Kilencedik alkalommal hirdetik meg a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A győztes minden eddiginél magasabb pénzdíjat kap, valamint 15 millió forint értékűBooklinemédiakampány segíti könyve népszerűsítését. Idén először különdíjjal is jutalmazzák a legjobb tíz szerző valamelyikét. Nevezni június 30-ig lehet.
A Margó Irodalmi Fesztivál idén is keresi a legjobb első prózakötetes szerzőket. A 2015-ben indított Margó-díj célja megmutatni a tehetséges pályakezdő írókat és műveiket, hogy minél több olvasó ismerhesse meg őket. Az elmúlt nyolc évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, Halász Rita, tavaly pedig Vonnák Diána kapta meg az elismerést.
A díjra minden olyan magyar nyelvű prózakötet nevezhető, amely 2022. július 1. és 2023. június 30. között jelent meg, és került kereskedelmi forgalomba. Feltétel még, hogy az adott mű a szerző első prózakötete legyen, tehát ha korábban más műnemben publikált, az nem kizáró ok.
A nevezéseket június 30. éjfélig várják, a legjobb tíz kötetet szeptemberig választja ki a Könyves Magazin szerkesztősége, a döntősök közül pedig a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri dönt a győztesről. A Margó-díjat 2023. októberében, az őszi Margó megnyitójával egybekötött ünnepélyes díjátadón adják át a Nemzeti Táncszínházban.
Idén minden eddiginél magasabb pénzdíjat, egymillió forintot kap a legjobbnak ítélt első prózakötet szerzője. Ezen felül aBookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 Ft értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyvnépszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon (www.konyvesmagazin.hu).
Idén először a legjobb tíz szerző közül különdíjast is választ a zsűri a Margó-díj támogatójával, az Erstével közösen. Az Margó x Erste #higgymagadban különdíj félmillió forinttal jutalmazza a legjobb tíz első prózakötetes szerző közül azt, aki leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort, példáultémaválasztásával vagy akár saját írói útjával. „Sokan álmodoznak arról, hogy majd egyszer könyvet írnak. Aki vállalja ezt a küldetést, annak igazán hinnie kell magában, és ez nagyon inspiráló másoknak is. Ezért is csatlakoztunk a Margó-díjhoz” – mondta Blaumann Debóra, az Erste marketing és PR vezetője.
A műveket digitális vagy nyomtatott formában is lehet nevezni. Részletek a Margó weboldalán találhatóak.
Tősér Ádám Blokád című alkotása kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon Veszprémben, a legjobb rendező a Magasságok és mélységek alkotója, Csoma Sándor lett.
A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta. A legjobb tévéfilmnek járó díjat Vitézy László vehette át Az énekesnő című alkotásáért a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán, amely a Magyar Mozgókép Fesztivál ünnepi záróeseménye volt.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a díjátadó ünnepségen kiemelte: kitüntetettnek érzi magát Veszprém, hogy helyet adhatott a fesztiválnak. Mint mondta, az Európa Kulturális Fővárosa programjai, köztük a Mozgókép Fesztivál a meglévő közösségek erősítését és újak létrehozását célozzák.
Káel Csaba filmügyi biztos elmondta, a közelmúltban elkészült 200 film közül 100 alkotta a fesztivál programját. Az európai partnerekkel a nézők elérése érdekében közös stratégián dolgoznak, amely arra keresi a választ, hogy hogyan lehet „helyzetbe hozni a magyar és európai filmeket” – hangsúlyozta. Mint mondta, a filmeken keresztül a saját történeteinket, hőseinket kell bemutatni Európának.
Koltai Lajos, operatőr, a zsűri elnöke azt hangsúlyozta, hogy jelöltnek lenni a filmszemlén legalább olyan nagy dolog, mint elnyerni a díjat. Koltai Lajos mellett a zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.
Idén először adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA Huszárik Zoltán-díját, melyet Goda Krisztina filmrendező vehetett át.
A hazai művészeti egyetemek egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri is idén először adott át díjat, ők Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című alkotását tartották a legjobbnak, míg a közönség a Nyugati nyaralás című filmet díjazta.
A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Seress Zoltánt díjazták a Blokádban nyújtott alakításáért.
A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcsnak ítélte a zsűri a Larryben nyújtott alakításáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Tóth Ildikó vihette haza a Blokádért.
Az operatőrök között Nagy András bizonyult a legjobbnak a Blokád fényképezéséért, míg a legjobb forgatókönyvírónak Köbli Norbertet találta a zsűri, szintén a Blokádért.
A legjobb hangmérnök díját Tőzsér Attila vehette át az Együtt kezdtükért, a legjobb zeneszerző díját pedig Barabás Lőrinc kapta A másik érintése zenéjéért. A legjobb vágó díját Makk Lili a Blokád és A besúgó című film utómunkájáért kapta, a Legjobb díszlettervezőnek A besúgóért Láng Imolát tartja a zsűri, a legjobb jelmez díját posztumusz Breckl Jánosnak ítélték a Béke – A nemzetek felett című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Görgényi Réka kapta a Blokádért.
