Legkorábban június 19-én indulhat az Axiom-4 misszió legénysége, köztük Kapu Tibor kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – tette közzé a HUNOR program a Facebook-oldalán szombaton.
Mint írták, a Zvezda modulban észlelt szivárgást elhárították, ugyanakkor a Roszkoszmosz továbbra is figyelemmel kíséri és karbantartja az ISS orosz szegmensét.
(Falcon 9 hordozórakéta indulás előtt a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren 2025. június 10-én. Technikai problémák miatt röviddel a rajt előtt elhalasztották a negyedik kereskedelmi Axiom űrmissziót, amelynek keretében először repült volna magyar, indiai és lengyel állampolgár az ISS űrállomásra – közölte a SpaceX június 11-én. A legénységnek, amelynek tagjai a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson egy SpaceX “Crew Dragon” kapszulában a Falcon 9 rakétával kellett volna elindulnia a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről június 11-én helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 14 órakor) . MTI/Koszticsák Szilárd)
Közben a SpaceX csapata is kijavította a Falcon 9 hordozórakétánál jelentkezett hibát, majd sikeresen végrehajtotta a startot megelőző indítási főpróbát – olvasható a bejegyzésben.
Az Axiom-4 misszió indítását legutóbb csütörtökön halasztották el a Nemzetközi Űrállomáson észlelt nyomásváltozás miatt.
A NASA – közölte magyar idő szerint csütörtök délután a NASA akkor azt közölte, hogy a Roszkoszmosszal együttműködve vizsgálják egy újonnan észlelt nyomásváltozás okát, amely a Nemzetközi Űrállomás Zvezda kiszolgálómoduljának leghátsó szegmensében végzett legutóbbi javítás után jelentkezett.
Az Axiom-4 misszió legénységének tagja a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson. A legénységnek egy SpaceX Crew Dragon kapszulában, egy Falcon 9 rakétával kellene elindulnia a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. (MTI)
Magyarország az elmúlt hat évben megötszörözte befizetéseit az Európai Űrügynökséghez (ESA), jövőre már 32 millió eurós hozzájárulással vesz részt az ügynökség programjaiban – mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos vasárnap a bajai repülőtéren.
Ferencz Orsolya a diákok részvételével zajlott bajai rakéta- és űreszközépítő tábor zárónapján kiemelte, a magyar űrkutatás az elmúlt hat évben – amióta a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálja -, “rakétasebességgel kezdett emelkedni”. Ennek egyik jele, hogy már a tizenéves korosztály is egyre több lehetőséget kap arra, hogy önállóan építhessen rakétákat – tette hozzá.
Elmondta, országszerte tovább építik a CanSat laboratóriumok hálózatát, amely a diákoknak az ESA űripart népszerűsítő CanSat elnevezésű versenyére való felkészülését segíti. A cél az, hogy az érdeklődő 12-18 éves korosztály lehetőséghez jusson a rakéta- és műholdépítésben – fűzte hozzá.
Megemlítette, hogy a Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogram keretében kiválasztott két magyar jelölt, Kapu Tibor űrhajós és Kerényi Tibor tartalékos űrhajós megkezdte felkészülését Houstonban az Axiom Space 4-es küldetésre.
(A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Kapu Tibor kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én)
Megjegyezte, hogy a Boeing Starliner űrhajó műszaki problémája miatt két amerikai űrhajós visszatérése a nemzetközi űrállomásról bizonytalan, elképzelhető, hogy csak 2025-ben térnek vissza. A magyar programot hozzá kell igazítani a változó körülményekhez – mondta.
A Bajai Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület negyedik alkalommal rendezett rakétépítő táborához idén a CanSat verseny legjobb magyar diákjai is csatlakoztak, akik műholdfejlesztéssel foglalkoztak. Detre Örs Hunor fizikus, a CanSatLab alapítója és a program vezetője elmondta, a CanSat egy valós műhold kisméretű szimulációja, amely rendelkezik tápegységgel, szenzorokkal, kommunikációs rendszerrel, az űreszközt a diákoknak kellett megépíteni.
A kutató beszámolt arról is, hogy a diákok részt vesznek egy, a BME vezetésével, az NMHH támogatásával készülő kutató műhold fejlesztésében, amelyet 2025. decemberben terveznek indítani. A műholdban a diákok öt modult fejleszthetnek ki. A bajai felkészülésben űrkutatók, mérnökök segítettek, külföldi szakemberek online adtak tanácsokat a modulok fejlesztéshez – tette hozzá.
