A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint 2024 végére 234 ezer forintra nőtt a fiatalok átlagos havi nettó jövedelme, a tavalyi év harmadik negyedévében elért 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forintról – közölte a K&H Bank hétfőn az MTI-vel.
Hozzátették, hogy a fiatalok személyes jövedelmébe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is.
A közleményben az átlagértéken belül tapasztalt eltérések között említették, hogy míg a férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be.
A 19-25 évesek átlagos jövedelme 210 ezer forintra, míg a 26-29 éves korosztályban már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga pedig magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezer forintos átlagához képest.
A megkérdezett fiatalok 7 százaléka számolt be arról, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.
Kiemelték, hogy a 19-29 éves korosztály aktív, állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelést a jövőben.
Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben és a megyeszékhelyeken számítanak a fiatalok.
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeni várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal összefüggésben – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.
A reprezentatív felmérésbe, amelynek az adatfelvétele 2024. október 30. és november 8. között történt, 300 embert vontak be – olvasható a K&H közleményében. (MTI)
Akár 89,6 millió forintos támogatást is elnyerhetnek a negyven év alatti gazdálkodók, a Fiatal Gazda pályázaton. Erre a pályázatra már most érdemes felkészülni, hiszen az eddigi agrártámogatási pályázatok többségét már a második szakasz után lezárták a forrásösszeg kimerülése miatt. A lehetőség az agrárium generációváltását is segítheti, a fogyasztók részére pedig azért lehet érdekes, mert új, modernebb technológiák bevezetésével, elterjesztésével, a mezőgazdasági termékek kínálata is megújulhat.
79 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg a Fiatal gazda pályázat, melyre a tervezet szerint 2025. április 8-tól lehet pályázni. A 40 év alatti gazdálkodók akár 89,6 millió forintos támogatást is kaphatnak. A fejlődni vágyó kisebb gazdaságok vezetőinek ez esély egy százszázalékos, tehát önerő nélküli vagy minimális önerőt igénylő támogatásra.
Államilag elismert mezőgazdasági jellegű végzettséggel rendelkező, 18 – 40 év közötti magánszemélyek, vállalkozók pályázhatnak a fejlesztési forrásra, akik legfeljebb öt éve alapított mezőgazdasági üzem tulajdonosai és akik legfeljebb öt éve kezdték el a gazdálkodást.
A gazdaság mérete is feltétel: elvárt a minimum 10.000 euró – maximum 50.000 euró értékű üzemméret.
Mire lehet támogatást igényelni?
A felhívásban két célterületen együttesen lehet támogatást igényelni. Az 1. célterület a fiatal vállalkozók üzleti elképzeléseinek megvalósulását segíti. Ehhez kapcsolódóan egy egyösszegű (14,6 millió Ft) átalány támogatást lehet nyerni, mely a gazdaság fejlesztése érdekében szabadon felhasználható.
A 2. célterületen belül négy célterület szerepel a pályázati kiírás tervezetében
Az első az állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. Ide tartozik többek között az állattartó telepi épületek építése és bővítése, állattartáshoz, takarmányozáshoz szükséges gépek, állategészségügyi és higiéniai eszközök, valamint a betakarítást segítő eszközök, munkagépek beszerzése és sok egyéb az állattartást segítő beruházás.
A második a kertészeti fejlesztések megvalósítása. Ebben az ágazatban például épületek építése, kertészeti gépek és eszközök – többek között traktor, traktorhoz kapcsolható munkagépek, talajművelő gépek beszerzése- továbbá fagyvédelemhez szükséges eszközök telepítése szerepel a támogatási lehetőségek között.
Harmadik területként terménytisztítók, szárítók és tárolók építésére, korszerűsítésére és a szükséges gépek beszerzésére lehet forrást igényelni.
Negyedikként pedig termények: gyümölcs-, gyógynövény-, aroma- és fűszernövény, valamint borszőlő ültetvények telepítéséhez nyújt segítséget a pályázat.
Új, kivételes lehetőség: az általánytámogatás
A Fiatal gazda pályázat nagy előnye, hogy az elnyert támogatásból minden nyertes 14,6 millió forint összeget – úgynevezett általánytámogatást – szabadon fordíthat a saját maga által fontosnak tartott fejlesztésre. Ebből olyan beruházások is megvalósíthatóak, melyeket egyébként a pályázat nem támogat, ilyen lehet például az állatvásárlás és a napelemtelepítés.
