A Costa Coffee és az Opinio felmérése szerint a megkérdezettek majdnem fele legfeljebb 20 000 forintot költ a karácsonyi vacsorára.
A Costa Coffee és az Opinio felmérése szerint a megkérdezettek majdnem fele legfeljebb 20 000 forintot költ a karácsonyi vacsorára, 16 százalékuk 20 ezer és 30 ezer forint között szán erre a célra.
A Costa Coffee tájékoztatása szerint a magyarok 6 százaléka 30 ezer és 50 ezer forint között, 4 százaléka több, mint 50 ezer forintot tervez áldozni az ünnepi fogásokra. Ugyanakkor a válaszadók negyede nem költ erre, mivel vagy vendégségbe megy, vagy nem ő fizeti a karácsonyi vacsorát.
A kutatás alapján az ajándékok terén egyre nagyobb tudatosság a jellemző a magyarokra.
A megkérdezettek 35 százaléka ugyan vesz ajándékot, de előre megbeszélt összeghatár alatt teszi azt. Minden negyedik válaszadó kifejezetten hasznos, a mindennapi életben szükséges dolgokat vásárol, míg a válaszadók ötöde egyáltalán nem vesz idén ajándékot.
A megkérdezettek 8 százaléka költ prémium ajándékokra, például magas minőségű kávéra, ugyanennyien számoltak be arról is, hogy a vásárlás közben néha “elszalad velük a ló”, és sokat költenek ajándékra. Érdekes, hogy mindössze a válaszadók 5 százaléka gondolkodik saját készítésű ajándékokban – közölte a Costa Coffee. A karácsonyi ajándékbeszerzést a megkérdezettek 39 százaléka december elején kezdi el.
A felmérésben megkérdezték, hogy mi az a három dolog, amit örömmel elhagynának a karácsonyból. Az élen a bevásárlás és tömeg, az extra kiadások, és a tökéletességre törekvés, valamint az ezzel járó feszültség állt.
A Costa Coffee és a Caffe Vergnano kizárólagos forgalmazója Magyarországon a Coca-Cola HBC Magyarország. A kutatást az Opinio a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából 2023 decemberében 1151 fő megkérdezésével készítette.
A minta reprezentatív a magyar 16-59 éves korú, okostelefonnal rendelkező lakosságra, kor, nem, végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. MTI
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jogszerűnek ítélte a Volánbusz dolgozóinak december 10-11-i munkabeszüntetését.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jogszerűnek ítélte a Volánbusz dolgozóinak december 10-11-i munkabeszüntetését, helyben hagyva az elsőfokú bíróság döntését – közölte az MTI-vel kedden a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).
Az elsőfokú bíróság még december 6-án a MOSZ tagszervezetéhez tartozó Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezetnek adott igazat a sztrájk jogszerűségének megállapítása iránt indult nem peres eljárásban. A Volánbusz vezetése ellenkérelemmel élt, amelyet hétfőn a másodfokú bíróság is elutasított.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – idézi a közlemény Szabó Imre Szilárd ügyvédet, a Munkástanácsok ügyvezető alelnökét, aki hozzátette: innentől álláspontja szerint a munkáltató helytelenül hivatkozik a sztrájk esetleges jogellenességére, így már akadálytalanul adhat érdemi ajánlatot a munkavállalóknak a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozóan.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság – a bírói gyakorlattal egyezően – helyesen tekintette irányadónak a jogszabályban rögzített feltételek szűkítő értelmezését. Ez alapján nem minősül a kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányuló követelésnek az annak időbeli hatálya alatt meghirdetett, bármely jellegű és bármilyen jövőbeli időszakra vonatkozó bérigény – írták, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes értelmezés indokolatlanul leszűkítené a munkavállalói érdekérvényesítést.
A Volánbusz korábbi tájékoztatása szerint a munkaügyi vita nem a sztrájk lehetőségéről, hanem az időzítéséről szól. A társaság álláspontja szerint ugyanis az idén munkabeszüntetésre sem ok, sem jogszerű lehetőség nincs, hiszen a kollektív szerződés keretében az idei évre érvényes bérmegállapodás van hatályban, amit a Volánbusz vezetése maradéktalanul betartott.
