Az év első felében 8 százalékkal többen tettek közjegyző közreműködésével végrendeletet, mint 2022 első hat hónapjában. Egyre gyakrabban végrendelkeznek házaspárok közösen, vagy egymással egyeztetve, a közjegyzők tapasztalatai szerint különösen akkor, ha a törvényi szabályozásnál többet juttatnának egymásnak vagy mozaikcsaládban élnek és korábbi kapcsolatukból is van gyermekük. A házaspárok közös végrendeletet is tehetnek, ennek kötöttségét azonban nem mindenki vállalja.
Évről-évre többen fordulnak közjegyzőhöz végrendelet készítése miatt, és idén sem szakadt meg a tendencia: az első félévben 8 százalékkal többen tettek közjegyző közreműködésével végrendeletet, mint 2022 első hat hónapjában. A végintézkedésnek van egy speciális formája, amikor házaspárok együtt, egy közös végrendeletben döntenek arról, mi lesz hagyatékukkal az egyik és a másik fél halála után. Az új Polgári törvénykönyv 2014-es hatályba lépése óta egyre népszerűbb ez a lehetőség, 2022-ben másfélszer annyian tettek közös végrendeletet közjegyzőnél, mint 2021-ben, idén az idei első félévben pedig már majdnem ugyanannyian (81 százalék), mint tavaly az egész évben.
Nem mindegyik házaspár vállalja ugyanakkor a közös végrendelet kötöttségét. Az ugyanis érvényben marad az egyik fél halálát követően, köti a másik felet, módosításának vagy visszavonásának szigorú szabályai vannak. Akik nem vállalják ezt a halálon túli megkötést, azt a megoldást választják, hogy egymással egyeztetve, de mégis külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még ez a gyakoribb a házaspároknál.
Eltérnek a törvény szerinti elosztástól, megelőzik a jogvitákat
Akár a közös, akár a két külön végrendeletet választják a házaspárok, általában egymás javára vagy leszármazóiknak juttatnak vagyonukból. Gyakran rendelkeznek hagyatékukról a nem az első házasságukban élők. Így meg tudják előzni a családi vitákat, előre meg tudják határozni, hogy közös és nem közös gyermekeik között kinek mennyit szánnak. Akár egymás gyermekeinek is juttathatnak saját különvagyonukból, ami a törvényes öröklés rendje szerint nem járna.
„Sok házaspár nem bízza a törvényi szabályozásra a haláluk után fennmaradó vagyon öröklését, hanem maguk kívánják meghatározni, hogy ki milyen arányban részesüljön a hagyatékukból. A közjegyzők tapasztalatai szerint a házasok gyakran juttatnak egymás javára többet, mint amennyit a törvényes öröklési rend alapján a házastárs örökölne. Az is sokszor előfordul, hogy a gyermekeik között osztják fel másképp a hagyatékot, mint ami a törvény szerint járna” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedéssel vagy, ha ilyen nem maradt az örökhagyó után, akkor a törvény alapján. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg.
Végrendeletében mindenki szabadon rendelkezhet arról, hogy kinek juttatja a vagyonát. Akár egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni.
Figyelni kell a szigorú szabályokra
Végrendeletet akár sajátkezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes az okiratszerkesztési eljárás során közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek ugyanis – akár valaki egyedül, akár egy házaspár közösen teszi – szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy az érvénytelen legyen. A házilag szerkesztett végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek – ezt tapasztalják a közjegyzők.
A közjegyzőnél készített végintézkedésnek számos előnye van a „házilag megírt végrendelettel” szemben. A közjegyző közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, melyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla, valamint ezáltal a végrendelkező végakarata is érvényesül.
