Mától kiemelt figyelmet fordít a virág-, édesség- és ajándékárusok ellenőrzésére a NAV. A revizorok március 3. és 8. között a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét vizsgálják.
Az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakoribb szabályszegés továbbra is a nyugtaadás elmulasztása. Ez a bevételtitkolási mód az egyike a három legsúlyosabb adóügyi jogsértésnek (a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása), amelyek megszegése súlyos szankciókkal jár.
Egyrészt mulasztási bírsággal: az a vállalkozás ugyanis, amelyik elmulasztja a nyugtaadást vagy az alkalmazotti bejelentést, akár kétmillió forintos mulasztási bírsággal is számolhat. Igazolatlan eredetű áru esetén egymillió forint a bírság maximuma. Másrészt, a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tizenkét nyitvatartási napra lezárhatja a vállalkozás üzletét is.
Ismételt mulasztásnál a hivatal nem mérlegelhet, köteles a lezárást mint szankciót alkalmazni.
Harmadrészt, speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak egyáltalán nem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV.
Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság. Az érintettek ugyanis felkerülnek két évre a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.
A NAV a költségvetési bevételek védelme mellett a jogkövető adózókat is támogatja ellenőrzéseivel, amikor fellépésével megakadályozza, hogy adóelkerüléssel, bevételeltitkolással bárki tisztességtelen versenyelőnyre tegyen szert.
A súlyosan mulasztók a mulasztási bírság mellett utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak, ezért a jegyzőkönyv átvételét követően a lehető leggyorsabban érdemes a tényleges forgalomhoz igazítani a bevallásokat és a fizetendő adót. A revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhető a korábban be nem vallott adó – tudatta honlapunkkal hétfőn a NAV.
Egymilliárd forintra pályázhatnak az ezer fő alatti településen működő kiskocsmák, bárok és borozók – jelentette be szerdán feltöltött Facebook-videójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Tovább robog a kormány 13 milliárd forintos turisztikai programja, eddig több mint 3300 éttermet, cukrászdát kávézót és büfét támogattak, de most megnyitják a programot a kiskocsmák felé is – tette hozzá.
Megjegyezte: a kiskocsma mindig is a falu lelke. Turisztikai, vendéglátói vagy éppen kulturális találkozási pont.
A miniszteri bejelentés szerint maximum 3 millió forintot minden kiskocsma elkölthet működési költségre, akár rezsire vagy munkabérre, de akár energiahatékonysági beruházást is finanszírozhat belőle.
A pályázatokat március 3-tól várják – tette hozzá Nagy Márton.(MTI)
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a jelentés szerint.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset decemberben 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum emelés befolyásolta – jegyezte meg a KSH.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.
Tavaly január-december között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.
Tavaly 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A KSH jelentése szerint a
12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
A jelentés kitér arra, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.
Sok múlhat az időzítésen: mikorra ütemezzük a fűtéskorszerűsítést?
Indul a Vidéki Otthonfelújítási Program. A legfrissebb kormánydöntés szerint a programban a nyugdíjasok is részt vehetnek. Bár pontos számokat nehéz meghatározni arra nézve, hogy mekkora összeggel kell kalkulálni egy átlagos fűtéskorszerűsítésnél, de van néhány szempont, amely alapján megbecsülhető a költségek. Szakértő segít eligazodni a szabályok és a lehetőségek között.
A Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken laknak. 2007 előtt épült ingatlanok felújítása is lehet pályázni, például nyílászáró cserére, épület szigetelésre és a fűtés korszerűsítésére.
A kormány arról döntött, hogy február elején, hogy nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban, a pénzt ingatlanfelújításra, többek között az energetikai korszerűsítésre is felhasználhatják.
„A fűtési rendszerek korszerűsítése nemcsak a komfortérzetet növeli, hanem jelentős energiamegtakarítást is elérhet, hosszú távon pedig az ingatlan értékét is növeli” – hangsúlyozta a Gree hőszivattyúk kereskedelmi igazgatója, ifj. Korcsok Gábor. „A korszerűsítés ára több tényezőtől függ, pontos összeget meghatározni, de számolni kell több millió forinttal.”
Légkondicionáló és hőszivattyú most akár féláron !
A Vidéki Otthonfelújítási Program klímaberendezés beépítésére, cseréje, fűtési rendszer kialakítására, korszerűsítésére is igényelhető, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, köztük hőszivattyús rendszerek beépítését.
„Ha például a radiátoros fűtést szeretnénk kiváltani, vagy a gázkazánt cseréljük le modernebb, környezetbarát megoldásra, például hőszivattyúra, akár 3-4 millió forint is lehet egy teljes rendszer kiépítése. A legmodernebb hőszivattyús rendszerek nemcsak a fűtést, hanem a hűtést is biztosítják, bár drágább a telepítésük, de energiahatékonyabb megoldást jelentenek, mint a kazánok, utóbbiak az uniós előírás miatt már nem is támogathatók az új otthonfelújítási programban” – magyarázta a Gree szakembere.
Az állami támogatás a költségek felét fedezheti, a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg. Hogy legalább 30 fontos százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. A pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztató itt érhető el.
Mennyibe kerül ma a fűtéskorszerűsítés?
Minél nagyobb a fűtendő terület, annál több kerül a fűtéskorszerűsítés, mivel több berendezésre, nagyobb teljesítményre van szükség. A rendszer kiépítését leggyakrabban kiállásonként vagy egységenként számolják a hozzáértők.
