A közösségi médiában több helyen felbukkant a javaslat, hogy a kifaragott Halloween-tököket, illetve töklámpásokat az ünnep után vigyük ki a vadállatoknak táplálékul.
KÉRJÜK NE TEGYE!
A takarmánytök nem természetes része az erdőnek, mezőnek. A vadállatok egy része ugyan elfogyasztja (pl. a mindenevő vaddisznók), de más fajok megbetegedhetnek tőle.
A faragott tökben gyakran maradnak szennyezett gyertyamaradékok, a mécsesek műanyag, fém részei, melyek miatt az ezeket elfogyasztó állatok elpusztulhatnak.
A málladozó bomló rothadó tök különben sem szép látvány egy erdei séta közben…
Aki teheti, a töklámpást komposztálja kertjében, vagy tegye az elszállításra váró zöldhulladékba. A gyertya, mécses maradékát természetesen ilyen esetben is a kommunális hulladékgyűjtőbe tegyük.
Óvjuk együtt közös természeti értékeinket!” – hívta fel a figyelmet egy korábbi Facebook bejegyzésében a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt és helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor a magyar uniós elnökség szerdai európai parlamenti programismertetőjét követő vitát úgy értékelte, az a tényeket mellőzte, gyűlölködő volt és nem törődött Európával, az európai emberekkel, csak a támadás jellemezte.
(Fotó: archív. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. MTI/Máthé Zoltán)
A kormányfő azt mondta, a vita arról szólt, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt és helyére az európai szocialisták Dobrev Klárát, a néppárt pedig a Tisza Pártot Magyar Péterrel akarja kormányon.
Világossá tették, hogy ez az a koalíció, amit szeretnének és amelynek a házassága meg is történt a szemünk előtt – mondta.
Hozzátette, a két fél meg is mondta, hogy készen állnak arra, hogy teljesítsék, amit Brüsszel követel: Magyarország beszáll a háborúba Ukrajnával, támogatják a brüsszeli migrációs politikát, vagyis be kell engedni a migránsokat, a család- és a gyermekvédelmi törvényeket el kell törölni, és bele kell szállni a gazdasági, kereskedelmi háborúba. (MTI)
Országszerte 280-300 újszülött töltötte élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták. A miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei központi kórházban olyan sok elhagyott baba él, hogy létrehoztak egy, a csecsemőosztályt tehermentesítő babaotthont – írja a Népszava.
Tóth István, a borsodi intézmény orvosigazgató-helyettese azt mondta a lapnak: a kormányhivatal időben jelezte, ezért nem érte váratlanul vagy felkészületlenül az intézményt a szociális és gyermekvédelmi ágazat csecsemőelhelyezési problémája.
(A fotó illusztráció: Babamentő inkubátor a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház SZTK bejáratánál)
Kihelyezett csecsemőotthont állítottak fel a kórház területén, ahol jelenleg több mint negyven csecsemő ellátása zajlik. Nem betegként tartják őket nyilván, az ellátás költségeit pedig utólag elszámolja velük a kormányhivatal.
A borsodi ugyanakkor speciális helyzetnek tűnik. A lap szakemberekre hivatkozva arról ír, hogy a kórházakban hagyott sok csecsemő pluszfeladatot jelent az intézményeknek, amelyek betegként látják el az egészséges gyerekeket is, noha valójában nem egészségügyi ellátásra szorulnak.
A lap megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság közölte, hogy a kórházakban hagyott gyermekek ellátását, gondozását mindenütt az adott intézmény finanszírozza, ez az összeg a gyermekvédelemért felelős hatóságokkal való elszámolás részét képezi.
Becslések szerint ma legkevesebb kétezer nevelőszülő hiányzik a gyermekvédelemből, amely a szakemberhiány miatt képtelen az elhagyott csecsemők számára nevelőszülőt biztosítani – számolt be a Szabad Európa.
(„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”)
Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát, Nem elég hatékony a civil szervezetek kommunikációja.
A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.
