Már nem az a fontos, hogy mennyit keresünk, hanem hogy jól érezzük magunkat

Már nem az a fontos, hogy mennyit keresünk, hanem hogy jól érezzük magunkat

A munkaerőhiány ellenére egyáltalán nincs egyszerű dolga a cégeknek, ha új szakembereket szeretnének felvenni, ugyanis az álláskeresőknek is egyre nagyobbak az igényeik és ezt nem félnek kimutatni. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember közölte, a munkavállalókat csak magas fizetéssel már nem lehet elcsábítani, mert legalább ilyen fontos számukra a jó munkakörnyezet és az egyéb motivációs tényezők. Hozzátette, a mesterséges intelligencia miatt a szakmájukban legjobbaknak továbbra sem kell félteniük a megélhetésüket, aki viszont alibizik, az ráfázhat.

A gazdasági válság okozta tömeges elbocsátásokról szóló hírek miatt azt hihetnénk, hogy lasszóval lehet fogni jelenleg a profi szakembereket a munkaerőpiacon, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Míg régebben a munkavállalók örültek annak, ha egy jó cégnél dolgozhattak és megbecsülték az állásukat, ma már kedvükre válogathatnak és sok esetben ők szabják meg a feltételeket.

(A Klikkmarketing csapata)

Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, az emberek szeretnének sokat keresni, home office-ban lenni és kevesebbet dolgozni egyszerre, de egy ponton túl ez egyáltalán nem fenntartható. Ha nincs a munkavállaló igényei mögött teljesítmény, akkor az kárára válik végső soron a fogyasztónak is, ezért a cégek fokozottan odafigyelnek arra, hogy kit vesznek fel és kit nem.

„Újdonság, hogy a TikTokon és más közösségi oldalon is egyre több az úgynevezett toborzós videó, melyekben már nem a fizetés a hívószó, hanem az, hogy milyen menő, mennyire jó az adott cégnél dolgozni. A vállalatok ezáltal a passzív munkakeresőket is célozni tudják, akik ha nem érzik 100 százalékban jól magukat egy adott helyen, akkor egy ilyen típusú felhívásra elgondolkodhatnak a váltáson” – mutatott rá a trendekre.

Motivációra van szüksége a dolgozóknak

A vállalkozófejlesztő szakértő egy hasonlattal élve arról beszélt, a cégeknek jobban el kell adniuk egy állást, mint a termékeiket, mert kiélezett verseny van a munkavállalókért a piacon.

Hozzátette, nem mindig igaz ma már a klasszikus mondás, miszerint nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Ma már sokkal inkább nem elég jónak látszani, jónak is kell lenni, mert a munkavállalók árgus szemekkel figyelik, hogy amit ígérnek nekik, azt be is tudja-e tartani a munkáltató.

A Klikkmarketing alapítója szerint a toborzási folyamatban a motivációs faktorokra terelődik át a hangsúly. Mindenkinek evidens, hogy lehet jól fizető munkákat találni, de felértékelődött annak a szerepe, hogy az érintett munkahelyen lehet-e fejlődni, vagy csak arra törekednek, hogy a munkavállaló ne érezze rosszul magát.

Kinek veszi el a munkáját a mesterséges intelligencia?

Ami pedig a jövőt illeti, Gál Kristóf úgy látja, az automatizálás és a robotizálás miatt bizonyos szektorokban szűkülhetnek az álláskeresők lehetőségei, de attól nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia miatt mindenkinek megszűnne a munkahelye.

„Ha a mesterséges intelligencia átvesz feladatokat, akkor kire lesz itt szükség? Egyre gyakrabban hangzik el ez a kérdés a hétköznapokban, amire a válasz az, hogy a rossz logisztikai asszisztensre, a rossz szövegíróra, a rossz marketingesre nem tartanak majd igényt a cégek. Leegyszerűsítve mindenhonnan a legrosszabb teljesítményű dolgozókat fogják az elsők közt elbocsátani. A legjobbak eddig sem maradtak munka nélkül, és ezután sem fognak” – magyarázta.

