Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a jelentés szerint.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset decemberben 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum emelés befolyásolta – jegyezte meg a KSH.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.
Tavaly január-december között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.
Megbotránkozva figyeli a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a független sajtó ellen indított újabb támadást. Felhívjuk a magyar képviselők, és a kormány figyelmét: nem az újságírók ellehetetlenítésére kaptak a választóktól felhatalmazást, hanem a sajtószabadság, a sokszínű tájékoztatás feltételeinek biztosítására.
Eldördült a startpisztoly, újabb kampányt indított a szabad sajtó ellen a Fidesz-KDNP.
Kocsis Máté frakcióvezető bejelentette: kormánybiztos kinevezését kérik a kormánytól az Egyesült Államokból az elmúlt tíz évben a magyarországi – szerintük – álcivil szervezetekhez, médiafelületekhez, aktivistákhoz és politikai aktorokhoz érkezett források feltárására.
A frakcióvezető azonban nem állna meg itt, mert azt mondja: miután az amerikai pénzek megszűntek, de a brüsszeliek nem, ez a harc nem ért véget, csak az ellenfél székhelye átkerült egy másik kontinensre.
Jelezzük, nincs mit feltárni, mert a parlament már évekkel ezelőtt törvényben kötelezte – mások mellett – a független médiumokat a külföldről kapott támogatások nyilvánossá tételére.
A frakcióvezető a videó nyilatkozatában kijelenti: „Eljött az ideje annak, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ami történelmi pillanat. Ez nem egy pártpolitikai kérdés, hiszen mégiscsak az ország szuverenitása a tét… Gátlástalan beavatkozási kísérlettel szemben gátlástalanul kell védekezni.”
A MÚOSZ tisztelettel kéri a kormányt: ne legyen gátlástalan.
Az Alaptörvény pedig éppen a nemzeti szuverenitás védelmében is garantálja a szabad választások elengedhetetlen feltételét, az eltérő vélemények versenyét, az információkhoz való szabad hozzáférést.
Az Európai Unió pedig a csatlakozáskor vállalt kötelezettség, a demokratikus normák betartásának védelmében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, a Szuverenitásvédelmi törvény miatt.
A MÚOSZ határozottan felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy a nemzeti szuverenitást nem a törvényes keretek között működő, és a demokrácia védelmében akár külföldi pénzeket is felhasználó független sajtótól kell félteniük, hanem attól, hogy a lépéseik nyomán sérül a szólásszabadság.
Ha nem szabad a sajtó, ha nincs kontroll a hatalom felett, akkor nincs demokrácia.
A szuverén nemzetnek a kritikus, független sajtó is szerves része. Nemhogy nem ellenség, de a demokrácia alapfeltétele – közölte az MTI országos Sajtószolgálatával pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.
Az E.ON Hungária Csoport felkészült a gólyák érkezésére.
Több mint 250 oszlop madárbarát átalakítását tervezte be a cég erre az évre, a munkák egy része a gólyák érkezéséig megvalósul. Az oszlopokra madárbarát burkolatok, hosszú szigetelők, madárkiülők kerülnek fel a madarak biztonsága céljából.
A gólyák költését az oszlopokra telepített új fészektartókkal segíti az energiacég, ebből idén több mint 100 darabot telepítenek. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú, leborulás-veszélyesek súlyán pedig a természetvédelmi szakemberek könnyítenek. Idén már legalább 3200 fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és pest vármegyei áramhálózatán.
