Az augusztus 20-i ünnepségsorozat Magyarország legnagyobb állami rendezvénye, amely egyszerre emlékezik meg Szent István királyról és az államalapításról, valamint bemutatja a mai Magyarország kulturális sokszínűségét.
A programok látványosak, de egyre drágábbak: 2025-ben a teljes költség meghaladja a 14 milliárd forintot, ami minden idők legmagasabb összege az ünnep történetében.
(Fotó: archív. Tűzijáték Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján, 2023. augusztus 20-án. Előtérben az Erzsébet híd. MTI/Balogh Zoltán)
A kiadások legnagyobb részét a tűzijáték és a hozzá kapcsolódó látványshow teszi ki, amely idén is drónbemutatóval, fényfestéssel és zenére koreografált elemekkel egészül ki.
A kulturális programok között szabadtéri koncertek, néptáncbemutatók, kiállítások és hagyományőrző vásárok szerepelnek, amelyek szintén milliárdos tételt képviselnek.
Az ünnepség megszervezése emellett hatalmas logisztikai és biztonsági apparátust igényel: több ezer rendőr, tűzoltó és egészségügyi dolgozó teljesít szolgálatot, a városban pedig kordonok, lezárások és drónelhárító rendszerek biztosítják a rendet.
A látványosság mellett a gasztronómia is fontos része az eseménynek, a szervezők pedig kifejezetten alacsony árakkal készülnek: a korsó sör 430 forint, a deci bor 260, a lángos 1000–2500 forint között kapható.
Bár a rendezvény ingyenes, a költségvetésből a kommunikációra, marketingre és a több száz fős szervezői stábra is milliárdokat fordítanak.
A 14 milliárdos összeg nagyságrendileg annyi, mint amennyi két-három vidéki kórház felújítására lenne elegendő, és több, mint amennyi egy évben a háziorvosi praxisfejlesztésre jut.
Támogatói szerint az ünnep erősíti a nemzeti identitást, turizmust vonz és közösségi élményt teremt, míg bírálói úgy vélik, aránytalanul sokba kerül, és más, sürgetőbb területektől von el forrást – írja az Árkalauz.
A Magyar Honvédség látványos képességbemutatókkal és eszközarzenállal várja az érdeklődőket augusztus 19-20-án a Városligetben, emellett augusztus 20-án 9.00 órától légi parádé keretében bemutatkoznak a magyar haderő forgó- és merevszárnyas eszközei a Duna Parlament előtti szakaszán.
A kétnapos élménydömpingen korszerű haditechnikai eszközöket, köztük nehéz katonai járműveket is felsorakoztatnak az alakulatok. A járművek, illetve az azokat szállító konvojok hétfő este és kedd hajnalban érkeznek a fővárosba Tatáról, Szolnokról, Hódmezővásárhelyről és Győrből.
(Fotó: archív. Leopard 2A7HU harckocsi az első, magyar igények szerint fejlesztett Leopard 2A7HU harckocsi, Leguan 2HU hídvető és Wisent 2HU műszaki vontató átadásán a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2023. december 14-én. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egy Leopard 2A4HU harckocsit, egy Gidrán 4×4 többcélú páncélozott járművet, egy Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár egy Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet és egy 120 milliméteres Hirtenberger aknavetőt, az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred egy MAN NASAMS indítóállványt és egy Mistral Atlas indítóállványt állít ki, míg az MH Különleges Műveleti Parancsnokság egy Polaris MZR4 könnyű terepjáróval, egy Polaris Sportsman XP 1000 S járművel, valamint egy Humvee könnyű terepjáró gépjárművel képviselteti magát a rendezvényen.
Tatáról hétfő este tíz órakor indulnak el tréleren az eszközök az M1-es autópálya, az M0-ás autóút, az M3-as autópálya bevezető szakaszának érintésével, a XIV. kerületi Ógyalla téren a harcjárművek leállnak a trélerről és tovább gumibetéteken saját lábon haladnak az Ógyalla utca – M3 autópálya bevezető szakasza – Kacsóh Pongrác út – Kós Károly sétány útvonalon. Az eszközök ugyanezen az útvonalon indulnak vissza szerda este kilenc órától – közölte a Nemzeti Közleménytárral (MTI) vasárnap a Honvédelmi Minisztérium.
Újabb fél évvel, 2026. március 7-ig meghosszabbította a kormány a „tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet” – derül ki a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyből.
A rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, és indoklásában az országos rendőrfőkapitány, valamint a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatására hivatkozik, miszerint továbbra is fennállnak a válsághelyzet feltételei.
(Fotó: archív. Migránsok haladnak a rendőrök és katonák sorfala mellett a gyékényesi vasútállomásnál, Zákány közelében 2015. szeptember 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A „migrációs válsághelyzetet” először 2016 márciusában hirdette ki a kormány, a 2015-ös menekültválságot követően. Azóta a rendkívüli jogrend többszöri meghosszabbítással gyakorlatilag folyamatosan érvényben van – még akkor is, amikor a statisztikák szerint a migrációs nyomás jelentősen csökkent.
A mostani döntés értelmében a következő felülvizsgálatra a választások előtti hetekben kerül sor.
A hosszabbítás előkészítése nem volt titok: már júliusban felkerült a kormány honlapjára az a belügyminisztériumi tervezet, amely a menedékjogról szóló törvényre hivatkozott. A javaslatot az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte, a kormány elé pedig Pintér Sándor belügyminiszter terjesztette.
