Csaknem 90 film vetítésével, fotókiállítással, koncerttel és kerekasztal-beszélgetéssel várja az érdeklődőket november 7. és 9. között a Magyar Speciális Filmfesztivál, amely a fogyatékossággal élők mindennapjait igyekszik bemutatni az Eötvös10 Művelődési Házban.
A Közép-Európában egyedülállónak számító tematikus filmes rendezvény célja, hogy a sérült emberek életére, gondolataira és érzéseire irányítsa a többségi társadalom figyelmét – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
(Fotó: Magyar Speciális Mozgókép Egyesület – Facebook)
A nyolcadik alkalommal megszervezett seregszemlére 183 filmet neveztek a világ 33 országából. A felhívásra pályázhatott minden fogyatékossággal érintett vagy egészséges alkotó műfaji és témamegkötés nélkül, csupán annyi kitétel volt, hogy a film valamilyen módon kapcsolódjon a sérült emberek világához, és ne haladja meg az egy órás játékidőt. A pályaműveket speciális filmes, parafilmes és független-, professzionális filmes kategóriában várták.
A felkért szakmai zsűri a kreativitásért, a hiteles ábrázolásért, a segítés és a méltóság bemutatásáért osztja majd ki a seregszemle díjait. A zsűriben helyet foglal mások mellett Varsányi Ferenc filmrendező, Radványi Katalin gyógypedagógus, pszichológus, Lovass Tibor, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke és Szabó Bianka fogyatékossággal élő filmes alkotó is.
A fesztivál szervezői a vetítéseken túl a fogyatékossággal élő filmes alkotókról készült fotókiállítással, szakmai kerekasztal-beszélgetéssel, Rákász Gergely orgonaművész koncertjével és Bud Spencer életrajzi filmjének közönségtalálkozóval egybekötött vetítésével is várják az érdeklődőket. A fesztivál szervezője a szombathelyi székhelyű Magyar Speciális Mozgókép Egyesület.
A múzeumi gyűjteménybe kerülő Szent Koránt az Al-Aksza mecset sejkje ajánlotta fel. A mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem (Palesztina) történelmi óvárosának déli részén. Az arab nyelvű Biblia a szentföldi kusztódia felajánlása. A könyv a betlehemi Születés Templomának ajándéka.
A míves kiadványokat Dr. Fadi Elhusseini Palesztina magyarországi nagykövete adta át ünnepélyes keretek között Dr. Kemecsi Lajosnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának.
(Arab nyelvű Korán. Fotó: Néprajzi Múzeum/Incze László)
“A Néprajzi Múzeum a nemzetközi kapcsolatait folyamatosan kiemelt fontossággal kezeli. A tudományos együttműködések, vándorkiállítások, konferenciák mellett a diplomáciai kapcsolatok is nagy jelentőséggel bírnak a múzeum életében.” – mondja Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója.
“A Néprajzi Múzeum számára történő felajánlásunk összhangban van azzal a mély meggyőződésünkkel, hogy a múzeumok fontosak és nemes üzenetet hordoznak a kultúra számára.” – fejezte ki Dr. Fadi Elhusseini.
A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása. Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a múzeum kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség megértéséhez és tiszteletéhez. Ebben a törekvésben fontos szerepet játszanak a felajánlások révén gyűjteménybe érkező szent könyvek.
A Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg, most újabb különlegességre került sor. Október 5-én mutatták be Kecskeméten a Csonkatorony és a Gólyacsősz című két új rajzfilmet, amit a legendás kecskeméti rajzfilmstúdió – Kecskemétfilm Kft. – készített Bács-Kiskun megye értékeiről.
Lugosi István rendezésében készült el a Kecskemétfilm Kft. legújabb produkciója a Gólyacsősz és a Csonkatorony című rajzfilm. A rövid, háromperces animációk a 2021-ben megjelent Meseföld című gyerekeknek szóló mesegyűjtemény két történetének rajzfilmes adaptációi.
„A könyv írója Császár Levente a Bács-Kiskun megye településein közszájon forgó legendák, anekdoták, mesék felhasználásával készítette el a gyűjteményt, mely a Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzi osztályának lektorálásával került kiadásra. A Gólyacsősz Izsák településhez, míg a Csonkatorony Soltszentimréhez kapcsolódó történetekre épül” – mondta Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. stúdióvezetője.
