Vadriasztót kaptak a zsaruk, hogy ne törjenek a rendőrautók

Vadriasztót kaptak a zsaruk, hogy ne törjenek a rendőrautók

Nem mindennapi adomány: Vadriasztót kaptak a rendőrök.

A KSH statisztikái szerint évi 15-20 ezer bejelentett vadgázolás történik Magyarországon, azonban ezeken kívül a bejelentés nélkül történt vadgázolások száma is jelentős lehet. A veszprémi térség kiemelten veszélyeztetett ebből a szempontból, ezért is hiánypótló az az akció, amelyet a Siren7 vadriasztó-termékcsalád kezdett el.

A Siren7 vadriasztó-termékcsalád októberben a Veszprém vármegyei Rendőrfőkapitánysággal és Balesetmegelőzési Bizottsággal közös közlekedésbiztonsági együttműködést folytatott. Az akció keretein belül a Safety Products 7 Kft. 50 darab Siren7 vadriasztót adományozott a főkapitányságnak, amelyek a vármegye rendőrautóit fogják a vadgázolástól védeni. Az akcióban további 50 vadriasztót osztottak szét a Kapolcs közelében rendezett közúti ellenőrzés során megállított személyautók vezetőinek.

A mostani kezdeményezés azért is hiánypótló, mert a térség vadgázolásos balesetek által kiemelten veszélyeztetett. A vadak mozgása különösen nyár elején, az őzek üzekedése és a szeptember közepén induló szarvasbőgés idején jelentős, a párzási időszakokban megfigyelhetően kiszámíthatatlanabb az állatok mozgása. Ilyenkor pedig nem csak az autó elé kiugró állat, de az autóban ülők is hatalmas veszélynek vannak kitéve.

A Siren7 termékek immár negyedik éve biztosítanak elérhető védelmet a hazánkban sűrűn előforduló vadgázolásos balesetek ellen. Az autó hűtőrácsára ragasztható Siren7-t, és az autó tetejére mágnessel rögzíthető Siren7 MAX-ot az különbözteti meg a piacon elérhető hasonló termékektől, hogy működésük során nem igényelnek külső energiaforrást, és az ember által is hallható frekvencia-tartományban adnak hangot.

„Számunkra fontos volt, hogy olyan eszközt alkossunk meg, amelynek működéséről a felhasználók saját füleikkel meggyőződhetnek. Tapasztalataink szerint az ultrahanggal működő vadriasztók nem nyújtanak elegendő védelmet a vadak ellen, hiszen, ha az eszköz eldugul vagy elromlik, arról a felhasználó késve, vagy egyáltalán nem értesül” – fejtette ki Popper Péter vezetésbiztonsági szakértő, a Safety products 7 Kft ügyvezetője.

Popper Péter azt is elárulta, ez az akció közel sem az utolsó, szeretnék ugyanis országos szintre is kiterjeszteni a kezdeményezést.

„A Veszprém vármegyei Rendőrfőkapitánysággal közös kampány sikerességén felbuzdulva cégünk egy országos roadshow keretében hazánk többi megyéjében is hasonló akciókat tervez annak érdekében, hogy a magyar autósok szélesebb körben ismerkedhessenek meg az elérhető, balesetmegelőzést szolgáló eszközökkel” – tette hozzá az ügyvezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadriasztó mellett az autó sofőrjének is fel kell készülnie a hasonló vészhelyzetekre.
„Fontos körülmény azonban, hogy a közúti balesetek 90 százalékban emberi tényezőkön – a gépjárművezető elővigyázatosságán, felkészültségén, aktuális mentális állapotán – múlnak.”

A Siren7 termékek működését Dr. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai tanszékének biológusa terepen végzett tesztekkel igazolta, illetve az eszközök hangteljesítményét a Magyar Közlekedéstudományi Intézet hitelesítette.

A Siren7 termékcsalád forgalmazója ebben az évben gyártási/értékesítési struktúraváltást hajtott végre, amelynek eredményeképpen csökkentek a termékek kiskereskedelmi árai.

