A VIREO magyar műhold már számos lenyűgöző felvételt készített a Föld felszínéről, a Nílus deltájától a Mount Everest havas csúcsáig, a C3S Kft. munkatársai számára mégis a legkedvesebb felvételek a Balaton tavaszi ébredését örökítik meg.
A napokban megérkeztek az első fotók, melyeket magyar műhold készített hazánk egy, az űrből is jól azonosítható pontjáról.
A lassan egy éve földkörüli pályára állított, Magyarországon fejlesztett, gyártott és Budapesten üzemeltetett VIREO műhold elsődleges feladatának sikeres lezárását követően a missziót vezető C3S Kft. számos további tesztet és működést ellenőrző műveletet végez el.
Ennek a tesztelésnek egyik kulcsmozzanata, amikor a műholdat a Föld egy adott pontjára irányítva sorozatfelvételt készít a cég, ezúttal a teszt célpontja a Balaton volt.
Az így megszerzett adatok és tapasztalatok segíteni fogják a következő műholdas küldetéseket, így például a műholdon végzett mesterséges intelligencia vezérelte képfeldolgozási képesség bizonyításához felhasznált apró kamerával a fényképezéshez kapcsolódó üzemeltetési feladat lépéseit is ki tudták próbálni a magyar cég munkatársai.
Az így megszerzett tudást és funkciókat a cég későbbi földmegfigyelési, például mezőgazdasági műholdjai fogják hasznosítani – közölte az MTI-vel kedden a C3S Kft.
Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-t. Az évkezdet legfontosabb és leglátványosabb csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése – írták a közleményben.
A tájékoztatás szerint olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal (átlagos maximum 84) és a decemberi Geminidákkal (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként).
A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Föld felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látják az emberek hullócsillagként.
A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó. Érdekesség, hogy a kisbolygók ritkán produkálnak meteorrajok alapját képező törmelékfelhőt pályájukon. A különös égitest viszont mégiscsak felelős a Quadrantidák meteorzáporért, ami arra enged következtetni, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez az objektum hagyhatta maga mögött azt a vékony porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik a Földdel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját – írták.
A tájékoztatás szerint a Quadrantidák megfigyelésére csütörtökön a pirkadatot megelőző órák a legalkalmasabbak.
A raj radiánsa ekkor emelkedik a legmagasabbra, hajnali hat órakor a nyolcvan fokos horizont feletti magasságot fogja közelíteni a keleti égbolton. „A Hold ezúttal nem lesz segítségünkre, a radiánshoz viszonylag közel, a Szűz csillagképben világít majd 49 százalékos fázisban, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a Quadrantidák többségét alkotó 3-6 magnitúdós fényességű meteorok észlelését” – teszik hozzá. Ugyanakkor a raj bővelkedik nagyon fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esély van a látványos, emlékezetes csillaghullásra.
A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni – ilyen Budapesten például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy – olvasható a közleményben.
Az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám izgalmas áttörést értek el az öregedés megértésében. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a „transzpozábilis elemek” mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják a genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat. Eredményeik a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket az ún. transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben, vagy a rejtélyes Turritopsis dohrnii-ben, amelyet „halhatatlan medúzának” neveznek. Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt.
Sturm Ádám, az ELTE Genetikai Tanszék kutatója és Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője korábbi, az öregedéskutatás területén mérföldkőnek számító közös cikkükben a Piwi-piRNS rendszer és a biológiai halhatatlanság összefüggésének izgalmas koncepcióját fogalmazták meg. A Nature Communications-ben megjelent legújabb publikációjukban kísérleti bizonyítékkal támasztották alá elméletüket. Kutatásuk megmutatta, hogy a transzpozábilis elemek aktivitásának szabályozása valóban meghosszabbíthatja az élettartamot, ami arra utal, hogy ezek a mobilis DNS-elemek döntő szerepet játszhatnak az öregedési folyamatban.
A kutatók különböző technikákat alkalmaztak, hogy a transzpozábilis elemek aktivitását csökkentsék. Ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit. Sőt, amikor több transzpozábilis elem tevékenységét egyszerre tudták lecsökkenteni, a férgek élettartama még tovább nőtt.
„Élettartam-vizsgálataink során pusztán a transzpozábilis elemek leszabályozásával vagy a Piwi-piRNS-szabályozás felerősítésével statisztikailag szignifikáns élethossz növekedést értünk el – magyarázta Sturm Ádám. – Ez megnyitja a kaput a módszer számtalan lehetséges alkalmazása előtt az orvostudomány és a biológia világában.”
