A látogatók Balatonfüredet, Tihanyt, Siófokot és Keszthelyt szeretik a legjobban.
Városnézéssel, túrázással, bor-, gasztro- és wellnessprogramokkal, valamint kerékpározással töltik idejüket azok, akik a következő hónapokban utaznak a Balatonhoz – derül ki a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nyári gyerekek podcastsorozatához kapcsolódó felméréséből. Az online kérdőívet kitöltők több mint fele idén ősszel is ellátogat a tóhoz.
Balatonfüred, Tihany, Siófok, Keszthely, Szigliget, Fonyód vagy Badacsonytomaj – a legtöbb ember ezekben a Balaton-parti városokban töltene el a legszívesebben egy őszi hétvégét a PKÜ Nyári gyerekeknem reprezentatív online kutatása alapján. A felmérésben – amelyet szeptember első két hetében több mint 1600-an töltöttek ki – kihagyhatatlan programokkal, balatoni fesztiválokkal, valamint a legkedveltebb balatoni úti célokkal kapcsolatban is szerepeltek kérdések.
Az eredményekből kiderül: a válaszadók több mint 54 százaléka úgy tervezi, hogy idén ősszel is ellátogat a Balatonhoz. A hűvösebb időben a legtöbben városnézéssel vagy túrázással töltik az idejüket, míg mások wellnesseznek, „boros” programokon, gasztrotúrákon vesznek részt, kerékpároznak vagy kulturális programokra látogatnak el.
Miért szeretjük a Balatont?
A kutatás eredményeiből kiderül: a válaszadók negyede évente 7-10 napot, 30 százalék ennél kevesebbet, 38 százalékuk pedig több időt tölt a tónál (a kérdéseket kitöltők 8 százaléka pedig Balaton-parti településen él). Aligha meglepő, hogy a többség nyáron utazik a tóhoz, de a válaszokból úgy tűnik, hogy a környék egyre népszerűbb úti cél ősszel és tavasszal is, sőt, a válaszadók 27 százaléka mind a négy évszakban talál alkalmat arra, hogy pár napig a Balatonnál pihenjen.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, miért szeretünk a Balatonnál nyaralni. A legtöbben a tó vizét és a természeti kincseket emelték ki, sokan azért választják szívesen a Balaton-parti településeket, mert kiváló családi nyaralóhelynek tartják, mások pedig a kulturális és zenei programok, valamint az építészeti örökség, például a kastélyok, a várak, a templomok miatt utaznak szívesen a Balatonhoz.
Minden ötödik megkérdezett számára a balatoni borvidékek és a helyi gasztronómia is komoly vonzerőt jelent, 19 százalék számára a közelség a döntő ok, 18 százalék pedig elsősorban a kerékpárutak, a balatoni bringakör miatt keresi fel nyaranta a környéket. Úgy tűnik, a tó körül rendezett zenei fesztiválok is egyre népszerűbbek, a kutatás résztvevői közül a legtöbben a Művészetek Völgye, a Strand Fesztivál, a Balaton Sound és a Paloznaki Jazzpiknik programjain vennének részt a legszívesebben.
Arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc balatoni településük, a válaszadók többsége Balatonfüredet, Tihanyt, Siófokot, Keszthelyt említette, de Balatonlelle és Fonyód is sok szavazatot kapott. A megkérdezettek csaknem fele egyébként egyformán kedveli a két partot. Igaz, sokaknak határozottabb az ízlésük ezen a téren: 30 százalék a déli, 24 százalék pedig az északi partra utazik szívesebben.
Az olaszrizling, a szürkebarát és a kéknyelű a legkedveltebb balatoni bor egy friss kutatás alapján. Úgy tűnik, a balatoni nyaraláshoz egyre inkább hozzátartoznak a „boros programok”: az online kérdőívet kitöltők kétharmada nyaralás közben legalább egy borkóstolóra, pincelátogatásra, bortúrára vagy fesztiválra elmegy.