„Bízunk benne, hogy szélesebb körben elérhető termékeink hatékonyan szolgálják a közlekedésbiztonság ügyét. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a vadgázolásos balesetek ellen 100 százalékos védelem nem létezik, sok múlik rajtunk gépjárművezetőkön” – figyelmeztetett Popper Péter.

A magánegészségügyi ellátás a legvonzóbb juttatás egy munkahelyen

A magánegészségügyi ellátás a legvonzóbb juttatás egy munkahelyen

Kiderült, mik a legnépszerűbb juttatások egy magyar munkahelyen.

A munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztás során, derült ki az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített felmérésből. Érdekesség, hogy bár a cégvezetők szerint a SZÉP kártya, a lakhatási támogatás és a szakmai továbbképzés a legcsábítóbb juttatás, a dolgozók a magánegészségügyi ellátást helyezték a priorlista élére, csak ezt követte a továbbképzés és harmadik helyen a beutazási támogatás.

A kutatás alapján a juttatásokon kívül a munkával összefüggésben is lehet motiválni a munkavállalókat, méghozzá célok kitűzésével, felelősségvállalással és fejlődési lehetőségekkel.

Milyen elvárásaik vannak az álláskeresőknek egy munkahellyel kapcsolatban? Mit tartanak a legfontosabbnak a munkahelyválasztás során a munkáltatók, és mit a munkavállalók? Milyen munkahelyi juttatások motiválják az alkalmazottakat? És egyáltalán mit jelent a munkahelyi motiváció a dolgozók számára? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ több száz fő bevonásával az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői.

A megkérdezett munkavállalók többségének a bér a legfontosabb tényező a munkahely kiválasztásakor, ezt követi a munkahely-magánélet egyensúly, valamint a szakmai fejlődési lehetőség. Nagy az egyetértés a témakörben, ugyanis a kitöltők több mint kétharmada ezeket sorolta az első három helyre. Ezzel szemben az adott vállalat mérete és hírneve a legkevésbé fontos az álláskeresők számára. A válaszadók közel negyede kiemelte pluszban a munkahelyi légkört, a csapatot és a munkatársak fontosságát is.

Nagyjából hasonló sorrend alakult ki, amikor ugyanerről kérdezték a munkáltatókat, vagyis a cégvezetők túlnyomó többsége a kutatás alapján tisztában van vele, hogy milyen igényeik vannak a dolgozóknak. A listán csupán egyetlen helyen volt csere a munkavállalói kérdőív eredményeihez képest, a távmunka lehetőségét ugyanis a munkáltatók előrébb sorolták, mint a munkavégzés lokációját. A bérezés kérdése ugyanakkor jóval nagyobb arányban került az első helyre, mint a munkavállalók esetében.

A magánegészségügyi ellátás a legvonzóbb juttatás

A kutatás kitöltőinek közel egyharmada szerint a kitűzött célok tudják motiválni a munkahelyén. A válaszadók közel negyede szerint a megfelelő bér, és a jó munkahelyi környezet az, ami motivációt tud adni, 10 százalékuk szerint pedig a folyamatos kihívások tartják lendületben őket.

A megkérdezett cégvezetők 88 százalékának fontos, hogy a munkavállalói folyamatosan motiváltak legyenek, azt viszont nem sikerült meghatározniuk, hogy pontosan mivel lehetne ezt elérni.

Az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezőinek felmérése rámutatott, hogy a munkavállalókat leginkább a magánegészségügyi ellátás motiválja plusz juttatásként, közvetlenül megelőzve a szakmai továbbképzést és a beutazási támogatást. A céges autó, a lakhatási támogatás és a SZÉP kártya lecsúszott a dobogóról, az utolsó helyen pedig az önkéntes pénztári befizetés végzett ezen a listán.

A munkáltatók ehhez képest azt gondolják, hogy SZÉP kártyával, lakhatási támogatással és szakmai továbbképzéssel lehet motiválni a dolgozóikat – ők a munkavállalói listán harmadik helyre került beutazási támogatást csak a hetedik legfontosabb tényezőnek tartják. A cégvezetők véleménye szerint a legkevésbé motiváló tényező a munkavállalói részvény.