A Munkástanácsok ismertetése szerint a bíróság az indoklásban kifejti: a munkáltató a fellebbezésében alaptalanul tekintette a munkavállalókat – az Alaptörvény és a törvényi szabályozás folytán – megillető sztrájkjog gyakorlását a munkáltató felé irányuló provokációnak. Abból, hogy a sztrájk a munkáltató jogát, jogos érdekét sérti, önmagában még nem következik az együttműködési kötelezettség megszegése – derül ki az ítéletből.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint is a szakszervezet a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartva jelentette be a sztrájkot megelőző követelését, majd a sztrájk elkerülése érdekében egyeztetésre is sor került, amely során az akkor már két hónapja ismert követelésre konkrét munkáltatói ajánlat nem érkezett – áll a Munkástanácsok közleményében.
Az MBH Bank reprezentatív kutatása szerint az emberek közel fele költ többet a tervezettnél karácsonyi ajándékokra, amire a legtöbben az idén 50-100 ezer forintot szánnak – tájékoztatta a pénzintézet az MTI-t hétfőn.
A kutatásban megkérdezettek nagy része (78 százalék) tervezi előre a kiadásait, 49 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy hajlamos a túlköltekezésre az ünnepi időszakban.
(A fotó illusztráció)
A felméréséből kiderült, hogy a többség 3-4 héttel karácsony előtt kezdi meg az ajándékok beszerzését, és csupán két százalék hagyja a végére a vásárlást.
Átlagosan hat embert ajándékoz meg mindenki, a legnépszerűbb ajándék az édesség és a könyv. A válaszadók közül minden harmadik (36 százalék) ad valamilyen “élményt” szeretteinek, és továbbra is népszerű választás a gyermekeknek a társasjáték. A megkérdezettek több mint fele az együtt töltött időre és a közös programokra helyezi a hangsúlyt.
Az ajándékozásban is egyre nagyobb figyelmet kap a fenntarthatóság; a megkérdezettek 41 százaléka a csomagolással, 11 százalékuk a tudatos vásárlással járul hozzá a környezet védelméhez.
Az MBH Bank felmérése szerint az emberek 34 százaléka aktuális fizetéséből, 29 százaléka általános tartalékból, míg 18 százaléka a vásárlásra félretett pénzből vesz ajándékot.
A válaszadók 7 százaléka év végi jutalmából, míg minden tizedik ember hitelből – hitelkártya, folyószámlahitel, banki kölcsön, gyorskölcsön – fedezi ezeket a kiadásokat.
A hitelkártyával rendelkezők átlagosan 27 ezer forint összegben tervezik felhasználni a hitelkeretüket, ami 10 ezer forinttal meghaladja a tavalyi eredményt – tudatta hétfőn az állami hírszolgálat.
Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök Facebook-posztban fejtette ki, hogy Orbán Viktor nem képviselte, hanem megalázta Magyarországot Brüsszelben, amikor az Ukrajna EU-tagjelöltségéről szóló szavazás előtt kiment a teremből.
Mint a DK EP-képviselője írta: “Orbán Viktor nem turista volt Brüsszelben. Magyarországot képviselte az Európai Tanácsban.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben a második napon, 2023. december 15-én. Balról Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője, jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Amikor úgy döntött, hogy más kérésére elhagyja a termet, akkor a tárgyalóasztalnál nem Orbán Viktor, hanem Magyarország széke maradt üres.
A kormányfő lemondott az egy nappal korábban általa sorskérdésnek nevezett ügy képviseletéről, önként adta fel Magyarország pozícióját” – fogalmazott Dobrev Klára, hozzátéve: Magyarország saját miniszterelnöke miatt szorult a folyosóra.
“A rendszerváltás óta nem alázta meg senki ennyire az országot. Most saját miniszterelnöke. Orbán Viktor” – zárta posztját Dobrev Klára.