A vállalkozófejlesztő szakértő végezetül szót ejtett arról is, hogy az e-kereskedelem is a feje tetejére állhat hamarosan. Míg most egy adott témában akár 100 webshopot is találhatunk, hosszú távon ebből csak egy marad majd talpon, mert ilyen irányba megy a világ. A kicsik nem fognak tudni megélni, ezért gyakoribbá válhatnak az összeolvadások és a felvásárlások a digitális piacon, zárta gondolatait a Klikkmarketing alapítója

32 ezer webáruház van Magyarországon

32 ezer webáruház van Magyarországon

Az elmúlt években elképesztő mértékű átalakuláson ment keresztül az e-kereskedelem, nem csak Magyarországon, de szerte a világban. A Covid okozta korlátozások, lezárások kényszerűen megváltoztatták a fogyasztási szokásokat, a személyes vásárlási alkalmak jelentősen visszaestek, egyik napról a másikra megnőtt az igény az online jelenlétre. Mások mellett erről is szó lesz május 11-én, a magyar e-kereskedelem napján, melynek apropójából hamarosan összegyűlnek a szektor fontos szereplői.

„Szerencsések voltak azok a vállalkozások, amelyek már korábban is nagy hangsúlyt fektettek e-kereskedelmi vonaluk fejlesztésére, számukra az átállás lényegesen egyszerűbb volt. Akik viszont mindeddig halogatták az ez irányú bővítéseket, előrelépéseket, döntéshelyzetbe kerültek: vagy lehúzzák a rolót, vagy villámsebesen pótolják az elmaradást. Sajnálatosan sokan kerültek az első csoportba, főként olyanok, akik sem az anyagi, sem a humán erőforrás terén nem rendelkeztek annyi potenciállal, amennyi a kihívás megugrásához szükséges lett volna. De szép számmal voltak olyanok is, akik képesek voltak akár 4-5 éves lemaradást is behozni, rekordidő alatt” – mutatott rá Dr. Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary alelnöke, a Kisvállalati Tagozat vezetője. Egyesületük 2005 óta képviseli a webshop-üzemeltetők érdekeit és szervez szakmai konferenciákat, amelyek teljes nyereségét a magyar e-kereskedők érdekvédelmére fordítja.

Offline-ból online-ba

A járványidőszak sok vezetőt ébresztett rá arra, hogy a biztonság csak látszólagos, bármi történhet az életünkben, ami egy csapásra megváltoztathat mindent. Éppen ezért óriási luxus a piaci tendenciák sodrására nem felülni, azokkal nem együtt haladni, ugyanis a kényelmes állóvíz könnyen egy cég temetőjévé is válhat.

„Elképesztő mennyiségű webshop pattant ki szinte a semmiből 2020 első és második felétől, és megfigyelhettük, hogy még a legkisebb sarki fűszeres is berendezkedett a házhoz szállításra. Akkor még nem lehetett tudni, hogy ennek a hirtelen átalakulásnak mi lesz a további sorsa, ahogyan azt sem, hogy egyáltalán meddig tart majd az az állapot, amibe belekerültünk. Ma már látszik, hogy bár valamelyest mérséklődött az online kiskereskedelem erősödése – ami a 2020–2021-es elképesztő mértékű kiugrást követően természetes folyamat –, de maga a trend, az online vásárlás és a házhoz szállítás, normalizált szinten, már hosszú távon velünk marad” – ismertette a szakember.

Gomba módjára szaporodtak a csomagautomaták

A GKID adatai szerint 2022–23-ban 32 ezer db aktív webáruház működik Magyarországon, ami az előző évhez képest 4%-os növekedést jelent. Míg 2015-ben az emberek átlagosan évi 10 alkalommal vásároltak az online térben, 2022-ben már 21-szer választották ezt a beszerzési formát. Az online kiskereskedelmi forgalom is jelentős emelkedésen ment keresztül, 2015-ben mindösszesen 331 milliárd Ft forgalmat ért el, ami 2022-re 1320 milliárd Ft-ra ugrott. A tavalyi évben online értékesítés területén a műszaki cikkek, a ruházati és a sport, valamint az FMCG áruk foglalták el a dobogó első három helyét.

„Ha a kézbesítési megoldásokat vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy a magyar vásárlók a házhoz szállítást preferálják leginkább. 2022-ben a kézbesítések megvalósítása 61%-ban ilyen módon történt, a második legkedveltebb átvételi lehetőség pedig a csomagautomata, amely 20%-ot tesz ki” – vázolta Dr. Ormós Zoltán.