„Mi magunk is úgy látjuk és a gazdálkodók is úgy vélik, hogy a korábbi konstrukciókhoz képest előnyösebbek a feltételek a termelők számára” – emelte ki Miklovicz Péter, a Gordius Solutions Tender Kft. ügyvezetője.
Több hónapos tervezés is megelőzheti a pályázat benyújtását
Évek óta vártak a termelők a Fiatal gazda pályázatra, nagyon sokan ebben látják saját gazdaságuk gyors és költséghatékony fellendítését.
„Több ezer ügyfelünk közül többeknek már elkezdtük előkészíteni a pályázati anyagát. A korábbi pályázati konstrukciók tapasztalatai alapján az várható, hogy a keretösszegre hatalmas lesz az igény és a forrás hamar kimerül” – vetítette előre a pályázati szakértő.
A pályázatírástól, a lebonyolításban nyújtott segítségen keresztül a monitoringig komplex pályázati támogatást nyújtó cég vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy több olyan feltétel is van, ami miatt már most érdemes elkezdeni a felkészülést a pályázat benyújtására.
„A feltételként megszabott üzemméretek valós meghatározása hosszabb időt vehet igénybe, aki pedig építkezési beruházást tervez, annak számolnia kell azzal, hogy az építészeti és műszaki tervdokumentáció elkészítése nem egy-két hetes munka, hanem több hónapot igénybe vevő folyamat” – részletezte Miklovicz Péter.
Hogyan válasszunk pályázatíró céget?
A szakember figyelmeztetett ara, hogy napjainkban nagyon sok cég segíti a gazdálkodókat a pályázatírásban-és lebonyolításban, de érdemes több tényezőt is megvizsgálni, hogy valóban hasznos legyen az együttműködés.
A pályázati szolgáltatást nyújtó cégek honlapján érdemes tanulmányozni a referenciákat. Ha nem találunk feltüntetve eddig elért eredményeket, az kérdéseket vethet fel. A sikergarancia léte és az előminősítés fontos tényező. Nagy előny, ha a cégnél dedikált szakember segíti a pályázót, aki alaposan ismeri a pályázati anyag minden apró részletét és személyre szabott tanácsokkal segít, valamint akár még a fejlesztések kivitelezéséhez is tud megbízható cégeket ajánlani.
Miért dönt csúcsokat a hazai napelemes áramtermelés?
Bár a hivatalos adatok szerint Magyarország a harmadik helyen áll a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában a világ országai között Chile és Görögország után, Európában pedig a második, érdemes a számok mögé nézni. A szakértő szerint mást mutat a valóság.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. legfrissebb adatai szerint 2024. novemberében 4 gigawatt fölé nőtt az ipari naperőművek teljesítménye Magyarországon. Ezzel hat évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra megcélzott hatezer megawatt összes napenergia kapacitást. Már a harmadik egymást követő évben haladja meg a növekedés az 1 gigawatott, amely csak kevés országban történik meg világszerte.
Napelempark – óriások a teljesítmény mögött
„Rendkívül csalóka a kép” – fogalmaz Tassó Zoltán napelemes szakértő. „Ezek a kiugróan jó mutatók nem annak köszönhetők elsősorban, hogy ilyen mértékű a lakossági és kisvállalati napelemtelepítési volumen Magyarországon, hanem annak következménye, hogy rengeteg óriási napelem park épült, ezeknek az összteljesítménye adja azt, hogy ilyen kiemelkedő növekedést tudunk produkálni.”
A szakértő hangsúlyozza, hogy mintegy hat darab, három Paksi atomerőmű kapacitásának megfelelő, 6 MW-os napelemrendszer működik jelenleg Magyarországon, vagyis a termelés kétharmada nem lakossági telepítésből származik.
„A napelemparkoknak kötelezően áramkereskedő cégekkel kell leszerződniük, a megtermelt árammal saját gazdasági érdekeik szerint gazdálkodnak, exportálják vagy felhasználják azokat.”
A szakértő elmondta azt is, hogy a lakossági napelemrendszerek mennyiségében sem áll rosszul az ország, a háztartási méretű kiserőművek darabszáma 2024 november elejére megközelítette a 288 ezret, ami ebben a mutatóban is duplázást jelent 2021 végéhez képest. De rendkívül nagy foghíjak vannak ezen a területen, teljes térségek maradnak ki a technológiából.