„Nem szabad megfeledkezi a telepítési költségeken felül fizetendő összegekről sem, ezek közé tartozik a tervezési költség és az engedélyezés is” – tette hozzá a Gree hőszivattyúk kereskedelmi vezetője. „Figyelembe kell venni az épület típusát, az építési technológiát, az elhelyezkedést, meghatározza a szükséges hőmennyiséget és az igénybe vehető fűtési megoldásokat.”
A Gree hőszivattyúk szakértője felhívta a figyelmet a munkadíjakban megjelenő nagy eltérésekre is. „Az egyes cégek árazása különbözteti meg, ezért fontos körültekintően válasszon forgalmazót és kivitelezőt is” – figyelmeztetett ifj. Korcsok Gábor.
Mikor érdemes időzíteni a munkálatokat ?
A szakértő szerint a tavaszi és a nyári hónapok a legalkalmasabbak a korszerűsítésre.
„Ilyenkor ideális esetben nincs szükség fűtésre, így kevesebb kellemetlenséggel jár a kivitelezés. ezekben a hónapokban kedvezőbb árakat is kínálják a kivitelezők, sőt az egyes forgalmazók is kivételes ajánlatokat biztosíthatnak, például Gree szivattyú hőkat tartósan alacsony árakon .”
A szakember hozzátette, hogy érdemes úgy tervezni a munkálatokat, hogy a fűtés korszerűsítése még a hideg időszak előtt befejeződjön.
„Az állami támogatások és céges kedvezmények miatt -, többek között ingyenes szaktanácsadás – is érdemes ellátni az adott márka honlapjára, illetve árajánlatot kérni, hiszen ezek a pályázatok a jövőben változhatnak vagy megszűnhetnek. A feltételek között pedig az is szerepel, hogy az igénylő a kivitelezést végző vállalkozóval 2025. január 1. után megkötött szerződéssel rendelkezzen. A fűtéskorszerűsítés egy olyan befektetés, amely hosszú távon biztosítja a takarékosabb energiafelhasználást, a nagyobb komfortot, a jobb életminőséget” – zárta gondolatait a Gree hőszivattyúk képviselője.
Magyarország étele 2025: a gasztronómia kulturális örökségünk.
Múlt szombaton Szolnok adott otthon a Magyarország étele 2025 elnevezésű élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny selejtezőinek. A megmérettetés célja, hogy ételcsodákon keresztül hirdessék a magyar gasztronómia változatosságát és sokszínűségét, egyúttal megerősítsék nemzeti összetartozásunkat is. A versennyel a szervezők szeretnék elérni azt is, hogy 60 évnyi kihagyás után is szülessenek újra magyar ételek.
A versenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub), a Szolnoki Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem rendezi, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága közreműködésével.
(Fotók: Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete)
„A gasztronómia kulturális örökségünk, amelyet kötelességünk megőrizni, majd átadni azt a jövő magyar konyhaművelői számára” – hangsúlyozta Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
A szervezők közlése szerint a népszerűsítő munka révén ezek az ételek nem csak a különleges éttermek étlapjain jelennek majd meg.
Asztalos István az eseményen elmondta azt is: a kiváló minőségű hazai termékek felhasználása színesíti gasztronómiánkat, annak élményét gazdagítja, és hozzájárul a helyi gazdaság támogatásához, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakításához és népszerűsítéséhez.
„A jövő generációinak is szükségük van arra, hogy saját kultúránkat megismerjék, megértsék annak felépítését, majd abból építkezve, a multikulturális gasztronómia világában is megtartsák a Kárpát-medence hagyományait és nemzeti kultúránkat” – tette hozzá az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Önkormányzat elnöke üdvözölte, hogy már második alkalommal rendezik meg a versenyt a városban. Arról is beszélt, hogy Szolnokon mindig is nagy hagyományai voltak a gasztronómiai képzésnek. A vendéglátás, a turizmus, az idegenforgalom a vármegye egyik legfőbb kitörési lehetősége. Hozzátette, örömmel fogadta, hogy a Kunság témát választották a szervezők, és olyan merész alapanyaghoz mertek nyúlni, mint a juh és – bárányhús.
Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum Főigazgatója elmondta, büszkeség számukra, hogy a rendezvény szervezőivé váltak. „Örömmel fogadunk minden olyan kezdeményezést, amely a kollégák és a diákok fejlődését, szakmai tudásának bővítését szolgálja.”
Tizenhat csapat jutott tovább
Ebben a fordulóban – a versenykiírásnak megfelelően – a csapatok otthon készítették el a versenyételeiket, amelyeket a helyszínen, a befejező műveleteket elvégezve kellett tálalniuk. Az elődöntőből tizenhat csapat jutott tovább. A döntőt április 26-27-én rendezik a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán.
A nap legjobbja, így a középdöntő első helyezett étele a „Kis-kun pusztai báránypecsenye” lett, mely konfitált préselt bárány csülök, langyos vargánya zselé spirállal, savanyított zöldségekkel, zöldséges bárány hússal töltött tésztával, kapros juhtúrós tejföllel, rozmaringos pecsenyelével, cékla párlatos cékla kaviárral, Erős Pistás búzakalász ropogóssal készült.
A továbbjutó tizenhat étel fantázianeve a következő:
Kis-Kun pusztai báránypecsenye
Kunsági harmónia
Nyakatekert bárány
#kun_ság
Kunsági ízek és tradíció
Kunsági örökség
Nagykunsági délibáb
Kun földeken barangolva
Jászsági spicces bárány
Improvizációk
Birkatündér - Egy mesés étel, ami mindenkit elbűvöl
Kunsági szívesség - Egy tányér a kunsági vendégszeretet jegyében
Szabolcsi útravaló
A kunság kincsei
Jász-Kun Harmónia
Bárányok hallgatnak