A magyar piacon elérhető csomagautomaták száma 2023 februárjában 3810 db volt, ami 2640-nel több, mint amennyi egy évvel korábban rendelkezésre állt. Nemcsak darabszámban, de szolgáltatók terén is igencsak bővült a paletta, a Foxpost korábbi egyeduralmát megtörték az újonnan belépők, illetve a megerősödők, úgymint a GLS, a Packeta, az Easybox, az MPL és az AlzaBox. Ez fokozta a versenyt a szereplők között, akik gyorsasággal, akciókkal és egyéb aktivitásokkal igyekeznek népszerűségüket növelni.

„Szintén érdemes megfigyelni, hogy megnőtt a szerepük az ár-összehasonlító oldalaknak is. Ha több termék közül szeretnénk kiválasztani a számunkra leginkább megfelelőt, könnyedén behívhatjuk képeiket és adataikat egyetlen rendszerbe, ahol a számunkra releváns szempontokat összevetve hozhatjuk meg a döntésünket.”

Május 11.: a magyar e-kereskedelem napja

A kisebb webshopoknak szóló nonprofit rendezvényen 500+ webshopos, 35+ kiállító, 25+ konzultációs asztal és 600+ konzultációs időpont lehetőség várja az érdeklődőket május 11-én, a Lurdy Konferenciaközpontban. A jelenlévők többek között a SEO, a közösségi marketing, a könyvelés, a jog, illetve a fogyasztóvédelem témaköreibe is betekintést nyerhetnek, emellett ingyenesen nevezhetnek az Ecommerce Hungary Nagydíjra kisvállalati kategóriában.

„A legtöbb résztvevőnk a középhaladó, haladó webshopok üzemeltetői közül szokott kikerülni, de szívesen látjuk azokat is, akik most tervezik webáruház indítását. A minőségi konferencia-előadások és a kiállítói ajánlatok mellett nagy hangsúlyt fektetünk a workshopokra és a konzultációkra is” – zárta gondolatait az Ecommerce Hungary alelnöke.

A szervezet a Magyar E-kereskedelem Napja teljes nyereségét a magyar e-kereskedők érdekvédelmére fordítja.

10-15 százalékkal olcsóbbak lehetnek a klímák

10-15 százalékkal olcsóbbak lehetnek a klímák

10-15 százalék közötti árcsökkenés kezd realizálódni a klímapiacon Magyarországon, az így kialakuló új árszint pedig kedvező esetben akár egész évben is kitarthat majd. Tóma János, a Gree légkondicionálók kereskedelmi igazgatója elmondta, a forint erősödése, a konténerdíjak visszaesése, az infláció, egyes kormányzati támogatások megszűnése és ezáltal a kereslet szűkülése együttesen vezetett oda, hogy februárban elkezdtek lefelé korrigálni a légkondicionálók árai. A szakember példaként említette, hogy a legnépszerűbb magyarországi klímamodell közel 50 ezer forinttal kerül kevesebbe, mint tavaly év végén.

2022 második felében 20 százalék körüli áremelkedés volt tapasztalható a teljes klímapiacon, de a drágulás nemcsak hogy megállt az év elején, de már egy markáns csökkenés is érzékelhető. A legnagyobb árösszehasonlító portálokon februárban már elkezdtek hajlani a grafikonok, és az előrejelzések szerint ez a tendencia az elkövetkező hónapokban is folytatódhat.

Tóma János, a Gree klímák kereskedelmi igazgatója arról beszélt, a klímapiacon zajló erőteljes árkorrekciónak összetett okai vannak.

„Az árak változásában erőteljes szerepet játszik a forint dollárhoz viszonyított árfolyama. Ha hároméves távlatban nézzük, akkor 300 forintról indultunk, most 350 környékén állunk, de tavaly volt egy nagyon erős kiugrás, amikor a 440-es szintet is elértük. Az import termékek esetében értelemszerűen mindenkinek ehhez kellett igazítania az árakat, de most, hogy erősödött a magyar fizetőeszköz, ez visszafelé is érvényes” – magyarázta a szakember.