A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját a Szabadító című munkájáért Hajnal Gergely kapta. A legjobb rövid dokumentumfilmek közül Szász Attila filmje, Az Aranyvonat legendája nyert.
A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma, Szelestey Bianka és a Sose lesz vége, Somossy Barbara alkotása kapta. A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos filmje, a Toldi bizonyult.
A legjobb tévésorozat kategóriában A besúgónak, Szentgyörgyi Bálint, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence alkotásának ítélte a díjat a zsűri.
A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál június 7-10. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott. MTI (Fotók: YouTube)
Negyedéves szakmai gyakorlatát tölti a József Attila Színházban Eperjes Károly-Szalma Tamás színész osztályának hat növendéke (Horváth Barnabás, Juhász Jázmin, Kucskár Kamilla, Labán Roland, Nagy Ferenc, Sinka Edina, Varga Levente).
A fiataloknak lehetőségük van arra, hogy nemcsak egy rendezővel dolgozhatnak egy professzionális előadásban, hanem olyan színész kollégákkal játszhatnak együtt, akik több évtizede a pályán vannak és komoly szakmai tapasztalattal bírnak. Fehér Annával, Fila Balázzsal, Molnár Zsuzsával, Nemcsák Károllyal, Pikali Gerdával és Zöld Csabával is együtt játszanak.
A növendékek szerepet kaptak a Made in Hungária musicalben, a Régimódi történetben, a Koldusoperában és a Vértestvérekben.
Hargitai Iván, a József Attila Színház művészeti vezetője elmondta: „Igyekeztünk olyan feladatokkal ellátni a fiatalokat amelyekben nemcsak a színpadi jelenléttel kell megbírózniuk, hanem valós színházi szituációkban kell megmutatkozniuk.”
Ennek a kapcsolatnak a csúcspontja, hogy a Kaposvári Egyetem felkérésére Hargitai Iván rendezi meg a színművésznövendékek diplomamunkáját, ami a József Attila Színház Stúdiószínpadán kerül bemutatásra, Paolo Genovese Teljesen idegenek című filmjének színpadi adaptációja.
Közel három hónapos próbafolyamat előzi meg a hétfői vizsgát. A darab egy olyan kortárs anyag, amely látszólag a mobiltelefonok titkos üzeneteit tárgyalja ki, de valójában a XXI. századi emberi kapcsolatok útvesztőiről és öncsalásainkról szól.
Hargitai Iván úgy vélekedett a fiatal színészhallgatókról: ,,Nagyon fontosnak tartom, hogy nemcsak a színház, hanem a magyar színházművészet szempontjából is, hogy érzékeny, nagy munkabírású képzett fiatalok kerüljenek a pályára. Leginkább ez motivált abban, hogy elvállaljam ezt munkát. Ez az anyag nemcsak a személyes érzékenységet és színészetet teszi próbára, hanem rendkívül komoly csapatmunkára is késztet.”
Főpróba: június 11-én 19:30
Nyílt vizsga: június 12 15:00 Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A részvétel regisztrációhoz kötött: titkarsag@jozsefattilaszinhaz.hu
Egykori és jelenlegi növendékei, valamint a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny díjazottjainak fellépésével köszönti születésnapja alkalmából a 20. század legnagyobb magyar szopránját 2023. június 18-án a Magyar Állami Operaház. Az est sztárvendége napjaink egyik legizgalmasabb feltörekvő tenorja, az amerikai Jonathan Tetelman. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli, a műsort Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezi.
Marton Éva, a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szopránja több mint 30 éven át énekelte Verdi, Puccini, Richard Strauss és Wanger, valamint a verizmus legszebb és legnehezebb szerepeit Európa és Amerika legnevesebb operaházaiban, többek közt a londoni Covent Gardenben, a Frankfurti, a Hamburgi, a Bécsi Állami Operaházban, Bayreuthban, a milánói Scalában, Bayreauthban, a Veronai Arénában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, valamint a San Franciscó-i és a Chicagói Operában. Több mint másfél évtizeden át volt rendszeres fellépője a New York-i Metropolitan Operának, ahol többek közt Wagner-szerepekben és Turandotként is hatalmas sikert aratott. Világhírű partnerei közt említhetjük Brigit Nilssont, Edita Gruberovát, José Carrerast és Plácido Domingót, miközben olyan kimagasló karmesterekkel dolgozott együtt, mint Christoph von Dohnányi, James Levine, Solti György, Zubin Metha vagy Lorin Maazel.
A Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnő csaknem két évtizede figyelmét a tanításnak, a világ vezető operaházaiban megszerzett tudása továbbadásának szenteli. Az esten Marton Éva tanítványai közül Megyimórecz Ildikó, Tuznik Natália és Szeleczki Artúr lép fel, akik közösen ifj. Johann Strauss A denevér című operettjének tercettjét éneklik el, emellett Megyimórecz Ildikó Gounod Faustjából Margit Ékszeráriáját, Tuznik Natália A denevérből Rosalinda csárdását, míg Szeleczki Artúr Cilea Az arles-i lányából Federico románcát is előadja.
A Marton Éva Nemzetközi Énekverseny korábbi külföldi díjazottjai olyan áriákkal köszöntik a világhírű magyar szopránt, amelyeket korábban a verseny döntőjében is nagy sikerrel adtak elő. Így a harmadik alkalommal, 2018-ban megrendezett eseményen első helyet elért mongol bariton, Badral Chulunbaatar, a szentpétervári Mariinszkij Színház szólistája Rigoletto-áriával, míg az ugyanabban az évben harmadik helyezett orosz szoprán, a főleg német és francia dalszínházakban tevékeny Julia Muzychenko a Traviatából Violetta áriájával lép a közönség elé. A 2021-es, negyedik Marton Éva Énekversenyen első díjat és közönségdíjat elnyert, hazájában és Európa-szerte foglalkoztatott szerb szoprán, Sonja Šarić Norma áriájával debütál az Operaház színpadán, míg az ötödik versenyen, 2022-ben ugyancsak első és közönségdíjas, a Deutsche Opera Berlin társulatát is erősítő orosz tenor, Andrei Danilov a Hoffmann meséiből a Kleinzack-legendát adja elő.
Az est sztárvendége Jonathan Tetelman chilei születésű amerikai tenor. A kidolgozott, lírai hangszínéről, sármos megjelenéséről és átütő színpadi jelenlétéről ismertté vált operaénekes örökbefogadott gyermekként New Jerseyben nőtt fel, énekesi tanulmányait a New York-i Manhattan School of Musicban baritonként, majd a Mannes School of Musicban tenorként végezte. Az elmúlt években az Egyesült Államokon kívül Londontól Bécsig Európa több neves dalszínházában is nagy sikert aratott, többek közt Alfredo (Traviata), Don José (Carmen), Loris Ipanov (Fedora), Canio (Bajazzók), Turiddu (Parasztbecsület), Werther, Rodolfo (Bohémélet), Cavaradossi (Tosca) és Pinkerton (Pillangókisasszony) szerepében. Az amerikai sztár Marton Éva születésnapja alkalmából is fachja legnépszerűbb áriáit szólaltatja meg a Parasztbecsület, a Tosca és a Turandot című operákból.
A születésnapi gálán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képviseletében Vigh Andrea rektor és Meláth Andrea, az ének tanszék vezetője, míg a Magyar Állami Operaház részéről Ókovács Szilveszter főigazgató köszönti Marton Évát – közölte honlapján a Magyar Állami Operaház.
Egy Down-szindrómával született kislány, Gyöngyösy Dóra történetével kezdődött az az egyedülálló kezdeményezés, amelyet Kellerné Egresi Zsuzsanna, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese és kreatív menedzsere, mentálhigiénés szakember álmodott meg és amelynek célja, hogy mélyítsék az elfogadást, megértést egymás és a látható vagy láthatatlan kihívással élő emberek iránt.
A Lélektől-lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválját idén immár hatodik alkalommal rendezik meg és aki egyszer is részt vett már ezen a programon, örökre szóló élményekkel gazdagodott.
Oláh Ibolya és Caramel után Tóth Vera is mesél a kihívásairól
A programhoz a könnyűzenei élet ismert arcai is csatlakoznak évről évre, így volt már vendégelőadó Oláh Ibolya, aki a származása és gyermekkora miatti nehézségeiről mesélt az előadását követő beszélgetés során, de Caramel is igent mondott már a rendezvényen való közreműködés felkérésére, aki gyermeke betegsége kapcsán kapott kihívásáról osztotta meg őszinte érzéseit a közönséggel.
„Idén az egyik sztárelőadó Tóth Vera lesz, aki már többször is beszélt arról, hogy milyen kihívásokkal küzdött magában a túlsúlya miatt. A többi meghívott ismert előadóhoz hasonlóan ő is igent mondott a felkérésünkre. A rendezvény egyébként nem csak a színházról szól, hiszen egy összművészeti fesztivállá nőtte ki magát. A képzőművészeti kiállításon ezúttal szociálisan hátrányos helyzetű, hajléktalan festők műveit állítjuk ki és ők maguk is beszélnek majd a művészetükről és azokról a kihívásokról, amelyekkel ők élnek. De korábban a Fesztivál vendége volt például Katona Imre táncművész is, aki egy baleset miatt veszítette el az egyik lábát, aki nem adta fel és műlábbal is csodákra képes, teljes életet él, és újra táncosként dolgozik” – mesélte Kellerné Egresi Zsuzsanna, aki azt is megosztotta, hogyan jött létre a fesztivál hat évvel ezelőtt.
