Budapesten, Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban

Budapesten, Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban

Az élhetőségi rangsort az elmúlt évekhez hasonlóan idén is Budapest vezeti.

Budapesten, valamint Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban Magyarországon – derült ki az MBH Jelzálogbank élhetőségi rangsorából, amelynek élmezőnyébe idén hat olyan terület is bekerült, amely tavaly még nem szerepelt az első tízben. A szakértők ezúttal is az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapján vizsgálták, hogy milyen lehetőségeket biztosít az ország 174 járása és Budapest az ott élőknek, alapvetően befolyásolva ezzel az adott területen a lakáspiaci keresletet. Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városok környékén jobbak az oktatási, a munkaerőpiaci és a vásárlási lehetőségek, a keleti területeken viszont könnyebb lakáshoz jutni, annak ellenére is, hogy jellemzően alacsonyabbak a fizetések.

Budapest előnye továbbra is jelentős, az utána jövők között azonban kicsik a különbségek

aerial photography of the city
Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com

Az élhetőségi rangsort az elmúlt évekhez hasonlóan idén is Budapest vezeti. A főváros a mutatók többségét tekintve, köztük az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a vásárlási lehetőségek tekintetében az élen áll, de előkelő helyezést ért el a munkaerőpiaci jellemzők esetében is. Gyengébben csak a megfizethetőségben teljesített a nagyon magas lakásárai miatt, míg a bűnözési mutatóját nézve a középmezőnyhöz tartozik. A második helyen sem történt változás tavalyhoz képest, Budapestet a Pilisvörösvári járás követi a rangsorban, elsősorban a rendkívül alacsony bűnözésnek és annak köszönhetően, hogy előkelő helyen szerepel a munkaerőpiaci lehetőségeket illetően is. Az első tízbe újonnan belépő Pécsi járás lett a harmadik a sorban, míg a Debreceni megőrizte a negyedik helyét. A tavalyi harmadik helyezett Veszprémi járás ezúttal az ötödik lett. Tavalyhoz képest az első tízbe került még a Szegedi, a Budakeszi, a Győri, a Dunakeszi és a Bácsalmási járás, amelyek utóbbit kivéve az előző évben a rangsorban kicsit hátrébb, de még az első húszban szerepeltek. A Bácsalmási járás 2022-ben a mezőny közepe felé foglalt helyet, az idén azonban jelentősen javult a bűnözéssel kapcsolatos pontszáma. Idén kikerült a legjobb tíz közül az Érdi, a Bólyi, valamint a Kisbéri, a Pécsváradi és a Tatai járás. Ezek továbbra is a tágabb élmezőnyhöz tartoznak, nagyobb visszaesés csak a Mórahalmi járás esetében volt megfigyelhető, a romló bűnözési eredménye miatt.

Budapest pontszámai jelentősen meghaladták a második helyezettét, ugyanakkor a tízes rangsor további szereplőit azonban mindössze tizedpontok választják el egymástól. A top 10-ben lévő területek egy-két mutatót illetően kiemelkedő pontszámmal rendelkeznek, más szempontból viszont akár a mezőny vége felé foglalnak helyet. A Bácsalmási járás például az alacsony bűnözés és a megfizethetőség tekintetében erős, míg a Budakeszi járás a munkaerőpiaci feltételekben. Az összes járást nézve megállapítható, hogy a nagyobb városok infrastrukturális lehetőségekben és olyan szolgáltatásokban jobbak, mint az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a munkaerőpiaci jellemzők, pontszámaikat ugyanakkor visszahúzza a bűnözési és megfizethetőségi mutató.

A vizsgált szempontok szerint az ország északkeleti részei rendelkeznek a legalacsonyabb értékekkel, és kevésbé kedvező a helyzete több dél-dunántúli járásnak, köztük a Balaton déli partján lévőknek is, amelyek a magas lakásárak miatt elsősorban a megfizethetőség tekintetében állnak rosszul, de nem teljesítettek jól az oktatás, a bűnözés és a munkaerőpiaci lehetőségeket nézve sem. Bár az élhetőség szempontjából kiemelkedik Budapest és agglomerációja, valamint a megyeszékhelyek környékének jelentős része, vannak kivételek, mint a Kecskeméti, a Zalaegerszegi, az Egri, a Nyíregyházi és a Szolnoki járás.

Oktatás: a Bólyi járás már a második, bekerült az első tízbe a Szekszárdi, a Kőszegi, a Pécsi és a Szentendrei

Az oktatási pontszámokat ezúttal is az óvodáskorú lakosság számához viszonyított óvodai férőhelyek száma, a 8. osztályos matematikai és szövegértési kompetencia-pontszámok átlaga és az adott területre jutó középiskolai osztályok száma alapján határozták meg a szakértők, 40-40-20 százalékos súlyozással összeállítva az oktatási összmutatót, amelyet egy 0 és 100 pont közötti skálára helyeztek, így kiszámítva a pontszámot.