Olcsóbbak a konténerek, alacsonyabb a kereslet

A Gree légkondicionálók kereskedelmi igazgatója szerint az árakat jelentősen befolyásoló tényező a szállítás is. Elmondta, hogy a piac számos nehézséggel szembesült az elmúlt három évben: a növekvő szállítási díjak kedvezőtlenné tették a Kínából származó áruk behozatalát; a kereslet csökkenése és a Covid-korlátozások problémákat okoztak a stabil termelési kör és a kereskedelem terén egyaránt. Most, hogy Kína 2022 végén ismét megnyitotta kapuit, az ellátási láncok kezdenek újra felépülni, de továbbra is hiány van a munkaerőből és a vásárlók megrendeléseiből. Mindezek a tengeri fuvardíjak csökkenéséhez vezettek egészen a Covid előtti időkben látott szintekig. Mint mondta, a koronavírus-járványt követően 10 és 16 ezer dollár között mozogtak a konténerdíjak, de jelen pillanatban már csak 4 ezer dollár körül vannak. Ez szintén nem mondható olcsónak, de a covid előtti állapotot tükrözi.

„Mivel a konténerekben mindig ugyanannyi eszköz fér, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora díjat kell szétosztani közöttük. A pandémia idején csak ez a faktor 20-30 százalékos emelkedést indukált, amit most részben maga mögött hagyhat a piac” – jelezte.

Tóma János beszélt arról is, hogy a kormányzati otthonfelújítási támogatás hatalmas löketet adott a klímás szegmensnek, de a kedvezmény megszűnésével érezhetően visszaestek a beruházások is. Ezt fokozza az infláció is, hiszen a magasabb megélhetési költségek miatt energetikai korszerűsítésre kevesebb pénze marad az embereknek.

Mindezek miatt 2023 első negyedévében a kereslet csökkent, visszaállt a támogatás előtti szintre, és ez szintén előrevetítette az árak esését is.

Több tízezer forintos visszaesésről van szó

„Bő egy hónappal ezelőtt a kisebb klímagyártók és forgalmazók kezdték el faragni az árakat, de áprilisban már a piacvezető Gree légkondicináló is közel 15 százalékos árcsökkentést jelentett be. Ennek okán a Magyarországon legtöbbet eladott klímamodell, a Gree Comfort X széria listaára mintegy 50 ezer forintot esett vissza a tavalyi év végéhez viszonyítva. A mostani ár a tavaly szeptemberi állapotot tükrözi újra” – mutatott rá.

A Gree klímák kereskedelmi igazgatója elmondta, a jelenlegi tudás szerint tartósan alacsonyabban maradhatnak az árak és akár egész évben ki is tarthatnak. Ez a forgatókönyv viszont borulhat abban az esetben, ha a forintárfolyam elszáll, a szállítási díjak emelkedni kezdenek, vagy bejön egy olyan támogatási forma, ami meglöki a keresletet.

Magyarországon továbbra is elmaradott az értékesítési kultúra

Magyarországon továbbra is elmaradott az értékesítési kultúra

Magyarországon továbbra is elmaradott az értékesítési kultúra a nyugati világhoz képest, pedig az egyik legjelentősebb profitnövelő tényező az, hogy miként kezelik a cégek a partnereiket és a vásárlóikat. Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora arról beszélt, ahhoz, hogy a gazdasági válságban a vállalatok növelni tudják a bevételeiket, először az értékesítési struktúrán kell fejleszteniük. Mint mondta, az embereknek a legtöbbször nincs semmi másra szüksége, csupán figyelemre, amiben a cégvezetőknek is nagy felelősége van.

Az elmúlt években el voltak kényeztetve a hazai cégek, hiszen az embereknek volt pénzük, a legtöbb termék és szolgáltatás iránt magas volt a kereslet, a vásárlóknak pedig csak másodlagosnak számított, hogy mi az olcsóbb. Az ársokk hatására ugyanakkor ez a helyzet 180 fokos fordulatot vett, sokkal tudatosabbak lettek a fogyasztók, emiatt a vállalatoknak is jobban oda kell tenniük magukat.

(A DMA csapata)

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora elmondta, a cégek pánikszerűen a marketingköltségek vágják meg jelentősen a nehéz gazdasági helyzetben, és értékesítőket küldenek el. Ez a stratégia viszont rossz, pont az ellenkezőjére lenne szükség, és a munkavállalókat képezni kellene annak érdekében, hogy a szolgáltatás minőségén javítani tudjunk.

„Ahhoz, hogy a cégek a csökkenő vásárlóerő mellett is növekedést tudjanak elérni, az értékesítésen kell fejleszteni. Az eladási folyamatban rendkívül fontosak az emberi kapcsolatok, egy-egy köszönéssel és mosollyal arányaiban több pénzt lehet a konyhára hozni, mintha az üzletet alakítanánk át drasztikusan, vagy ha a termékpalettával kezdenénk el játszani” – mutatott rá a szakember.

