A Magyar Orvosi Kamara (MOK) 2025. május 24-én tartotta Országos Küldöttközgyűlését Budapesten, ahol számos, a szervezet jövőjét meghatározó döntés született. A rendezvény a hagyományoknak megfelelően a kamarai díjak átadásával kezdődött, amelyről a Kamara honlapján olvasható részletes beszámoló.
A küldöttközgyűlés első napirendi pontjai között szerepelt a MOK Országos Elnöksége (OE), valamint az Országos Felügyelőbizottság (OFB) éves beszámolóinak meghallgatása és elfogadása. Emellett a Kamara 2024. évi számviteli törvény szerinti egyszerűsített és összesített éves beszámolója is jóváhagyásra került. A beszámolók elfogadásával a testület a törvény által előírt kötelezettségének tett eleget.
Új Alapszabály elfogadása
Az esemény egyik legfontosabb mozzanata a Magyar Orvosi Kamara új Alapszabályának vitája és elfogadása volt. A 2024 novemberében hozott küldöttgyűlési döntés értelmében a jogszabályi megfelelés biztosítása érdekében az OE és a területi szervezetek képviselőiből létrejött Alapszabály Kodifikációs Bizottság (AKB) készítette el a javaslatot. Az új szabályzat kialakítása során figyelembe vették a Belügyminisztérium – mint felügyeleti szerv – és az OFB észrevételeit, valamint a Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT) véleményét is.
Az új Alapszabály megtartotta a korábbi jól működő elemeket, integrálta a 2024-es módosításokat, és új rendelkezésekkel is bővült. Így többek között sor került a TESZT tanácsadó testületté történő besorolására, valamint új tanácsadó testületek – köztük a Pénzügyi-Gazdálkodási, Jogi, Külügyi és Infrastrukturális Testület – létrehozására.
Lényeges újítás a szakmai alapon szerveződő tagozatok létrehozásának lehetősége. Bár egy küldött kötelező tagozati besorolás bevezetését javasolta a hatékonyság érdekében, végül a testület az önkéntes szerveződést támogatta. Az új Alapszabályt 130 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el.
A következő lépések
Az új Alapszabály elfogadását követően az idei évben kerül sor a benne foglalt szabályzatok részletes kidolgozására, melyek véglegesítése 2026 első félévében várható.
Pénzügyi terv és személyi döntések
A küldöttgyűlés jóváhagyta a Kamara 2025. évi pénzügyi tervét, amelyet még a korábbi Alapszabály alapján a TESZT fogadott el. Az összeférhetetlenségi napirendi pont során a küldöttek megerősítették pozíciójában Dr. Hegedüs Tamás titkárt, miután a korábbi összeférhetetlenségi aggály – a megszűnt Magyar Rezidens Szövetség alelnöki tisztsége – már nem állt fenn.
Középpontban az orvostársadalom problémái
Az „egyebek” napirendi pontban a küldöttek több, hosszú ideje húzódó problémára hívták fel a figyelmet. Többek között szó esett az iskolafogorvosok bérkorrekciójának elmaradásáról, az ügyeleti díjazás körüli problémákról, valamint a nyugdíj mellett dolgozó egészségügyi dolgozók nyugdíjpótló támogatásának hiányáról.
A következő 10 évre kiszorították a magáncégeket a helyközi buszközlekedésből: mostantól csak az állami MÁV viszi az utasokat vidéken, hiába bizonyították a kisvállalkozók évtizedeken át, hogy gazdaságosan és biztonságosan képesek szolgálni az utasokat.
A legnagyobb fuvarozói érdekvédelmi szervezet, a NiT Hungary szerint ezzel véget ért egy 35 éves harc, ahol a “kis Dávid” nem tudta legyőzni az állami “Góliátot”.
Hiába dolgoztak egy európai mintájú, versenyen alapuló rendszerért – a döntéshozók végül az egyszereplős, állami modellt választották, így a magánbuszosoknak mostantól nincs esélyük részt venni a menetrend szerinti közlekedésben.
Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára úgy fogalmazott: „A 90-es években léptünk rá egy hosszú útra, mert hittünk abban, hogy a magánvállalkozásoknak is helyük van a menetrend szerinti közlekedésben. Bár áttörést nem értünk el, büszkék vagyunk a 35 év munkájára.”
A NiT Hungary büszkeséggel tekint vissza az elmúlt évtizedek érdekképviseleti tevékenységére, még akkor is, ha most egy új szakasz kezdődik a magyarországi helyközi, menetrend szerinti autóbuszos közszolgáltatás történetében. A szervezet célja a 90-es évek óta a magánszektor számára is nyitott, nyílt versenyeztetésen alapuló, többszereplős közszolgáltatási rendszer kialakítása volt, uniós példák alapján.
