Országos kutatás: bár veszélyes lehet, a magyarok több mint fele tárol az otthonában már nem használt mobiltelefont

Országos kutatás: bár veszélyes lehet, a magyarok több mint fele tárol az otthonában már nem használt mobiltelefont

A tavalyi évhez képest ugyan kevesebben, de még mindig a magyarok több mint fele tárol az otthonában használaton kívüli mobiltelefont – derült ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából –, pedig az öregedő akkumulátor veszélyes is lehet a környezetre, és akár tüzet is okozhat otthonunkban. Akik nem tartják meg a használt készüléket, azok legtöbbször idősebb rokonnak vagy a gyerekeknek adják, és bár a többség fél attól, hogy visszaélnek az adataival, ezek eltávolítására a mobil továbbadásakor sokan nem fordítanak kellő figyelmet. Kutatásában a mobilszolgáltató a használt mobiltelefonok életútját és az elektronikai hulladékkal kapcsolatos tudatosságot vizsgálta.

woman in white long sleeved shirt holding smartphone sitting on tufted sofa
Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com

A Yettel friss országos reprezentatív kutatása alapján a magyarok fele 3-4 évig használ egy mobiltelefont, ötödük viszont akár 4 évnél is tovább. A válaszadók több mint felének volt már olyan telefonja, amit előtte már más is használt, és több mint harmada már maga is ajándékozott tovább családon belül készüléket.

A megkérdezettek leggyakrabban azért váltanak mobilt, mert az előző használhatatlanná válik (55%). Emellett sokan cserélik le akkor is, ha még működőképes, de már nagyon megviselt (39%). A válaszadók 38%-a egy új funkció miatt is hajlandó lecserélni mobilját egy újra – ez a nők 33%-ára jellemző, és a férfiak 43%-nál fontos szempont –, valamint a férfiaknál a készülékcserét egy újabb modell piaci bevezetése is indokolhatja (11%). A kitöltők harmada továbbá jelezte, hogy ha tehetné, gyakrabban váltaná le az aktuális telefonját – azonban egy korábbi kutatásból kiderült, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből adódóan a magyarok harmada jelenleg inkább megpróbálja időben kitolni a készülékcserét.

photography of man using mobile phone
Photo by LinkedIn Sales Navigator on Pexels.com

A régi készülékek sorsa

A már nem használt készülékeket a válaszadók több mint fele (55%) még mindig otthon tárolja – bár a tavalyi eredményhez képest (63%) ez javuló tendencia, továbbra is ez a leggyakoribb sorsa a használaton kívüli mobiloknak. Akik a tárolás mellett döntenek, azoknak 47%-a egy készüléket, 32% kettőt, 21% pedig 3 vagy több mobiltelefont őriz a fiókban. Ezzel szemben tavaly[3] még a régi mobilokat tároló válaszadók felének (46%) volt 3 vagy annál több ilyen telefonja otthon, amelyek ráadásul akár 10-15 évnél is régebbiek lehetnek.

A kutatás eredményei alapján a megőrzés mellett a legtöbben elajándékozzák vagy eladományozzák a régi mobilt (40%), a kitöltők 23%-a pedig az eladás mellett dönt. Aki továbbadja a készülékét, az leggyakrabban a gyermekének (45%) vagy egyik szülőjének (46%) ajándékozza, ötödük pedig nagyszülőnek vagy más idősebb rokonnak adja a mobiltelefonját. Érdekesség, hogy míg a válaszadók 65%-a fél attól, hogy visszaélhetnek az adataival, 16%-nál előfordult már, hogy nem törölte le a személyes adatait, mielőtt másnak továbbadta a régi mobilját; ez a fiatal felnőtt korosztály negyedére jellemző. 

pexels-photo-1092671.jpeg
Photo by Lisa Fotios on Pexels.com

Attól, hogy régi, még értékes

Szerencsére ma már egyre kevesebb mobilkészülék landol a szemetesben, de még így is közel tízből egy megkérdezett kidobja a régi telefonját. Ez azért is problémás, mert az elektronikai hulladékokban, így a mobilkészülékekben is találhatók olyan veszélyes anyagok, amelyek a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve már ártalmasak lehetnek. Például az öregedő akkumulátor elkezdhet szivárogni, így veszélyes anyagokat juttat a környezetbe, vagy akár tüzet is okozhat. Ezzel szemben, ha visszavisszük a telefont a szolgáltatónkhoz, a készülékeket az erre szakosodott szakemberek megfelelő módon darabjaira bontják, és az alkatrészekben található összetevőket, többek közt értékes fémeket, a megfelelő eljárással kinyerik, majd újrahasznosítják, ezáltal az esetleges veszélyes anyagok nem kerülnek hulladékként a környezetbe.