Az oktatási mutató esetében az elmúlt évekhez hasonlóan Budapest szerezte meg az első helyet, a főváros a középiskolai osztályok száma alapján elsőnek bizonyult, de a kompetencia-pontszámok alapján is a legjobbak közé tartozott, és az óvodai férőhelyek esetében sem teljesített rosszul. Idén a tavalyi negyedik helyről a másodikra lépett előre a Bólyi járás, amely az elérhető óvodai férőhelyek számában elsőnek bizonyult, és hajszálnyit a kompetencia-pontszámok alapján is javított. A tavalyi második helyezett Győri járás ezúttal a harmadik helyre került, míg a Veszprémi járás lett a negyedik. Mind a kettő kicsit veszített az óvodai férőhelyekkel és a kompetenciaszámokkal kapcsolatos részmutató pontjaiból. A top 10-be került még 2023-ban a Szekszárdi, a Kőszegi, a Debreceni, a Szombathelyi, a Pécsi és a Szentendrei járás. Közülük a Szombathelyi és a Debreceni járást kivéve a többi mind újonnan került be az első tízbe, de tavaly is az első 25-ben szerepeltek. A tavaly legjobbak közül nagyobbat csak a Kiskunhalasi járás ugrott hátrébb az óvodai férőhelyekkel és a kompetencia-pontszámokkal kapcsolatos részeredményekben végbement romlás miatt. Az oktatást illetően a lista utolsó helyein átrendeződések ugyan történtek, de az utolsó 20-25 helyet elfoglaló járások nagyjából ugyanazok, pár pontot ugyan talán sikerült javítaniuk 2022-höz képest, de ez csak hajszálnyi közeledést jelentett.

Az előző évekhez hasonlóan az ország nyugati és déli részein voltak a legmagasabbak az oktatás terén elért pontszámok, délen egy-két járásban javulás is történt, ugyanakkor az eddig is gyengébben teljesítő Kelet-Magyarországon inkább csak a nagyobb városok környéke rendelkezik magasabb pontszámokkal.

person holding injection
Photo by RF._.studio on Pexels.com

Egészségügy: az ország déli részén élők vannak a legkedvezőbb helyzetben

Az egészségügyi mutatót idén is a háziorvosok felnőtt lakosság arányában vizsgált száma, a házi gyermekorvosok gyerekek számának vizsgált arányában, a kórházi ágyak lakosságarányos száma és az adott területre jutó gyógyszertárak alapján állították össze az elemzők. Minden részmutató a tavalyihoz hasonló súlyokkal szerepelt a végső pontszám meghatározásánál, a háziorvosi részmutatók 30-30, a kórházi ágyak és gyógyszertárak elérhetősége pedig 20-20 százalékos súlyozást kapott.

Az egészségügyi mutató tekintetében ismét Budapest szerezte meg az első helyet. A fővárost egymással tavalyhoz képest helyet cserélve a Pécsi és a Gyulai járás követi, a Debreceni járás pedig ismét a negyedik lett. 2022-höz hasonlóan szintén az első tízbe tartozik az egy helyet javító Miskolci járás, a két helyet előre lépő Szegedi járás, valamint a Szekszárd és környéke. 2023-ban bekerült a legjobb tízbe a Zalaszentgróti, a Bonyhádi és a Pécsváradi járás, amelyek tavaly még a 10-20. helyen voltak. Nem került viszont az élmezőnybe a tavaly még ötödik Veszprémi járás, amely idén a 11. helyen végzett.

Még az élmezőnyhöz tartozó helyszínek sem mutatnak ugyanakkor egységes képet az egészségügyi részmutatóikban, míg egyes szempontok alapján jól teljesítenek, addig másban gyengébben. Például Budapest a gyógyszertári ellátottságban vezető helyen áll, az egy főre jutó kórházi ágyak esetében azonban már hátrébb szerepel a sorban. Az egészségügyi lista legvégén jellemzően olyan járások állnak, ahol valamennyi részmutató alacsony értékű.

Az egészségügyi mutatót illetően a legkedvezőbb helyzetben a Magyarország déli részén élők vannak, itt több járás lakóinak is javult a relatív helyzete a többiekéhez képest 2022-vel összehasonlítva, de szintén ez igaz Nyugat-Magyarország északibb részein, valamint Kelet-Magyarország egyes középső járásaiban. Több lett ugyanakkor a 30 alatti pontszámmal rendelkező járás Pest megyében.

assorted books on book shelves
Photo by Element5 Digital on Pexels.com

Kultúra: nagyot javítva a második helyre lépett előre a Gárdonyi járás

A kulturális pontszámot 2023-ban is az egységnyi területre jutó könyvtárak, moziférőhelyek, múzeumi kiállítások és kulturális rendezvények számából állították össze az MBH Index elemzői, akik az egyes tényezőket azonos súllyal vették figyelembe.