Dóri a saját lényével bontotta le a falakat a társulatban
„Mindig is hittem a színház gyógyító erejében, ezzel kapcsolatban kutatásokat is végeztem. Amikor egy veszprémi család elhozta a Színházba Gyöngyösy Dórit – aki a Down-szindróma kihívásával él -, hogy minden vágya a társulat tagjává válni, azonnal végigfutott bennem, hogy vajon miért ne lehetne őt integrálni a társulatba. Dóri egészen elképesztő személyiség, a saját lényével bontotta le a falakat egymás után a társulatban. Ekkor jött az ötlet, hogy miért is ne lehetne ezt a fajta érzékenyítést, befogadást, elfogadást a közönség soraiba is levinni” – idézte fel a Fesztivál keletkezését a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese.
Nemzetközivé válik idén a Fesztivál
A Lélektől-lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválja évek óta nagy sikerrel küzd a kihívásokkal élők iránti érzékenyítéssel, idén ráadásul a négy napossá bővült, április 20 és 23 között tartott rendezvény nemzetközivé is válik.
„Két nagy egységhez is tudtunk most kapcsolódni. A 10. Színházi Olimpia programsorozathoz való csatlakozásunk lehetővé tette, hogy olyan lengyel és szlovák társulatok is fellépjenek a Fesztivál alatt, amelyeket különböző kihívásokkal élő előadóművészek alkotnak.
A hazai társulatok közül a Baltazár Színház képviseli a sérülteket foglalkoztató színházakat. De lesznek ősbemutatók, ifjúságot érintő előadások, kisfilmek, táncelőadások és még sok-sok minden, melyeket minden esetben kibeszélő-beszélgetés követ majd, ahol az alkotók és a közönség is egyaránt megoszthatja egymással az ilyen téren szerzett tapasztalatait, kérdéseit, így segítve egymást. A Fesztivál az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz is kapcsolódik idén Veszprém révén” – tette hozzá Kellerné Egresi Zsuzsanna.
Bartók Béla jogutódja 118 fonográfhengert adományoz letétként a Néprajzi Múzeumnak Bartók észak-afrikai gyűjtőútjáról, melyeket a legkorszerűbb módszerrel digitalizál, majd elérhetővé tesz az intézmény.
A Néprajzi Múzeum hazánkban a legnagyobb, közel 4700 darabot számláló fonográfhenger gyűjteményébe a legtöbb darab Bartók Béla gyűjtései révén került: több mint 1700 tartalmazza a gyűjtéseit. A pótolhatatlan értéket képviselő felvételek jelentős része 1906 és 1918 között készült. Ez az egyedülálló gyűjtemény idén 118 különleges viaszhengerrel gyarapodik.
Bartók Béla 1913 nyarán indult észak-afrikai gyűjtőútjára, az arab népzene tanulmányozása céljából. Utazását betegsége miatt meg kellett szakítania, az első világháború pedig megakadályozta a gyűjtés folytatását, de így is 118 fonográfhengerre vett föl dallamokat, melyeket később gondosan lejegyzett.
Bartók Béla jogutódjának, Vásárhelyi Gábornak köszönhetően a szenzációs értéket képviselő érzékeny fonográfhengerek 2023-ban a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerülnek letétként. A hengereket az Archeophone segítségével digitalizálja a múzeum. Az intézmény a fonográfhengereket a legkedvezőbb körülmények között tárolja új főépületének speciális kialakítású, klimatizált raktárában. A digitalizált és a korszerű eszköz segítségével a zörejektől-zajoktól megtisztított minőségű felvételeket honlapján keresztül teszi elérhetővé a Néprajzi Múzeum.
„Ezek a hengerek átélték a második világháború viszontagságait, s most a Néprajzi Múzeumban találnak biztonságos otthonra” – mondja Vásárhelyi Gábor. „Fantasztikus lehetőség ez – egyrészt a korszerű digitalizálási lehetőség miatt, másrészt így Bartók további gyűjtéseivel együtt lehetnek elhelyezve és a világszínvonalú digitalizálásnak köszönhetően megismerhetőek a hengerek.” – teszi hozzá.
„Ez az örvendetes bejelentés szorosan kapcsolódik a múzeum gyűjteményeinek feltárásával és közzétételével kapcsolatos átgondolt stratégiánkhoz” – mondja Kemecsi Lajos főigazgató. „A múzeum tulajdonában lévő világszínvonalú eszköz segítségével megtörténhet az értékes fonográfhengerek sérülésmentes digitalizálása és közzététele.” (Forrás: MTI)
