Legkorábban június 19-én indulhat az Axiom-4 misszió legénysége, köztük Kapu Tibor kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – tette közzé a HUNOR program a Facebook-oldalán szombaton.
Mint írták, a Zvezda modulban észlelt szivárgást elhárították, ugyanakkor a Roszkoszmosz továbbra is figyelemmel kíséri és karbantartja az ISS orosz szegmensét.
(Falcon 9 hordozórakéta indulás előtt a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren 2025. június 10-én. Technikai problémák miatt röviddel a rajt előtt elhalasztották a negyedik kereskedelmi Axiom űrmissziót, amelynek keretében először repült volna magyar, indiai és lengyel állampolgár az ISS űrállomásra – közölte a SpaceX június 11-én. A legénységnek, amelynek tagjai a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson egy SpaceX “Crew Dragon” kapszulában a Falcon 9 rakétával kellett volna elindulnia a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről június 11-én helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 14 órakor) . MTI/Koszticsák Szilárd)
Közben a SpaceX csapata is kijavította a Falcon 9 hordozórakétánál jelentkezett hibát, majd sikeresen végrehajtotta a startot megelőző indítási főpróbát – olvasható a bejegyzésben.
Az Axiom-4 misszió indítását legutóbb csütörtökön halasztották el a Nemzetközi Űrállomáson észlelt nyomásváltozás miatt.
A NASA – közölte magyar idő szerint csütörtök délután a NASA akkor azt közölte, hogy a Roszkoszmosszal együttműködve vizsgálják egy újonnan észlelt nyomásváltozás okát, amely a Nemzetközi Űrállomás Zvezda kiszolgálómoduljának leghátsó szegmensében végzett legutóbbi javítás után jelentkezett.
Az Axiom-4 misszió legénységének tagja a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson. A legénységnek egy SpaceX Crew Dragon kapszulában, egy Falcon 9 rakétával kellene elindulnia a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. (MTI)
Strasbourg: jogerősen pert vesztett három magyar képviselő
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs kereseteit, akik az Országgyűlés által kiszabott tiszteletdíj-csökkentés miatt fordultak Strasbourghoz.
A politikusok szerint a szankciók megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, és nem állt rendelkezésükre hatékony hazai jogorvoslat.
A bíróság megállapította, hogy bár történt beavatkozás a véleménynyilvánítás szabadságába, az törvényes alapon nyugodott, legitim célokat – a parlament rendjének fenntartását és más képviselők jogainak védelmét – szolgált, és arányos volt.
A döntés szerint a képviselők politikai demonstrációi nem a mondanivaló, hanem annak formája miatt ütköztek a magyarországi házszabályba.
A bírói testület szerint a Mentelmi Bizottsághoz fordulás, valamint az Országgyűlés szavazása megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosított.
A bíróság nem talált bizonyítékot arra sem, hogy a hazai eljárás elfogult lett volna. A döntés jogerős és további jogorvoslatnak helye nincs.
Kúria: jogsértően tiltotta be a hatóság az LMBTQI-felvonulást
A Kúria másodszor is megsemmisítette a gyülekezési hatóság döntését, amely megtiltotta a „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért” című rendezvényt. A bíróság szerint a hatóság nem indokolta meg megfelelően, miért tartaná jogsértőnek a rendezvényt.
A felvonulást eredetileg 2025. június 1-jére jelentették be, de a hatóság elutasította azt. A Kúria ekkor eljárási hibák miatt új eljárásra utasította a hatóságot.
A szervezők ezután a rendezvényt áthelyezték június 28-ra, amikor a Budapest Pride is zajlik. A hatóság új bejelentésként kezelte az ügyet, majd versengő rendezvényre hivatkozva más útvonalat jelölt ki, végül teljesen megtiltotta a gyűlést.
A Kúria döntése
A 2025. június 11-én hozott ítéletében a Kúria kimondta: a tiltó határozat nem támasztotta alá tényszerűen, hogy a rendezvény sértené a gyermekek jogait, amire a hatóság hivatkozott. A gyűlés betiltását nem lehet pusztán arra alapozni, hogy a rendezvény hasonlít más Pride-eseményekre, vagy hogy LMBTQI témákat érint.
A bíróság szerint a határozatból hiányoznak az alapinformációk is: például a rendezvény útvonala, a résztvevők és rendezők száma.
Mi következik?
A hatóságnak újra el kell bírálnia az ügyet, ezúttal alaposabb tényfeltárással. Négy civil szervezet bírósághoz fordult a döntés miatt, és jogsértő eljárásra hivatkozva kártérítést is követelnek.
A Kúria ítélete megerősíti: a gyülekezési jog csak kivételes esetben korlátozható, és azt konkrét indokokkal kell alátámasztani.
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az előző hónaphoz képest az árak 0,2 százalékos növekedést mutattak, ami lassú, de kitartó inflációra utal.
Az élelmiszerek drágulása továbbra is jelentős. Éves összevetésben az árak átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek, azonban egyes alapvető termékeknél ennél jóval nagyobb árnövekedés történt. A tojás, az étolaj, a liszt, a kávé, a csokoládé és a gyümölcslevek ára kétszámjegyű növekedést mutatott.