A korábbiakhoz hasonlóan a kulturális mutató minden évben a nagyobb városokban és környékükön a legmagasabb. A 2023-as listán ismét Budapest állt az élen, amelyet ezúttal a Gárdonyi és a Szegedi járás követ. Előbbi ráadásul új belépő a top 10-ben, és elsősorban a kulturális rendezvények magas számának köszönhette az előre lépését. A Pécsi, a Debreceni, a Dunakeszi, a Szentendrei, az Egri és a Pilisvörösvári járás tavaly is bekerült a legjobban közé, hozzájuk újonnan a Szombathelyi járás csatlakozott, amely a tavalyi 15. helyről lépett előre. 2023-ban kiszorult az első tízből a Miskolci és a Szolnoki járás, idén a 11. és 12. helyekre csúsztak vissza.

Továbbra is igaz, hogy az ország északi és nyugati része számít kulturálisan jobban ellátott területnek, ahogy azt a lenti térkép is mutatja. Kiemelkedő például a helyzete Budapest környékének és a Balaton északi partjának. Az ország délkeleti részén ugyanakkor csak a nagyvárosok környéke szerepel jobban.

Bűnözés: Pilisvörösvár, Gyomaendrőd és Pécsvárad környéke a legbiztonságosabb

Az MBH Index elemzői idén az elmúlt 365 napban elkövetett, 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát vették figyelembe a bűnözési mutató pontszámainak megállapításához. Ez annyiban eltér az előző évektől, hogy korábban csak a kiemelt bűncselekmények alapján állt össze a bűnözési mutató.

A módszertan változása ellenére tavalyhoz hasonlóan a Pilisvörösvári járás bizonyult a legbiztonságosabbnak. A második és a harmadik helyen a Gyomaendrődi és a Pécsváradi járás került, amelyek így kicsit előrébb léptek a listán tavalyhoz képest. Az első tízbe került még a Hajdúböszörményi, a Zirci, a Szentgotthárdi, a Kapuvári, a Pannonhalmi, a Bélapátfalvai és a Szeghalmi járás, utóbbi három ráadásul jelentősen javított bűnözési pontszámán.

A közbiztonságot illetően jellemzően a nagyobb települések teljesítenek rosszabbul, Budapest például a 167. helyen áll a listán. Kivételt képez ez alól Debrecen és környéke, amely a 34. helyet szerezte meg, de a Veszprém és körzete is csak a 47.

Összességében a legrosszabb eredményekkel a dél-dunántúli és az észak-magyarországi járások rendelkeznek, míg az északnyugati és a délkeleti országrész alacsonyabb bűnözési mutatóval jellemezhető.

family doing grocery shopping
Photo by Gustavo Fring on Pexels.com

Vásárlási lehetőségek: a nagyobb várások és környékeik kínálják a legjobb lehetőségeket

A vásárlási lehetőségek pontszámát az egyes járások esetében az egységnyi területre jutó boltok száma alapján határozták meg a szakértők. Budapest vezető szerepe ebben továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a főváros pontszáma messze meghaladja a második helyezett Dunakeszi járásét is. A harmadik tavalyhoz hasonlóan az Érdi járás lett, amelyet a Vecsési járás követett. Az elmúlt évet nézve a top 10-ben nem történt változás, a vásárlási lehetőségek átalakulása csak hosszabb távú folyamat. Főként a nagyobb városok és azok környéke kínálja a legjobb lehetőségeket, míg a kisebb települések rosszabbul teljesítenek, ami a pontszámok térképes megjelenítése során is látható. (6. térkép) Előbbi alól a kisebb településeket tömörítő járások közül csak a Budapest környékiek és a Balatonnál találhatók jelentenek kivételt.

Munkaerőpiac: Budakeszi, Pilisvörösvár és Dunakeszi környéke az élen

A munkaerőpiaci mutató összeállítása során az elemzők az egy főre jutó nettó jövedelmet és a lakosságarányos álláskeresők számát vették figyelembe, amelyek közül előbbi 70, utóbbi pedig 30 százalékos súlyt kap.

A munkaerőpiaci mutató 2022-höz hasonlóan a Budakeszi járásban volt a legmagasabb, amely mögött ezúttal a tavalyi harmadik Pilisvörösvári járás következik. A Dunakeszi járás a 2022-es második helyről a harmadikra csúszott vissza, míg Budapest két helyet javítva feljött a negyedik helyre. A tavalyi top 10-ből 2023-ban is a legjobbak közé került a Győri, az Érdi, a Szentendrei és a Gödöllői járás. Új belépő az első tízben a Téti és a Gárdonyi járás, amelyek tavaly még a 13. és 15. helyen álltak. Kiesett ugyan az első tízből a Csornai és a Vecsési járás, de csak a 11-12. helyig léptek hátra.