A török hódoltság időszakát dolgozzák fel a történetek
A könyv és az animációs film a „Megyei identitás erősítése az érték–élmény–egészség megjelenítése közösségi programokban” elnevezésű projekt részeként valósult meg, utóbbi a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Kecskemétfilm együttműködésében. A Csonkatorony és a Gólyacsősz című mesék, melyek Szent Imre herceg szerencsétlen halála kapcsán Soltszentimre településhez, illetve az Izsák város címerében szereplő gólyához – közvetve Izsák bég kalandos történetéhez – kapcsolódnak. A középkori, illetve a török hódoltság időszakát tárgyaló történetek feldolgozása – az írói szabadság segítségével – mankót nyújtanak ahhoz, hogy a magyar történelmet 150 éven át súlytó török rabiga hatásait az utógeneráció meg tanulja valósan értelmezni.
„A két elbeszélés alapján elkészült rajfilmek a hit, a bizalom, a segítőkészség, az emberbaráti szeretet, illetve a soha meg nem alkuvás erényeit emeli a középpontba, amelyet az érintett települések, Bács-Kiskun megye lakosságán túl az egész magyar társadalom számára hasznos lehet” – tette hozzá a stúdió vezetője.
A nagy elődök nyomában
A Pannónia Rajzfilmstúdió első vidéki stúdiója éppen 51 évvel ezelőtt kezdte meg a működését Kecskeméten, Mikulás Ferenc irányításával. A neves producer 1971 óta a stúdió vezetője. Olyan sorozatok és mesék kapcsolódnak a nevéhez, mint például a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Vízipók-csodapók, a Mesék Mátyás királyról, a Leo és Fred vagy épp a Toldi. Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat.
„A stúdió munkatársainak nagy része a környék településeiről verbuválódott össze, így szinte mindenkivel már több évtizedes kapcsolat alakult ki. Igaz ez a rajzfilmstúdió és a megye vezetőire is. A Csonkatorony és a Gólyacsősz elkészítését is ezért éreztük jóval inkább a sajátunknak, mert a környék életéhez kötődik” – mondta Mikulás Ferenc, aki azt is elárulta, hogy a meséken 4 rajzoló dolgozott, közel egy éven keresztül, azért, hogy igazán alapos munka legyen a végeredmény.
2022-ben és 2023-ban a költő kiemelt figyelmet kap Bács-Kiskun megyében, hiszen a Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg. A szerteágazó Petőfi-kultuszt több településen tematikus turisztikai nevezetességek ápolják, így a költő életének fontos állomásain, például Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén és Szalkszentmártonon emlékházak és múzeumok őrzik hagyatékát, szobrok dicsőítik a költőt és munkásságát. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több színes, nívós esemény övezze a bicentenáriumot.
„Hagytam gondod, hazám s házam! Ott lenn hagytam minden gondot…” – énekli új dalában a No Sugar zenekar. Az erdélyi együttes Petőfi Sándor: A hegyek közt versét zenésítette meg, amivel az volt a céljuk, hogy a Petőfi 200 emlékév kapcsán közelebb hozzák a mai fiatalsághoz a legendás költő munkásságát.
Október 5-én debütált a No Sugar zenekar YouTube-csatornáján a legújabb daluk, amihez már a videoklip is elkészült. Az erdélyi pop rock együttes alapító tagja, Bereczky Botond elárulta, hogy az új dal egy igazán különleges apropóból született.
„Hargita megye és Bács-Kiskun megye között testvérkapcsolat van. Így talált egymásra a zenekar és a Petőfi 200 Emlékév kapcsán az a kezdeményezés, hogy készítsünk egy dalt a költő versei közül. Nagy örömmel mondtunk igent a felkérésnek, mert régóta rajongói vagyunk Petőfi költészetének” – mondta Bereczky Botond.
Kávézás közben lett meg a tökéletes vers
A zenekar teljesen szabad kezet kapott a versválasztásban, ahogyan abban is, hogy miként dolgozzák fel, bár utóbbiban nem voltak kérdőjelek.