Ugyanakkor voltak olyan termékek is, amelyek ára csökkent: a margarin például jelentősen olcsóbb lett, ahogy a tejtermékek, a párizsi, kolbász és a sertéshús is mérsékeltebb áron volt elérhető.
A szolgáltatások terén szintén érezhető volt az áremelkedés: átlagosan 5,9 százalékkal fizettek többet a fogyasztók, mint egy éve. A postai szolgáltatások, a lakbérek, az autó- és lakásjavítás, valamint az üdülések ára különösen emelkedett. A szeszes italok és dohánytermékek ára összességében 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké még ennél is nagyobb mértékben.
A háztartási energiáért átlagosan 5,3 százalékkal kellett többet fizetni. Kiemelkedő a vezetékes gáz árának 11,4 százalékos növekedése, miközben a palackos gáz is drágult, bár kisebb mértékben. A tartós fogyasztási cikkek piacán vegyes képet mutat a statisztika: az ékszerek ára jelentősen nőtt, ahogy az új autóké is, miközben a használt személygépkocsik ára csökkent.
A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára éves szinten 5,4 százalékkal emelkedett. Az autósok számára jó hír, hogy a járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal csökkent, ami ellensúlyozhatja valamelyest a háztartásokat érintő egyéb költségnövekedéseket.
Havi szinten, áprilishoz képest az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt. Ebben jelentős szerepet játszottak az idényjellegű termékek – mint a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök – drágulása. A csokoládé, kakaó, kávé, büfétermékek és sertéshús ára is nőtt, míg a tojás, a margarin és a tej ára valamelyest csökkent.
Az alkoholos italok és dohánytermékek havi szinten 0,9 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára szintén emelkedett, különösen a vezetékes gázé. A szolgáltatások ára összességében enyhe, 0,1 százalékos csökkenést mutatott, amit főként a telefon- és internetszolgáltatások árcsökkenése okozott. Ezzel szemben a belföldi üdülés és a testápolási szolgáltatások ára nőtt. Az üzemanyagok ára áprilishoz képest is csökkent, míg a gyógyszerek enyhe áremelkedést mutattak.
A májusi adatok azt mutatják, hogy az infláció mértéke továbbra is magasabb a jegybanki célértéknél, bár a hónapok óta tartó enyhülés jelei már érzékelhetők. A háztartások számára továbbra is kihívást jelent az alapvető termékek és szolgáltatások drágulása, még ha az áremelkedés üteme lassul is.
Tízmillió futballszakértő országa? A magyarok kétharmadát hidegen hagyja a foci.
Hiába a közkeletű frázis, miszerint Magyarország a „tízmillió futballszakértő” hazája, a valóság jóval árnyaltabb: a lakosság kétharmada egyáltalán nem követ semmilyen focicsapatot – derül ki az Europion friss, országos reprezentatív kutatásából.
A közvélemény-kutató cég június 4-én 1250 fő bevonásával, mobil- és webapplikációs adatfelvétellel vizsgálta a magyarok szurkolási szokásait.
(Magyar szurkolók a Magyarország – Svédország barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2025. június 6-án. MTI/Bodnár Boglárka)(Szoboszlai Dominik a svéd Isak Hien a Magyarország – Svédország barátságos labdarúgó-mérkőzésen a Puskás Arénában 2025. június 6-án. MTI/Bodnár Boglárka)
A felmérés szerint a megkérdezettek 66%-a nem követ aktívan focicsapatot, a fennmaradó egyharmad pedig nagyjából egyenlő arányban érdeklődik magyar (11%) és külföldi (10%) klubok iránt, míg 14% mindkettőt figyelemmel kíséri.
A legnépszerűbb klubcsapat továbbra is a Ferencváros, a nemzetközi mezőnyben pedig a Barcelona és a Real Madrid vezetik a listát – ez utóbbiak megelőzik a hazai bajnokság iránti érdeklődést is.
A nemek közötti különbség – bár létező – nem olyan jelentős, mint ahogy azt a sztereotípiák sugallják. A nők 71%-a, a férfiaknak pedig 60%-a nem követ semmilyen focicsapatot. A kor viszont meghatározó tényező: míg a 16–29 évesek 56%-a nem követ csapatot, a 60 év felettiek körében ez az arány 71%.
A kutatás a társadalmi háttérrel is összefüggést talált: a futball iránti érdeklődés továbbra is inkább a fizikai munkát végzők körében jellemző. Míg a szellemi foglalkozásúak 69%-a nem szurkol aktívan, a fizikai dolgozók körében ez az arány „csak” 55%.
A felmérés eredményei azt mutatják: bár a foci továbbra is viszonylag népeszrű Magyarországon, a tényleges, aktív szurkolói jelenlét jóval kisebb, mint azt sokan hinnék.
A sport iránti érdeklődés inkább nemzetközi szinten marad meg, a hazai labdarúgás pedig továbbra is nehezen talál szélesebb közönségre, legalábbis ami a szurkolást illeti.