A munkarőpiaci lehetőségeket illetően továbbra is Magyarország északnyugati része és Budapest környéke szerepel a legjobban, míg az ország más részein inkább a nagyvárosok környéke tartogat jobb lehetőségeket a munkavállalók számára. Kelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl nagy részén ugyanakkor alacsony pontszámokkal lehet találkozni.

green trees near body of water under white clouds and blue sky
Photo by Nikolett Emmert on Pexels.com

Megfizethetőség: Csenger környéke az élen, a Balaton melletti járások a legkevésbé megfizethetők

A megfizethetőségi mutató az éves jövedelmekből vásárolható lakásnégyzetméterek alakulását mutatja egymáshoz képest az egyes járások esetében egy 0 és 100 közötti skálán. A 100-as pontszámot az a járás kapja, ahol a legnagyobb lakást lehet vásárolni az adott járásra jellemző jövedelemből. A mutató két ok miatt lehet magas, vagy a lakásárak nagyon alacsonyak, vagy a jövedelmek nagyon magasak az adott területen. Országos viszonylatban jellemzően a lakásárak között nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek esetében, így a legmagasabb pontszámú járásokban inkább kisebb települések találhatóak, ahol ugyan alacsonyabbak a munkabérek, de nagyon olcsón lehet ingatlanhoz jutni.

A legmegfizethetőbbnek 2023-ban a Csengeri és Putnoki járások bizonyultak, amelyek tavaly is az első és második helyet szerezték meg. Harmadik a tavalyi hatodik Sellyei járás lett, a negyedik pedig egyet hátralépve a Jánoshalmai járás bizonyult. A top 10-be került még a Letenyei, a Bácsalmási, a Mezőcsáti, a Pétervásárai, a Kunszentmártoni és a Gönci járás, amelyek tavaly is a mezőny legjobb első harmadában foglaltak helyet. Ezek a területek elsősorban az alacsonyabb lakásáraiknak köszönhetik előkelő helyezésüket, miközben a jövedelmek is alacsonyak a térségben.

A legkevésbé megfizethető járások a Balaton mellett találhatók, ahol a turizmus hajtja felfelé a lakások árát, miközben a jövedelmek ezt nem tudják követni. Szintén ide tartozik Budapest, valamint több agglomerációs területe, illetve több megyeszékhely környéke. Utóbbi helyszínek esetében a magasabb jövedelmek sem tudják ellensúlyozni a szintén magas lakásárakat.

Magyarország észak-keleti részén, valamint több déli járásban lehet a legkönnyebben lakáshoz jutni. Ugyanakkor a fővárosban és környékén, illetve Nyugat-Magyarország jelentős részén nehéz lehet a lakásvásárlók dolga, a megfizethetőségi pontszámok ezeken a területeken a legalacsonyabbak.

people sitting on the green grass field
Photo by Bence Szemerey on Pexels.com

Kelet-Magyarországon Debrecen, nyugaton Pécs környékén a legjobb élni

Az MBH Index elemzői az idén is megvizsgálták, hogy az egyes vármegyékben melyek a legmagasabb élhetőségi pontszámmal rendelkező járások. Kelet-Magyarországon, az országos listán is az első tízben szereplő Debreceni járás érte el a legmagasabb pontszámot, és szintén szerepel az országos top 10-ben a Szegedi és a Bácsalmási járás, de a legjobb harmincba még további négy terület is bekerült: a Bélapátfalvai, a Jánoshalmai, a Gyulai és a Hódmezővásárhelyi járás.

A listából kiderül, hogy Debrecen és környéke előkelő helyezése ellenére a Hajdú-Bihar vármegyei második helyezett Hajdúböszörményi járás már a 105. az országos listán, itt található tehát a legnagyobb különbség a megyeszékhely és környéke, valamint a megye többi része között. Több keleti megyére jellemző, hogy még a legjobban teljesítő járások is inkább csak a középmezőnybe tartoznak országos viszonylatban, ezek közé tartozik Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az első helyen álló Rétsági járás 53., illetve a Nyíregyházi járás a 45. helyet szerezte meg országos viszonylatban.

Nyugat-Magyarország esetében szinte az összes vármegye első helyezett járása országosan az első 30 között foglal helyet, kivételt csak Tolna jelent, ahol a legjobban teljesítő Bonyhádi járás a 36. helyet szerezte meg. A legelőrébb a rangsorban összességében Baranya és Győr-Moson-Sopron első két helyezettje végzett, előbbinél a 3. és 16. helyet, utóbbinál a 8. és 12. helyet szerezték meg. Ugyanakkor Veszprémben bár a Veszprémi járás az országos listán a 5., addig a második Ajkai járás csak a 39. A megyei legjobbak közül a leghátrébb az országos listán a Tabi és a Zalaszentgróti járások végeztek, 68. és 62. helyezésükkel.

low angle shot of the votive church szeged hungary
Photo by Molnár Tamás Photography™ on Pexels.com

Vármegyeszékhelyek: nagyot lépett előre Szeged és Eger

A vármegyeszékhelyek között az országosan is első Budapest vezet, amelyet tavalyhoz hasonlóan Veszprém követ a második helyen. A hetedik helyről a harmadikra lépett előre Pécs, Győr pedig visszacsúszott a negyedik helyre. Visszaesett a rangsorban a tavalyi negyedik Debrecen, amely idén a 11. helyet szerezte meg, a város szinte minden mutató esetében vesztett pontot. Szeged a korábbi 12. helyről a hatodikra jött fel 2023-ban, miután kiemelkedően javult a bűnözési pontszáma. Szintén sokat javult Eger helyezése, a 2022-es 14. helyett idén a nyolcadik lett, szintén a csökkenő bűnözésnek köszönhetően. A megyeszékhelyek listáját ezúttal is Kecskemét zárja, előtte azonban most Békéscsaba áll, amelyet Nyíregyháza előz meg. Budapest továbbra is jelentősen nagyobb pontszámmal rendelkezik, mint vármegyeszékhelyek, a harmadik helyezettől azonban hajszálnyit csökkent a relatív különbség, és Kecskemét is 46 pontot szerzett a tavalyi kevesebb mint 40-nel szemben.