Gyerekcipőben az energiatárolás
Tassó Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges verziója szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon. A szakértő a technológia terjedése egyik legfőbb akadályának nevezte a megtermelt energia tárolásának kérdését.
„Az energiatárolás globális kihívás az egész emberiség számára, egyelőre 50-60 éves, korszerűtlen technológiák állnak rendelkezésre. Úgy vélem, hosszú távon nem az akkumulátorok jelentik majd a megoldást. Amíg pedig az energiatárolás kérdése nem megoldott, a fosszilis energiát nem lehet kiszorítani a gazdaságból” – tette hozzá.
Az energiamixben továbbra is a fosszilis energia vezet, toronymagasan.
„Ha előre tekintünk a következő 20-30 évre, jelentős változás nem is várható ezen a területen, annak ellenére, hogy az Európai Unió azt tervezi, hogy elköszön ezektől az energiahordozóktól. A fosszilis energiából, az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból áll össze alapvetően az energiamix, és bár az utóbbi Európában kiemelkedően magas a világ többi országához képest, de még mindig elenyésző a földgázzal és a kőolajjal összevetve.”
Donald Trump újbóli amerikai elnökké választása Tassó Zoltán szerint azt is előrevetíti, hogy az Egyesült Államokban egyértelműen a fosszilis energia fog még hangsúlyosabban előtérbe kerülni, valamint a rendkívül környezetszennyező palagáz-kitermelés növekedésére lehet számítani. „Az amerikai gazdaság működése pedig a világ összes pontjára kihatással van”– hangsúlyozta a szakértő.
Adózási szempontból a borravaló adómentes bevétel, de csak bizonyos feltételekkel.
Január 1-jétől azonban még kedvezőbbek lettek a borravaló adózási szabályai.
Január 1-től már nem csak akkor adómentes a borravaló, ha azt a felszolgáló a vendégtől közvetlenül kapja.
Adómentes lett az a borravaló is, amelyet a vendéglátó egység üzemeltetője oszt szét dolgozóinak.
Ehhez azonban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kiderül, kinek, mikor és mekkora összeget juttatott borravalóként, vagyis minden olyan adatot fel kell tüntetnie a nyilvántartásban, amellyel a kifizetést igazolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Így tehát, ha a borravalót a vendég, a fogyasztó nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizeti, a dolgozó csak akkor kaphatja meg azt adómentesen, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet – tájékoztatta honlapunkat a NAV.
A KSH kimutatta, hogy tavaly novemberben 4,2 százalékkal csökkent az ipari termelés.
2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt a 2024. októberinél – jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene tavaly novemberben, mindössze három alágban nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban.
Az év első tizenegy hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában – közölte a KSH. (MTI)
Továbbra is versenyképesek a hazai üzemanyagárak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban az MTI-vel.
Hozzátették: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a hazai üzemanyagárak decemberben is kedvezően alakultak a szomszédos országokban tapasztalható átlagárakhoz viszonyítva.
A dízelüzemanyag havi átlagára Magyarországon 633 forint volt, amely 3 forinttal, 0,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint a szomszédos országok 636 forintos átlagértéke.
A 95-ös oktánszámú benzin átlagára 617 forint volt, ami megegyezett a környező országokban mért átlaggal.
Az adatok alapján a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában is magasabb volt a benzin átlagára, mint Magyarországon. A legjelentősebb emelkedés Ausztriában figyelhető meg, ahol 9 forinttal nőtt a benzin ára.
A dízelüzemanyag átlagára szintén emelkedett a környező országokban, a legjelentősebb, 14 forintos növekedés Csehországban és Szlovéniában volt tapasztalható.
A Magyar Ásványolaj Szövetség és a Független Benzinkutasok Szövetségének kezdeményezésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, 2024 júliusában sor került az üzemanyagárak elemzési módszertanának finomhangolására.
Az új rendszerben az árak nyomon követése havi adatszolgáltatás alapján történik, ami pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé és csökkenti az egyes országokra jellemző eltérések torzító hatását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megerősítette, hogy a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, hiszen azok nem haladják meg a szomszédos országok átlagárát, mely megfelel a kormányzati célkitűzéseknek.
Ennek fenntartása és a lakosság számára kedvező árak biztosítása érdekében a kormány továbbra is bízik az üzemanyagkereskedők konstruktív együttműködésében – olvasható az NGM közleményében.