Ezenkívül az ELTE kutatóinak csapata speciális epigenetikai módosításokat fedezett fel e férgek DNS-ében az öregedési vizsgálataik során, különösen a transzpozábilis elemekben. Az epigenetikai módosítások a DNS olyan módosításai, amelyek nem a DNS-kódot, azaz a szekvenciát érintik. A DNS N6-adenin metilációnak nevezett módosításokról megfigyelték, hogy növelik a transzpozábilis elemek aktivitását, és azt találták, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre több lesz az N6-adenin metiláció az állatokban, ami arra utal, hogy ez az epigenetikai módosítás szintén fontos szerepet játszhat az öregedésben.
„Ez az epigenetikai módosítás nemcsak az öregedésben játszott potenciális szerepének a felfedezése miatt nagyon izgalmas, de megnyithatja az utat egy olyan módszer előtt, amely képes meghatározni az életkort a DNS-ből, aminek akár az igazságügyben is fontos szerepe lehet a későbbiekben” – hangsúlyozta Vellai Tibor a felfedezés jelentőségét.
Az ELTE genetikusainak kutatása jelentősen hozzájárul az öregedés okainak meghatározásához. Ha jobban megértik ezeket a mobilis DNS-elemeket és az őket irányító útvonalakat, a tudósok jó úton haladhatnak az élet meghosszabbítása felé – számolt be a Helló Sajtó.
Az ELTE TTK geofizikus hallgatója, Cziráki Kamilla új megközelítésből vizsgálta a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket, amelyek a jövőbeli utazás tervezését segíthetik. Témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határoztak meg a Holdra, és ehhez a 800 éve élt matamatikus, Fibonacci módszerét használták. Eredményeik az Acta Geodaetica et Geophysica folyóiratban jelentek meg.
Most, amikor az emberiség fél évszázad után ismét a Holdra készül eljutni, fókuszba kerülnek a lehetséges holdi navigáció módszerei. Az Apollo-missziók holdjárműveinek modern utódait már valamilyen, a földi GPS-rendszerre hasonlító, Hold körül keringő szatellitek szolgáltatta tájékozódás fogja segíteni.
A Föld esetén ezek a rendszerek nem bolygónk tényleges alakjával, még csak nem is a tengerszint által meghúzott felülettel dolgoznak, hanem egy, arra legjobban illeszkedő forgási ellipszoiddal. Ennek metszete egy ellipszis, amely az Egyenlítőn van a legtávolabb, a sarkoknál pedig a legközelebb a Föld tömegközéppontjától. A Föld sugara kicsit kevesebb, mint 6400 kilométer, a sarkok pedig kb. 21,5 kilométerrel vannak közelebb a középponthoz, mint az Egyenlítő.
Miért is érdekes, hogy a Holdat közelítő ellipszoidnak milyen az alakja, milyen számokkal írható le? Miért érdekes, hogy a Hold 1737 kilométeres átlagsugarához képest a pólusai kb. fél kilométerrel vannak közelebb az Egyenlítőénél? Ha a Holdon is a GPS-rendszerben kipróbált szoftveres megoldásokat akarjuk alkalmazni, akkor célszerű, ha ezt a két számot adjuk meg, így a programok könnyen átültethetők a Földről a Holdra.
A Hold lassabban forog, tengely körüli forgásának periódusa megegyezik a Föld körüli keringésével. Nagyrészt emiatt a Hold sokkal gömbszerűbb; a holdi ellipszoid metszete is ellipszis, ami viszont majdnem gömb. Majdnem, de nem teljesen. Mindazonáltal az eddigi holdi térképezéshez elegendő volt az alakot egy gömbbel közelíteni, akit pedig ennél jobban érdekelt égi kísérőnk alakja, az összetettebb modellekkel írta le.
Érdekes módon a holdalak forgási ellipszoiddal történő közelítése nem történt meg eddig. Utoljára az 1960-as évek szovjet űrkutatói végeztek ilyen számításokat, természetesen akkor még csak a Földről látható oldal adatai alapján.
