Az AI által generált képeket az emberek 3 százaléka azonosította hiba nélkül egy magyar kvízben

Az AI által generált képeket az emberek 3 százaléka azonosította hiba nélkül egy magyar kvízben

Több mint 2100-an töltötték ki egy budapesti marketingcég kvízét az elmúlt napokban, amelyben mesterséges intelligencia (AI) által készített képeket kellett kiszűrni. Az online teszten mindössze a kitöltők 3 százaléka teljesített hibátlanul. 

A kvízt készítő Precess.hu egyik alapítója, Holics Szilvia elmondta: a játék célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen területeken jelentek meg az elmúlt hónapokban képgenerátorokkal gyártott tartalmak. A kísérletben többek között régi családi fotókról, egy tájképről, Elvis portréjáról, Botticelli és Picasso egy-egy klasszikus festményéről, illetve egy logóról kellett eldönteniük a játékosoknak, hogy gépi intelligencia által generált vagy ember készítette képet látnak-e. 

– A kvízzel kapcsolatban hozzánk beérkező kommentek azt mutatják, hogy akik jól ismerik a képgeneráló AI-alkalmazásokat, rendre alábecsülték a várható eredményeket, és túlságosan könnyűnek találtak a feladatokat. 

Először csak profi tartalomgyártók részvételével vizsgáltuk a kvíz működését, majd Facebook hirdetés segítségével kínáltuk meg a játékkal a magyar internetezőket.

A résztvevők mint 23 ezer alkalommal hoztak döntést tizenegy különböző képpárról: a helyes válaszok aránya 65 százalékos volt. Ez első pillantásra nem rossz eredmény, de ha figyelembe vesszük, hogy a kitöltők tudatban voltak annak, hogy mesterséges intelligenciát teszteltetünk velük, akkor aggasztóan magas a hibaarány. 

„Ha nem tudtam volna, hogy a mesterséges intelligencia nyomait kell keresni, akkor fogalmam sem lett volna a legtöbb képnél, hogy mi az eltérés” – fogalmazta meg benyomásait az egyik kitöltő.

A vizuális műveltség segít tudatosnak maradni

Többen jelezték, hogy bár nem tudták pontosan megfogalmazni az okát, mégis furcsa érzésük támadt a generált képek láttán. Ennek egyik magyarázata a teszt készítői szerint a vizuális műveltségben rejlik. Ezt támasztja alá egy másik egy másik vizsgálatuk, ahol azt tapasztalták, hogy fotósok, grafikusok és vizuális művészeteket oktató tanárok lényegesen hamarabb gyanút fogtak, holott a kísérletben részvevők eredetileg nem tudták, hogy a véleményezésre kapott képek közül generáltak is vannak.

A mesterséges intelligencia használata új utakat nyit az embereket manipuláló technikáknak, a hír- és a történelemhamisításnak. Átalakítja az elképzeléseinket az eredetiség, a szellemi tulajdon és a szerzőség fogalmáról, ezért fontos társadalmi párbeszédeket kellene lefolytatnunk a következő hónapokban, mert miközben a AI-alkalmazások előretörése folyamatosan és látványosan gyorsul, a szabályozással (helyi és globális szinten) már most késésben vannak a törvényhozók – írta sajtóközleményében a Precess.

Rég kihalt rovarfajt, metálfényű őscsótányt találtak magyar kutatók egy ajkai borostyánban

Rég kihalt rovarfajt, metálfényű őscsótányt találtak magyar kutatók egy ajkai borostyánban

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az állami hírszolgálatot pénteken.

A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik.

(Fotó: ELTE TTK)

A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.
Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.

Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és “furcsa” mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó.    

Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké. Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep.
 A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jóegynéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra. MTI

Jövő év elején pályára állítják a legújabb műegyetemi kisműholdat

Jövő év elején pályára állítják a legújabb műegyetemi kisműholdat

Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat – közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel. Mint írták, az NMHH feltett célja, hogy támogassa a “szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 centiméter méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre – tudatták.

Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

A közleményben Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét idézve azt írták, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot.

“Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére” – tette hozzá Gschwindt András.

A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek.

Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa idézve a kisműholddal kapcsolatban azt írták, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.

A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az Egyesült Államokból – ismertette Dudás Levente.

A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz – áll a közleményben.