A munkavállalók szerint egyébként leginkább mindenkinek saját magától függ a motiváltsága, ezt követi a sorban a munkáltató, majd a munkatársak. A kitöltők 71 százaléka szerint visszaszerezhető a motiváció, 25 százalék szerint részben, és csupán 4 százalék szerint nem szerezhető vissza az elveszett motiváció. Amikor a munkáltatókat kérdezték ugyanerről, ők 56 százalékban feleltek úgy, hogy visszaszerezhető a motiváció, 33 százalékuk szerint csak részben és 11 százalékuk szerint nem.

„A Műegyetemi Állásbörze nem egy egyszerű karrierkiállítás, ennél sokkal többre hivatott. Elsődleges kapcsolati forrás a kiállítók és álláskeresők között, támogatást és segédkezet nyújt a rendezvényen, és az év többi napján is. A Keress jól! szlogen, mely branddé alakult, magába foglalja az online és offline iránymutatást, blog, rovat és podcast formájában. Az Állásbörze kutatásai pedig nem csak a mi munkánkat segíti, hiszen céges partnereink képet kaphatnak arról, hogy a potenciális munkavállalói mit vallanak, hogyan éreznek és döntenek, az álláskeresésben résztvevők pedig a munkaadók állásfoglalásáról győződhetnek meg.” árulta el Orbán Balázs a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója a Műegyetemi Állásbörze főszervezője. (Fotók: archív)

EU-s támogatásból modernizálták a hévízi kórház járóbeteg-szakellátását

EU-s támogatásból modernizálták a hévízi kórház járóbeteg-szakellátását

Közel 292 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével korszerűsítették a járóbeteg szolgáltatást Hévízen.

Orvostechnikai eszközök beszerzésével és épületrészek felújításával modernizálták a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő járóbeteg-szakellátását – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Közel 292 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével korszerűsítette járóbeteg-szakellátó szolgáltatásait a kórház, amely az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program pályázatán elnyert összegből végezte el a fejlesztéseket.

(Fotó: Hévíz Város Önkormányzata – Facebook)

A kórház a röntgendiagnosztikai és az ultrahang-diagnosztikai osztályon, a menopauza és oszteoporózis osztályon, valamint a balneoterápia, a fizioterápia, a mozgásszervi rehabilitáció és a gyógytorna során használt orvostechnikai eszközeit fejlesztette a projekt keretében.

A diagnosztizálást segíti az új mobil EKG, a polarizációs mikroszkóp és a terheléses kerékpár ergométer. A balneoterápiás eszközpark pillangókáddal, kézen és lábon alkalmazható örvényfürdővel és betegemelővel bővült.

A gyógytornát új állító és végtagmozgató gépek segítik, a fizioterápiás eszközök mélyoszcillációs készülékkel, illetve mágnesterápiás, ultrahang- és lökéshullám-terápiás eszközökkel egészültek ki. Ezekkel új beavatkozásokra nyílik lehetőség a komplex terápián belül, bővül a fizioterápiás eljárások választéka, illetve új betegcsoportok ellátása is lehetséges lesz.

A beruházás a kórház több épületét érintő infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazott: frekvenciaszabályozott, gépház nélküli személyfelvonó készült, akadálymentes kezelőhelyiségeket alakítottak ki, és felújítottak több rendelő-vizsgálóhelyiséget. A beruházást számítógépes munkaállomások beszerzése is kiegészítette.

A közlemény arra is kitér, hogy az intézmény területi illetékessége a járóbeteg-szakellátás terén Hévízre, valamint Zala vármegyére terjed ki, de bizonyos egészségügyi szolgáltatásai országos hatókörűek.

A projekt céljai között szerepelt az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, valamint a járóbeteg-szakellátásban új, korszerű eljárások bevezetése, a meglévő szolgáltatások minőségének javítása.

