Németország, Anglia és Ausztria a legnépszerűbb célországok.
Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.
Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi a szabad munkaerőáramlást, aminek következtében egyre többen választják a külföldi munkavállalást hosszú távon. Az elvándorlás Magyarországon sem újkeletű: több évtizedes jelenség. Bár az elmúlt években a hazai bérek nőttek, még mindig magas az infláció és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani. Egyre többen érzik úgy, hogy a külföldi munkavállalás a megfelelő választás számukra.
A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar. Európa-szerte komoly verseny folyik a jó munkaerőért, ezért különböző intézkedésekkel és kedvezményekkel harcolnak egymással a munkáltatók, valamint az egyes országok is. Németország például adókedvezményeket és kedvezményes közlekedési lehetőségeket kínál a külföldi dolgozóknak, így vonzó célponttá vált számos magyar számára.
„Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország tartoznak a legkedveltebb célországok közé a magyar munkavállalók körében. Jelenleg közel 400.000 magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300.000-en aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6% dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön” – árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember.
Hozzátette, az is ezt igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.
A külföldi munkavállalás sosem egyszerű döntés, nagyon fontos, hogy hideg fejjel szülessen meg ez a döntés. Az elvándorlás mögött számos motiváció húzódhat, mint például a személyes jövő megalapozása, karrierépítés, szakmai kör bővítése és bizonyos anyagi javak megteremtése.
„A külföldi munkavállalást csábítóbbá teszi a jobb életszínvonal és egészségügyi rendszer, a stabilabb egzisztencia is. A munkavállalók egy-egy ilyen helyzetben szép számban találkoznak új kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, és gyakran tanulnak meg új készségeket is. Azonban a helyi nyelv ismerete nélkül nehéz beilleszkedni vagy bármilyen problémát megoldani, ez az egyik alapfeltétele a kinti munkavállalásnak” – mondta a szakember.
Az elvándorlás hozhat magával olyan pozitív eredményeket, amelyek munkáltató szempontból is nagyon értékesek. A munkavállaló gyakran magabiztosabbá, motiváltabbá válik, az új kultúra és szemlélet megismerése pedig hozzájárulhat a személyiségfejlődéshez és a szélesebb világnézet kialakulásához. Vannak viszont hátrányai is, mint például a családtól és barátoktól való elszakadás, valamint a magas megélhetési költségek, amelyek szinte az összes nyugati országra jellemzőek.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elítéli azt a kiprovokálatlan támadást, amelyet a Gázai övezetet uraló terroristák indítottak ma hajnalban a szombatot és Szukot utolsó napját ünneplő békés civilek ellen, megöltek több mint 100 ártatlan embert, százakat megsebesítettek, túszokat ejtettek megsértve minden emberi- és nemzetközi normát.
Aljas, gyáva támadásuk kizárólag az ártatlan emberek meggyilkolását célozza, hiszen a civil lakosság ellen végrehajtott gyilkos támadások a valós erőviszonyokon semmit sem változtatnak.
A Mazsihisz az egész magyar zsidóság nevében teljes szolidaritásáról biztosítja Izrael Állam minden lakosát, különösen azokat a nőket és férfiakat, akik az izraeli hadsereg, a biztonsági erők tagjaiként, saját életük kockáztatásával védik otthonaikat, családjukat, gyerekeiket, a zsidó nép hazáját, és fővárosát Jeruzsálemet.
A Mazsihisz egyetért a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a terrorista támadást elítélő nyilatkozatával és felkéri Magyarország Kormányát, hogy adjon meg minden lehetséges diplomáciai, gazdasági és egyéb kétoldalú- és nemzetközi segítséget Izraelnek, hogy minél eredményesebben folytathassa önvédelmi harcát – tudatta az MTI Országos Sajtószolgálatával a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.