Október 2-án, a civilek számára szervezett hagyományos MFA 1% évadértékelő workshopon mutatták be a Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatást. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók. Dömötör Károly, a civilek munkáját segítő szervezet operatív vezetője a NAV adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jogosultaknak csak kevesebb mint a fele, 37%-a élt idén a lehetőséggel, hogy felajánlja személyi jövedelemadója 1%-át.
Gyenge kommunikáció és az e-SZJA hatása
„A 2017 óta működő e-SZJA rendszer nagymértékben megkönnyítette az adóbevallások benyújtását, ami azt eredményezte, hogy mostanra szinte minden adózó ezen a felületen hagyja jóváa dokumentumot. Már ha kíváncsiak rá, hiszen az adózóknak jóformán nincs semmi tennivalójuk az adóbevallással, ami viszont azt is jelenti, hogy sokan nem foglalkoznak az 1% felajánlásával sem. Az adóbevallás érvényes akkor is, ha az adózó nem rendelkezik az 1%-ról, így sokaknál ez a lépés elmarad” – hívta fel a figyelmet az operatív vezető.
Dömötör Károly elmondta azt is, az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy valaki felajánlja-e az 1%-ot, a civil szervezetek által nyújtott információ. Azonban kutatásuk szerint a civil szervezetek hirdetései, kampányai nincsenek elég erős hatással az adózók döntéseire.
„Az 1% felajánlást elutasító emberek többsége nem tudja felidézni a civilszervezetek hirdetését, esetleges reklámfilmjét. Csak minden ötödik megkérdezett tudott visszaemlékezni egy civilszervezet hirdetésére az adóbevallási időszak alatt. A hozzájuk eljutott kommunikáció a felajánlásokat befolyásoló tényezők listáján az utolsó előtti helyen áll. A NAV tájékoztató levelei és online felületei sem tudják jelentősen növelni a felajánlások számát, a felajánlók mindössze 5%-a nyilatkozott úgy, hogy az adóhatóság e-mailes emlékeztetője hatására cselekedett” – idézte fel Dömötör Károly.
A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog kutatása arra is fényt derített, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten és annak agglomerációjában él. Ezzel szemben a felajánlást elutasítók körében jellemzően kistelepüléseken élők, alacsony iskolai végzettségűek és fizikai munkások találhatók.
Hogyan javíthatnak a civilszervezetek?
A civilszervezeteknek kulcsszerepük van abban, miként kommunikálják céljaikat és eredményeiket az adózók felé.
„Az átlátható működés, az érintettség érzése és a személyes kapcsolat mind olyan tényezők, amelyek növelik a felajánlási hajlandóságot” – fogalmazott Dömötör Károly. „A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. Több mint 60% kifejezetten szeretné tudni, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve.”
A kedvezményezett civil szervezet kiválasztásánál kiemelkedően fontos a hűség, a támogatók jelentős része évről évre ugyanazt a szervezetet választja.
„Ennek oka lehet kényelmi szempont, de gyakran az elkötelezettség és a szervezet iránti lojalitás is. Sok esetben az emberek azért döntenek egy adott szervezet mellett, mert személyesen is érintettek lehetnek annak tevékenységében, akár családi, ismerősi vagy lakóhelyi kapcsolatok révén” – emelte ki a Human Dialog operatív vezetője.
A felajánlók többsége – hasonlóan a korábbi évekhez – most is elsősorban a gyermekegészségügyi alapítványokat, állatmenhelyeket részesítette előnyben.
„A támogatásokat begyűjtő Top20-as lista évek óta szinte nem változott, új szervezetek számára kihívás bekerülni a támogatottak körébe, de ez nem lehetetlen. 2023-ban például a Partizán Alapítvány először részesült az 1%-os felajánlásokból, és rögtön a harmadik legmagasabb összeget gyűjtötte, idén pedig már a legtöbbet. A civil szervezetek kiválasztásakor emocionális és racionális tényezők egyaránt szerepet játszanak. A támogatók számára fontos, hogy jó ügyet támogassanak” – tette hozzá Dömötör Károly.
Miért fontos az 1%?