A diagnosztikus eljárások, technikák modernizálása alapfeltétele a hatékony és gyors diagnózis felállításának és a mielőbbi kezelés megkezdésének. A vizsgálati és terápiás fejlesztések eredményeként a mozgásszervi betegek jelentős része ezután járóbetegként juthat hozzá a megfelelő kezeléshez, hozzájárulva ezzel a kórház fekvőbeteg-kapacitásainak tehermentesítéséhez.

Mindez idő- és költséghatékonyabb, a páciensek számára is kényelmesebb kezeléseket tesz lehetővé, mert több ember vizsgálható, illetve kezelhető adott idő alatt, nem szükséges a beteget továbbküldeni diagnosztikai eljárások miatt, mindez pedig a várólisták rövidülésével is járhat – közölték.

Mintegy négyszáz katona tett esküt Debrecenben

Mintegy négyszáz katona tett esküt Debrecenben

A Magyar Honvédség megújulása, korszerűsítése és megfiatalítása aktív közreműködőinek nevezte a katonákat a honvédelmi miniszter az Embert a vasra! kampány, az egységes alapkiképzési program, valamint az önkéntes katonai szolgálat keretében szeptemberben bevonult állomány ünnepélyes katonai eskütételén pénteken Debrecenben.

“Jó ilyen sok hazafit együtt látni” – köszöntötte Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kölcsey Központ nagytermében eskütételre felsorakozott csaknem négyszáz katonát.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke azt mondta, a fiatalok “ettől a perctől kezdve már a katonai értékrend szerint élik az életüket”, ezért elvárja, hogy “életük minden percében a Magyar Honvédséget képviselve, a magyar nemzetet védelmezve járjanak el”. A hazáért mindhalálig! – tette hozzá a tábornok. MTI

(Az Embert a vasra! kampány, az egységes alapkiképzési program, valamint az önkéntes katonai szolgálat keretében szeptemberben bevonult állomány katonai eskütétele a debreceni Kölcsey Központban 2023. október 27-én. MTI/Czeglédi Zsolt)
Karikó Katalin nevével árulnak körömgombás készítményt

Karikó Katalin nevével árulnak körömgombás készítményt

Újabb kamu hirdetés jelent meg Karikó Katalin nevével.

Visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas tudós nevével és képmásával az interneten – tudatta a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága pénteken Karikó Katalin közleménye alapján, amelyet az intézmény kutatóprofesszorának, volt hallgatójának kérésére juttattak el az MTI-hez.

Karikó Katalin az egyesült államokbeli Philadelphiában október 26-án keltezett közleményében jelezte, hogy ismét visszaéltek a nevével az online felületeken. A professzor leszögezte: nem árul és nem reklámoz az interneten semmilyen, gyógyhatásúnak mondott készítményt vagy eljárást.

(Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar biokémikus (képünkön) és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be ezen a napon, 2023. október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben. A felvétel Karikó Katalinról a Semmelweis Budapest Award elismerés átadásán készült a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én. MTI/Balogh Zoltán)

“Most parazitákkal és vérnyomásproblémákkal kapcsolatban, korábban körömgomba, illetve visszerek és véráramlási zavarok otthoni kezeléséhez kötődően éltek vissza a nevemmel és a képmásommal a rám hivatkozó álinterjúban, álhírben” – írta, kitérve arra, hogy a személyét érintő legújabb jogsértésre, a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas szövegre és fotókra a barátai és ismerősei hívták fel a figyelmét a napokban.

Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy az említett álinterjúban és álhírben olyan szavakat, mondatokat, állításokat, nyilatkozatokat tulajdonítanak neki, amelyeket ő soha nem mondott, nem állított. A Nobel-díjas magyar tudós úgy véli, az ilyen magatartás polgári és személyiségi jogai megsértése, továbbá a személyes adatai jogosulatlan, visszaélésszerű kezelése, emellett a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése is.

“Mindez a büntetőjog hatálya alá is tartozhat. Ezért is bízom abban, hogy az illetékes hatóságok, hivatalok, szervek haladéktalanul intézkednek, megteszik a szükséges lépéseket!” – írta. Karikó Katalin a közleményében mindenkit arra kért, hogy az interneten és a közösségi fórumokon megjelent és megjelenő hirdetésekben neki tulajdonított mondatokat, állításokat semmilyen körülmények között se azonosítsák a személyével, a reklámozott terméket hozzá ne kössék.