A gólyák kétharmada szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt, a legtöbben ismerős ajánlásából jelentkeznének állásra, többek közt ez derül ki a Follow Marketing Kft. által végzett kutatásából. A kizárólag elsőéves egyetemi hallgatók által kitöltött felmérés eredményei alapján a megbecsültség érzése és a családias hangulat sokkal fontosabb a fiatalok számára, mint a fizetés. A megkérdezettek bérigényei ráadásul közelítenek a reálishoz, a többség ugyanis 300-400 forint bevétellel is elégedett lenne havi szinten.
A Follow Marketing Kft. a Metropolitan Egyetem 2023-as gólyatáborának főszponzoraként kizárólag frissen érettségizett, az egyetemre már felvételt nyert diákokat kérdezett egyebek mellett arról, hogy mit várnak el egy munkahelytől. Baranyai Örs, a cég társtulajdonosa elmondta, a cél az volt, hogy átfogó képet kapjanak a következő generáció igényeiről, jövőképéről.
A megközelítőleg 200 fő bevonásával készült kutatás szerint a gólyák 69 százalék szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt. Fő motivációjuk egyharmad-egyharmad arányban a tapasztalatszerzés és a tanulmányok finanszírozása. A legtöbben (36%) az alapszükségletei kielégítésére vállalnának munkát, a karrierépítést pedig nagyjából minden ötödik elsőéves hallgató (22%) jelölte meg indokként.
Arra a kérdésre, hogy milyen platformokon keresztül jelentkeznének állásra, 85 százalék felelt úgy, hogy ismerős ajánlásából. A válaszadók kétharmada álláshirdető portálokon keresne munkát, minden második kitöltő pedig a Facebookon, Instagramon közzétett hirdetéseken. Állásközvetítő cég szolgáltatását mindössze 15 százalékuk venné igénybe.
Reálisabbak a bérigények, mint korábban
Ami a fizetési igényeket illeti, itt egy élénk változás érzékelhető a korábbi tapasztalatokhoz képest, hiszen kevesebb pénzért is szívesen dolgoznának már a gólyák. 100 és 200 ezer forint közötti összegért csupán a megkérdezettek 5,5 százaléka vállalna munkát, 200-300 ezer forintért már 34 százalék. A többség, minden negyedik gólya 300-400 ezer forintot kérne a munkáltatójától. Ennél többet, 400-500 ezer forintot kevesebb, mint a válaszadók 5 százaléka, 500 ezer forintnál is többen pedig a kitöltők 12 százaléka vár el.
„Sokszor a pályakezdők milliós fizetésről álmodnak, miközben még nincs is releváns tapasztalatuk. A korábbi hazai kutatásokkal ellentétben viszont az általunk végzett felmérésben helyesen ítélték meg a lehetőségeiket az elsőéves hallgatók, teljesen reális elvárásokat tűznek ki maguk elé”– mutatott rá Baranyai Örs.
Hozzátette, a kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a megbecsültség érzése és a családias hangulat sokkal fontosabb a gólyák számára, mint a fizetés.
(A Follow Marketing Kft. csapata)
Kacsintgatnak a marketing irányába a gólyák
A kérdőívet kitöltők könyvolvasással (63%), podcastek hallgatásával (55%) és interjúk nézésével (44) fejlesztik magukat, ezeket követik a sorban a blogcikkek olvasása (36%), az előadásokon, workshopokon való részvétel (20%) és a képzések (17%). Mindössze a megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sehogy sem fejleszti magát.
Arra a felvetésre, melyik az a három legjobb tulajdonság, amiért a jövőbeli kollégák hálásak lesznek az elsőéves diákoknak, minden harmadik válaszadó azt felelte, hogy az alázat, türelem és a kreativitás. Ezt a könnyű alkalmazkodás, segítőkészség és empatikusság hármas követte, de a kitartás, akaraterő, jó kommunikáció triót is sokan jelölték meg.
Hogy mennyire tudják elképzelni magukat a gólyák a marketing szakmában, arra egy egytől ötig terjedő skálán a többség a négyest jelölte meg. Baranyai Örs szerint ez mindenképpen pozitív, mert minden korábbinál nagyobb szükség van a jó szakemberekre.
