A pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelése végigsöpört a bankszektoron, jelentősen megnövelve az átutalási és készpénzfelvételi díjakat a vállalkozók körében. Utolsóként a CIB Bank hozta nyilvánosságra hirdetményét az illetékemelés áthárítása kapcsán – értesült a BiztosDöntés.hu.
Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra.
Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határa pedig a duplájára.
Az illetéket a banknak kell megfizetnie, de átháríthatja azt az ügyfelekre, akik a tranzakciókat végzik. Ezt a hazai bankok közül utolsóként tette meg a CIB Bank, így a bankolás az alábbi időpontoktól kezdve drágul jelentősen a vállalkozások számára:
- CIB Bank: 2024. október 22.
- Erste Bank: 2024. szeptember 20.
- Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
- KDB Bank: a 2024. augusztus 1-től szerződött ügyfelekre azonnal, a 2024. augusztus 1. előtt szerződött ügyfelekre 2024. október 1-től
- K&H Bank: 2024. szeptember 26.
- MagNet Bank: 2024. október 1.
- MBH Bank: 2024. október 3.
- Oberbank: 2024. október 7.
- OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
- Polgári Bank: 2024. szeptember 20.
- Raiffeisen Bank: 2024. október 9.
- UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.
Az állami elvonás emelkedésének összege olyan jelentős, hogy minden bank kénytelen azt beleépíteni a díjaiba.
– Ugyanakkor érdekes fejlemény, hogy az illetékfizetési határ a bank számára tranzakciónkénti 20 000 forintról 50 000 forintra nőtt a lakossági ügyfelek esetében 2024. augusztus 1-től, amit viszont már nem adott tovább minden bank – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – Eddig ezt csak a K&H Bank és a Raiffeisen Bank adta tovább az ügyfeleknek 2024. augusztus 1-től, illetve a kisebb bankok közül a KDB Bank és a Polgári Bank. A CIB Banknál is létezik ilyen kedvezmény, de ott megmaradt a régi, 20 000 forintos határ. A többi banknál nincs alsó határa az illeték áthárításának, pedig az alatt a banknak sem kell befizetnie illetéket az államkasszába.
Devizaváltási kiegészítő illeték is terheli a vállalkozásokat októbertől
2024. október 1-től a kormány egy új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vezet be, mellyel a devizaváltásokat sarcolja meg. Minden, devizaváltást érintő műveletet, továbbá egyes pénzügyi eszközök megvásárlását 0,45 százalék, maximum 20 000 forint illeték terheli.
Ennek áthárítását a vállalkozói ügyfélkörre eddig csak a MagNet Bank és az UniCredit Bank jelentette be. Mindkét bank 2024. október 1-től kezdik meg az áthárítást, de addig még jöhet további bank is, amelyik ilyen bejelentést tesz.
A bank azonban más módon is érvényesítheti a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, így nem biztos, hogy új díjat fog bevezetni ezért.
Nem tiltja jogszabály az illeték áthárítását
Fontos tudni, hogy az illetékemeléssel, illetve az új, kiegészítő illetékkel kapcsolatban semmilyen jogszabály nem tiltja az áthárítást a céges, vállalkozói ügyfélkörre. Ahogy a bankok eddig kivétel nélkül minden, a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos új kötelezettséget, illetve emelést áthárítottak az ügyfelekre, ez most sem várható másképp.
Az áthárítás most azonban csak a cégekre, vállalkozásokra vonatkozik, a lakossági ügyfelekre nem. A kormány ugyanis díjstopot vezetett be a bankok számára az illetékkel és a kiegészítő illetékkel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett díjemelésre, új díj bevezetésére vonatkozóan, a lakossági ügyfelekre.
Ilyen tilalom azonban 2025. január 1-től már nem vonatkozik a bankokra a jelenlegi szabályok alapján, így a lakosság később, de várhatóan ugyanígy, teljes mértékben szembesül majd az illetékemelés, illetve az új, kiegészítő illeték áthárításával kapcsolatban.
Tetézi majd az illetékkel kapcsolatos banki díjemeléseket a szokásos, év eleji inflációs díjemelés is, így a lakosság a jövő év első pár hónapjában erőteljes, koncentrált banki díjemelésekkel találkozhat majd az átutalások és a készpénzfelvételek tekintetében.
12 év alatt ötödször változott eddig a pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték egy magyarországi döntés nyomán született meg, a tervezett, de végül be nem vezetett európai uniós Tobin adó mintájára. Annál azonban jóval szélesebb körben alkalmazzák.
A parlament 2012. július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 000 forint értékben, 2013. január 1-jei bevezetéssel.
2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd 2012. október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett az illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt.
2013. június 17-én a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lett az illeték és eltörölték a 6 000 forintos felső korlátot, míg a nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lett, megtartva a felső értékhatárt.
Kilenc év után, 2022. július 1-től kiterjesztették az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Egyben 10 000 forint lett az új felső határa a nem készpénzes műveleteknek is, ám az állampapírok vásárlása ingyenes maradt.
2024. augusztus 1-től a pénzügyi tranzakciós illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint mértékű lett tranzakciónként.
2024. október 1-től megjelenik a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték, mely a devizaváltásra és egyes pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozik. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Az új szabályok értelmében, amennyiben egy forintszámláról indított devizaátutalás történik, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is alkalmazni kell. Így az állami elvonás mértéke tranzakciónként 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forintra nő majd, amint a bankok áthárítják ügyfeleikre ezeket a terheket.