„Sokan még mindig azt hiszik, hogy az ő 1%-uk egy jelentéktelen összeg, pedig idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás. Ez éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára. A NAV hivatalos adatai szerint 2024-ben csaknem 17 milliárd 300 millió forint folyt be a felajánlásokból, összesen 29.933 civilszervezet számára.”
A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 % azok aránya, akik támogatnák, hogy az 1%-nál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szerveztek részére, 39% pedig, ha lenne arra lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.
„Az emberekben megvan a jó szándék, de az információhiány miatt gyakran tanácstalanok. Ahhoz, hogy a civilszervezetek elérjék céljaikat, hatékonyabb kommunikációt kell folytatniuk, amelyek emlékeztetik az adózókat a felajánlás lehetőségére és átláthatóbbá kell válniuk, szükséges, hogy jól érthető információkat szolgáltassanak az összegyűlt pénzösszegek felhasználásáról.”
Koronavírus – Népegészségügyi központ: emelkedett az örökítőanyag koncentrációja a szennyvízben.
Emelkedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján.
Azt írták, hogy az év 39. hetében a koronavírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja emelkedett.
(Fotó: archív/MTI)
Hozzátették: emelkedő tendenciát tapasztaltak kilenc vizsgálati helyszínen – Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep ellátási területén, Kecskeméten, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatabányán -, míg a többi helyszínen stagnáló tendencia volt jellemző.
A tájékoztatás szerint a települések zöménél a koronavírus mennyisége eléri az emelkedett koncentrációtartományt.
Szolnokon mérsékelt, Salgótarjánban pedig magas a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja.
Az NNGYK közlése szerint a közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható. (MTI)
Egy FPV drónnal játékba csomagolhatjuk a komoly tudás megszerzését.
Az FPV (azaz First Person View, vagyis első személyű, azaz belső nézetű) drónok csak néhány éve kezdtek el szélesebb körben ismertté válni és történelmük sem nyúlik hosszú évtizedekig vissza. Egy friss kutatás azonban azt mutatja, hogy egyre népszerűbbek a lakosság körében és egyre többen tervezik, hogy vásárolnak ilyet. Nem csoda hát, hogy a meghatározó hazai gyártó és forgalmazó cégben felmerült a széles körű oktatás gondolata is.
Az FPV drónokat az orosz-ukrán háborúról szóló hírekben hallhatjuk gyakran. Ezek a szerkezetek azonban nem csak a harcászatban, de számos egyéb felhasználási területen is egyre népszerűbbek. Elég, ha csak a filmforgatásokra, koncertekre, vagy épp a sportversenyek rögzítésére gondolunk. Az FPV drónok azonban a lakosság körében is egyre szélesebb körben terjednek.
Ezt mutatja az a friss kutatás is, amelyet a meghatározó hazai FPV drón gyártó és forgalmazó cég, az FPV Garage készített. A kutatásból kiderül, hogy a világszerte már komoly rajongótáborral rendelkező szerkezetek itthon milyen ismertségnek örvendenek, illetve a lakosság mekkora része rendelkezik ilyen drónnal. A kutatást nem csak a szerkezet egyre nagyobb ismertsége inspirálta, de az is, hogy az FPV drónsport nemzetközi szinten egyre nagyobb népszerűségnek örvend és itthon is évről évre többen érdeklődnek a drónsportok, illetve a drónpilóta-oktatás iránt.
A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság körében közismertnek számítanak a drónok – a válaszadók több, mint 80 százaléka hallott már róluk –, míg ezen belül az FPV drónokról csupán a drónokat ismerők 20 százaléka tud. A felmérés egy másik érdekes adata, hogy a lakosság közel negyede (24,5%) már birtokol, vagy tervez beszerezni drónt. Ez a szám mintegy 2-2,4 millió embert jelent Magyarországon.