Részletesebben is megnézve a vármegyeszékhelyek egyes almutatóit, kiderül, hogy Budapest itt is élen áll az olyan szempontok szerint, mint a kultúra, a vásárlási lehetőségek és a munkaerőpiac, ugyanakkor megfizethetőségben és bűnözés terén az utolsó helyre került a megyeszékhelyek között. Az oktatás terén Győr számít a legjobbnak, itt a főváros a másodiknak bizonyult, míg a harmadik Veszprém lett. Az egészségügyi mutatóban Pécs szerezte meg az első helyet, de szorosan követi Szekszárd és Miskolc. A bűnözést tekintve Debrecenben, Veszprémben és Szegeden a legjobb a helyzet. Megfizethetőségben Salgótarján került az élre, jelentősen lemaradva követte a második helyezett Békéscsaba és a harmadik Miskolc.

Nyugaton jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, keleten viszont könnyebb lakáshoz jutni

Összességében általánosan elmondható, hogy sok vizsgált élhetőségi szempont esetében az ország nyugati, elsősorban északnyugati járásai jobban teljesítenek más területekhez, különösen az északkeleti járásokhoz képest, illetve szintén megfigyelhető, hogy a nagyobb városok környéke is több lehetőséget tartogathat, mint a kisebb települések alkotta járások. Különösen igaz ez az oktatás és munkaerőpiaci jellemzők terén, de a vásárlási lehetőségek esetében is. A megfizethetőség ugyanakkor pont ellentétes képet mutat, a keleti területek lényegesen alacsonyabb lakásárainak köszönhetően könnyebb lakáshoz jutni, még annak ellenére is, hogy ott általában alacsonyabb fizetésekkel kell számolni. Az eredmény nem meglepő, hiszen a lényegesen kedvezőbb munkaerőpiaci feltételek miatt többen szeretnének a nyugati országrészben ingatlanhoz jutni, ami magasabb lakásárakat eredményez, de ez igaz a megyeszékhelyek környékére is. (Forrás: HellóSajtó)

Ingyenes jogi tanácsadást vállalnak a budapesti ügyvédek

Ingyenes jogi tanácsadást vállalnak a budapesti ügyvédek

Negyedik alkalommal fog össze októberben a főváros ügyvédsége, hogy jogi tanácsadással támogassa a rászoruló jogkeresőket.

A Pro Bono Nap az év egyik legfontosabb eseménye a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) számára. “Célunk, hogy segítsük a jogkeresőket kérdéseik tudatos, értő megfogalmazásában, hogy arra megfelelő válaszokat kapjanak, és ne későn szembesüljenek azzal, hogy megtörtént a baj. Kollégáimmal pedig azt valljuk, hogy a jogi képviselet mindenkit megillet.” – fogalmazott dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke.

Pro bono publico. Magyarul: a közjóért, önként vállalt, fizetés nélküli munkavégzés. A karitatív tevékenység szerves része az ügyvédi hivatásnak. Több mint 100 budapesti ügyvéd vesz részt az eseményen, amelyen önkéntes alapon adnak jogi segítséget a rászorulóknak. Az érdeklődők a Kamara épületében, valamint online kérhetnek eligazítást, míg egyes ügyvédek a saját irodájukban nyújtanak ingyenes jogi segítséget.

A tanácsadás kiemelt területei: polgári- és cégjog, családjog, társasház- és ingatlanjog, valamint büntetőjog. A konzultációk 20 percesek, ez idő alatt az egyszerűbb kérdések megválaszolása lehetséges, míg összetettebb ügyeknél a megoldáshoz szükséges jogi segítség meghatározása lehet nagy nyereség a jogkeresők számára – közölte az MTI-vel kedden a Budapesti Ügyvédi Kamara.

A Budapesti Ügyvédi Kamara IV. Pro Bono Napjának időpontja: 2023. október 25. (szerda). Időpontoglalás ITT:

Négyezren kéktúráztak egyszerre, egy napon Magyarországon

Négyezren kéktúráztak egyszerre, egy napon Magyarországon

Rekordszámú, közel négyezer résztvevő kéktúrázott egyszerre október második szombatján a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által negyedszer megszervezett Kéktúrázás napján.

A 143 csoport együtt összesen 2583 kilométert tett meg a hazánk legszebb tájain vezető Országos Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és Alföldi Kéktúra útjain.

A résztvevők mozgását a rendezvény honlapján élőben lehetett követni, ahogy a GPS-es jeladók révén virtuálisan kirajzolták a tejes Országos Kékkör útvonalát a nap végére.