Cziráki Kamilla II. éves földtudomány alapszakos, geofizika specializációt végző hallgató, témavezetőjével, Timár Gáborral, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével egy Tudományos Diákköri munka (TDK) keretében kiszámította a Hold potenciálelméleti alakjához legjobban illeszkedő forgási ellipszoid paramétereit. Ehhez egy meglévő potenciálfelület, az úgynevezett holdi szelenoid egy adatbázisát használta, amelyből a felületen egyenletesen eloszló pontokon magassági mintát vett, és megkereste, milyen egyenlítői és sarki sugár esetén illeszkedik a legjobban ezekre egy forgási ellipszoid. A mintavételi pontok számát 100 és 10000 között fokozatosan növelve a két paraméter értéke már 10000 pontnál stabilizálódott.
A munka egyik fő lépéseként azt vizsgálta, hogyan lehet egy gömbfelületen egyenletesen elrendezni N darab pontot. Ennek több megoldása lehetséges; Cziráki Kamilla és Timár Gábor a legegyszerűbbet, az úgynevezett Fibonacci-gömböt választotta. A Fibonacci-spirál gömbfelületi elhelyezése egy igen rövid és frappáns programkóddal valósítható meg, mindazonáltal elmondható, hogy az eljárás alapjait a 800 éve élt matematikus, Leonardo Fibonacci vetette meg. A módszert ellenőrzésképp a Földre is alkalmazták, rekonstruálva a GPS által is használt WGS84 ellipszoid jó közelítését.
Tudományos válasz született arra, hová kell állítani az irodai klímát nyáron. Az ideális a 27 fok és a tudomány szerint jobb, ha a nők kezelik a klíma távirányítóját. A szakértő elmagyarázza miért.
A legtöbb légkondicionált munkahelyen akkut probléma és nem ritkán éles konfliktusok forrása, hogy hány fokra legyen állítva a termosztát. Amit a férfiak komfortosnak éreznek, az a nők többségének jégverem. A belső konfliktusok mellett a klíma rossz beállítása egészségügyi problémákat, kieső munkaidőt is jelenthet.
„Az ideális hőfok kiválasztása nem csak a munkavállalók komfortját és egészségét érintő kérdés” – állítja Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője. „Egy nagy mintán elvégzett tudományos kísérlet szerint a nők által preferált magasabb hőmérsékleten jobban megy a munka, nő a vállalatok termelékenysége” – árulta el a szakember.
A tanulmány szerint egy foknyi hőmérsékletemelkedés hatására a nők közel két százalékkal jobban oldanak meg matematika feladatokat, míg a férfiaknál a teljesítmény csökkenése nem szignifikáns. „Hasonló trendek jellemzik a verbális feladatokat is, így akár a kreatív ügynökségeknél is érdemes lehet átállítani a termosztátot” – idézte a kutatás eredményét Medgyesi.
A Polar javaslata: 27 fok
Az ötszáz fős kutatást kiértékelve azt is meg lehet állapítani, hogy mi az a hőmérséklettartomány, amelyik ideális. A tesztet 16,2 Celsius és 32,5 fok közötti intervallumon végezték el. A termek átlaghőmérséklete pedig 18 és 31 fok között változott. A két végpontról bátran kijelenthető, hogy alkalmatlan az egészséges és értelmes munkavégzésre.
„A matematikai és a nyelvi teszt görbéje, illetve nemek szerinti megoszlása is eltér, így nincs egy tökéletes célhőmérséklet. Azt azonban kimondhatjuk, hogy 27 fokos irodában mindkét nem tagjai ideálisan teljesítenek” – tanácsolja Medgyesi Tamás komfortklimatizálási szakértő.
Mióta szokás a hideg az irodában?
A probléma gyökere csaknem száz évre nyúlik vissza. 1930-ban az Egyesült Államokban megszabtak több olyan normát, amelyet hosszútávon használtak. Ezek egyike arra vonatkozik, hogy az átlagos munkavállaló, akit a klímarendszernek ki kell szolgálnia, egy negyven éves, hetven kilós öltönyös férfi. Az irodák termosztátjai körüli konfliktusoknak az a forrása, hogy mára jócskán megváltozott a nemek aránya, az átlagos irodai dolgozó már nem férfi, nem hetven kilós és nem visel háromrészes öltönyt. A változás következménye, a nemek háborúja a termosztátnál: a lengébben öltöző és eltérő hőháztartású nők fáznak azon a hőmérsékleten, amit a férfiak már komfortosnak éreznek.
(Medgyesi Tamás)
A japán irodákban a 28 fok a „Cool”!