Könnyed íz és frissesség – a legtöbb embernek ez a két jelző jut eszébe a balatoni borokról a Veszprémi Érseki Pincészet friss kutatása alapján. A kérdőívet – amelyben a balatoni borok, szőlőfajták és borvidékek ismertségéről, a borválasztás szempontjairól is szerepeltek kérdések – több mint 1200-an töltötték ki. 52 százalékuk egyértelműen a száraz borok hazájaként tekint a Balaton környékére, és körülbelül ugyanennyien említették a balatoni borok jellegzetességeként a vulkanikus ízvilágot.
A balatoni régió hat borvidéke – a badacsonyi, a balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a balatonfüred–csopaki, a somlói és a zalai – közül a badacsonyi a legnépszerűbb, a kutatás résztvevőinek 41 százaléka az ottani pincészetek borait kedveli a legjobban. 23 százalék voksolt a Balatonfüred–Csopaki borvidékről származókra, 15 százalék pedig a Balaton-felvidék boraira.
A legkedveltebb balatoni fajtaborok „rangsorát” magasan az olaszrizling vezeti – a kitöltők majdnem 70 százaléka fogyasztja szívesen –, amelyet a szürkebarát, a kéknyelű és a sauvignon blanc követ. A válaszadók többsége nemcsak vásárol balatoni borokat, de ismeri is a régióban termesztett szőlőfajtákat: 92 százalékuk (helyesen) az olaszrizlinget tartja a legjellemzőbb balatoni szőlőfajtának, de a szintén nagy területen termesztett rajnai rizlinget és a sauvignon blanc-t is sokan jelölték meg.
Mi alapján választunk a balatoni borok közül?
Az online kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a vásárlók mi alapján választanak a balatoni borok közül. Az eredmények alapján a legfontosabb szempont a bor jellege – vagyis hogy fehér-, rozé- vagy vörösborról van-e szó. Minden második kitöltő a számára szimpatikus pincészetek borai közül választ a legszívesebben, 45 százaléknak a szárazsági fok (édes, félédes, félszáraz, száraz), 42 százaléknak pedig a borvidék is lényeges szempont vásárláskor.
Arra a kérdésre, hogy milyen alkalomhoz illenek leginkább a balatoni borok, a válaszadók többsége a baráti és családi összejöveteket, a közös grillezést említette. A legtöbben egyébként tisztán isszák a balatoni borokat, tízből csak négyen szoktak fröccsöt készíteni. A külföldön egyre népszerűbb borkoktéloknak itthon még nincs nagy rajongótáboruk, a válaszadók alig 1 százaléka fogyaszt ilyen italokat.
Nincs balatoni nyaralás borkóstoló nélkül?
Úgy tűnik, a balatoni nyaraláshoz egyre inkább hozzátartoznak a „boros programok”: a válaszadók kétharmada nyaraláskor szívesen részt vesz borkóstolókon, pincelátogatáson, bortúrákon vagy -fesztiválokon, 33 százalékuk több ilyen programra is elmegy. A balatoni borfesztiválok közül a legtöbben a Balatonfüredi Borheteken, a Badacsonyi Borhéten, valamint a balatonfüredi Balatoni Hal- és Borünnepen jártak már.
A Balaton környéki borászatok számára jó hír, hogy a kitöltők 94 százaléka nemcsak nyaraláskor, hanem az év többi időszakában is szívesen iszik balatoni borokat.
A frekventált balatoni üdülőhelyeken továbbra is tartják az árakat az eladók, de vannak olyan területek a magyar tenger környékén, ahol sikeresen lehet alkudozni. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a parttól távolabb fekvő, nem nyaraló típusú, régebbi építésű, Kádár-kockákat akár a tavalyi árnál 20 százalékkal olcsóbban is meg lehet vásárolni.
Mindeközben a balatoni újépítésű lakások négyzetméterára közelíti a másfél millió forintot.
(A Badacsony látképe. Fotó: MTÜ)
A visszaeső kereslet ellenére sem estek drasztikusan a Balaton-környéki ingatlanárak, a frekventált városokban még alkura se nagyon lehet számítani.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, Siófokon, Zamárdiban, Balatonfüreden és az olyan városiasabb jellegű területeken, ahol nem kizárólag a turizmusból élnek meg az emberek, nem tapasztalható visszaesés.
