Elvágják a csapot: A Meta leállítja a politikai hirdetéseket az EU-ban
Brüsszel kontra Big Tech – újabb felvonás: a Meta, amely a Facebook és az Instagram anyavállalata, bejelentette, hogy 2025 októberétől megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. Az indok: az EU tavaly elfogadott rendelete, amely a politikai hirdetések átláthatóságát követeli meg, a cég szerint „gyakorlatilag végrehajthatatlan”.
A Meta szerint az új szabályozás olyan jogi és működési akadályokat állít a hirdetési rendszerük elé, amelyekkel nem tudnak vagy nem akarnak megbirkózni. Így inkább lehúzzák a rolót – legalábbis az EU-ban.
(A fotó illusztráció: kormany.hu)
Ez a döntés közvetlenül érinti a magyar kormányt is, amely az elmúlt években milliárdokat költött Facebook-hirdetésekre, hogy célzott kampányokkal érje el a választókat – különösen a választási időszakokban.
A K-Monitor korábbi gyűjtései alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Rogán Antal vezette kommunikációs központ, rendszeresen százmilliós, összességében milliárdos összegeket szórt el a Facebookon kormányzati és politikai célú hirdetésekre, beleértve a migráció, háború, szankciók és „Brüsszel” elleni kampányokat is.
A Meta lépése tehát a kormány legfontosabb online kampányfelületét vágja el az uniós választások előtt. A kérdés az, hogy a kormány hogyan fogja pótolni ezt a kommunikációs csatornát – új platformokra költözik, saját csatornákat épít tovább, vagy megpróbálja jogi úton visszaszorítani az uniós szabályozást?
A Meta döntését nem lehet elszigetelten értelmezni: a Google már 2024 végén szintén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban, és a Facebook anyavállalata is évek óta harcban áll az uniós szabályozókkal. Júliusban fellebbezést nyújtott be az Európai Bizottság 200 millió eurós adatvédelmi bírsága ellen, és továbbra is bírálja a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós törvénycsomagot (DSA).
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén év elején egyenesen „cenzúrának” nevezte az EU szabályozási törekvéseit, és azt állította, hogy a bírságok lényegében „vámként” működnek az amerikai techcégek ellen.
A mostani döntés tehát több, mint egy egyszerű üzleti lépés: nyílt politikai üzenet is Brüsszel felé, miközben az uniós tagállamok – köztük Magyarország – politikai szereplői alkalmazkodni kénytelenek egy olyan digitális térhez, ahol egyre kevesebb a fizetett kampány lehetősége.
Az uniós átlagnál jóval kevesebb halat eszünk, pedig kiváló élelmiszer, az egyik legegészségesebbnek tartott étrend, a mediterrán diéta alapját is képezi. Van bennünk félelem a szálkás balatoni halak kapcsán, holott megfelelő irdalás, időzített sózás, valamint egy kevés citrom, némi zöldfűszer, vaj és olaj segítségével bárki készíthet otthon is ízletes és egészséges halételeket – hívja fel a figyelmet Bede Róbert, mesterszakács, a TV Paprika séfje a július 26-i balatoni halak napja kapcsán.
Bár a balatoni halakat sokan a nyaraláshoz kötik, valójában egész évben ott lenne a helyük a konyhában.
A Balaton élővíz, élő kultúra, élő gasztronómia
Idén már 21. alkalommal ünnepeljük a balatoni halak napját július végén, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Magyarország legnagyobb természetes vizére.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 34 különböző halfajt és közel 8500 egyedet tart számon. A legismertebb balatoni halaink közé tartozik a ponty, a keszeg, a garda, a harcsa és a fogassüllő.
Bede Róbert, a TV Paprika Tájak, ízek, hagyományok és a Kerti konyha című műsorok házigazdája évek óta a hazai alapanyagok lelkes népszerűsítője. A július 26-i balatoni halak napja alkalmából arra buzdít mindenkit, hogy fogyasszon több halat, mert a hal kiváló fehérjeforrás, egészséges, könnyen emészthető és változatosan elkészíthető. Ráadásul, ha több balatoni halat eszünk, akkor több helyi, természetes alapanyagot építünk be az étrendünkbe.