„Sajnos a piac felhígult, mert egy néhány órás képzés után mindenki marketing szakembernek képzeli magát, de igazán minőségi munkát nem tudnak letenni az asztalra. Ha viszont valaki időt és energiát nem spórolva fektet a saját maga képzésére hangsúlyt, akkor kapkodni fognak utána a cégek” – mutatott rá a Follow Marketing Kft. társtulajdonosa.
A MOHU egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi a hulladékudvarok használatát. Már most is mintegy 280 hulladékudvar működik az új, MOHU által bevezetett szabályok szerint, de pár éven belül csaknem újabb 30%-kal bővül ez a szám. A MOHU-nak köszönhetően bármely magyarországi hulladékudvar elérhető lesz a lakosok számára, míg korábban csak azt lehetett használni, amely a bejelentett lakcímhez tartozott. Októbertől minden hulladékudvaron le lehet adni a textilhulladékot és a használt sütőolajat a korábbi 122 (textil) illetve közel 200 (használt sütőolaj) hulladékudvar helyett.
A MOHU-nak köszönhetően már jelenleg is mintegy 280 hulladékudvar működik országszerte átláthatóan, egyszerűbben. A MOHU célja, hogy minden, 10 000 lakosnál nagyobb településen működjön hulladékudvar. Hamarosan országosan 362 helyen lehet leadni ingyenesen és megnövelt nyitvatartási időben a lakossági hulladékot, és ehhez csatlakoznak még az 5-10 000 lakosú településeket rendszeresen látogató mobilhulladékudvarok. A MOHU július 1. óta felelős a hazai lakossági szilárd hulladékkezelésért, és fejlesztéseinek köszönhetően immár nemcsak a bejelentett lakcímhez tartozó hulladékudvart használhatja a lakosság, hanem országosan bármelyiket. További újdonság, hogy októbertől minden hulladékudvaron le lehet adni a textilhulladékot és a használt sütőolajat, míg korábban 122 és közel 200 hulladékudvaron volt erre lehetőség.
A MOHU nyáron megkezdte a hazai lakossági szilárd hulladék kezelését végző rendszer fejlesztését. A MOL-csoport vállalatának célja, hogy egy átlátható, a környezetünket óvó, és az EU-s szabályoknak megfelelő rendszer kezelje a hazai hulladékot. Az EU szabályok világosan kimondják, hogy 2035-re minden tagállamnak el kell érnie a minimum 65%-os újrafeldolgozást a hulladékok területén. Jelenleg ez a szám mindössze 30% körül mozog hazánkban.
E cél elérésében tud sokat segíteni a lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvarok fejlesztése, amelyek fő feladata a lakossági szelektív hulladékgyűjtés támogatása. Jellemzően azon hulladékok kerülnek ide, amelyektől sem a rendszeres hulladékgyűjtéssel, sem az évenkénti lomtalanításkor nem tud megválni a lakosság. A szelektív hulladékgyűjtés támogatása érdekében a MOHU néhány éven belül jelentősen megnöveli a hulladékudvarok számát: a jelenlegi közel 280-ról 362-re. Ennek érdekében a MOHU az összes, július 1. előtt működő hulladékudvar működtetésére leszerződött, illetve kijelölte, hogy a jövőben minden 10 ezer főnél több lakosú településen lesz hulladékudvar. Vagyis Magyarország bármely nagyobb településén belül pár kilométeres távolságban elérhető lesz egy hulladékudvar. Ezek a korábbi, erősen limitált eléréssel szemben, megnövelt nyitvatartással várják a hulladékot leadni kívánó személyeket. Míg több helyen eddig mindössze pár óra volt egy héten a jellemző nyitvatartás, a MOHU megegyezett partnereivel, hogy a jövőben a tízezer fő feletti településeken minimum heti 48 órában tartsanak nyitva.
A 10 000-nél kevesebb lakosú települések sem maradnak hulladékudvar nélkül.