Mint mondta, a vásárlók és az üzleti partnerek számára is az a legfontosabb, hogy legyen egy olyan kapcsolattartó, aki bármikor elérhető és készséggel áll rendelkezésre. Sokszor az okozza a legnagyobb problémát, hogy hiába jól kvalifikált egy értékesítő, túlságosan nyomulós, ezáltal pedig az érdeklődő hamar érdeklődését veszti a termék vagy szolgáltatás iránt. A bizalomépítés tehát a kulcsa ebben az időszakban a fejlődésnek: a lényeg az, hogy ne gondolják túl a feladatukat az értékesítők, hiszen az ügyfeleknek leginkább gondoskodásra és figyelemre van szüksége.

Rendszer nélkül egy értékesítő sem képes csodákra

Dienes Martin felhívta rá a figyelmet, a cégvezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy rendszer nélkül nem fognak tudni semmit eladni, a felelősség nem kizárólag az értékesítőket terheli.

Közölte, az értékesítési folyamat nem egy 1-2 lépéses technika, hanem egy jóval összetettebb folyamat. Meg kell tudni, ki a célközönségünk, mit szeretnének ők és egyáltalán mit hirdessünk nekik, hogyan juttassuk el a termék hírét hozzájuk. Amennyiben egy értékesítési technika helyesen van felépítve, akkor az eredménye több ügyfél, több eladott termék, a vállalatnak pedig egy stabilabb növekedés, több ismertség és hűségesebb vásárlók lesznek.

„Legyen szó akár B2B vagy B2C értékesítésről, léteznek olyan leírt értékesítési csatornák és folyamatok, melyek működőképesek és mindig cégre szabhatók. Az esetek nagy százalékában nem is közvetlenül az értékesítőkkel van a gond, hanem hogy nem jutnak megfelelő információhoz, nem képzik őket, és a vállalaton belül alapvető strukturális problémák állnak fenn” – magyarázta.

Dienes Martin közölte, körülbelül 6 és 24 hónap között lehet az az idő, amire egy értékesítési folyamat tényleg hatékonyan el tud kezdeni működni minden egyes folyamattal. Ehhez nem kell a nap 24 órájában ezzel foglalkozni, viszont sok időt fel tud emészteni ahhoz, hogy eredményes legyen. Ilyenkor tegye fel a cégvezető magának a kérdést, melyik a jobb: ha van ideje, de nincs pénze semmire, vagy ha elment az ideje egy része az értékesítési folyamatok tökéletesítésére, de cserébe van pénze és rengeteg új érdeklődője?

A DMA Cégfejlesztési Mentora azzal zárta a gondolatait, az értékesítésben szemléletváltásra van szükség Magyarországon, mert még gyerekcipőben járunk, ugyanakkor, aki ma elkezdi a megfelelő szakemberek bevonásával új alapokra helyezni az értékesítési folyamatot, az hamarosan óriási lépéselőnyre tehet szert a konkurenciával szemben.

Tényleg sok ember lehet munkanélküli a ChatGPT miatt?

Tényleg sok ember lehet munkanélküli a ChatGPT miatt?

Sokakban bámulatot kelt, mások a munkahelyüket féltik az egész világot néhány hét alatt meghódító ChatGPT miatt. A mesterséges intelligenciával megtámogatott szövegalkotó robot akár emberek által végzett feladatokat is képes lehet hatékonyan átvenni, de Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember szerint pánikra nincs ok. Mint mondta, hiba lenne a cégek részéről, ha innentől kizárólag a ChatGPT-re támaszkodnának a szövegalkotásnál, az ilyen típusú tartalmakból ugyanis hiányzik a lélek, könnyen felismerhetőek, ráadásul a Google is szankcionálja azokat.

Előzetesen betanított, illetve mélytanulást használó mesterséges intelligencia, amely képes intelligensnek ható válaszokat adni a felhasználók kérdéseire és valósághű szövegeket gyártani az igényeik szerint. Egészen röviden így lehetne leírni az OpenAI hatalmas érdeklődést kiváló, szöveggeneráló mesterséges intelligenciáját, a ChatGPT-t.

Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, számos rémhír látott napvilágot az utóbbi hetekben azzal kapcsolatban, hogy a technológia szakmákat szüntethet meg, de állítása szerint ilyen drasztikus változásokra nem feltétlenül kell számítani.