A regisztrációk alapján harminc teltházas túra volt, ebből 23 az Országos Kéktúra, 4 a Dél-dunántúli, 3 pedig az Alföldi Kéktúra valamelyik szakaszán. A legkeresettebbek ismét a Budapesthez közeli részek voltak, de nagy létszámmal túráztak a Bakonyban, a Vértesben és a Bükkben is.

Az ingyenes túrarendezvényen 222 felkészült szakaszfelelős, köztük természetjáró egyesületek képzett, helyi túravezetői, nemzeti parkok és erdészetek munkatársai, ismert személyiségek, valamint az MTSZ munkatársai vezették a túrákat.

A kéktúrázást népszerűsítő rendezvény 2020-ban debütált hagyományteremtő céllal, és azóta is töretlen sikernek örvend, évről évre egyre többen vesznek részt rajta: az idei létszám mintegy 20 százalékkal múlta felül a tavalyit.

A Magyar Természetjáró Szövetség az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a természetjáró egyesületek szakmai segítségével így is szeretné felhívni a figyelmet nemzeti értékünkre, a Kéktúrára – közölte az MTI-vel szombaton az MTSZ.

Hazatér a Leopard, lesz egy kis káosz a magyar utakon

Hazatér a Leopard, lesz egy kis káosz a magyar utakon

Hazatérnek a magyarországi Leopard 2A4HU harckocsik.

Október 3. óta szolgálta a harmadéves honvédtisztjelöltek gyakorlati oktatását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Honvédtisztképző és Hadtudományi karán az a Leopard 2A4HU harckocsi, amely ma visszatér anyaalakulatához, ezért: megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani.

Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár október 12-én este 20 és október 13-án hajnali 1 óra között technikai átcsoportosítást hajt végre a Tata-M1-M0-M5 autópálya bevezető szakasza – Budapest X. Könyves Kálmán krt. – Hungária krt. – Hős u., majd vissza a Hős u. – Pongrác út – Kerepesi út – Veres Péter út – Szabadföld út – 3-as út – M0 autó út-M1-Tata útvonalon.

(A fotó illusztráció: Ralph Orlowski/Getty Images)

A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai technikai eszközöket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól.

A zárt menetoszlopba nem hajthat be civil gépkocsi, ezért a biztonságos haladást kísérőjárművek biztosítják.

Kérjük a fent említett útvonalon közlekedőket, hogy a katonai menetoszlopok közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy az állampolgárok nyugalmát a lehető legkisebb mértékben zavarja.

A lakosság megértését és türelmét köszönjük! – közölte csütörtökön este az állami sajtószolgálattal a Honvédelmi Minisztérium.

Időzített bombán ül közel 4 millió magyar lakástulajdonos

Időzített bombán ül közel 4 millió magyar lakástulajdonos

Komoly változásokra van szükség, ha el akarják kerülni a milliós károkat.

A társasházakban élő közel 4 millió magyar lakástulajdonos közül sokan nem is sejtik, mennyire befolyásolja az otthonuk értékét az a társasház, melynek falai között élnek. Ki az, aki belegondolt már abba, hogy az otthona nemcsak a neve alatt szereplő terület az ingatlan-nyilvántartásban? Egy társasház nem csupán egy épület, hanem egy élő közösség, ahol minden tulajdonos felelősséggel tartozik a közös területekért is. Ha a közösség nem vigyáz rá és nem tartja karban, a következmények súlyosak lesznek. A gondoskodás hiánya vagy a szakszerűtlen társasházkezelés előbb-utóbb komoly problémákhoz és kiadásokhoz vezet. Az épületek avulnak minden nap, és attól, hogy ma még nem érint egy probléma, biztos lehet benne, hogy a közeljövőben fájni fog. Hacsak nem készül fel a közösség idejében.

Igen, van megoldás, méghozzá bárki számára elérhető: egy olyan tudás, ami gyökeresen megváltoztathatja a társasházi életet.

A társasházak rejtett veszélyei: Amikor a múlt hibái a jelenünket fenyegetik

Augusztus közepén egy fiatal pár került intenzív osztályra, miután egy rossz állapotú társasházi korlátnak dőlve kizuhantak a második emeletről. Pár nappal később a VII. kerületben egy egész társasházat kellett hajnalban kiüríteni, mert a szomszédos ház kéménye rádőlt. Nap mint nap hallunk olyan rémisztő társasházi baleseteket, amelyeknek soha nem szeretnénk a főszereplői lenni. Egyre többször szembesülünk azzal, hogy az elavult szerkezeti elemek és az évtizedek óta elmaradt felújítások mind-mind komoly veszélyforrást jelentenek.

Miért van ez így, miért nem tudnak erről az emberek?

Az 1980-as és 1990-es években az állam lehetővé tette a társasházi lakások megvásárlását a bérlőknek, ezzel átadva a felelősséget és költségeket is. Azonban az új tulajdonosok a legtöbb helyen úgy éltek tovább a lakásaikban, mintha még mindig bérlők lennének, és nem költöttek az állagmegóvásra, tovább halogatták az időszerűvé vált felújításokat. A következmények pedig mára tragikusak lettek.