A 2016-ra tervezett uniós piacnyitás azonban a gyakorlatban máshogy valósult meg; az állam egyetlen szolgáltatóra építette ki a teljes rendszert.
Most négy, eddig még piacon lévő magáncég helyközi közszolgáltatási tevékenysége is megszűnt, a járataikat az állami szolgáltató vette át. 2025. március 31-től a helyközi menetrend szerinti autóbuszos közszolgáltatásokat kizárólag a MÁV Személyszállítási Zrt. látja el, egy 10 éves koncessziós szerződés keretében.
Az első magánjárat 1991-ben indult, az érdekvédelem 35 éve alatt több szakmai konferencia és rendezvény (pl. BUSEXPO) is segítette a szakmai párbeszédet.
A magánszolgáltatók számára az elmúlt években jellemzően csak az alvállalkozói szerepkör maradt elérhető, gyakran veszteséges vagy alacsony kihasználtságú járatok üzemeltetésével. A közszolgáltatási szerződések ugyan előírták a magáncégek bevonását, azonban a gyakorlatban az állami szolgáltatók sok esetben egymást jelölték ki alvállalkozónak, így teljesítették a kötelezettséget.
A NiT Hungary álláspontja szerint a piaci részvétel valós lehetősége ezzel jelentősen korlátozottá vált, miközben a szervezet évtizedeken át azt képviselte, hogy a magánszektor is alkalmas a biztonságos és garantált szolgáltatásnyújtásra, magas színvonalon.
A NiT Hungary vezetése továbbra is az európai példák követésében, partnerségben és versenyben hisz, még akkor is, ha Dávid most elveszítette a harcot Góliáttal szemben. ( A fotók forrása: NiT Hungary, BusExpo)
A Magyar Honvédség látványos képességbemutatókkal és eszközarzenállal várja az érdeklődőket május 24-25-én a Városligetben. A két napos élménydömpingen korszerű haditechnikai eszközöket, köztük nehéz katonai járműveket is felsorakoztatnak az alakulatok – közölte az MTI Nemzeti Közleménytárával pénteken a Honvédelmi Minisztérium.
A járművek, illetve az azokat szállító konvojok péntek este és szombat hajnalban érkeznek a fővárosba Tatáról, Szolnokról, Hódmezővásárhelyről és Győrből.
(Fotó: archív: A HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu által ezen a napon, 2023. november 10-én közreadott képen az MH Klapka György 1. Páncélosdandár páncélozott harci járművei az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlatra történő vasúti szállítás előtt Tatán. MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Rácz Tünde)
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egy Leopard 2A4HU harckocsit, egy Gidrán 4×4 többcélú páncélozott járművet, egy Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, két nehézgépszállító-szerelvényt, egy NASAMS tehergépjárművet és egy tehergépkocsit, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár egy LYNX KF-41 gyalogsági harcjárművet és egy 120 mm-s Hirtenberger aknavetőt, az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred egy MAN NASAMS indítóállványt és egy Mistral Atlas indítóállványt állít ki, míg az MH Különleges Műveleti Parancsnokság két Polaris MZR4 könnyű terepjáróval, valamint egy Humvee könnyű terepjáró gépjárművel képviselteti magát a rendezvényen.
Tatáról péntek este tíz órakor indulnak el tréleren az eszközök az M1-es autópálya, az M0-ás autóút, az M3-as autópálya bevezető szakaszának érintésével, a XIV. kerületi Ógyalla téren a harcjárművek leállnak a trélerről és tovább gumibetéteken saját lábon haladnak az Ógyalla utca – M3 autópálya bevezető szakasza – Kacsóh Pongrác út – Kós Károly sétány útvonalon. Az eszközök ugyanezen az útvonalon indulnak vissza vasárnap este kilenc órától.
A győri rakétaezred légvédelmi eszközeit az M19-es autóút, M1-es autópálya útvonalon szállítja, itt tervezetten becsatlakozik a tatai konvojhoz és közösen haladnak tovább a Városligetbe. Vasárnap este fél hétkor ugyanezen a menetvonalon történik a visszaszállítás is.
Hódmezővásárhelyről péntek este hét órakor indulnak útnak a kitelepülő eszközök tréleren, illetve Unimog vontatmányként a fővárosba az M43 autópálya – M5 autópálya – M0 autópálya – XV. Szentmihályi út – M3 autópálya bevezető szakasza – Kós Károly sétány útvonalon.
A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak. Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.
A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is.
A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni
Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!
10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.
Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe
2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:
közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.
Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.