A teljes poszt Dobrev Klára Facebook-oldalán érhető el. (MTI/OS)
Színház- vagy koncertjegy, könyv, ékszer, parfüm – világszerte ezek a legnépszerűbb karácsonyi ajándékok, ám a férfiaknál még mindig a bor az igazi jolly joker. De hogyan találjuk meg a tökéletes bort, ha nem ismerjük a megajándékozni kívánt ismerős, rokon vagy munkatárs ízlését?
„Fontos, hogy az ünnepi asztalon legyen egy palack kiváló minőségű magyar bor vagy pezsgő” – mondja Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza, hozzátéve: nemcsak a karácsonyi ételek mellé, de ajándéknak is kiváló választás a bor. „Egy jó bor érték. Ha otthon, karácsonykor felbontjuk, és a kóstolás után érzelmeket is kivált belőlünk, akkor az ajándék elérte a célját” – teszi hozzá.
(Fotó: Dancsecs Ferenc)
De mit tegyünk, ha fogalmunk sincs, milyen bort szeret a megajándékozni kívánt ismerős, rokon vagy munkatárs? Ha még az alapinformációkkal sem vagyunk tisztában, vagyis nem tudjuk, hogy vörös- vagy fehérbort, esetleg rozét iszik-e szívesen?
Idézzük fel a közös élményeket!
A közösen átélt élmények jó kiindulási pontot jelenthetnek a bor kiválasztásához. A nyári balatoni strandolást felidézhetjük egy palack balatoni olaszrizlinggel, egy korábbi szilvesztert egy üveg pezsgővel vagy proseccóval, egy jól sikerült céges túrázást pedig az adott régió egyik kiváló vörös- vagy fehérborával.
Az ínyenceknek egészen biztosan örömet okoz, ha csokoládéból és borból állítunk össze ajándékcsomagot, ezek ugyanis meglepően jól illenek egymáshoz. Persze nem mindegy, milyen csokoládéhoz milyen bort választunk. Tej- és fehércsokival nem érdemes kísérletezni, helyette vásároljunk minél magasabb kakaótartalmú étcsokoládét, és társítsuk egy üveg cabernet sauvignonnal vagy pinot noirral.
(Fotó: Dancsecs Ferenc)
Vásároljunk bort a karácsonyi menühöz
Jó megoldás az is, ha a hagyományos karácsonyi ételekhez választunk borokat – azt ugyanis még egy munkahelyi ebédszünetben is könnyen, feltűnés nélkül ki lehet deríteni, kinél mi a menü szenteste, utána pedig már csak meg kell találnunk a fogásokhoz leginkább passzoló bort. „Egy palack finom bor a kedvenc karácsonyi ételedhez” – írjuk ezt a kísérőkártyára, így rögtön személyessé válik az ajándék.
Nincs igazán nehéz dolgunk, a legtöbb család ugyanis a hal, a töltött káposzta, a kacsa és a pulyka négyszögben mozog, amikor az ünnepi ételsort összeállítja. Ezek közül a legnépszerűbb a hal, amelyhez leginkább a könnyű fehérborok illenek, például a sauvignon blanc, az olaszrizling vagy a rajnai rizling. „Az olaszrizling például kiváló párosítás a halból készül fogásokhoz, akár klasszikus rántott marinált ponty, akár tengeri halétel kerül az ünnepi asztalra” – mondja a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza.
Benesch Antal, a mindszentkállai és felsőörsi birtokkal rendelkező pincészet vezetője a töltött káposztához alapborcsaládjuk, a Vesprim Infula Rozé és Rouge tételeit, a kacsasülthöz a Mandorla borcsalád Rajnai Rizlingjét és a már említett Vesprim Infula Rouge borát, míg a pulykához a Mandorla Sauvignon Blanc-t ajánlja „A klasszikus karácsonyi süteményekhez, például a mákos és a diós bejglihez pedig az Érseki Pincészet prémium borcsaládjának, az 1277-nek a Rajnai Rizlingjét érdemes kóstolni” – teszi hozzá.