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy megtakarítást is el lehet érni azzal, ha a férfiak által megszokottnál melegebb beállításon üzemel a klíma. Erre Japánban 2005-ben egy hőhullám alatt még környezetvédelmi minisztériumi kampány is épült. Yuriko Koike miniszter maga hirdette meg a Cool Biz kampányt, ami a dresszkód lazítását és a termosztát 28 fokra állítását javasolta a cégeknek. Az időlegesnek szánt kampányt a 2011-es földrengés után visszahozták az elektromos rendszer sérülései miatt. Mára pedig egy májustól októberig tartó, az üzleti év részének számító gyakorlattá vált – mondta Medgyesi Tamás, a Polar szakértője.
A Cool Biz öltözködési része a légáteresztő, könnyebb anyagokból készült nadrágokat, a zakó elhagyását és a stylistok által hagyományosan nem létezőnek tekintett rövid ujjú ingeket hozta be a köztudatba. A miniszter odáig ment a „coolságban”, hogy gyakran adott interjút zakó és nyakkendő nélkül.
A Cool Biz nagy sikernek számított Japánban, a cégek harmada állította át a klímarendszerét melegebb hőmérsékletre. A minisztérium becslése szerint egymillió háztartás egyhónapos széndioxid kibocsátását spórolta meg ezzel az ország.
Több mint 2100-an töltötték ki egy budapesti marketingcég kvízét az elmúlt napokban, amelyben mesterséges intelligencia (AI) által készített képeket kellett kiszűrni. Az online teszten mindössze a kitöltők 3 százaléka teljesített hibátlanul.
A kvízt készítő Precess.hu egyik alapítója, Holics Szilvia elmondta: a játék célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen területeken jelentek meg az elmúlt hónapokban képgenerátorokkal gyártott tartalmak. A kísérletben többek között régi családi fotókról, egy tájképről, Elvis portréjáról, Botticelli és Picasso egy-egy klasszikus festményéről, illetve egy logóról kellett eldönteniük a játékosoknak, hogy gépi intelligencia által generált vagy ember készítette képet látnak-e.
– A kvízzel kapcsolatban hozzánk beérkező kommentek azt mutatják, hogy akik jól ismerik a képgeneráló AI-alkalmazásokat, rendre alábecsülték a várható eredményeket, és túlságosan könnyűnek találtak a feladatokat.
Először csak profi tartalomgyártók részvételével vizsgáltuk a kvíz működését, majd Facebook hirdetés segítségével kínáltuk meg a játékkal a magyar internetezőket.
A résztvevők mint 23 ezer alkalommal hoztak döntést tizenegy különböző képpárról: a helyes válaszok aránya 65 százalékos volt. Ez első pillantásra nem rossz eredmény, de ha figyelembe vesszük, hogy a kitöltők tudatban voltak annak, hogy mesterséges intelligenciát teszteltetünk velük, akkor aggasztóan magas a hibaarány.
„Ha nem tudtam volna, hogy a mesterséges intelligencia nyomait kell keresni, akkor fogalmam sem lett volna a legtöbb képnél, hogy mi az eltérés” – fogalmazta meg benyomásait az egyik kitöltő.
A vizuális műveltség segít tudatosnak maradni
Többen jelezték, hogy bár nem tudták pontosan megfogalmazni az okát, mégis furcsa érzésük támadt a generált képek láttán. Ennek egyik magyarázata a teszt készítői szerint a vizuális műveltségben rejlik. Ezt támasztja alá egy másik egy másik vizsgálatuk, ahol azt tapasztalták, hogy fotósok, grafikusok és vizuális művészeteket oktató tanárok lényegesen hamarabb gyanút fogtak, holott a kísérletben részvevők eredetileg nem tudták, hogy a véleményezésre kapott képek közül generáltak is vannak.
A mesterséges intelligencia használata új utakat nyit az embereket manipuláló technikáknak, a hír- és a történelemhamisításnak. Átalakítja az elképzeléseinket az eredetiség, a szellemi tulajdon és a szerzőség fogalmáról, ezért fontos társadalmi párbeszédeket kellene lefolytatnunk a következő hónapokban, mert miközben a AI-alkalmazások előretörése folyamatosan és látványosan gyorsul, a szabályozással (helyi és globális szinten) már most késésben vannak a törvényhozók – írta sajtóközleményében a Precess.