Pausch Róbert, a bajai TIE elnöke elmondta, a rakétaépítésben 17 diák vett részt, a vasárnapi táborzáró nyílt napon tartott bemutatón 300-400 méter magasra lőtték ki a kartonból és fából épített eszközöket.
A VIREO magyar műhold már számos lenyűgöző felvételt készített a Föld felszínéről, a Nílus deltájától a Mount Everest havas csúcsáig, a C3S Kft. munkatársai számára mégis a legkedvesebb felvételek a Balaton tavaszi ébredését örökítik meg.
A napokban megérkeztek az első fotók, melyeket magyar műhold készített hazánk egy, az űrből is jól azonosítható pontjáról.
A lassan egy éve földkörüli pályára állított, Magyarországon fejlesztett, gyártott és Budapesten üzemeltetett VIREO műhold elsődleges feladatának sikeres lezárását követően a missziót vezető C3S Kft. számos további tesztet és működést ellenőrző műveletet végez el.
Ennek a tesztelésnek egyik kulcsmozzanata, amikor a műholdat a Föld egy adott pontjára irányítva sorozatfelvételt készít a cég, ezúttal a teszt célpontja a Balaton volt.
Az így megszerzett adatok és tapasztalatok segíteni fogják a következő műholdas küldetéseket, így például a műholdon végzett mesterséges intelligencia vezérelte képfeldolgozási képesség bizonyításához felhasznált apró kamerával a fényképezéshez kapcsolódó üzemeltetési feladat lépéseit is ki tudták próbálni a magyar cég munkatársai.
Az így megszerzett tudást és funkciókat a cég későbbi földmegfigyelési, például mezőgazdasági műholdjai fogják hasznosítani – közölte az MTI-vel kedden a C3S Kft.
Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-t. Az évkezdet legfontosabb és leglátványosabb csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése – írták a közleményben.
A tájékoztatás szerint olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal (átlagos maximum 84) és a decemberi Geminidákkal (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként).
A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Föld felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látják az emberek hullócsillagként.
A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó. Érdekesség, hogy a kisbolygók ritkán produkálnak meteorrajok alapját képező törmelékfelhőt pályájukon. A különös égitest viszont mégiscsak felelős a Quadrantidák meteorzáporért, ami arra enged következtetni, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez az objektum hagyhatta maga mögött azt a vékony porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik a Földdel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját – írták.
A tájékoztatás szerint a Quadrantidák megfigyelésére csütörtökön a pirkadatot megelőző órák a legalkalmasabbak.
A raj radiánsa ekkor emelkedik a legmagasabbra, hajnali hat órakor a nyolcvan fokos horizont feletti magasságot fogja közelíteni a keleti égbolton. “A Hold ezúttal nem lesz segítségünkre, a radiánshoz viszonylag közel, a Szűz csillagképben világít majd 49 százalékos fázisban, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a Quadrantidák többségét alkotó 3-6 magnitúdós fényességű meteorok észlelését” – teszik hozzá. Ugyanakkor a raj bővelkedik nagyon fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esély van a látványos, emlékezetes csillaghullásra.
A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni – ilyen Budapesten például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy – olvasható a közleményben.
Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a „transzpozábilis elemek” mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják a genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat. Eredményeik a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket az ún. transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben, vagy a rejtélyes Turritopsis dohrnii-ben, amelyet „halhatatlan medúzának” neveznek. Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt.
Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén mérföldkőnek számító közös cikkükben a Piwi-piRNS rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének izgalmas koncepcióját fogalmazták meg. A Nature Communications-ben megjelent legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a transzpozábilis elemek aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.
A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy a transzpozábilis elemek aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több transzpozábilis elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.
„Élettartam-vizsgálataink során pusztán a transzpozábilis elemek leszabályozásával vagy a Piwi-piRNS-szabályozás felerősítésével statisztikailag szignifikáns élethossz növekedést értünk el – magyarázta Sturm Ádám. – Ez megnyitja a kaput a módszer számtalan lehetséges alkalmazása előtt az orvostudomány és a biológia világában.”
Ezenkívül az ELTE kutatóinak csapata speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során, különösen a transzpozábilis elemekben. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS-kódot, azaz a szekvenciát érintik. A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a transzpozábilis elemek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.
„Ez az epigenetikai módosítás nemcsak az öregedésben játszott potenciális szerepének a felfedezése miatt nagyon izgalmas, de megnyithatja az utat egy olyan módszer előtt, amely képes meghatározni az életkort a DNS-ből, aminek akár az igazságügyben is fontos szerepe lehet a későbbiekben” – hangsúlyozta Vellai Tibor a felfedezés jelentőségét.
