi között a teljesen elektronikus közjegyzői okiratok bevezetését, valamint a biometrikus aláírást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja, hogy a modern technológiák segítségével még gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a közjegyzői eljárások.

Ötödik alkalommal szavazott bizalmat a magyar közjegyzőség Tóth Ádámnak, aki 2007 óta tölti be a MOKK elnöki tisztségét. Elnöksége alatt jelentősen bővült a közjegyzők tevékenységi köre: a klasszikus közjegyzői feladatok mellé számos, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás – fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése, egyezségi eljárás – került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét. Ma a közjegyzők évi mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat, és tavaly összesen 1,4 millió eljárást folytattak le.

(Tóth Ádám)

Tóth Ádám tavaly első magyar közjegyzőként töltötte be a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) elnöki tisztségét. A magyar elnökség prioritásai a CNUE programjában a digitális újítások voltak. Ennek részeként javasolták a többi között a tisztán elektronikus közjegyzői dokumentumok európai szintű elterjesztését, az egymással kompatibilis elektronikus aláírások létrehozását, hogy az uniós állampolgárok és vállalkozások a jövőben lényegesen egyszerűbben és gyorsabban intézhessék az országhatárokon átnyúló ügyeiket is.

A MOKK elnöke ezzel összhangban a következő időszak legfontosabb feladatának a teljesen elektronikus okiratok magyarországi bevezetését, és ehhez kapcsolódóan az ügyfelek biometrikus aláírását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja.

A magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, de tovább kell lépnünk, hogy még egyszerűbbé és gyorsabbá váljanak a közjegyzői eljárások. A következő időszak legfontosabb kihívása a jog számára az, hogy a modern technológiákat úgy tudjuk használni, és beépíteni a mindennapi tevékenységünkbe, hogy az eljárásaink, okirataink eközben ugyanolyan biztonságosak maradnak” – mondja Tóth Ádám.

Dr. Tóth Ádám 1998 óta működtet közjegyzői irodát Budapesten. 2004 és 2007 között a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, 2007 óta a testület elnöke. 1996 óta vesz részt a közjegyzőség nemzetközi szervezeteinek munkájában, 2004-től tagja a Közjegyzők Nemzetközi Uniója (UINL) állandó tanácsának, 2015-ben, illetve 2019 és 2021 között a CNUE igazgatótanácsának tagja.