Tavaly 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A KSH jelentése szerint a
12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.
Sok múlhat az időzítésen: mikorra ütemezzük a fűtéskorszerűsítést?
Indul a Vidéki Otthonfelújítási Program. A legfrissebb kormánydöntés szerint a programban a nyugdíjasok is részt vehetnek. Bár pontos számokat nehéz meghatározni arra nézve, hogy mekkora összeggel kell kalkulálni egy átlagos fűtéskorszerűsítésnél, de van néhány szempont, amely alapján megbecsülhető a költségek. Szakértő segít eligazodni a szabályok és a lehetőségek között.
A Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken laknak. 2007 előtt épült ingatlanok felújítása is lehet pályázni, például nyílászáró cserére, épület szigetelésre és a fűtés korszerűsítésére.
A kormány arról döntött, hogy február elején, hogy nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban, a pénzt ingatlanfelújításra, többek között az energetikai korszerűsítésre is felhasználhatják.
„A fűtési rendszerek korszerűsítése nemcsak a komfortérzetet növeli, hanem jelentős energiamegtakarítást is elérhet, hosszú távon pedig az ingatlan értékét is növeli” – hangsúlyozta a Gree hőszivattyúk kereskedelmi igazgatója, ifj. Korcsok Gábor. „A korszerűsítés ára több tényezőtől függ, pontos összeget meghatározni, de számolni kell több millió forinttal.”
Légkondicionáló és hőszivattyú most akár féláron !
A Vidéki Otthonfelújítási Program klímaberendezés beépítésére, cseréje, fűtési rendszer kialakítására, korszerűsítésére is igényelhető, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, köztük hőszivattyús rendszerek beépítését.
„Ha például a radiátoros fűtést szeretnénk kiváltani, vagy a gázkazánt cseréljük le modernebb, környezetbarát megoldásra, például hőszivattyúra, akár 3-4 millió forint is lehet egy teljes rendszer kiépítése. A legmodernebb hőszivattyús rendszerek nemcsak a fűtést, hanem a hűtést is biztosítják, bár drágább a telepítésük, de energiahatékonyabb megoldást jelentenek, mint a kazánok, utóbbiak az uniós előírás miatt már nem is támogathatók az új otthonfelújítási programban” – magyarázta a Gree szakembere.
Az állami támogatás a költségek felét fedezheti, a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg. Hogy legalább 30 fontos százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. A pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztató itt érhető el.
Mennyibe kerül ma a fűtéskorszerűsítés?
Minél nagyobb a fűtendő terület, annál több kerül a fűtéskorszerűsítés, mivel több berendezésre, nagyobb teljesítményre van szükség. A rendszer kiépítését leggyakrabban kiállásonként vagy egységenként számolják a hozzáértők.
„Nem szabad megfeledkezi a telepítési költségeken felül fizetendő összegekről sem, ezek közé tartozik a tervezési költség és az engedélyezés is” – tette hozzá a Gree hőszivattyúk kereskedelmi vezetője. „Figyelembe kell venni az épület típusát, az építési technológiát, az elhelyezkedést, meghatározza a szükséges hőmennyiséget és az igénybe vehető fűtési megoldásokat.”
A Gree hőszivattyúk szakértője felhívta a figyelmet a munkadíjakban megjelenő nagy eltérésekre is. „Az egyes cégek árazása különbözteti meg, ezért fontos körültekintően válasszon forgalmazót és kivitelezőt is” – figyelmeztetett ifj. Korcsok Gábor.
Mikor érdemes időzíteni a munkálatokat ?
A szakértő szerint a tavaszi és a nyári hónapok a legalkalmasabbak a korszerűsítésre.
„Ilyenkor ideális esetben nincs szükség fűtésre, így kevesebb kellemetlenséggel jár a kivitelezés. ezekben a hónapokban kedvezőbb árakat is kínálják a kivitelezők, sőt az egyes forgalmazók is kivételes ajánlatokat biztosíthatnak, például Gree szivattyú hőkat tartósan alacsony árakon .”
