Ismét benyújtották pályaműveiket a szakorvosok a bruttó kétmillió forint díjazású rangos szakmai elismerés, a Richter Érdemérem Díj elnyerésére.
A beérkezett pályaműveket idén is három kategóriában értékelte a zsűri.
(Fotó: Sorok Péter)
Döntésük alapján:
Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató szakorvosa Dr. Beöthe Tamás PhD urológus, onkológus, a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Urológiai Osztályának vezető főorvosa lett.
Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató szakorvosa címet Dr. Szüts Krisztina aneszteziológus- és intenzív terapeuta, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet kardiológus főorvosa kapta.
Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző szakorvosa kategóriában az elismerést Prof. Dr. Molnár Tihamér egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Neurointenzív Tanszék tanszékvezetője vehette át.
Ahogyan az előző két pályázati ciklusban, idén is több olyan példaértékű pályamű érkezett be, amelyeket a zsűri különdíjjal jutalmazott.
Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató szakorvosa különdíjat
Dr. Pilling János PhD, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi docense, oktatási igazgatóhelyettese kapta.
Az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató szakorvosa különdíját
Dr. Beranek László Attila PhD MBA MSC belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, a Tiszafüredi Sanitas Corporis Kft. Járóbeteg Szakrendelő és Gyógyfürdő rehabilitációs szakorvosának ítélte a zsűri.
Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző szakorvosa kategóriában ismerték el különdíjjal:
Dr. Szalárdy Levente PhD-t, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Neurológiai Klinika habilitált egyetemi adjunktusát,
Dr. Szabó Gábor PhD egyetemi adjunktust, Semmelweis Egyetem Baross utcai Női Klinika,
Prof. Dr. Szekanecz Zoltánt, a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Kar, Reumatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, az MTA doktorát,
Prof. Dr. Bálint Péter Vincét, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárát, Reumatológiai és Immunológiai Klinika osztályvezető főorvosát,
Prof. Dr. Kálmán János MD, PhD, DSc a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárát – közölte Facebook oldalán szombaton a Magyar Orvosi Kamara.
Sikerrel zárult a Magyarország Kormánya által a falusi kiskocsmák számára meghirdetett támogatási program. A 3 millió forintos forrásra a pályázatra jogosult italüzletek mintegy 80%-a jelentkezett.
A támogatás jelentőségét mutatja, hogy a programkezelő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. április 10-étől további italüzletek számára teszi lehetővé az igénylést. Az 1000 fő alatti településeken működő, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált, de lezárt üzleti évvel még nem rendelkező italüzletek április 30-áig adhatják be pályázatukat.
(A fotó illusztráció)
A falusi italüzletek sok esetben nemcsak vendéglátóhelyként működnek, hanem közösségi térként is, miközben hozzájárulnak hazánk aktív és falusi turizmusának teljesítményéhez. Így gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős szerepet játszanak a kistelepülések népességmegtartó képességének erősítésében.
Ezért is indította el a kormány idén márciusban az egész évben nyitva tartó falusi italüzletek fejlesztését célzó programját, amely egyszerű jelentkezés és gyors ügyintézés mellett már az idei szezonban hatékony segítséget biztosít a szolgáltatók számára.
A vissza nem térítendő támogatást energiahatékonyságot növelő fejlesztésre, marketingre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire, továbbá munkabérre használhatják fel a kedvezményezettek. A kiírást az üzemeltetők részéről hatalmas érdeklődés övezte.
A beérkezett adatlapok alapján a szolgáltatók több mint 60%-a eszközbeszerzésre, mintegy harmaduk (34%) energetikai, míg 5%-uk bérfejlesztésre fordítja majd az elnyert forrást. A legtöbb igénylést Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Baranya vármegyei üzemeltetők adták be.
A Program alapvető célja, hogy hazánk legkisebb településeinek mind szélesebb körében járulhasson hozzá az italüzletek fejlesztéséhez. Így a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. új pályázat keretében további, 1000 fő alatti településen üzemelő, NTAK-ban regisztrált, de lezárt üzleti évvel még nem rendelkező italüzletek számára indít kiírást.
Az új felhívásnak megfelelő falusi sörözők, borozók, presszók üzemeltetői április 10-30. között adhatják be pályázataikat, amennyiben a felhívás közzétételét megelőző napon erről szóló nyilvántartásba vételi dokumentummal rendelkeznek. Az üzletenként igényelhető 3 millió forintos forrást − a korábbi pályázatnak megfelelően − fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre fordíthatják az italüzletek.
A felhívás a kisfaludyprogram.hu weboldalon érhető el – értesült honlapunk csütörtökön a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt-től.
Egyre többen választják a magánszülészeteket Magyarországon.