Megyei gólyafészek-körkép
Komárom-Esztergom vármegye több településén madárbarát átalakításokat tervezett be a vállalat az oszloptranszformátorok és középfeszültségű hálózati szakaszok környékén. Győr-Moson-Sopron vármegyében 2024-ben 9 új gólyafészket létesített az E.ON, idén további 12-t helyez ki. Érdekesség, hogy itt költött a legidősebb Magyarországon fészkelő gólya, egy rábapatonai tojó, melyet 2003-ban Győrben, Gyirmóton gyűrűztek fiókaként. Fejér vármegyében tavaly 12 új gólyafészket szerelt fel a cég, így itt már 175 fészek van stabil fészektartóra erősítve; idén ezért csak fészekgondozási feladatok zajlottak. Veszprém vármegyébenmadárbarát oszlopátalakítások történtek,a megye312 gólyafészkében tavaly 424 fióka nevelkedett. Vas vármegyében 20 fészket javít ki, 12 új fészektartót szerel fel az E.ON, 4 helyen az elnehezült fészkek súlyán segít könnyíteni. Baranyában 21, Somogyban 11, Tolnában 9 helyszínen létesít új fészkeket a cég. Baranya vármegye minden második településén költ gólya, tavaly összesen 650 fióka repült ki sikeresen. 2024-ben 20 új fészket szerelt fel az E.ON, és tizennyolc településen tette madárbaráttá az oszlopokat, a megyében 224 villanyoszlopon költhetnek a gólyák. A Tolna vármegyei Pakson egy hosszú hálózati szakasz, 30 oszlop madárbarát átalakítását végzik el a szakemberek.
2024-ben 548 fiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon: Fejér és Veszprém vármegyében összesen 225, Győr-Moson-Sopronban 179, Komárom-Esztergomban 54, Zala és Vas vármegyében összesen 90 fióka gyűrűzését támogatta a cég.
Kábelesítés és új fészkek a hulladéklerakóknál
A nagyvárosok környéki szemétlerakókat előszeretettel látogatják a gólyák táplálék reményében. Biztonságukért 2023-ban a kaposvári és a bagolai, tavaly a legnagyobb gólyapopulációval rendelkező pusztazámori lerakónál tette föld alá a vezetékeit az E.ON. Idén többek között a paksi, a szombathelyi és a körmendi szeméttelep környékén végez a cég átalakításokat, új fészkeket is kihelyez.
Ragadozómadarak nagyfeszültségen
Rekordszámú fiókát nevelt fel tavaly a 2024-es év madara, a kerecsensólyom: 530 sólyomfióka röpült ki országszerte. A sólymok, vércsék nem építenek saját fészket, más madarakét foglalják el, ezért az E.ON idénis újabb mesterséges költőládákkal segítiszaporodásukat. Nagyfeszültségű oszlopain már százhúsz helyenvárja biztonságos műfészek a madarakat.
Az E.ON az őszi-téli hónapokban avatkozik be a hátrahagyott fészkek környékén: ilyenkor zajlik a legtöbb fészeképítés, -javítás és madárbarát hálózati átalakítás is. A fészekkihelyezéseket mindig előzetes egyeztetések nyomán, a Nemzeti Parkok madárvédelmi szakembereinek javaslatai alapján végzi a vállalat.
Az E.ON Hungária Csoport idei madárvédelmi fejlesztései többszáz millió forintos költséggel járnak, melyet teljes egészében az energiacég finanszíroz – közölte honlapunkkal az energiatársaság. (Fotók: E.ON)
Tavaly 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A KSH jelentése szerint a
12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.
Három éve nem volt ilyen hideg: a Nógrád vármegyei Zabarban mínusz 15,6 Celsius-fok volt szerda hajnalban, ez új szezonrekord – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szerdán.
Azt írták, éjszaka nagy területen kiderült éjszaka az ég, a szél is teljesen leállt, így az ország döntő részén mínusz 10 fok közelébe vagy az alá csökkent a hőmérséklet.
A Nógrád vármegyei Zabarban mínusz 15,6 fokot regisztráltak szerda reggel, de mínusz 14,9 fokot mértek a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddarócon és Szikszón is.
Közölték azt is, Magyarországon utoljára 2022 január közepén, végén volt ennyire hideg, akkor több napon keresztül mértek mínusz 15 fok alatti minimumokat.
A HungaroMet előrejelzése szerint a következő hajnal még hasonló vagy akár kevéssel alacsonyabb minimumokat is hozhat, majd a hét második felében lassanként egyre kevésbé lesznek hidegek az éjszakák. (MTI)