A szakember hozzátette, hogy érdemes úgy tervezni a munkálatokat, hogy a fűtés korszerűsítése még a hideg időszak előtt befejeződjön.
„Az állami támogatások és céges kedvezmények miatt -, többek között ingyenes szaktanácsadás – is érdemes ellátni az adott márka honlapjára, illetve árajánlatot kérni, hiszen ezek a pályázatok a jövőben változhatnak vagy megszűnhetnek. A feltételek között pedig az is szerepel, hogy az igénylő a kivitelezést végző vállalkozóval 2025. január 1. után megkötött szerződéssel rendelkezzen. A fűtéskorszerűsítés egy olyan befektetés, amely hosszú távon biztosítja a takarékosabb energiafelhasználást, a nagyobb komfortot, a jobb életminőséget” – zárta gondolatait a Gree hőszivattyúk képviselője.
Magyarország étele 2025: a gasztronómia kulturális örökségünk.
Múlt szombaton Szolnok adott otthon a Magyarország étele 2025 elnevezésű élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny selejtezőinek. A megmérettetés célja, hogy ételcsodákon keresztül hirdessék a magyar gasztronómia változatosságát és sokszínűségét, egyúttal megerősítsék nemzeti összetartozásunkat is. A versennyel a szervezők szeretnék elérni azt is, hogy 60 évnyi kihagyás után is szülessenek újra magyar ételek.
A versenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub), a Szolnoki Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem rendezi, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága közreműködésével.
(Fotók: Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete)
„A gasztronómia kulturális örökségünk, amelyet kötelességünk megőrizni, majd átadni azt a jövő magyar konyhaművelői számára” – hangsúlyozta Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
A szervezők közlése szerint a népszerűsítő munka révén ezek az ételek nem csak a különleges éttermek étlapjain jelennek majd meg.
Asztalos István az eseményen elmondta azt is: a kiváló minőségű hazai termékek felhasználása színesíti gasztronómiánkat, annak élményét gazdagítja, és hozzájárul a helyi gazdaság támogatásához, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakításához és népszerűsítéséhez.
„A jövő generációinak is szükségük van arra, hogy saját kultúránkat megismerjék, megértsék annak felépítését, majd abból építkezve, a multikulturális gasztronómia világában is megtartsák a Kárpát-medence hagyományait és nemzeti kultúránkat” – tette hozzá az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Önkormányzat elnöke üdvözölte, hogy már második alkalommal rendezik meg a versenyt a városban. Arról is beszélt, hogy Szolnokon mindig is nagy hagyományai voltak a gasztronómiai képzésnek. A vendéglátás, a turizmus, az idegenforgalom a vármegye egyik legfőbb kitörési lehetősége. Hozzátette, örömmel fogadta, hogy a Kunság témát választották a szervezők, és olyan merész alapanyaghoz mertek nyúlni, mint a juh és – bárányhús.
Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum Főigazgatója elmondta, büszkeség számukra, hogy a rendezvény szervezőivé váltak. „Örömmel fogadunk minden olyan kezdeményezést, amely a kollégák és a diákok fejlődését, szakmai tudásának bővítését szolgálja.”
Tizenhat csapat jutott tovább
Ebben a fordulóban – a versenykiírásnak megfelelően – a csapatok otthon készítették el a versenyételeiket, amelyeket a helyszínen, a befejező műveleteket elvégezve kellett tálalniuk. Az elődöntőből tizenhat csapat jutott tovább. A döntőt április 26-27-én rendezik a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán.
A nap legjobbja, így a középdöntő első helyezett étele a „Kis-kun pusztai báránypecsenye” lett, mely konfitált préselt bárány csülök, langyos vargánya zselé spirállal, savanyított zöldségekkel, zöldséges bárány hússal töltött tésztával, kapros juhtúrós tejföllel, rozmaringos pecsenyelével, cékla párlatos cékla kaviárral, Erős Pistás búzakalász ropogóssal készült.