Mindössze 77 500 csecsemő született az elmúlt évben Magyarországon, a statisztikák szerint azonban már minden nyolcadik kisbaba magánszülészeten jön világra. A Liv Duna Medical Center szakértői szerint ennek oka a szabad orvosválasztás mellett a kismamák alternatív szülési módszerek iránti növekvő igénye és tudatossága, valamint a bizalmat adó orvosi háttér.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben mindössze 77 500 gyermek született Magyarországon, ami 9,1%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Budapesten is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol az előzetes adatok szerint 14 590 újszülött jött világra. Ez az eddigi legalacsonyabb születésszám az 1949 óta vezetett statisztikák szerint.
A csökkenő születésszám mellett egy másik trend is megfigyelhető: egyre többen döntenek magánkórházban történő szülés mellett. Ennek egyik fő oka az állami egészségügy leterheltsége és a személyre szabottabb ellátás iránti igény. A várandós kismamák számára kiemelten fontos a modern környezet, a tapasztalt orvosi csapat és a magas színvonalú ellátás.
A Liv Duna Medical Center az egyik legnépszerűbb magánintézmény a kismamák körében Magyarországon. A budapesti kórház korszerű szülészeti osztállyal rendelkezik, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az anya és a baba biztonságára. A családbarát szülőszobák, a fájdalomcsillapítás korszerű lehetőségei és a szülés utáni gondoskodás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen választják ezt az intézményt.
A szülési élmény meghatározó egy család életében, ezért nem meglepő, hogy a kismamák hajlandóak befektetni a nyugalmat és biztonságot garantáló magánellátásba. A Liv Duna Medical Centernél 1 130 000 Ft és 1 690 000 Ft között biztosítanak szülési csomagokat a hazai és külföldi kismamáknak, amelyekhez nem csak családbarát szülőszobák, modern felszerelések, saját orvosi és szülésznői csapat, de teljes ellátás és dunai panorámás pihenőszoba is jár.
„Egy baba születéséig vezető út egy komoly bizalmi kapcsolat, amely a várandósság ideje alatt kialakul a kismamák, az orvosok és az őket segítő csapat között. A Liv Duna Medical Centerben 26 szülész-nőgyógyász szakorvos mellett 30 szülésznő, 12 újszülött-gondozó, 4 szoptatási tanácsadó, 2 védőnő, 3 gyógytornász, 1 dietetikus és 9 gyermekorvos dolgozik azért, hogy kismamákat végigkísérjük a fogantatástól a baba születéséig és az utógondozásig. Az elmúlt három évben már 3744 baba született nálunk, tavaly 1223 újszülöttet hoztak világra a kismamák az intézményünkben. Csapatunkat kivétel nélkül magas szakmai színvonalat képviselő, a legmodernebb eszközökkel dolgozó gyakorlott szakemberek alkotják, akik tudásukat folyamatosan frissítik a legújabb szakmai protokollok alapján” – mondta Ahmet Usta, a Liv Duna Medical Center ügyvezetője.
A Liv Duna Medical Center egyik legfőbb vonzereje, hogy a legújabb nemzetközi ajánlások alapján a lehető legkevesebb orvosi beavatkozással támogatják a természetes szülést. A kórház szakmai csapata kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szülés a kismamák testének saját ritmusát kövesse, és csak a szükséges esetekben alkalmazzanak beavatkozásokat.
„A kórház a kezdetek óta ezt a szemléletet követi, hagyjuk a szülést a megfelelő ütemben zajlani, viszont az orvosi stábunk minden pillanatban készen áll. Emellett fontosnak tartjuk, hogy az újszülöttekről való gondoskodás minden mozzanatába bevonjuk az édesanyákat” – hangsúlyozta Lénárd Adrienn vezető szülésznő.
A Liv Duna Medical Center szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a kismamák tudatossága, felkészültsége és nyitottsága az alternatív szülési lehetőségek iránt, legyen szó a vízben szülésről vagy az otthonukhoz hasonló körülmények közötti vajúdásról.
Egyre többen tartják fontosnak a baba születésekor a beavatkozásmentességet és kevesebben élnek olyan lehetőségekkel, mint például a tervezett császármetszés. Mint Lénárd Adrienn kiemelte: az otthonszülés hangulata a kórház biztonsága mellett a kismamák többségének fontos szempont. Ugyanakkor egy felkészült orvosi csapat szükség esetén azonnal be tud avatkozni, mert ilyenkor minden perc számít. (Fotók: Liv Duna Medical Center)
A Magyar Rendőrség új, innovatív toborzási programot indít: szolgálati macskákat keresünk!
A nemzetközi példák és kutatások alapján kiderült, hogy a macskák kiváló érzékszerveik és gyors reakcióidejük miatt alkalmasak lehetnek rendőrségi feladatok ellátására.