„A szálkáktól nem félni kell, hanem jól kell elkészíteni a halat. A megfelelő irdalást pár alkalom után el lehet sajátítani és van olyan balatoni hal is, aminek a szálkáját sütés után akár el is ropogtathatjuk” – mondja Bede Róbert, aki szerint nem kell túlgondolni a recepteket. Elég néhány friss zöldfűszer – petrezselyem, lestyán vagy bazsalikom –, pár szelet citrom, só, és máris kész egy finom fogás.
Egyszerűen, de jól: így készül Bede Róbert szerint az igazán finom hal
A mesterszakács néhány kulcslépésre hívja fel a figyelmet, amivel bárki tökéletes halételt készíthet:
Sütés előtt fél órával érdemes besózni a halszeleteket, hogy ne essenek szét és az ízük is jobban érvényesüljön.
Ne szeleteljük túl vékonyra a halat, legalább 1 cm vastagságú szeletek maradjanak.
Melegítsünk óvatosan vajat, majd a habját távolítsuk el, így tiszta zsiradékot kapunk.
Ehhez adjunk kevés olajat, és ebben süssük körbe a halat serpenyőben.
Végül tegyük 4–6 percre előmelegített sütőbe, akár citromkarikákkal lefóliázva.
„A balatoni halak nemcsak a nyaralás hangulatát idézik meg, hanem igazi értéket képviselnek a tányéron egész évben” – emeli ki Bede Róbert. (Fotókredit: Próbakő Kommunikáció)
Túlmutat az állatvédelem határain: a kóbor állatok válsága Magyarországon
A kóbor állatok helyzete ma már nem csupán állatvédelmi kérdés – társadalmi, közbiztonsági és gazdasági problémává nőtte ki magát. Több millió kóbor állat kóborol az utcákon, miközben a menhelyek kapacitása a töredékük befogadására sem elegendő. Az ivartalanítás, mint megelőző eszköz, mégis alig kap figyelmet.
Túlterhelt menhelyek, reménytelen küzdelem
A statisztikák riasztóak: több mint 500 ezer kóbor kutya, és 3 millió kóbor macska él jelenleg Magyarországon. Az állatvédő szervezetek teltházzal működnek, miközben mindössze a kóbor kutyák 4%-át, a kóbor macskák 1%-át sem tudják befogadni. A menhelyeknek nem feladatuk a lakosság problémás állatait kezelni, mégis elvárásként nehezedik rájuk, hogy megoldják az utcára tett, szaporított, megunt vagy felelőtlenül elajándékozott állatok sorsát.
A társadalmi nyomás hatalmas, miközben az állatvédők saját forrásokból, sokszor emberfeletti munkával próbálják enyhíteni a helyzetet. Az állami szerepvállalás gyenge, a felelősség szinte kizárólag a civileken nyugszik.
A körforgás, ami nem áll meg
A probléma egyik fő oka az ellenőrizetlen szaporulat. Egy nőstény kutya vagy macska évente többször is ellik, akár 5-8 kölyköt alkalmanként. Ilyen szaporasággal öt év alatt akár 12 ezer utód is születhet egyetlen állattól származó vonalon. Ráadásul a gazdával rendelkező, de kijáró vagy nem ivartalanított állatok is jelentős szerepet játszanak a kóborállomány újratermelődésében.
Mindez oda vezet, hogy a probléma folyamatosan újratermelődik. Az ebrendészeti telepek bővítése legfeljebb tüneti kezelés, tartós megoldást nem hoz. Ráadásul az állatok tömeges begyűjtése vagy kiirtása sem erkölcsileg, sem szakmailag nem elfogadható 2025-ben.
Egyetlen megoldás: a megelőzés
A “A mi felelősségünk” kezdeményezés célja éppen erre hívja fel a figyelmet: a megelőzés az egyetlen valódi megoldás. Ahogy Pompár Ágnes, az Ébredő Bolygó Alapítvány elnöke is fogalmazott:
„A kóbor állatok tömeges eltávolítása – vagy likvidálása – eddig egyetlen országban sem vezetett tartós eredményre. A hosszú távú megoldás alapját a prevenció kell, hogy képezze.”
A nemzetközi példák szerint az ivartalanítás és visszahelyezés a leghatékonyabb módszer a kóbor állatok számának csökkentésére. Ha ezt Magyarországon is következetesen alkalmaznánk, néhány éven belül látványos javulást lehetne elérni. Nemcsak az utcákon csökkenne az állatok száma, hanem a menhelyek terhei is csökkennének, az állatorvosi kapacitások pedig felszabadulnának.