A MOHU a legalább ötezer és a legfeljebb tízezer fős településeken tervezi bevezetni az úgynevezett mobil hulladékudvari szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy egy komplex gépjárműkonvoj települ ki előre meghatározott módon és időtartamban az illetékes önkormányzattal egyeztetett helyszínre, ahol bármely magyarországi lakos le tudja adni a normál hulladékudvarokhoz hasonlóan a szelektíven elkülönített hulladékát. Tervei között szerepel, a felmerülő igények függvényében, az 5 000-10 000 fős településeken túlmenően további kisebb lélekszámú települések elérése is, előre egyeztetett módon, illetve olyan szolgáltatási elemek bevezetése is, amely még jobb elérést fog biztosítani (mint például a háztól történő szállítás lehetősége).
A MOHU által bevezetett rendszer újabb, jelentős egyszerűsítése, hogy immár minden magyar állampolgár számára elérhető bármelyik hulladékudvar az ország bármely részében, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor kizárólag a bejelentett lakcímhez tartozót használhatták. A MOHU-nak köszönhetően immár bármely magyarországi lakcímkártyával, tartózkodási engedéllyel, hatósági bizonyítvánnyal, regisztrációs igazolással, vagy bejelentő lappal rendelkező lakos használhatja bármelyik hulladékudvart. Július 1. előtt a használathoz igazolni kellett a közszolgáltatási díj befizetését is. A MOHU ettől is eltekint, hogy leegyszerűsítse és felgyorsítsa a rendszert.
Vagyis minden településen a MOHU-val szerződött hulladékudvarok kötelesek átvenni a hulladékot egy meghatározott mennyiségen belül, ahogy szerződésben vállalták azt is, hogy napi szinten elszámolnak a készleten lévő hulladék tömegéről és típusáról. Az elszámolásra a hulladék nyomonkövetése miatt van szükség, hiszen így lehet biztosítani, hogy adott szemét a megfelelő kiválasztási rendszerbe kerüljön, és felhasználása nyomonkövethető, átlátható legyen. Ez alapvető az EU által kijelölt célok teljesítéséhez, és egy környezetet óvó, országos hulladékrendszer kiépítéséhez.
Fontos új elem még a hulladékudvaroknál, hogy a MOHU-nak köszönhetően októbertől az ország összes hulladékudvarában le lehet adni a textilhulladékot és a használt sütőolajat is. A textilhulladékok esetében jelentős bővülésről van szó, hiszen korábban csak megadott udvarokban lehetett leadni azt. A koncessziós rendszer keretein belül a MOL töltőállomáshálózatában továbbra is több mint 350 helyszínen leadható a használt sütőolaj – közölte a MOHU.
Klímabiztos és pénztárcabarát tippek a szakértőtől.
A csapadékban gazdag nyár után azt gondolhatnánk, hogy idén őszre helyrebillent a természet egyensúlya. A látszat azonban csal, hiszen a felszín alatt korántsem rózsás a helyzet: az utóbbi években Békés megyében például nyaranta a talajvízszint 3 méterrel csökkent. Magyarország „kiszáradása” számos okra vezethető vissza, ám a jelenséget nem kell tétlenül szemlélnünk. A Wavin dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő, várostervező segítségével arra kereste a választ, hogy milyen egyszerű lépésekkel tehetjük klímabiztossá otthonunkat, városunkat, vagy akár az ipari létesítményeket. Ráadásul ezekkel a tippekkel nem csak a környezetet, hanem hosszú távon a pénztárcánkat is „védjük”.
Magyarország területének 22,3 százaléka potenciális árvízi zóna – ez az egyik legmagasabb arány Európában – 34 százalékát pedig aszályok veszélyeztetik.1 Nem meglepő, hogy az önkormányzatok árvíz- és belvízkárok fedezésére fordított költsége éves szinten több tízmilliárd forintra rúg. A klímaváltozás jellegét előrejelző modellek szerint az évi átlagos csapadékmennyiség nem fog lényegesen módosulni, azonban annak időbeli eloszlásában kilengések várhatók: több lesz az extrém, nagycsapadékú nap, és ezzel egyidőben nyaranta a száraz időszakok is hosszabbá válnak. A hidrológusok, ökológusok és tájépítészek egyetértenek abban a legnagyobb kiterjedésű víztározó a termőtalaj lehetne, amely akár a csapadék kétharmadát is képes befogadni.