“A társasházi lakástulajdon nemcsak a birtoklásról szól, hanem a felelősségről is. Sajnos a Pitagorasz-tétel sokkal jobban megkövetelt ismeret, mint az, hogyan lakjunk jól egymással és hogyan vigyázzuk értékeinre. Azon például, hogy az udvaron lévő kertben kihalnak a virágok, ha nem locsoljuk, és hogy az időjárás és az UV a társasházi tetőkre is hat, nemcsak a családi házakéra, bizony sokan meglepődnek, mint Silvester Stallone az Oscar című filmben: “Tudtam, csak nem sejtettem”. Sokan nem veszik elég komolyan a közös területekkel kapcsolatos kötelezettségeket és problémákat, pedig fenti példák is mutatják, hogy egy rossz állapotú korlát vagy egy elhanyagolt kémény komoly veszélyforrást jelenthet. A megoldás a felelős és előrelátó gondolkodás, ami megtanulható. A folyamatos állagmegóvás és a szükséges felújítások időben való elvégzése pedig elengedhetetlen. Igen, a zsebünkbe kell érte nyúlni, de az életünk és a vagyonunk védelme érdekében nem szabad ezeken a költségeken spórolni” – avat be Szilber Szilvia, az Érték és Minőség Nagydíjat nyert Lakásvásárlók Kézikönyvének szerzője.

A szaktudás és az odafigyelés hiánya is súlyos problémákat okozhat

“A közös képviselő-választás nem csak egy szükségszerű nyűg. A többlakásos épületek felelős üzemeltetése mára szakmává bonyolódott. Fontos, hogy a tulajdonosok olyan ember mellett döntsenek, akinek a szakértelmében megbíznak. Egy jó közös képviselővel gördülékenyen megy az együttműködés, hiszen kellően tapasztalt, megfontolt, előrelátó és nemcsak a már látható problémákat orvosolja, hanem a rejtett, vagy – szakmai tapasztalatából adódóan – előre látható gondokra is felhívja a figyelmet, és időben intézkedik. Sok társasház ellenőrzésekor azzal kellett szembesíteni a tulajdonosokat, hogy ahol nem hajlandó megfizetni a közösség egy jó közös képviselőt, ott előbb vagy utóbb az ingatlanok milliós értékcsökkenésével fizetik meg ennek az árát.”-, tette hozzá a több mint 10 éves társasházkezelői tapasztalattal rendelkező szakértő.

Az új építésű lakások tulajdonosai sem dőlhetnek hátra

Az új építésű lakások tulajdonosai gyakran abban a tévhitben élnek, hogy kevesebb gondjuk lesz az új otthonukkal. Azonban az üzemeltetési költségek itt is jelentkeznek, csak másképp. A szakhatósági vizsgálatok, mint például a tűzvédelmi berendezések ellenőrzésének elmulasztása is súlyos következményekkel járhat. Egy siófoki társasházi közösség például azért nem kapott kártérítést egy tűzeset miatt, mert elmulasztották a rendszeres kötelező tűzvédelmi felülvizsgálatot.

Komoly családi pénzügyi tervezés nélkül nem szabad lakást venni. Tulajdonosként pedig óriási hiba spórolni az időszerű társasházi állagmegóváson, a szakszerű felújításokon vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelő fenntartási költségeken. Aki mindezt nem akarja vagy tudja vállalni, annak célszerűbb elgondolkodnia a bérlésen. A lakásvásárlás során számtalan buktató merülhet fel, amiket el lehet kerülni, ha az emberek rendelkeznek a megfelelő tudással. Aki nem tájékozódik, az könnyen kellemetlen meglepetésekkel szembesülhet, amelyek hatalmas anyagi veszteséget okozhatnak”, hangsúlyozza Szilber Szilvia társasházszakértő.

Felelősségvállalásra és aktív részvételre van szükség

A társasházi élet nem csak a közös költség befizetéséről szól. Minden tulajdonostól aktív részvételt és felelősségvállalást igényel. A problémák ugyanis, amelyekkel társasházi lakástulajdonosként szembesülhetünk, nem oldódnak meg maguktól. Ha nem figyelünk oda a ház állapotára, és nem vesszük észre a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a dolgok rossz irányba haladnak, a problémák csak halmozódnak.

Senki sem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy a katasztrófavédelem dörömböljön az ajtaján, és az éjszaka közepén el kelljen hagynia az otthonát, ahogy azt sem szeretnénk, hogy több millióval csökkenjen az ingatlanunk értéke. Érdemes tehát időben cselekedni, megismerni és lefektetni a nyugodt és biztonságos társasházi együttélés szabályait.