A válsághelyzet fenntartása többek között lehetővé teszi a határőrizeti szabályok szigorítását, a menekültügyi eljárások gyorsított lefolytatását, valamint a kormány számára bizonyos rendeleti úton hozott intézkedések alkalmazását.
Ellenzéki kritikusai szerint azonban a rendkívüli jogrend mára inkább a kormány politikai eszközévé vált, amely folyamatosan napirenden tartja a migráció témáját, függetlenül attól, hogy a tényleges migrációs helyzet indokolja-e azt.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája című műsor 2025. július 31-ei élő műsorában megkérdőjelezte a magyarországi orvosok köztestületének legitimitását, egy állítólagos külföldi hálózat részének titulálva a Magyar Orvosi Kamarát (MOK).
(Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszédet mond a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet megújult nővérszállójának átadásán Budapesten 2025. július 3-án. MTI/Bodnár Boglárka)
Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány küzd a szakmai szervezet ellen. Ezzel Takács Péter újabb határt lépett át az orvosokkal kapcsolatos kommunikációjában: a kamara demokratikusan választott vezetői után már az orvosi köztestület egészét támadja.
Tevékenységével az orvosokba, ezáltal az orvoslásba vetett közbizalmat is rombolja, pedig orvosként és a szaktárca képviselőjeként is annak erősítéséért kellene dolgoznia.
A Magyar Orvosi Kamara felszólítja Takács Péter államtitkárt, hogy az orvosi autonómia elleni támadásával hagyjon fel!
Tartsa tiszteletben az orvosi hivatás egyetemes értékeit, a demokratikusan választott, a gyógyítás megfelelő feltételeiért, a szakma fejlődéséért és a betegellátás minőségének javításáért kiálló köztestületet ne támadja!
Tekintettel arra, hogy az államtitkár a kormányt képviseli, a MOK azzal a kéréssel fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne adjon teret kormányában olyan, az orvosközösséggel szembeni kártékony hatalmi kommunikációnak, melyre legutóbb a szocializmusban volt példa Magyarországon – közöltea Nemzeti Hírügynökséggel (MTI) szerdán a Magyar orvosi Kamara.
Az első vizsgálatok a volt miniszterelnökök és családjuk kapcsán indulnak.
“A TISZA-kormány megalakulása után a NAV húsz évre visszamenően vagyonosodási vizsgálatot indít minden volt kormánytag és képviselő, valamint a közeli hozzátartozójuk ellen.
(Fotó: YouTube. A Telex videójából)
A vizsgálatok kiterjednek majd Orbán Viktor hatvanpusztai uradalmi birtokára is.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal minden információt bekérhet majd az engedélyeket kiadó hatóságoktól és a műemlékvédelemtől, valamint meghallgatja az Orbán Viktor építkezésén dolgozó beruházókat és munkásokat is.
Gyorsan ki fog derülni, hogy az építkezésen kik adták a valódi megbízásokat és utasításokat, kik bontatták vissza az elsőre kicsinek bizonyuló pálmaházat, kik rendelték meg a családtagokat ábrázoló freskókat és milyen instrukciókat adott a miniszterelnök a festett, kazettás mennyezetű könyvtárterem kapcsán.
Ma már senki nem hiszi el Magyarországon, hogy a 13 milliárd forintba kerülő luxus ingatlanokat Orbán Viktor közpénzen milliárdossá váló, 86 éves édesapja magának építtette.
Mindenki tudja, hogy a több száz hektáros birtokon elterülő sok ezer négyzetméteres dácsa Orbán Viktor kívánalmai és instrukciói alapján épült. A kertet pedig Lévai Anikó álmodta meg 30 millió forintos, előnevelt fákkal.
A Telexen ma megjelent videón mindenki megtekintheti (egyelőre kívülről), hogy miként néz ki az a luxusbirtok, amiről szánalmas módon igyekeznek elhitetni az Orbán-janicsárok, hogy az tulajdonképpen egy átlagos gazdaság.” –közölte Facebook oldalán hétfőn Magyar Péter.
Újra zavartalanul működnek az állami e-szolgáltatások
Vasárnapra helyreállt valamennyi elektronikus közigazgatási szolgáltatás, köztük az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere is – közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-vel. A hibákat a szakemberek teljes mértékben elhárították.
(Két napig az informatikai hiba miatt az e-recepteket sem lehetett kiváltani)
A minisztérium tájékoztatása szerint a fennakadások pénteken kora délután kezdődtek, amikor több állami e-szolgáltatás lelassult vagy teljesen leállt. A problémát több hardver-elem meghibásodása okozta.
A javításban az érintett eszközöket gyártó nemzetközi vállalat szakemberei, valamint a magyar hatóságok informatikusai közösen vettek részt.
A helyreállítás ütemezetten zajlott: a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás, a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás és a 1818 Kormányzati ügyfélvonal már augusztus 9-én ismét működött.
Az EESZT – amely a felhőalapú receptfelírásért, -kiváltásért és a betegdokumentumok kezeléséért felel – vasárnap hajnalra vált újra elérhetővé.
A tárca köszönetet mondott a lakosság türelméért a szolgáltatáskiesés ideje alatt.