(Az OVF adatai alapján)
Dr. Szkordilisz Flóra, városklíma szakértő szerint két módon is védekezkedhetünk az elsivatagodás ellen.
Egyrészt, mintegy a természetet „utánozva”, az NBS (nature based solution) módszer alkalmazásával:
Törjük fel a betont! Ahol csak lehet, használjunk természetes alapanyagokat, amelyek kevésbé tartják meg, illetve sugározzák magukból a meleget.
Ültessünk „klímabiztos” növényeket! A vízigényes pázsitok és örökzöldek helyett ültessünk inkább őshonos növényeket, gyümölcsfákat, például diófát, amely télen nem árnyékol, ám nyáron természetes módon hűti a kertet, termését pedig már-már aranyáron kaphatnánk meg a piacon. Kérdezzük meg a helyi kertészetben, hogy a lakhelyünkön jellemző talaj víztartó képességéhez mely növények illenek leginkább!
Másrészt éljünk az ún. kék-zöld infrastruktúra nyújtotta lehetőségekkel, tehát alakítsuk az épített környezetünket is úgy, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárásnak.
Már az építkezésnél legyünk körültekintők! Tájoljuk megfelelően az épületet, válasszunk minél világosabb színt a falfestéshez, tetőfedéshez. Tervezzük meg úgy a ház helyét a telken, hogy a körülvevő növényzet óvja az erős szelektől és árnyékolja a déli oldalon a házat, így védve az időjárás szélsőségeitől.
Segítsük a városi fák túlélését! A városi fák többnyire magányosan állnak egy betonfelület közepén, leveleiket nem csak a napsütés, hanem a betonról felszálló hő is égeti. Túlélésüketa gyökereket tápláló víztározóval – például a Wavin innovációjával, a TreeTankkal – segíthetjük.
Alakítsunk ki zöldhomlokzatot, zöldtetőt, vagy akár kék-zöld tetőt! A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik.
Nagyobb lapostetők esetén telepítsünk vákumos esővíz elvezető rendszert! A hirtelen lezúduló esőt a társasházak, középületek, csarnokok lapostetőiről így könnyen és gyorsan a szikkasztóba juttathatjuk.
Tartsuk a telken belül az értékes esővizet, alakítsunk ki esővíz szikkasztó és -tározó blokkot! A talajba ásott mezőkkel fogjuk fel a lezúduló esővízet, amit később például öntözésre használhatunk. A Wavin megoldásainál a blokkokat a tározáshoz vízhatlan fóliával veszik körbe, szikkasztáshoz pedig geotextilt használnak, ami átengedi a folyadékot a környező talajba. Praktikus megoldás mindkét mező kialakítása és összekötése: a tározómező túlfolyójára kötjük rá a szikkasztómezőt, és csak a tározókapacitáson felüli esővizet juttatjuk vissza a talajba. Fontos, hogy újrahasznosított műanyagból készült szikkasztómezőt telepítsünk, ilyen például a Wavin Aquacell, ezt az esővíztározó rendszert akár az autó csomagtartójában magunk is hazaszállíthatjuk. Magyarországon jellemző éves csapadékmennyiség elegendő lehet egy 40 négyzetméteres konyhakert fenntartásához, és így egy négyfős család ellátáshoz. A zöldség- és gyümölcsárak ismeretében ez komoly tény, nem beszélve arról, hogy a kertészkedés bizonyítottan csökkenti a stresszt és a mentális egészségünket is óvja.
A Wavin esővízelvezető és -tározó rendszerei nem csak családi házak, hanem ipari létesítmények esetében is a legjobb választásnak bizonyulnak. 2023 tavaszán a Strabag például a japán Nissin Foods kecskeméti telephelyének bővítése során a tetővíz elvezetését a Wavin vákuumos rendszerével oldotta meg. Így az üzem bővítésekor a lapostetőn összegyűlő csapadékvíz gyors elvezetését a hasznos területek „feláldozása” nélkül sikerült megvalósítani: az 500 köbméternyi szikkasztómező a tonnás terhet szállító járművek számára kialakított út alá került. Ráadásul az egybecsúsztatható elemeknek köszönhetően a szokásos 6-7 kamion helyett ezúttal mindössze 2 kamionnal szállították a helyszínre a szikkasztóblokkot.