A házastársak kizárólag írásban, és csak a házassági életközösségük fennállása alatt készíthetnek közös végrendeletet. A közös végrendeletben a házastársak egyaránt rendelkezhetnek a közös, illetve a különvagyonukról, valamint a házasságot megelőzően szerzett vagyonukról is. A közös végrendeletre egyedi szabályok vonatkoznak: hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után a házaspár életközössége megszakad és egyikük haláláig nem áll helyre, akkor is, ha hivatalosan nem váltak el. Szintén hatálytalanná válik a közös végintézkedés – hacsak a közös végrendeletben ettől eltérően nem rendelkeznek –, amennyiben a megtétele után a végrendelkezőknek, vagy egyiküknek gyermeke születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe. Ennek indoka elsősorban az lehet, hogy a gyermek léte megváltoztathatja a házastársak elgondolását vagyonuk háramlásáról haláluk esetére.
Az egyik fél nem tudja egyoldalúan módosítani vagy visszavonni a közös végrendeletet akkor, ha ezt a végintézkedésben kizárták vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.
Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló öröklési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének elemzéséből. A németeket az osztrákok és a románok követik. Az elmúlt években egyre többször jelent meg magyarországi hagyatéki ügyekben külföldi vagyon, például egy németországi bankszámla, egy osztrák rendszámú autó vagy egy Seychelle-szigeteki cégtulajdon. Sokan nem tudják, hogy az uniós szabályok szerint nem biztos, hogy Magyarországon döntenek egy magyar elhunyt külföldi apartmanjának örökléséről, és más járhat a hagyatékból a házastársnak, ha párja Ausztriában, vagy ha itthon élt.
A külföldi munkavállalás és letelepedés terjedésével, valamint a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt, hogy trendszerűen nőttek a külföldi munkavállalók hazautalásai, az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.
A külföldi vagyongyarapodás egyik következménye, hogy egyre több öröklési ügy nyúlik át a határokon, például úgy, hogy egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt, vagy több tagországban is volt vagyona.
Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az Európai Unió ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az Európai Öröklési Rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre. Ezzel könnyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.
A MOKK Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, amelyet jelentős lemaradással, tizennégy százalékkal Ausztria követ, majdnem tíz százalék pedig Romániához kötődik. Eközben Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tartozott közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben. A legkevesebb ilyen uniós ügy 2020-ban, míg a legtöbb 2021-ben volt, ebben szerepet játszott, hogy a koronavírus első hulláma idején szünetelt a személyes ügyintézés.
Az Adatkutató Alintézet elemzése kitért azokra az öröklési ügyekre is, amelyekben egy magyar állampolgár örökös egy másik uniós tagállamban él. A mintegy ötezerhatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában Németországban lakott az örökös, húsz százalékban Ausztriában, tizenhárom százalékban pedig az Egyesült Királyságban.
Megugrott a külföldi végrendelkezők száma
Azt is vizsgálták, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és milyen arányban készítenek végrendeletet. Itt is a német állampolgárok vezetnek, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben. 2020-ban és 2021-ben – vélhetően a világjárvány miatt megnőtt halálozással összefüggésben – a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.
Mi alapján öröklődik a külföldi vagyon?
Az Európai Öröklési Rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal.
Ha például valaki magyar állampolgárként Németországban élt életvitelszerűen, akkor alapesetben a németeknél kell megindítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes hagyatékára – a magyarországi ingó- és ingatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak. Abban az esetben pedig, ha valaki Magyarországon élt, akkor a külföldi vagyonánál is a magyar öröklési szabályok szerint járnak el.
Felül lehet írni az alapszabályt
Mindez azonban nem jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, hogy mely ország öröklési rendje legyen érvényes az ő esetében. Végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák. Vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.
„Az örökhagyó és az örökösök sokat tehetnek azért, hogy egyszerűbbé tegyék, vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeletében érdemes meghatároznia, hogy Magyarországon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza” – mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, az Adatkutató Alintézet vezetője. Hozzátette, hogy ha külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Magyarországon is van vagyona, az örökösök egyes esetekben gyorsíthatják az eljárást, ha egy magyarországi közjegyzőtől Európai Öröklési Bizonyítványt kérnek. Ezzel az egész unióban elfogadott okirattal tudják igazolni a magyar jog szerinti öröklési jogállásukat. (Fotó: annazuc/Pixabay)