(Szilber Szilvia)

“Fontos, hogy tájékozottak és tudatosak legyenek a lakástulajdonosok. Ahhoz, hogy az ingatlanuk értékét megőrizzék, elengedhetetlen a felelősségteljes hozzáállás. Minden társasháznak rendelkeznie kellene műszaki állapotfelméréssel, amit 3-5 évente aktualizálnak. A lakástulajdonosok vegyenek részt a társasház életében, és járjanak el a közgyűlésre. Legyenek éberek, vegyék észre és jelezzék, ha valamilyen problémát tapasztalnak, mert attól, hogy nem vesznek róla tudomást, még jelen van, és előbb vagy utóbb komoly gondot, illetve anyagi károkat tud okozni. Itt az ideje, hogy az emberek olyan tudásra tegyenek szert, amivel társasházi lakástulajdonosként elkerülhetik, hogy egy váratlan hiba elhárítása miatt ki kelljen költözniük az otthonukból, mert az életveszélyessé vált, vagy egy nagy mértékű célbefizetés teljesen ellehetetlenítse a családjukat.” – zárta gondolatait Szilber Szilvia, akivel legközelebb októberben, a Tudatos Lakástulajdonos Workshopon találkozhatnak a nyugodt otthont és az ingatlan vagyon megóvását szem előtt tartó érdeklődő lakástulajdonosok és ingatlanbefektetők.

Négynapos munkahétre áll át egy magyar cég

Négynapos munkahétre áll át egy magyar cég

Szabadnap lehet a péntek a Klikkmarketingnél 2024-től.

A hazai úttörők egyikeként a tervek szerint 2024-től a Klikkmarketing is bevezeti a négynapos munkahetet. Gál Kristóf, a cég tulajdonosa arról beszélt, az innovációk területén mindig élenjárók voltak, ezért kezdték el vizsgálni a lehetőségét, hogy átalakítják az irodai dolgozók munkarendjét. Rámutatott, a nemzetközi tapasztalatok alapján a négynapos munkahét nem megy a produktivitás rovására, a kísérletező vállalatok bevételei ráadásul érzékelhetően nőttek is. Hozzátette, az alapvető cél a munkavállalók jólétének növelése.

Világszerte és Magyarországon is egyre többen beszélnek a négynapos munkahétről, ami klasszikus értelemben a 100-80-100 modellt jelenti: a fizetés 100 százaléka jár az idő 80 százalékéban teljesített 100 százalékos termelékenységét. A gondolat nem újdonság, már a ’90-es években könyvet írtak róla, de csak most keltette fel igazán a döntéshozók érdeklődését.

(A Klikkmarketing csapata)

A négynapos munkahetet már számtalan országban, a teljesség igénye nélkül Japánban, az Egyesült Államokban, Írországban és Angliában is tesztelték, és igazi win-win helyzetről számoltak be a kutatási eredmények. A munkavállalók túlnyomó többsége nem akart visszatérni a hagyományos munkarendhez, de a vállalatok is növekvő profitokról adtak hírt.

Itthon mások mellett a Magyar Telekom vágott bele a 4 napos munkahét tesztelésébe, és a Cégmenedzser tavaszi felmérésből az is kiderült, hogy a hazai kkv-k több mint egyharmada már teszteli vagy kacérkodik a négynapos bevezetésével. Közülük az egyik a Klikkmarketing, a vállalatnál ugyanis előkészület alatt van az új rendszerre való átállás 2024-től.

Nem a munkáért élünk

Gál Kristóf, a cég tulajdonos közölte, személy szerint az innováció híve, erre jó példa, hogy az otthoni munkavégzésre már 2015-ben lehetőséget teremtettek a munkavállalóiknak, még jóval azelőtt, hogy a koronavírus-járvány miatt a home office általánossá vált volna. A négynapos munkahéttel is az elsők között szeretnének lenni, mert komoly potenciál rejlik benne.

„Az ötnapos munkahetet 1981-ben vezették be, azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az emberek szombaton ne dolgozzanak. Most ugyanez a helyzet a kísérleti fázisban lévő négynapos munkahéttel, de a váltás csak szándék kérdése a cégvezetők részéről. Ugyan minden iparágban nem lehet átállni erre, de mivel mi kizárólag irodai munkát végzünk, ránk van szabva ez a működési modell. A péntek ráadásul eddig is fél napnak számított, sok ügyfél ilyenkor már nem is elérhető” – mutatott rá a vállalkozófejlesztő szakember.

Hozzátette, a munkavállalók jóléte kifejezetten fontos számukra. Osztja azt a koncepciót, hogy nem a munkáért kell élni, és fontosnak tartja, hogy több szabadideje legyen az embereknek. Furcsa, de ez egyébként egy kihívást jelenthet a négynapos munkahét esetében, ugyanis eleinte az érintett munkavállalók nehezen tudnak majd alkalmazkodni ahhoz, hogy több idejük lesz.

Gál Kristóf és a Klikkmarketing a négynapos munkahétre való átállással példát szeretne mutatni a vállalkozói szférában. Szerinte amellett, hogy a produktivitás is nőni fog, a munkavállalói elégedettség is javul, és az egész pozitívan visszahathat a cégre. Kérdésre válaszolva végezetül kitért arra, a dolgozóik elsőre nem akarták elhinni, hogy a négynapos munkahét reális lehet, de izgatottan várják az új típusú kihívást.