A Nissin Foods kecskeméti gyárbővítésének első ütemében a szikkasztómező telepítéséről rövid video is készült.
A látogatók Balatonfüredet, Tihanyt, Siófokot és Keszthelyt szeretik a legjobban.
Városnézéssel, túrázással, bor-, gasztro- és wellnessprogramokkal, valamint kerékpározással töltik idejüket azok, akik a következő hónapokban utaznak a Balatonhoz – derül ki a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nyári gyerekek podcastsorozatához kapcsolódó felméréséből. Az online kérdőívet kitöltők több mint fele idén ősszel is ellátogat a tóhoz.
Balatonfüred, Tihany, Siófok, Keszthely, Szigliget, Fonyód vagy Badacsonytomaj – a legtöbb ember ezekben a Balaton-parti városokban töltene el a legszívesebben egy őszi hétvégét a PKÜ Nyári gyerekeknem reprezentatív online kutatása alapján. A felmérésben – amelyet szeptember első két hetében több mint 1600-an töltöttek ki – kihagyhatatlan programokkal, balatoni fesztiválokkal, valamint a legkedveltebb balatoni úti célokkal kapcsolatban is szerepeltek kérdések.
Az eredményekből kiderül: a válaszadók több mint 54 százaléka úgy tervezi, hogy idén ősszel is ellátogat a Balatonhoz. A hűvösebb időben a legtöbben városnézéssel vagy túrázással töltik az idejüket, míg mások wellnesseznek, „boros” programokon, gasztrotúrákon vesznek részt, kerékpároznak vagy kulturális programokra látogatnak el.
Miért szeretjük a Balatont?
A kutatás eredményeiből kiderül: a válaszadók negyede évente 7-10 napot, 30 százalék ennél kevesebbet, 38 százalékuk pedig több időt tölt a tónál (a kérdéseket kitöltők 8 százaléka pedig Balaton-parti településen él). Aligha meglepő, hogy a többség nyáron utazik a tóhoz, de a válaszokból úgy tűnik, hogy a környék egyre népszerűbb úti cél ősszel és tavasszal is, sőt, a válaszadók 27 százaléka mind a négy évszakban talál alkalmat arra, hogy pár napig a Balatonnál pihenjen.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, miért szeretünk a Balatonnál nyaralni. A legtöbben a tó vizét és a természeti kincseket emelték ki, sokan azért választják szívesen a Balaton-parti településeket, mert kiváló családi nyaralóhelynek tartják, mások pedig a kulturális és zenei programok, valamint az építészeti örökség, például a kastélyok, a várak, a templomok miatt utaznak szívesen a Balatonhoz.
Minden ötödik megkérdezett számára a balatoni borvidékek és a helyi gasztronómia is komoly vonzerőt jelent, 19 százalék számára a közelség a döntő ok, 18 százalék pedig elsősorban a kerékpárutak, a balatoni bringakör miatt keresi fel nyaranta a környéket. Úgy tűnik, a tó körül rendezett zenei fesztiválok is egyre népszerűbbek, a kutatás résztvevői közül a legtöbben a Művészetek Völgye, a Strand Fesztivál, a Balaton Sound és a Paloznaki Jazzpiknik programjain vennének részt a legszívesebben.
Arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc balatoni településük, a válaszadók többsége Balatonfüredet, Tihanyt, Siófokot, Keszthelyt említette, de Balatonlelle és Fonyód is sok szavazatot kapott. A megkérdezettek csaknem fele egyébként egyformán kedveli a két partot. Igaz, sokaknak határozottabb az ízlésük ezen a téren: 30 százalék a déli, 24 százalék pedig az északi partra utazik szívesebben.