„A mesterséges intelligencia eddig is létezett, jelenleg is képesek vagyunk kreativitást nem igénylő feladatokat automatizálni bizonyos munkakörökben, amire a leggyakrabban a könyvelést szokták példaként emlegetni. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a könyvelőknek más munka után kellett nézniük, csak a hatékonyságukat sikerült a fejlesztésekkel optimalizálni” – magyarázta.

Rámutatott, a ChatGPT a korábban ismert technológiákhoz képest abban új, hogy képes termékleírásokat, blogposztokat, szövegeket generálni szinte azonnal. Ebből viszont nem következik az, hogy a humánerőforrás nélkülözhetővé válik miatta.

A vállalkozófejlesztőszakember szerint ugyan a ChatGPT lehetőséget teremt a cégek számára, hogy megsokszorozzák az írott tartalmaikat, azzal mellé is lőhetnek, mert hiába van valakinek rengeteg szöveg a honlapján, ha azoknak nincs semmilyen hozzáadott értéke. A legjobb, legkreatívabb munkavállalókra ezután is szükség lesz, hiszen a ChatGPT előre beprogramozott háttéranyagból dolgozik. A chatrobottal a profi vállalkozásoknak tehát az lehet az elsődleges célja, hogy ne olcsóbbá akarják tenni a folyamatokat vele, hanem jobbá.

Az ügyfélszolgálatokon is bevethetik a ChatGPT-t

Azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók életére hogyan hathat a ChatGPT, Gál Kristóf arról beszélt, a Google bejelentése szerint a robotok által megírt szövegeket büntetni fogja és hátrébb sorolja majd a keresőben. Sajtóhírek szerint a techóriás egy saját fejlesztésű chatbotot kezdett el tesztelni, ami az Apprentice Bard nevet kapta. Gál Kristóf azt is elmondta, ha mégis elénk kerülne egy ilyen szöveg az interneten, alapvetően nem lesz nehéz dolgunk, hogy felismerjük.

„Egy átlagos user számára egyértelmű, hogy mit ír ember és mit a mesterséges intelligencia. A ChatGPT szövegeiben vannak tények, de nincs benne lélek, nincs benne újszerű gondolat, csak a meglévő tartalmakból összeollózott valami. Ha el akarjuk dönteni, hogy mesterséges intelligencia áll-e egy cikk mögött, akkor hagyatkozzunk a megérzéseinkre: ilyen esetekben szinte biztos, hogy az nem fog csalni” – jelentette ki.

Felhívta rá a figyelmet, a nagyobb support igényű piacokon gyakrabban találkozhatunk majd a ChatGPT-vel a jövőben. Ennek az oka, hogy rendkívül gyakoriak a visszatérő kérdések, amire a chatrobot is készséggel és gyorsan tud válaszolni, így sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb dolgozni vele, mintha embert foglalkoztatnánk erre a célra.

Mint mondta, ez a legtöbb esetben az ügyfeleknek is hasznára válhat majd, hiszen nem kell majd hosszasan várni, mire valaki felveszi velünk a kapcsolatot, hanem gyakorlatilag azonnal pontos választ kaphatunk a kérdéseinkre.

A Klikkmarketing alapítója összegzésében elmondta, a profi cégeknek nem reaktív, hanem proaktív módon kell hozzáállniuk a ChatGPT-hez, azaz ugyan kapkodni és pánikolni nincs értelme, de azért el kell gondolkozniuk rajta, hogy mire használhatják a technológiát a marketingben. A chatbot ugyanis nem szükségtelenül rossz, még hatékonyabb megoldások bevezetését is támogathatjuk vele, és win-win helyzeteket lehet így létrehozni a jövőben.

Leveszik a kkv-kat a lélegeztetőgépről az állami hitelprogramok

Leveszik a kkv-kat a lélegeztetőgépről az állami hitelprogramok

A Széchenyi Kártya MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram meghirdetésével összeállt az a termékkínálat, amely arra hivatott, hogy állami támogatás mellett biztosítsa a hazai kis- és középvállalatok finanszírozását – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

Baross Gábor hitelek és a Széchenyi kártya Max+ konstrukciók révén kigazdálkodható kamatozás mellett kaphatnak kölcsönt a hazai kis- és középvállalkozások. Erre pedig égetően komoly szükségük volt – jelentette ki Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője emlékeztetett arra, hogy a tavaly ősszel megugró infláció miatt a jegybank által meglépett 500 bázispontos emeléssel 18 százalékra emelt irányadó kamatszint kapcsán lényegében ellehetetlenült a vállalkozások forint alapú finanszírozása.