„Azt rögtön tudtam, hogy olyan „nosugar-osnak” kell lennie, hogy illeszkedjen a stílusunkhoz. Hogy melyik vers legyen a kiválasztott az már nehezebb volt. Közel 900 verse van Petőfinek és azon túl, amit az iskolában tanul az ember, én sem nagyon ismertem többet. Így hosszú heteken keresztül keresgéltem, olvastam a verseit, mígnem egyik reggel, kávézás közben megtaláltam a tökéletest. Petőfinek nagyon sok szerelmi és forradalmi vers van. De olyan üzenetet kerestem, ami a mai korban, a mai embernek is tud adni valamit – tette hozzá a zenekar alapítója.
Vissza a természethez
A hegyek közt című versre esett a választás, hiszen Erdélyben valóban hegyek között élnek, de a vers mondanivalója ettől jóval mélyebb.
„Azt az üzenetet adta át számomra ez a költemény, hogy milyen jó egy kicsit kiszakadni a mindennapi robotból, lopni magunknak egy kevés időt, élvezni a természetet, kiengedni a fáradt gőzt. Azt hiszem, napjainkban ez elengedhetetlen fontossággal bír” – mondta Bereczky Botond, aki arra is figyelt, hogy a klipben is ezt a szellemiséget hozza vissza.
„Egy modern Petőfit képzeltem el, aki akár ebben a korban is élhetne. A helyszínek is ehhez igazodtak, forgattunk Erdélyben és Bács-Kiskun megyében is. Előtte, sokan nem jártam ezeken a magyarországi tájakon, de gyorsan a szívembe zártam és nem csak a természet szépsége, hanem az emberek közvetlensége miatt is. Valahogy az egész dalra jellemző ez a könnyedség. Már, amikor készült is, ezt éreztem. Megvolt a dallam, az alap kíséret, és amikor bevittem a fiúknak a próbaterembe gyorsan kész lett a hangszerelés is. Éppen az a lendület és lüktetés határozza meg, amit szerettünk volna átadni” – zárta gondolatait a No Sugar zenekar alapítója.
A rivaldafényben: Petőfi Sándor
Az elkészült dalt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tetszését is azonnal elnyerte, elmondásuk szerint a zenekar maximálisan teljesítette azt a célt, hogy Petőfit közelebb hozzák a mai fiatalsághoz.
„Egy sláger minden fiatal szívébe könnyedén belopja magát. És mi lehet attól szerencsésebb, ha Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulója alkalmából éppen róla, az ő verséből íródik az a sláger. A legtöbb költőnket tényleg csak az iskolai irodalomórákról ismerik a fiatalok, és meg sem fordul a fejükben, hogy egy-egy verset elolvassanak, akár már felnőttként. Ráadásul ma már nem is kell a verseskötetet lapozgatni, hiszen ott van az interneten is. Most – a Petőfi 200 Emlékév kapcsán – egy kicsit több rivaldafény vetül Petőfi Sándorra, de azt hiszem sosem késő újat tanulni” – tette hozzá Szekeres Béla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa.
A Magyar Üvegművészeti Társaság (MÜT) öt év kényszerszünet után idén negyedik alkalommal rendezi meg nagy csoportos kiállítását, a HUGLASS-t. A hatvan művész alkotását bemutató tárlatot október 4-én, 19.00-kor nyitják meg Budapesten, a Szent István-bazilika kupolájában található Lovagteremben, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A különleges válogatás november 7-ig tekinthető meg a Bazilika kilátójába váltott belépőjeggyel.
A nemzetközi szinten is elismert HUGLASS kiállításon a látogatók átfogó képet kaphatnak a mai magyar üvegművészetről, amely az üveggyártás fokozatos háttérbe szorulásával a manuális alkotás egyre nagyobb jelentőséghez jutott. Magyar és külföldi művészek alkotásai nyomán betekintést nyerhetnek abba, milyen sokszínű és izgalmas lehetőségeket rejt ez a művészeti ág.
„Az esemény nem titkolt célja, hogy a művészeti piac résztvevőinek figyelmét felkeltse az üveg irányában. A magyar üvegművészek többsége saját műhelyében alkot, műveik, amint elkészülnek, szinte azonnal elhagyják az országot” – avatott be Dr. Darabos Anita, a Magyar Üvegművészeti Társaság elnöke.
A kiállítás egyedi esszenciáját éppen az adja, hogy olyan műveket sorakoztat fel, amelyeket más módon nem lenne lehetőség megtekinteni, egy részüket a műgyűjtők kölcsönözték annak érdekében, hogy az érdeklődők minél szélesebb és színesebb képet kapjanak e kevésbé középpontban lévő területről.