Közös felelősség
Az állatvédelem nem magánügy. Az önkormányzatok, az állatorvosok és a lakosság közös szerepvállalására van szükség. Erről beszélt Wieden Krisztina, a Hangya Közösség Alapítvány elnöke is:
„Ha nyitottak vagyunk a változásra, több millió gazdátlan állat szenvedését akadályozhatjuk meg.”
A kóbor állatok kérdésköre ma már nem halogatható tovább. A jelenlegi rendszer nem képes kezelni a válságot, a valódi változáshoz szemléletváltás, és cselekvés kell közösen.
„Nem lehet abbahagyni” – Hadházy Hatvanpusztára hív, folytatódnak a tüntetések
Hiába telt el hónapok óta az első demonstráció, a tiltakozások nem értek véget – jelentette ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szombaton Budapesten. A Ferenciek terén megtartott tüntetésen, amely immár a tizennyolcadik volt a gyülekezési törvény módosítása és a közélet átláthatóságát ellehetetlenítő törvényjavaslat ellen, a politikus világossá tette: nemhogy nem fáradtak el, de új lendülettel készülnek a következő megmozdulásra.
„A hatalom elbizonytalanodott, de nagyon téved, aki azt hiszi, most már csak a centiket kell vágni. Nem tudjuk, mi vár ránk ősszel, mit csinál majd a kormány tavasszal – ezért nem lehet leállni” – figyelmeztetett Hadházy.
(Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a gyülekezési törvény módosításának visszavonásáért és a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadása ellen tartott, általa meghirdetett újabb budapesti tüntetésen a Ferenciek terén 2025. július 19-én. MTI/Hegedüs Róbert)
A képviselő felidézte Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben a miniszterelnök még azt ígérte: húsvétra minden készen lesz, megtiltják a Pride-ot, betiltanak civil szervezeteket és újságokat, sőt, magyar állampolgárokat is kitilthatnak majd az országból. Ehhez képest – mutatott rá Hadházy – a Pride idén az egyik legnagyobb tömegtüntetéssé vált, és az úgynevezett „ellehetetlenítési törvényt” sem merték eddig megszavazni.
„Túl keveset értünk el ahhoz, hogy elégedettek legyünk, de túl sokat, hogy feladjuk” – fogalmazott a politikus. Szerinte az elmúlt hetek tüntetései bebizonyították, hogy létezik még ellenállás Magyarországon: a rendszer nem tudja teljesen elnyomni azokat, akik követelni mernek. A rendszer zavart – állítja Hadházy –, az ellenzék pedig példát láthatott abban, mi is az a követelés, és hogyan lehet politizálni az utcáról.
Külön kiemelte: bekerült a köztudatba az is, hogy a választásokat manipulálhatják, és egyre több politológus és közszereplő meri ezt kimondani.
A folytatásról is beszélt. Mint mondta, augusztus 2-án Hatvanpusztára hívja az embereket, hogy ott tartsák meg a következő demonstrációt. Ennek oka egy nemrég megjelent Orbán-interjú, amelyben a miniszterelnök kijelentette: semmi köze a birtokhoz, az az édesapjáé, és „egyébként is csak egy gazdasági épület”.
„Na most mit lehet ilyenkor tenni, ha az ember gyanakszik, hogy ez az ember szokott hazudni? Mit lehet csinálni? Oda kell menni, megnézni!” – jelentette ki Hadházy.
A képviselő szerint nem lehet abban bízni, hogy a hatalom magától majd visszakozik. „Nem panaszkodni kell, nem üzengetni, hanem ki kell követelni a tisztességes választások feltételeit. Ki kell követelni ezeknek az aljas törvényeknek a visszavonását.”
„Ha van parázs, akkor meggondolják, hogy öntenek-e rá olajat. De ha csak hűvös hallgatás van, akkor jönni fog a benzin – tonnaszámra” – zárta beszédét a politikus.