Pár kattintással egy zöldebb jövőért
Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.
Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.
Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen!
Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig! Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az uniós értékelés szerint megsérti a migránscsempészésre vonatkozó közösségi szabályokat – jelentették be szerdán Brüsszelben.
A Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem tett eleget a migránscsempészet bűncselekményének hatékony büntetőjogi szankcionálására vonatkozó kötelezettségeinek, amelyek az EU 2002/90/EK tanácsi irányelvéből és a 2002/946/IB tanácsi kerethatározatból erednek.
Az uniós testület különösen azt kifogásolja, hogy a magyar hatóságok nem alkalmaznak kellően szigorú, arányos és visszatartó erejű szankciókat az illegális migráció elősegítése esetén.
A vita középpontjában egy 2023 áprilisában elfogadott magyar kormányrendelet áll, amely a migránscsempészet miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetéseket úgynevezett „reintegrációs őrizetre” minősíti át. Ennek értelmében az elítéltek a börtönbüntetésük jelentős részének letöltése nélkül szabadulnak, majd 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot, hogy származási országukban folytassák az alternatív büntetés végrehajtását.
A Bizottság szerint ez az eljárás súlyosan gyengíti az uniós jogi keret visszatartó erejét, és aláássa a migránscsempészet elleni közös fellépést. „A szankciók hatékonysága és végrehajthatósága nélkül az EU migrációs politikája csak papíron létezik” – fogalmazott egy brüsszeli tisztségviselő.
Az is aggályos, hogy a magyar szabályozás nem biztosít garanciát arra, hogy a reintegrációs őrizetet valóban végrehajtják a célországokban.
Az ügy előzményei 2023 júliusára nyúlnak vissza, amikor a Bizottság felszólító levelet küldött Budapestnek.
A magyar kormány válasza nem bizonyult meggyőzőnek, ezért 2024 októberében indokolással ellátott vélemény következett. A végső választ a magyar hatóságok 2024 decemberében adták meg, ám az Európai Bizottság szerint a felvetett problémák továbbra is megoldatlanok maradtak.
A bírósági eljárás megindításával a vita új szakaszba lép. Amennyiben az Európai Unió Bírósága is megállapítja a jogsértést, Magyarország akár pénzbírságra is számíthat – illetve kötelezhetik a kifogásolt rendelet módosítására – tájékoztatott honlapján az Európai Bizottság.
A magyar kormány egyelőre nem kommentálta a bejelentést.
A felére esett négy év alatt az ösztöndíjak vásárlóereje.
A bérek ugyan nőni kezdtek, a hallgatói juttatások azonban nem követték ezt a trendet, így az ösztöndíjak vásárlóereje szinte lefeleződött négy év alatt – közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az elmúlt időszak gazdasági változásai drámaian átrendezték a fiatalok anyagi lehetőségeit, miközben a felsőoktatásban tanulók minimum tanulmányi ösztöndíja, a 8330 forintos összeg változatlan maradt.
Ez az összeg 2020-ban még hat kiló csirkemellre vagy akár egy hétre elegendő alapvető élelmiszerre is elég volt, ma viszont legfeljebb három kiló húsra, vagy egy bevásárlásra futja belőle – emelték ki.
Hangsúlyozták, hogy a lakhatási költségek szintén nagy nyomást helyeznek a hallgatókra: Budapesten 2020-hoz képest 100 ezer forinttal, más nagyvárosokban 50-80 ezer forinttal nőttek a havi bérleti díjak, így az egyetemisták jelentős része kénytelen saját jövedelemből hozzájárulni a lakhatáshoz.
Ez gyakran azt jelenti, hogy a tanulás mellett rendszeresen dolgozniuk kell – az esetek közel felében heti 20 vagy 40 órában -, ami viszont hátráltatja a tanulmányaikat és csökkenti az esélyt a jó teljesítményre – írták, hozzátéve, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem képes betölteni eredeti szerepét, vagyis sokak számára nem nyújt valódi segítséget a megélhetéshez.
A közlemény alapján a HÖOK “Egyetem ilyen” fórumain mostanra több mint ezren osztották meg véleményüket a felsőoktatásról, a visszajelzések alapján világosan látszik: a megélhetés kérdése, az infláció hatásai és a hallgatói juttatások elértéktelenedése kiemelkedő problémává vált.
A HÖOK ezért minden hallgatót arra buzdít, hogy vegyen részt az egyetemi fórumokon, vagy ossza meg tapasztalatait a www.azegyetemilyen.hook.hu oldalon keresztül, hogy közösen képviselhessék azokat a változásokat, amelyek elengedhetetlenek a jövő hallgatóbarát felsőoktatásához – áll a közleményben.