„Tudtuk, hogy ez egy népszerű terület, de azt nem, hogy ilyen hatalmas mértékű az érdeklődés. Ugyanakkor voltak olyan eredmények is, amik merőben új irányokra hívták fel a figyelmünket. Felmértük azt is, hogy az FPV pilóták egyedül, vagy társaságban repülnek-e. Amikor ezt a felmérést megnéztük korosztályi eloszlásban, meglepetésünkre az jött ki, hogy az iskolás korúak közt a legalacsonyabb a társaságban repülők aránya. Körülbelül a fiatal pilóták negyede az, akinek van FPV-s közössége. Ez pedig azt a hosszú távú tervünket, hogy eljuttassuk az általános- közép- és szakképző iskolákba a valós drón és FPV drón képzést hihetetlenül felerősítette. Így a közösségépítési modellünkben teljesen átszabtuk az ütemeket” – magyarázta Szász Léna drónszakértő, az FPV Garage ügyvezető igazgatója.
Komoly tudás játékba csomagolva
A szakértő szerint az általános- és középiskolai drónpilóta-oktatás igényét az is megalapozza, hogy a cég az elmúlt egy évben egy roadshow keretében mutatta be az ország számos pontján a drónjait, köztük iskolákban is.
„A kutatás számunkra egyértelművé tette, hogy az FPV drónozást, mint játékos formában tanulást minél hatékonyabban és hamarabb el kell juttatni a fiatalsághoz. Az elmúlt két félévben a Drónia Roadshow keretében bejártuk az ország iskoláit. Mindenhol nagyszabású, tornatermeket betöltő bemutatókat tartottunk az FPV drónok világáról. Az országjárásunk hatalmas siker lett. Több mint 4000 gyerek és pedagógus vett részt ezeken a rendezvényeken. Már az ő visszajelzésük is erős adalék volt, ám ez a meglepő kutatási eredmény véglegesen arra irányította a figyelmünket, hogy a felnövekvő nemzedék számára elérhetővé kell tennünk az FPV drónozást” – fogalmazott Szász Léna.
Az iskolai oktatás bevezetése azért is előnyös lehet, mert egyre nagyobb szükség mutatkozik a modern technika ismeretére és magabiztos kezelésére. Az FPV drónok világa a műszaki ismeretek egészen alap szintjétől a mérnöki magaslatokig nyújt betekintést a technika világába. Míg a konzumer, nagyáruházak polcairól levett drónokat hazavisszük, és kicsit repülgetünk velük, addig az FPV drónok használata elindíthatja az ifjú pilótát abba az irányba, hogy minél mélyebbre menjen a technológiában és egy olyan gépet hozzon össze magának, amit teljesen testre szabhat. Ez mechanikai szerelést, az elektronika működésének megértését, módosítását, és egyben számítógépes konfigurálást is jelent.
„Egy FPV drónnal játékba csomagolhatjuk a komoly tudás megszerzését. A gyerekek szinte ránőttek a telefonjukra, tabletjükre vagy számítógépükre és egész nap játszanak. A játék eredményeként pedig sok szülő úgy látja, hogy a gyerekük teljesen eltűnik a közösségből és egy idegen, virtuális világba kerül. Az FPV drónok világa a gyerekeknek azt az élményt adja, mint a videójátékok világa, hiszen a játékkonzol hasonlít a távirányítóra, a monitornál jobban beleélhető világot kapnak az FPV szemüvegtől, és egy első szemszögű világban játszódik minden, vagy arra készít fel. Az FPV drón pilótává válás útjának első lépései pedig a számítógépes szimulátorokon vezetnek keresztül. Azonban az ifjú pilóták alig várják, hogy néhány 10 óra szimulátorozás után igazi FPV drónt vezethessenek, ahol a gravitáció és a szél nem egy-egy paraméter csupán, hanem a való élet fizikai összetevői. És ráadásul mindezt nem a számítógép magányában, hanem társaságban, a természetes, vagy épített környezetünk valóságos tereiben” – tette hozzá a drónszakértő.
A drónoktatás iránt már most több iskola nagy érdeklődést tanúsít, sőt volt, ahol jelezték, hogy a pedagógusok is nyitottak lennének az oktatásra szakkörök formájában, miután maguk is részt vettek egy képzésen.