Palackból remény: 230 millió forint támogatást kaptak gyermekgyógyászati intézmények a MOHU-tól
Mintegy 230 millió forint támogatás jutott három kiemelt gyermekegészségügyi intézményhez a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. jóvoltából – jelentették be csütörtökön Budapesten, az adomány ünnepélyes átadásán. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika és a Bethesda Gyermekkórház egyenként 77 millió forintban részesült. Ez az összeg a REpont visszaváltó automatáknál a “jótékonyság” gombot választó fogyasztók felajánlásaiból gyűlt össze.
A támogatást Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója adta át az érintett intézmények vezetőinek: Nagy Anikónak (Heim Pál), Szabó Attilának (Semmelweis) és Velkey György Jánosnak (Bethesda).
Runtág hangsúlyozta: örömteli, hogy a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás ilyen módon kapcsolódhat össze. Mint mondta, a rendszer indulása óta több mint 2,5 milliárd italcsomagolás került visszaváltásra, így nem a természetben végzi, hanem újrahasznosításra kerül.
A program nem ér véget: júliustól a jótékonysági felajánlásokat hátrányos helyzetű családokhoz juttatják el a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével.
Életmentő fejlesztések indulnak a támogatásból
A Heim Pál kórház a gyermekbaleseti osztály komplex átalakítására használja fel a forrást – jelentette be Nagy Anikó főigazgató. Mint elmondta, évente 46 ezer gyermeket látnak el, és több mint 3500 esetben műtétre is szükség van. A fejlesztés célja a súlyos traumát elszenvedő gyermekek hatékonyabb, fájdalomcsökkentő ellátása.
Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájának vezetője kiemelte, hogy a három támogatott intézmény biztosítja a magyarországi fekvőbeteg gyermekellátás egyharmadát. Az egyetem egy új, alacsonyabb sugárterhelésű, de részletesebb képalkotást biztosító röntgenberendezést vásárol a támogatásból.
Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint a MOHU rendszere kettős haszonnal jár: egyrészt csökken a környezetszennyezés, másrészt az egészségügy is profitál. Intézményük az égéssebészeti részleg fejlesztésére és egy új sportegészségügyi központ kialakítására fordítja a támogatást.
Az extrém hőség ingadozóbbá tette a közlekedés pontosságát júniusban, a célzott infrastrukturális beavatkozásoknak és a flotta, elsősorban a vontatójármű-állomány megerősítésének köszönhetően azonban javult a MÁV-csoport járatainak pontossága az előző évekhez képest – közölte a MÁV szerdán az MTI-vel.
A közleményben ismertetik, hogy az idén júniusban 2024 júniusához viszonyítva 4 százalékkal, 2023 júniusához képest pedig 1 százalékkal közlekedtek pontosabban a vonatok.
Júniusban a vonatok 3,37 százaléka, a VOLÁN-járatok 0,39 százaléka, a HÉV-ek 0,05 százaléka késett legalább 20 percet.
A MÁV Személyszállítási Zrt. júniusban 114,3 millió forintot fizetett az utasoknak késési biztosításként a legalább 20 percet késett vonatokra és autóbuszokra váltott jegyek után.
Kitértek arra, hogy júniusban több jelentősebb haváriahelyzet volt, amely az egész hónap menetrendszerűségére negatív hatással volt.
A meghibásodások június 4-től pünkösdszombatig kiemelten a dunántúli vasútvonalakon – Székesfehérvár, a Balaton és Tatabánya-Győr térségében – okoztak fennakadásokat a vasúti közlekedésben.
A pünkösdi hétvégét követően mindenütt javult a menetrendszerűség, a leginkább érintett balatoni vasútvonalakon júniusban 72 százalék körül alakult, ami a 2024. júniusi értéknél már kismértékben jobb.
Hegyi Zsolt vezérigazgató, MÁV-csoport vezérigazgatója szerdai Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyeket a célzott pályafelújítások és az újabb mozdonyok szolgálatba állítása alapoztak meg.
A MÁV közleményében hangsúlyozta, hogy a főszezonra való felkészülés részeként végrehajtott intézkedések nyomán további, érdemi javulást várnak a következő időszakra.
Ezt a júliusi vihar során – elsősorban a balatoni északi parti vonalon – elszenvedett pályakárok ugyan nem segítik, de a vasúttársaság célja továbbra is az, hogy a korábbi éveknél nagyobb számú motorvonat bevetésével és a pálya helyreállításával folytatódhatnak a kedvező menetrendszerűségi tendenciák a térség vonatközlekedésben.