Most egy akció keretében jelentős kedvezményt érnek a régi mobilok: a Yettel bármely üzletében augusztus 30-ig leadhatóak a használt, akár nem működő mobiltelefonok, amelyekért 30 ezer forint kedvezmény jár bármely új mobil vásárlása esetén, publikus lakossági hangalapú számlás tarifával, 2 év hűséggel.

28 milliárd percet beszéltek mobilon tavaly a magyarok

28 milliárd percet beszéltek mobilon tavaly a magyarok

A múlt évben Magyarországon a körülbelül 9,5 millió hanghívásra alkalmas aktív SIM-kártyával 8,5 milliárd hívást kezdeményeztek a magyarok, és összesen 28 milliárd percet beszéltek – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által összeállított Mobilpiaci jelentés adataiból, amelyet az NMHH kommunikációs igazgatósága szerdán juttatott el az MTI-hez.

Egy SIM-kártyára átlagosan 74 hívás, és hívásonként 3 perc 20 másodperc beszédforgalom jutott havonta – jelezték.
Emlékeztettek: kezdetben a mobilokkal szinte csak telefonálni lehetett, később jött az SMS és a mobilnet, majd a telefon is „okosodott”, de minden funkció ellenére a hanghívás máig népszerű szolgáltatás.

photography of women using mobile phones
Photo by Brett Sayles on Pexels.com

A 2015-2016-os negyedévekben átlagosan 178 percet beszéltek havonta egy SIM-kártyával, 2021-2022-ben viszont már 245 percet. A forgalom 2020-ban tetőzött, és onnantól kezdve érdemben nem emelkedett. A hosszabb távú trendek mellett 2020-tól szezonális hullámzások is megfigyelhetők a forgalom alakulásában. Az év harmadik negyedévében jellemzően kevesebbet beszélgettek mobilon az előfizetők.

A Mobilpiaci jelentés forgalmi adatai előfizetői és előfizetési típus szerinti bontásban is elérhetők. A lakossági prepaid előfizetők kevés hívást kezdeményeztek (havi 28-at) és rövid ideig beszéltek (hívásonként 1,2 percet). Ez érthető, hiszen bizonyos hívásforgalom felett már nem éri meg a forgalomarányos prepaid előfizetés.

Érdekesség az is, hogy másként viselkednek a nem lakossági és a lakossági postpaid előfizetők is. A nem lakossági ügyfelek többször telefonálnak (havonta 113-szor), mint a lakosságiak (havi 83-szor), viszont a lakosságiak hosszabban beszélnek, (hívásonként 3,8 percet), mint a nem lakosságiak (3,1 percet). Úgy tűnik tehát, hogy a magánbeszélgetésekre több időt szánunk, mint a munkával kapcsolatosakra.

Az NMHH szakemberei a forgalomváltozást meghatározó hívásszámot és híváshosszt külön-külön is vizsgálták. Az egy SIM-kártyára jutó hívások száma az időszak alatt trendszerűen nem változott, és a szezonális hatások sem voltak jelentősek. Hatása volt viszont az előfizetés típusának: a prepaid előfizetéssel rendelkező ügyfelek jelentősen kevesebb beszélgetést kezdeményeztek, a nem lakossági postpaid előfizetők viszont többet – állapították meg.

Míg a hívások fajlagos száma nem, a hívások jellemző hossza az eltelt idővel jelentősen emelkedett, és a szezonalitás is kimutatható volt. A negyedik, de különösen az első negyedévben hosszabbak voltak a telefonhívások, a harmadikban pedig rövidebbek. Az is bebizonyosodott, hogy azokban az időszakokban, amikor a kapcsolásszám csökkent, a hívások ideje megnőtt. A lakossági postpaid előfizetők több időt szántak egy hívásra, mint a prepaid, és mint a nem lakossági postpaid előfizetők.

Összességében megállapítható, hogy még ma is szeretünk telefonálni, és hiába a rengeteg üzenetküldési lehetőség, egyre hosszabb hívásokat bonyolítunk ismerőseinkkel – olvasható a tájékoztatásban.