Az ELTE genetikusainak kutatása jelentősen hozzájárul az öregedés okainak meghatározásához. Ha jobban megértik ezeket a mobilis DNS-elemeket és az őket irányító útvonalakat, a tudósok jó úton haladhatnak az élet meghosszabbítása felé – számolt be a Helló Sajtó.
Az ELTE TTK geofizikus hallgatója, Cziráki Kamilla új megközelítésből vizsgálta a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket, amelyek a jövőbeli utazás tervezését segíthetik. Témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határoztak meg a Holdra, és ehhez a 800 éve élt matamatikus, Fibonacci módszerét használták. Eredményeik az Acta Geodaetica et Geophysica folyóiratban jelentek meg.
Most, amikor az emberiség fél évszázad után ismét a Holdra készül eljutni, fókuszba kerülnek a lehetséges holdi navigáció módszerei. Az Apollo-missziók holdjárműveinek modern utódait már valamilyen, a földi GPS-rendszerre hasonlító, Hold körül keringő szatellitek szolgáltatta tájékozódás fogja segíteni.
A Föld esetén ezek a rendszerek nem bolygónk tényleges alakjával, még csak nem is a tengerszint által meghúzott felülettel dolgoznak, hanem egy, arra legjobban illeszkedő forgási ellipszoiddal. Ennek metszete egy ellipszis, amely az Egyenlítőn van a legtávolabb, a sarkoknál pedig a legközelebb a Föld tömegközéppontjától. A Föld sugara kicsit kevesebb, mint 6400 kilométer, a sarkok pedig kb. 21,5 kilométerrel vannak közelebb a középponthoz, mint az Egyenlítő.
Miért is érdekes, hogy a Holdat közelítő ellipszoidnak milyen az alakja, milyen számokkal írható le? Miért érdekes, hogy a Hold 1737 kilométeres átlagsugarához képest a pólusai kb. fél kilométerrel vannak közelebb az Egyenlítőénél? Ha a Holdon is a GPS-rendszerben kipróbált szoftveres megoldásokat akarjuk alkalmazni, akkor célszerű, ha ezt a két számot adjuk meg, így a programok könnyen átültethetők a Földről a Holdra.
A Hold lassabban forog, tengely körüli forgásának periódusa megegyezik a Föld körüli keringésével. Nagyrészt emiatt a Hold sokkal gömbszerűbb; a holdi ellipszoid metszete is ellipszis, ami viszont majdnem gömb. Majdnem, de nem teljesen. Mindazonáltal az eddigi holdi térképezéshez elegendő volt az alakot egy gömbbel közelíteni, akit pedig ennél jobban érdekelt égi kísérőnk alakja, az összetettebb modellekkel írta le.
Érdekes módon a holdalak forgási ellipszoiddal történő közelítése nem történt meg eddig. Utoljára az 1960-as évek szovjet űrkutatói végeztek ilyen számításokat, természetesen akkor még csak a Földről látható oldal adatai alapján.
Cziráki Kamilla II. éves földtudomány alapszakos, geofizika specializációt végző hallgató, témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével egy Tudományos Diákköri munka (TDK) keretében kiszámította a Hold potenciálelméleti alakjához legjobban illeszkedő forgási ellipszoid paramétereit. Ehhez egy meglévő potenciálfelület, az úgynevezett holdi szelenoid egy adatbázisát használta, amelyből a felületen egyenletesen eloszló pontokon magassági mintát vett, és megkereste, milyen egyenlítői és sarki sugár esetén illeszkedik a legjobban ezekre egy forgási ellipszoid. A mintavételi pontok számát 100 és 10000 között fokozatosan növelve a két paraméter értéke már 10000 pontnál stabilizálódott.
A munka egyik fő lépéseként azt vizsgálta, hogyan lehet egy gömbfelületen egyenletesen elrendezni N darab pontot. Ennek több megoldása lehetséges; Cziráki Kamilla és Timár Gábor a legegyszerűbbet, az úgynevezett Fibonacci-gömböt választotta. A Fibonacci-spirál gömbfelületi elhelyezése egy igen rövid és frappáns programkóddal valósítható meg, mindazonáltal elmondható, hogy az eljárás alapjait a 800 éve élt matematikus, Leonardo Fibonacci vetette meg. A módszert ellenőrzésképp a Földre is alkalmazták, rekonstruálva a GPS által is használt WGS84 ellipszoid jó közelítését.