crop businessman giving contract to woman to sign
Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com

Kigazdálkodhatatlan a piaci hitel a kkv-k számára

Egyrészt a vállalati hitelek többségét korábban változó kamatozás mellett bocsátották ki a bankok, aminek révén a kamatemelések hatása 1-3 hónapon belül automatikusan megjelent a hitelek törlesztőrészletében. Ezt kezelte a kormányzat a vállalati hitelekre kiterjesztett kamatstoppal.

A vállalkozások mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy működésük biztosítását, fejlesztéseik finanszírozását hitelek segítségével oldják meg. Az elmúlt hónapokban ez a normál üzletmenet került veszélybe, hiszen a kamatemelések miatt rendkívül megdrágultak az újonnan folyósított hitelek. A legfrissebb jegybanki statisztikák szerint a hazai kkv-k számára belátható összegű, maximum 100 millió forintos hitelek esetében a bankok által elkért kamat a tavalyi júniusi 9,6 százalékról decemberre 15,71 százalékra emelkedett. Ez már olyan kamatszint, amelyet normál üzleti környezetben is rendkívül nehéz kigazdálkodni, s olyan kihívásokkal teli világban, amit most élünk szinte lehetetlen – vélekedett Gergely Péter.

A kamatok emelkedése a folyósítási adatokban is visszaköszön: a jegybank 2012 óta íródó statisztikáiban nem volt még példa arra, hogy ilyen kis összegben vettek volna fel forinthitelt a hazai kis- és középvállalkozások, mint az év végén: novemberben 6,4, decemberben 6,8 milliárd forint kölcsön kihelyezésére került sor a már említett, maximum 100 millió forintos összegű kölcsönszerződések révén.

Két új forrást nyitott a kormány

Lépni kellett tehát. A kormány tavaly decemberben döntött a Széchenyi kártya program folytatásáról, s annak kamat- és garanciadíj támogatására szolgáló keretösszegét 2023-ra megduplázta, 290 milliárd forintra emelte. Ezzel nyílt lehetőség arra, hogy idén is elérhető legyen a hazai kkv-k legnépszerűbb hitelterméke. A Széchenyi Kártya Max+ program hitelei így maximum öt százalékos kamat mellett érhetőek el a kártyaprogramot koordináló Kavosz Zrt.-vel szerződött pénzintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál. A hat elemből álló kölcsönprogram első szerződéseire a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. már megadta a garanciavállalási nyilatkozatot, így az elmúlt napokban már több vállalkozás megkapta a napi működését vagy épp beruházásának befejezését segítő olcsó kölcsön összegét. 

Január elején pedig meghirdetésre került a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek keretében nemcsak kkv-k, de nagyvállalatok is kedvezményes – forintban 6, euró alapú hitelezés esetén pedig maximum 3,5 százalékos kamatozás mellett vehetnek fel hitelt. Bár a fő cél itt az új beruházások finanszírozása, a termékkörben természetesen itt is elérhető forgóeszköz-finanszírozás is, hiszen a fejlesztések, eszközbeszerzések mellett a napi működés forrásainak biztosítására is szükség van. A Baross Gábor Hitelprogram 700 milliárd forintos keretösszegét az EXIM Bank biztosítja, a kölcsönt ugyanakkor a vállalkozások az EXIM Bankkal refinanszírozási szerződést kötő hitelintézeteknél igényelhetik – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu hitelszakértője. 

Nagy tervekre jó az olcsó forrás

Gergely Péter szerint a gazdasági nehézségek idején a leginkább a napi finanszírozás fenntartása, a likviditás biztosítása a fontos a vállalkozásoknak. Ez jól látszik abban is, hogy a hazai vállalkozások folyószámlahitel-állománya 2022-ben 17 százalékkal, 1190 milliárd forintra emelkedett. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor a jelenlegi 25,7 százalékos infláció mellett rendkívül kedvező kamatozású hitelek révén a hazai vállalkozások számára akár beruházások, vagy épp piaci terjeszkedés finanszírozására is kedvező lehetőség nyílik. A fő cél a kis- és középvállalkozások finanszírozásának fenntartása ugyanakkor mindenképp biztosított.