„Nem engednek az árakból a tulajdonosok ezeken a területeken. Itt több az úgymond feleslegből vásárolt ingatlan, amit csak időszakosan használnak, éppen emiatt az eladás sem annyira sürgős általában, hacsak nincs más, azonnali célja az eladónak, amire az ingatlan árát fordítaná” – mutatott rá.
Közölte, mivel a beruházók sem tudnak olcsóbban építeni a magas építőanyag árak miatt, az újépítésű lakások ára sem ment lejjebb, sőt, inkább felfelé kúszott. Egy négyzetméter ára a vízközelség függvényében jelenleg 1,3-1,4 millió forint, amiből a vevők nem igazán tudnak lefaragni.
Gadanecz Zoltán rámutatott, hogy ugyanakkor az egész évben lakóingatlanként használt, régebbi építésű Kádár-kockákat a parttól valamivel távolabb olcsóbban meg lehet szerezni.
„Itt annyiban más a helyzet, hogy a vevőknek többnyire szüksége lenne az ingatlaneladásból származó összegre, és mivel tudják, hogy kevés az érdeklődő, hajlandóak a valódi szándékkal érkező vevőknek engedményt adni. Az ilyen használt lakásoknál 20 százaléknál is nagyobb lehet az alku mértéke” – zárta gondolatait a szakember.
Megérkeztek a Balatonhoz vezető Sió-csatorna utolsó szakaszához a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) új személyszállító hajói, amelyek egy hete indultak el Komáromból.
A rendszerváltás óta nem állt üzembe új személyszállító komp és katamarán a Balatonon. A történelmi léptékű műszaki fejlesztés nemcsak a balatoni turizmust, hanem a helyi vízi tömegközlekedést is támogatja majd. A két új kompot és két új katamaránt szállító flotta közel 400 km-t tett meg az elmúlt közel egy hétben, érkezésüket tömegek fogadták Siófokon.
(A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) új személyszállító hajóinak egyikét vontatják a Sió-csatornán Sióagárdnál 2023. június 24-én. A csatorna a Balaton szükséges mértékű vízeresztésével vált hajózhatóvá. A hajók június 21-én délelőtt indultak útnak a komáromi hajógyárból a Dunán. A Sió torkolatáig 272 kilométert tettek meg, majd a Sió-csatornán 121 kilométert megtéve érik el a Balatont. MTI/Kiss Dániel)
A Balaton kedvező vízállásának köszönhetően június 21-én, szerdán indulhatott el a BAHART 4 új hajója Komáromból. Az eleinte 7 hajóból álló szállító flotta először a Duna 272 km-es szakaszán haladt végig Komárom és a Sió torkolata között. Majd a már közel 20 hajósra bővült szállítóflotta további 121 km-t tett meg a Sió csatornán az elmúlt napokban. A hajók tegnap érték el a Siófok-Kiliti zsilipet, melyen a mai napon sikeresen átzsilipeltek. Itt a hajók pár napot még várakozni fognak, mielőtt a szállítás utolsó részéhez, a Balatonra történő átzsilipelés állomásához érnek. A 2 új katamaránt és 2 új kompot a szállítás miatt visszabontották, így megérkezésük után néhány hónapos összeszerelési munka vár még rájuk. A hajók érkezése kifejezetten nagy innovációs mérföldkövet jelent a balatoni hajózásban, hiszen 1978-81 között szerezte be a BAHART a jelenleg is használt 3 katamaránját és a kompok átlagos életkora is 50-60 év közé tehető.