A továbbjutó tizenhat étel fantázianeve a következő:
Kis-Kun pusztai báránypecsenye
Kunsági harmónia
Nyakatekert bárány
#kun_ság
Kunsági ízek és tradíció
Kunsági örökség
Nagykunsági délibáb
Kun földeken barangolva
Jászsági spicces bárány
Improvizációk
Birkatündér - Egy mesés étel, ami mindenkit elbűvöl
Kunsági szívesség - Egy tányér a kunsági vendégszeretet jegyében
Szabolcsi útravaló
A kunság kincsei
Jász-Kun Harmónia
Bárányok hallgatnak
Bevált az újfajta, elemző-ellenőrző módszer a NAV-nál.
Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival.
Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át.
A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem.
A próbavásárlás után megvizsgálták a pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.
A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival.
A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.
A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg.
Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki.
Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának – közölte Facebook oldalán vasárnap a NAV.
Versenyhivatal: nem volt egyértelmű a DIGI tájékoztatása a díjkorrekcióról, 111 millió forintos bírságot kapott.
Megbírságolta a DIGI távközlési szolgáltatót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert a cég nem egyértelműen kommunikálta a 2023. január 1-től érvényes előfizetői-díjemeléssel, illetve a 2023 májusától érvényesített inflációkövető díjkorrekcióval kapcsolatos feltételeket; a jogsértés miatt 111 millió forintos bírságot kapott a cég.
A GVH honlapján közzétett tájékoztató szerinta vállalkozás olyan módon alakította ki kereskedelmi gyakorlatát, hogy a várható fogyasztói értelmezést figyelmen kívül hagyta, akik így nem kaphattak objektív képet a díjemelések következményeiről.
A nemzeti versenyhatóság a bírság mellett kötelezte a céget az általa vállalt fogyasztói kompenzáció teljesítésére.
A cég elismerte a jogsértést, és lemondott a jogorvoslati jogáról.
A GVH a vizsgálat során megállapította: a DIGI 2022 novemberében egyidőben tájékoztatta a fogyasztókat a 2023. január 1-től érvényesített előfizetési díj emeléséről és az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) szintén 2023. január 1-től bekerülő – és májustól érvényesített – automatikus inflációkövető díjkorrekció szabályáról.
A cég kommunikációjából azonban nem volt egyértelmű az előfizetők számára, hogy két eltérő, csupán egyidőben bevezetett díjemelésről kaptak tájékoztatást, mivel az következetlen és tartalmilag ellentmondó volt.
A DIGI ezzel azt a benyomást kelthette az előfizetőkben, hogy a hűségidő mindkét díjemeléssel szemben védelmet jelent, holott az ÁSZF módosítással bevezetett díjkorrekció a hűségidő alatt is érvényesült – írták.
A vállalkozás az eljárás során együttműködött a GVH-val, elismerte a jogsértést, jogorvoslati jogáról lemondott, valamint tevőleges jóvátételt is vállalt.
Ezekre figyelemmel a GVH Versenytanácsa 111 millió forint bírságot szabott ki a DIGI-re, és kötelezte az általa vállalt jóvátétel teljesítésére, amelynek keretében a cég jóváírja a májusi díjkorrekció miatti, hűségidőszak alatt érvényesített többletdíjat azoknak az érintett időszakban szerződött új előfizetőknek, akik a visszatérítés időpontjában is a DIGI előfizetői – közölték. (MTI)
Indul az inflációs díjemelési hullám a bankszektorban.
Már két bank is bejelentette, hogy tavasszal megemeli a lakossági számlavezetéssel kapcsolatos díjait a tavalyi infláció mértékével azt követően, hogy az idei év elején egymást érték a bejelentések a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres emelkedésének áthárításáról – értesült a BiztosDöntés.hu.
A lakossági ügyfelek jórészt még nem is szembesülhettek az átutalások és a készpénzfelvételek díját érintő masszív díjemelésekkel a számlakivonataikon, amikor ismét végigsöpör a bankszektoron egy újabb, ezúttal a tavalyi év inflációjával összefüggő díjemelés.