A program célja, hogy a macskák segítségével hatékonyabbá tegyük a bűnüldözést és a közbiztonság fenntartását.
A macskák kivételesen jó szaglóképességükkel segíthetnek a kábítószer- és robbanóanyag-keresésben, gyorsaságukkal pedig a menekülő gyanúsítottak elfogásában.
Toborzási követelmények: Jó fizikai állapot, fürgeség, Kiváló szaglás és hallás. Problémamegoldó készség és csapatjátékosság. Rendíthetetlen kíváncsiság és tettrekészség.
A kiválasztott macskákat a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központban speciális kiképzésben részesítjük, ahol megtanulják a nyomkövetést, a járőrözést és a helyszínbiztosítást is.
Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk elsőként vezeti be ezt az újszerű megközelítést a bűnüldözés terén. Amennyiben van olyan macskád, aki megfelel a fenti követelményeknek, kérjük, vedd fel velünk a kapcsolatot a jelentkezési felületünkön!
Na jó, ez csak áprilisi tréfa volt! Bár a macskák nagyszerű társak, egyelőre még nem lépnek be a rendőrség kötelékébe. Reméljük, mosolyt csaltunk az arcotokra! – közölte Facebook oldalán április 1-jén a Magyar Rendőrség.
A védekezési intézkedések betartása megállíthatja a ragadós száj- és körömfájás terjedését, a legfontosabb tehát a szabályok fegyelmezett követése – hangoztatták a szakértők pénteken Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem tartott sajtótájékoztatón.
Sótonyi Péter, az intézmény rektora kiemelte, hogy a vírus súlyos és ragályos betegséget okoz, amely gyorsan és könnyen terjed, nem gyógyítható, tünetei nem enyhíthetők, súlyos gazdasági károkkal jár. Hozzátette: a betegséget három hete jelentették be az egyetemen, amely ezt követően azonnal elméleti, majd gyakorlati képzésben részesítette az összes hallgatóját.
Elmondása szerint ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a fertőzött állatok mozgásának korlátozása. Az állattartó telepeken dolgozók és a szakemberek komoly felelősséget viselnek – mutatott rá -, egész Európa élelmezése múlhat azon, hogy sikerül-e a vírus terjedését megállítani.
Ha átterjedne a vadállományra, az további súlyos következményekkel járhat, és még nehezebb lenne a kór megfékezése.
Hangoztatta, hogy a fertőzött állatok leölése uniós jogszabályi kötelezettség, és azért is szükség van rá, mert a betegség okozta fájdalom nem csökkenthető.
Fodor László korábbi járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető szerint nehéz megállapítani, hogyan került belföldre a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus, mert a levegőben is terjedhet. A vakcinázásnak vannak gyenge pontjai, hiszen például a sertés gyakorlatilag nem vakcinázható, ezért kell a fertőzés helyhez kötésére törekedni.
Süth Miklós rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója szerint lakossági karanténról még korai beszélni, most az állattartó telepekre kell összpontosítani. Fontos az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, amikor elhagyják a fertőzött területet, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.
Tenk Miklós járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető ismertette, hogy a vírus igen ellenálló, akár hónapokig is képes fertőzni, a fertőzött állatok trágyája is továbbíthatja a betegséget. Vírusra fogékony fajok a vadon élők között is vannak, és figyelembe kell venni, hogy a megzavarásuk hozzájárulhat a vírus terjedéséhez.
Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület Főtitkára szerint a vírust legtöbbször emberek hordják szét figyelmetlenségből, a könnyű terjedés miatt oda kell figyelni a takarmányszállításra, a gépjárművek mozgására is.
Komoly felelősségük az állatorvosoknak a kezdeti tünetek észrevétele, ha pedig már nincs járványkitörésre utaló jel, jöhet a végfertőtlenítés. Ezt követően üresen kell tartani a telepet, csak ezután lehet ismét állatot tartani. Országos szinten ugyanakkor csak az jelenthet biztonságot, ha Szlovákiából is eltűnik a betegség, mert a korlátozás alá eső területeik közel vannak a magyar határhoz – tette hozzá.
Ózsvári László, a Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék vezetője kifejtette, hogy a végfertőtlenítés után legalább 30 nap múlva lehet a helyi zárlatot, majd a védő- és megfigyelési körzetet feloldani. Az állatok és állati termékek kereskedelmének a mentesség a feltétele, a nemzetközi előírások szerint erre 3 hónapot kell várni.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója közölte, hogy jelenleg az északnyugati országrészben van két fertőzött telep, de a vírus hatása országos, hosszabb távú következményei egyelőre beláthatatlanok. Most a védekezésre kell fordítani minden energiát, a piaci bizalom helyreállítása ezután következhet – jelentette ki. (MTI)