(Fotó: Nagy Lajos)
Borrajongóknak: újdonságok és extrák
Nem feltétlenül könnyebb a dolga annak, aki olyan rokont, ismerőst vagy munkatársat szeretne meglepni egy palack borral, aki jártas a borok világában. Ilyenkor érdemes olyan tételeket választani, amelyek nemrég kerültek a piacra, esetleg olyanokat, amelyek a világ egy kevésbé ismert, de különleges borvidékén készültek. Jó döntés az is, ha olyan bort választunk, amelyet egy neves versenyen díjaztak.
Az igazi borrajongóknak akár kiegészítőket is vásárolhatunk. Az elmúlt évek egyik slágere a rozsdamentes acélból készült borhűtő pálca, amely egyesíti magában a borhűtő és a kiöntő szerepét: a felbontott palackba helyezve gyorsan lehűti a bort. A vörösborok kedvelőinek egy szép dekantáló is tökéletes választás lehet, de akár egy különleges borkurzusra is beírathatjuk őket.
És mit ne tegyünk?
A legfontosabb szabály: karácsonyi ajándéknak csak jó minőségű bort vásároljunk, nem most van itt az ideje a „forralt bornak jó lesz” típusú választásoknak. Nem feltétlenül kell a tíz-húszezer forintos tételek közül választani, kiváló magyar borokat találhatunk a 2-3 ezer forintos kategóriában is. Ha bizonytalanok vagyunk, a borszaküzletekben segítséget is kaphatunk a döntéshez.
Ha nem ismerjük a rokon/barát/munkatárs ízlését, és biztosra szeretnénk menni, válasszunk a legnépszerűbb borfajták közül választunk – matematikailag így a legnagyobb az esélyünk arra, hogy eltaláljuk az ízlését. A nemzetközi felmérések szerint az elmúlt évek egyik nagy slágere a sauvignon blanc, de továbbra is közkedvelt a chardonnay, a pinot noir, a rizlingek, valamint a cabernet sauvignon.
Kilátástalan helyzetben a méhészetek – A termelési ár feléért veszik át a mézet, a méhészek kétharmada feladhatja
Az ágazat leépülésével a beporzók száma is drasztikusan csökken.
Egyéves szünet után, önköltségi ár alatt indult újra a mézfelvásárlás Magyarországon, a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át a mézeket, mint amennyibe az előállítás kerül. Ezért egyre többen piacokon, közvetlenül próbálják eladni a termékeiket, egymás ára alá ajánlva.
A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne, a piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat. Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.
Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.
A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába, ugyanis a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb öt-hatszáz forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor háromszáz forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti.
A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak, amelyek pozitív élettani hatásai meg sem közelítik a valódi mézekét. A súlyos helyzetet jól mutatja, hogy a termelők szerint a magyar méhészetek nem képesek annyi mézet előállítani, amennyi ki tudná szolgálni az európai exportot, mégis tonnaszámra állnak a kiváló mézek a magyar méhészek hordóiban. Meglátásuk szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha kisöpörnék a hamisítványokat a piacról, és csak jó minőségű, ellenőrzött termékek kerülhetnének forgalomba méz megnevezéssel.
A fogyasztóknak azt tanácsolják, ha biztosan valódi mézet szeretnének vásárolni, a sokszor olcsóbb, de kétes minőségű külföldi mézek helyett részesítsék előnyben a magyar termelői termékeket.
A méhészekkel együtt bukhat az élelmiszeripar
Az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja, a Copa-Cogeca jelentése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz más megélhetést keresni.
„A Tehetsz méh többet! program méhészei kilátástalannak tartják a helyzetet, elképzelhető, hogy néhány év múlva hobbiméhészekre redukálódik az ágazat. Pedig a mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább a méhészektől függ. A rovarok pusztulása az egészséges élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek hozamának csökkenésével, és ezáltal a megbetegedések számának növekedésével is jár” – mondta Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója.
A beporzók ugyanis pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Az élelmiszeriparban feldolgozott növények háromnegyede beporzást igényel, de az állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a kihalásuk jelenleg elképzelhetetlen globális élelmezési és egészségügyi katasztrófával fenyeget. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének tanulmánya szerint a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesetet okoz, mivel csökken az egészséges, széles körben elérhető és megfizethető ételek kínálata.