A tavalyi éves infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 3,7 százalékos volt, így a bankok legfeljebb ezzel a mértékkel emelhetik idén a díjaikat.
Nem kötelező ugyanakkor megtenniük ezt. Amelyik évben nem használják ki a teljes, inflációs díjemelési lehetőséget, a maradványt a következő években is érvényesíthetik, akár az adott évi inflációs díjemelésen felül is.
Az év elején bejelentett korábbi díjemelések oka, hogy a tavaly augusztustól érvényes pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres emelkedését csak az idei évtől háríthatták át a bankok a lakosságra, a kormány moratóriuma miatt. A lakossági ügyfelek 2024. december 31-ig mentesültek az emelkedés hatásai alól.
A pénzügyi tranzakciós illetéket a banknak kell fizetnie, de nincs megtiltva, hogy áthárítsák azt az ügyfelekre. Így – egyelőre az Oberbank kivételével – minden hazai bank meg is teszi ezt legkésőbb 2025. április 1-ig.
A magyarok által leginkább használt két külföldi fintech cég közül a Wise is bejelentette az áthárítást. A revolutosokazonban egyelőre úgy tűnik, megússzák a megemelkedett illeték miatti díjemelést, noha az orosz-ukrán gyökerű brit–litván fintech is átháríthatná azt.
Ehhez az illetékemeléssel összefüggő díjemeléshez jön hozzá a most indult, minden év elején általános inflációkövető díjemelés, melyet eddig az alábbi bankok jelentettek be:
CIB Bank: 2025. április 1-től (az illetékemelés áthárítása 2025. január 17-től)
K&H Bank: 2025. április 1-től (az illetékemelés áthárítása 2025. január 6-tól)
Az inflációs díjemelés a bank döntése alapján az illetékemeléssel az év elején már megemelkedett díjakat is érintheti!
Az UniCredit Bank is bejelentette, hogy 2025. március 1-től automatikusan megemelkedhetnek a bank díjai az előző évi infláció mértékével, de a konkrét változások ismertetésére legkésőbb 2025. február 14-ig lehet csak számítani.
Változatlanul megmaradnak az átutalások kedvezményei
Az inflációs díjemelés nem érinti az eddig is biztosított átutalási kedvezményeket, így a tranzakciók első 50 000 forintjáig továbbra sem kell kifizetni a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat. Azok a kedvezmények is megmaradhatnak, melyek tranzakciónként 50 000 forintig teljesen ingyenes átutalást tesznek lehetővé, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A készpénzfelvételeket ez a kedvezmény nem érinti.
A CIB és a K&H Bank 3,7 százalékkal emeli a díjait
A CIB Bank bejelentése alapján szinte minden banki díj megemelkedik 2025. április 1-től. Ez érinti tehát a bankszámla havidíját, az átutalások díját, a bankkártyák éves díját és a készpénzfelvétel díját is. Ezen felül a kisebb jelentőségű banki díjak is emelkednek az infláció mértékével.
A K&H Bank bejelentése szerint ugyanígy megemelkednek a számlavezetési és tranzakciós díjak 2025. április 1-től. A változások gyakorlatilag minden banki díjat érintenek ennél a banknál is.
Mindkét bank megtartja ugyanakkor azt a hazai piacon megszokott kedvezményt, hogy a díjmentes tranzakciókra nem vezet be új díjat. Így akik eddig valamilyen tranzakciót vagy banki szolgáltatást teljesen ingyen vehettek igénybe, azt továbbra is díjmentesen tehetik meg, az emelések után is.
Ugyancsak megmaradnak az akciók. Mindkét bank több lejáró akciót is meghosszabbított, így például a CIB Banknál az átutalások első 50 000 forintjára vonatkozó kedvezmény is változatlanul érvényben marad 2025. június 30-ig. A K&H Banknál ugyancsak meghosszabbodik például az elektronikus szolgáltatások havidíjára vonatkozó ingyenesség, szintén 2025. június 30-ig.