„Örömmel láttuk, hogy milyen élénk érdeklődés övezete a hajók útját. Először a Duna, majd a Sió mentén számos alkalommal várták a szállító flottát az érdeklődők. Nem véletlen, hiszen a rendszerváltás óta most először érkeznek vadonatúj kompok és katamaránok a Balatonra, amely 40 éve nem látott korszerűsítést jelent a balatoni hajózás életében. Fontos, hogy nem csak turisztikai célt szolgálnak, a helyi vízi tömegközlekedésben is fontos szerep vár rájuk. A szállítás és a közreműködő közel 20 hajó koordinációja rendkívül komoly logisztikai feladatot jelentett a szakemberek számára. A feladatot végző szakemberek felkészültségét azonban jól mutatja, hogy a BAHART, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a hajógyár és a szállításban közreműködő partnerek munkatársai problémamentesen oldották meg a közel 400 km-es utat” – emelte ki Veigl Gábor, a BAHART vezérigazgatója.
A Közép-Európában egyedülálló hajók motorjai a legmodernebb környezetvédelmi normáknak is megfelelnek. Emellett az új kompok az eddigi legnagyobb utas és jármű befogadó képességgel rendelkeznek, építésük során pedig nemcsak a korszerű utasszállításra, hanem a nagyszámú kerékpárszállításra is nagy hangsúlyt fektettek. A két új komp, Szántód és Tihany a jelenlegi kompokhoz hasonlóan Szántódrév és Tihanyrév között közlekedik majd. A két új katamarán pedig, Balaton és Tomaj néven a következő hajózási szezontól kezdve a legforgalmasabb útvonalakon áll majd forgalomba. Tomaj Fonyód – Badacsony között közlekedik majd, Balaton pedig a Siófok – Balatonfüred – Tihany útvonalon teljesít majd szolgálatot – közölte honlapunkkal a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A Balaton átlagos vízállása meghaladta a 120 centiméteres szabályozási szintet, így egyes déli parti települések védelme érdekében hétfőn reggel 8 órakor megkezdődött a vízeresztés – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel.
Hozzátették, a hidrometeorológiai előrejelzésekre alapozva, valamint a tó vízgyűjtőjén kialakult vízszintek figyelembevételével indult el a vízeresztés, amelynek időtartamát és intenzitását az időközben érkező csapadékmennyiség határozza meg.
A Kaposon levonuló árhullám a Sió középső szakaszánál tart, ez is indokolttá teszi a többletvízkészlet óvatos leeresztését.
A következő napokban a vízgyűjtőkről érkező – az elmúlt időszakban lehullott csapadékból származó – vízmennyiség után várhatóan tovább emelkedik a Balaton vízszintje – közölték. Az OVF megjegyezte, a tó vízállását általánosságban csökkenti a meleg idő hatására kialakuló párolgás, emiatt májusban jellemzően már néhány centimétert apadni szokott a vízszint.
Idén azonban az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt májusban 6 centimétert nőtt az átlagvízállás, majd június első 2 hetében tovább emelkedett mintegy 4 centiméterrel, így az idei nyári idény nem pusztán minimum 17 centiméterrel magasabb vízállással kezdődik, de az ilyenkor jellemző apadás is több mint 1 hónappal később indulhat meg.
A rendszeres mérések kezdete, 1921 óta csupán 10 alkalommal fordult elő, hogy június elején a jelenlegivel megegyező vagy magasabb átlagos vízállás alakult ki a Balatonon. Nagyon ritka, hogy a tó vízszintje ebben az időszakban elérje a 120 centimétert (ez a siófoki vízmércéhez viszonyított érték, a tó átlagmélysége 3,8 méter), ennek valószínűsége mindössze 10 százalék – áll a közleményben. A mostani kedvező helyzet köszönhető annak is, hogy június első hetében a vízgyűjtőre a havi csapadékátlag 58 százaléka hullott.
A Balaton déli partján számos település parti sávja és csapadékvízelvezető-rendszere érzékeny a magas vízállásra. Egy tartós észak-északnyugati szél erős hullámzást idézhet elő, ami komoly elöntéseket okozhat a mélyebben fekvő déli területeken – hívták fel a figyelmet.
Hozzátették, mindezeket figyelembe véve vált szükségessé a vízszint csökkentése, tekintettel arra is, hogy a Sió kapacitása korlátozott, nagyobb mennyiségű vizet csak hosszabb idő alatt lehet leereszteni a csatorna és a part menti területek károsodása nélkül – közölte kedden az állami hírszolgálat.