“A kutatómunkámon, szabadalmaimon alapuló fejlesztésekről és készítményekről megbízható forrásból, például az orvosoktól és a gyógyszerészektől érdeklődjenek!” – zárta sorait Karikó Katalin.

Fogy a magyar, kevés az esküvő is

Fogy a magyar, kevés az esküvő is

Az előzetes adatok szerint 2023 szeptemberében 7222 gyermek született és 9111 ember halt meg. 2022 szeptemberéhez képest a születések száma 7,0, a halálozásoké 11, a házasságkötéseké pedig 9,8 százalékkal csökkent. A természetes népességfogyás lassult – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.

Mint írták, szeptemberben 7222 gyermek született, 7,0 százalékkal, 543 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. 9111 ember halt meg, 11 százalékkal, 1183 fővel kevesebb, mint 2022 szeptemberében. A természetes fogyás a 2022. szeptemberi 2529-cel szemben 1889 fő volt.

Közölték azt is, hogy szeptemberben 6948 pár kötött házasságot, ez 9,8 százalékkal, 751-gyel kevesebb a 2022. szeptemberinél. Január és szeptember között 64 655 gyermek jött világra, 2,4 százalékkal, 1589-cel kevesebb a 2022. január-szeptemberinél. Ezen belül január-márciusban 7,7 százalékkal több, míg áprilisban 2,1, május-júniusban 9,3, július-szeptemberben 6,1 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2022 azonos hónapjaihoz képest. A tájékoztatás szerint a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,52, ami egy évvel korábban 1,53 volt.

A KSH szerint 93 600-an haltak meg, 7,7 százalékkal, 7780-nal kevesebben, mint egy évvel korábban. Január-februárban 11, március-júniusban 4,2, július-szeptemberben pedig 9,7 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában. Úgy folytatták, hogy a születések száma a halálozásokénál kisebb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás 28 945 fő volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2022. január-szeptemberi 35 136 fős értéknél.

Hozzátették: 40 111 pár kötött házasságot, 25 százalékkal, 13 182-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. Január-februárban 45, március-áprilisban 31, május-júliusban 25, augusztus-szeptemberben 14 százalékkal kevesebb frigyet regisztráltak, mint 2022 azonos hónapjaiban.

Ezer lakosra 9,0 élveszületés és 13,0 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,1, a halálozási arányszám pedig 1,0 ezrelékponttal alacsonyabb volt a 2022. január-szeptemberinél, ennek következtében a természetes fogyás 0,8 ezrelékponttal, 4,0 ezrelékre mérséklődött.

Január-szeptemberben ezer élveszületésre 3,0 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,4 ezrelékponttal kevesebb az előző év azonos időszakának értékénél. A házasságkötési arányszám 5,6 ezrelék volt, 1,8 ezrelékponttal kisebb, mint egy évvel korábban – írták

A közlés szerint a születések száma a régiók többségében nőtt, háromban, Budapesten, Nyugat- és Közép-Dunántúlon pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű növekedés Pest régióban, míg a legnagyobb mérséklődés Budapesten történt.

A halálozások száma az összes régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb mérséklődés Észak-Magyarországon, a legkisebb Nyugat-Dunántúlon következett be – fűzték hozzá. Mint írták, a természetes fogyás mindegyik régióban mérséklődött, a leginkább Pest régióban, a legkevésbé Budapesten.

A házasságkötések száma az összes régióban csökkent. A legnagyobb visszaesés a fővárosban, a legkisebb Észak-Magyarországon volt. Közölték azt is, hogy 2022 októbere és 2023 szeptembere között 86 902 gyermek született, 2931-gyel, 3,3 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.

Ebben az időszakban 128 666-an haltak meg, 16 780-nal, 12 százalékkal kevesebben a megelőző 12 havinál. Az elmúlt egy évben 50 785 pár kötött házasságot, 16 020-szal, 24 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál – áll a tájékoztatóban – közölte pénteken az állami hírszolgálat.