A kiállítást a Szent István-bazilika kilátójába váltott belépőjeggyel lehet megtekinteni november 7-ig. A közszemlére tett darabokat minden nap más-más művész vigyázza. A beosztásukról az érdeklődők előre tájékozódhatnak, így arra az időpontra tervezhetik a látogatást, amelyik alkotóval beszélgetni szeretnének.
A kiállítás Diszvendége: Jan Zoricak – Nemzetközi Üvegművészet kiemelkedő alakja.
Időtlen rend címen írt felnőtteknek szóló fantasy regényt Téti István, akit eddig gyerekkönyveiről ismerhettünk. Mint ahogy a beststeller-író mondja, ez a történet a műfaja ellenére is emberi és valóságos.
Gyerekkönyveivel már sokak szívébe belopta magát, most azonban inkább felnőtt, “komolyabb” témához nyúlt Téti István író, akinek most jelent meg első fantasy regénye Időtlen rend címen. Ám ebben a történetben nem szerepelnek sárkányok, varázslók vagy mitikus lények.
“Az Időtlen rendben szerzőként megfogalmazhattam társadalmi, politikai ideológiákat, az emberi lélekkel kapcsolatos nézeteimet, és bemutathattam számos emberi jellemvonást. Szabadon játszhattam a műfajokkal, igazi örömmunka volt ez számomra” – mondja az író.
(Téti István író)
A kötet igazi tanmese az emberi képességekről és korlátokról, a döntés hatalmáról, valamint a társadalmi rendszerekben rejlő kihasználatlan lehetőségekről is. A történetben felbukkanó témák pedig nem is lehetnének aktuálisabbak.
“Ilyen például a környezetünkkel való együttműködés. A bolygó kizsákmányolása helyett olyan alternatívák kidolgozása, amelyekkel a természet pusztítása nélkül tudjuk civilizációs szükségleteinket kielégíteni. Ezen kívül sokkal több figyelmet kellene szentelnünk szellemi fejlődésünkre, lelki egyensúlyunk helyreállítására” – vélekedik Téti István.
Mint mondja: napjainkban nem kap elég teret a népi gyógyászat, a holisztikus medicina, holott az ősi népek szimbiózisban éltek a környezetükkel. Éppen ezért ideje lenne a modern technológiát a hajdani értékek szolgálatába állítani.
“Az egyik főszereplő, Brad Storm szellemi fejlődésének útját olyan bölcsességek kísérik végig, amelyeken érdemes elgondolkodnunk. Igyekeztem az élethez való hozzáállásnak egy újszerű, vagy inkább rég elfeledett aspektusát is megmutatni. A sors anatómiáját is boncolgattam, megpróbálván eszközöket adni jövőnk tudatos teremtéséhez” – mondja.
Egy valódi honfitársunk is inspirálta a könyvet
Noha az Időtlen rend a fantasy irodalomhoz sorolható, érdekes módon számos megtörtént esetet dolgoz fel.
“Most is egyik általam nagyra becsült honfitársunk elképesztő kalandjai ihlettek meg, az ő életéből merítettem inspirációt. Hogy pontosan kiről van szó és mi történt meg vele, azt a regény utószavában árulom el” – árulja el az író, aki úgy érzi, a felnőtt történetek írása során tud leginkább kiteljesedni, ezért a jövőben – a gyerekkönyvek mellett – további regények és novellák írását tervezi.
Mint mondja: a 2019 óta íródott műben végre nem kellett finoman fogalmaznia, vagy kerülni bizonyos témákat.
“Hogy ne áruljak zsákbamacskát: ebben a könyvben minden megtalálható, ami magát az embert jellemzi. Véres harcok, aljasság, elnyomás, szerelem és szenvedély, mély filozófiai eszmefuttatások, számos drámai vagy épp magasztos pillanat, némi politikával, lélektannal és társadalmi kórképpel fűszerezve. Meg persze sok-sok rejtély, meglepetés az utolsó utáni pillanatig. Egy olyan könyvet szerettem volna letenni az asztalra, ami egyedi, szórakoztató és elgondolkodtató. Hogy sikerrel jártam-e, azt döntsék el az olvasók” – zárja Téti István.
