Tetemes csúszások lehetnek a tóparti beruházásoknál is.
Újra élénkül a kereslet az újépítésű balatoni társasházak iránt, de a forgalom még így is messze alulmúlja a csúcsidőszakot. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a tóparti vásárlókat nem sürgeti semmi, hiszen nagy a kínálat, ezért nem is hoznak olyan gyorsan döntést, mint korábban. A szakember beszélt arról is, hogy egyes beruházások átadása jelentősen csúszik a külső tényezők miatt, a kivitelezők pedig már az adásvételi szerződésekben is rögzítik, hogy ilyen esetekben nem kötelesek kötbért fizetni.
Megtorpant az újépítésű balatoni társasházak piaca is az év elején, de az elmúlt hetekben pozitív változásokat lehetett észrevenni ebben a szegmensben is. Míg az ingatlanpiac fénykorában napi szinten volt érdeklődés a Balaton-parti lakások iránt, úgy 2023 januárjára gyakorlatilag teljesen felszívódtak a vásárlók és alig-alig kereste valaki az ilyen ingatlanokat. Visszarendeződésről ugyan korai lenne beszélni, de érezhető, hogy az elmúlt hetekben megélénkült az érdeklődés a Balaton környékén.
(A Badacsony látképe. Fotó: MTÜ)
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa kérdésre válaszolva elmondta, a trendfordulóban közrejátszhat, hogy közeledik a nyár és ilyenkor jellemzően a nyaralópiac is jobban pörög. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a vevők jóval kényelmesebbek, mint voltak és erre minden okuk meg is van.
„Vannak olyan helyzetek, amikor tényleg komoly vásárlói szándék van egy-egy érdeklődés mögött, de egyre gyakrabban találkozni olyan megkeresésekkel, amikor a vevő úgy érzi, egyáltalán nem sürgeti őt az idő. Az emberek tisztában vannak vele, hogy a nagy kínálat miatt lesznek még hasonló paraméterű, hasonló árfekvésű társasházi lakások, ezért nem is hoznak olyan gyorsan döntést, mint korábban. Jellemzően csak akkor kötnek most szerződést a vásárlók, ha az adott ingatlan mindenben kielégíti az igényeiket” – mutatott rá a szakember.
Bármi megakaszthat egy-egy beruházást
Gadanecz Zoltán kijelentette azt is, idén is indulnak újabb ingatlanprojektek, ugyanakkor a beruházásokat sok tényező hátráltathatja. Ha például egy ingatlannak nagyobb áramellátásra van szüksége, mint amit a mellette lévő transzformátorház képes előállítani, az jócskán kitolhatja az átadás idejét, mert akár másfél év is lehet az új transzformátor üzembe helyezése.
„Rengeteg olyan külső tényező van hatással az építkezésekre, amelyek negatívan befolyásolhatják a folyamatot. Az elmúlt pár évben elég csak a járványra gondolni, ami zavarokat okozott a globális ellátási láncban, vagy a háborúra, amely a vas és a faanyag árát is az egekbe emelte. Elég, ha csak egy apró fogaskerék hiányzik a gépezetből, az egy beruházást máris meg tud akasztani, és lehetetlen előre felkészülni ezekre a forgatókönyvekre” – mondta.
Felhívta a figyelmet, mivel a beruházók sem nagyon tudnak így tervezni, az adásvételi szerződésekben már kikötik, ha rajtuk kívülálló, rendkívüli okok miatt nem tudnak időben végezni, akkor nem fizetnek kötbért. Sőt, esetenként arra is meghagyják maguknak a lehetőséget, hogy visszaállíthassák az eredeti állapotot.
A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ez kockázatot jelent most a vásárlóknak is, hiszen lehet, hogy másfél évig benne áll a pénzük egy projektben. A befektetett összeget visszakérni ilyen inflációs környezetben nem éri meg, így ilyen esetekben csak az a megoldás maradhat, hogy a beruházóval együtt próbálják meg átvészelni a kellemetlen időszakot.
A balatoni horgászjegyárakban 2023-ban 25-30 százalékos áremelkedés lenne indokolt, azonban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. egy közvélemény-kutatást is alapul véve úgy döntött, hogy differenciáltan emeli az árakat – közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel pénteken.
Szári Zsolt kifejtette: 2022-ben nem változtak a balatoni horgászjegy árak. A közismert gazdasági körülmények miatt vált szükségessé 2023-ra az áremelés, amit az engedélytulajdonos életkora és a fogási esélyek szerint differenciáltak.
A jobb fogási esélyt biztosító jegytípusok (behúzós, általános, csónakos) árai nagyobb mértékben növekednek. A parti jegyek árai mérsékeltebben, átlagosan 16 százalékkal nőnek. Szintén kisebb mértékben emelkednek a 65 év feletti és az ifjúsági jegyárak, a gyermekjegy ára pedig változatlan marad – ismertette Szári Zsolt.
Új jegytípus a csónakos horgászjegy, ami valamivel drágább, mint a parti jegyek. Kedvezmény a 65 év felettieknek, az ifjúsági, valamint a 14 év alatti gyermekek számára, hogy nekik nem kell megvenniük a csónakos jegyet ahhoz, hogy 1500 méteren belül tudjanak nem lajstromozott vízi járműből horgászni. (Arról, hogy melyik engedély mire jogosít, a társaság honlapja, a www.balatonihal.hu közöl további információkat.)
A vezérigazgató közlése szerint még nem történt meg az éves elszámolás, de annyi tudható, hogy eredményes lesz a cég gazdálkodása. Szeptember végéig 78 ezer horgászjegyet értékesítettek, és hogy éves összesítésben a tavalyi évhez hasonló, illetve pár százalékkal magasabb lesz ez a szám. Mivel nonprofit cégről van szó, a tulajdonos állam nem vesz ki semmiféle osztalékot az eredmény után, a horgászjegyek eladásából fakadó bevételből állják egyebek közt a bér-, a haltelepítés vagy a halőrzés költségeit – tette hozzá.
Szári Zsolt nagy eredménynek nevezte, hogy több év után ismét ezer hektár fölötti tógazdasági háttérrel tudják biztosítani a balatoni haltelepítésket. A nehézségek között említette a horgászhelyek fogyását, szűkösségét, és a csónakkikötők létesítésének nehézségeit. Említést tett arról, hogy Balatonudvariban sikerült vagyongazdálkodásba venni a helyi horgászok 70 férőhelyes csónakkikötőjét, megmentve ezzel attól, hogy magán vitorláskikötő váljon belőle.
A legnagyobb kihívások, amivel 2023-ban is szembe kell néznie a társaságnak, a klímaváltozás miatti időnkénti vízhiány a tógazdaságokban, a vízhőmérséklet emelkedése és a behurcolt fajok miatti halegészségügyi problémák, a térségben megforduló, napi 2,5 tonna halat fogyasztó kárókatonák visszaszorítása, valamint a törpeharcsa terjedése – összegezte a vezérigazgató.
„Nagyon nagy tisztelettel köszöntök mindenkit és szívből örülök, hogy ennyien eljöttetek és velünk együtt gondolkodtok azon, hogy itt ne legyen IPARI KIKÖTŐ, és ezért a célért együtt dobban a szívünk. Talán azért is vagyunk emelkedett hangulatban, mert ahol most állunk, az nem egyszerű partszakasz, az nem csak egy domb a Balaton partján, hanem ez egy szent hely.
A település történetéhez hozzá tartozik, hogy közel ezer éve, amikor Szent István király rendeletére tíz falu épített egy templomot, itt már volt egy, és 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint már egy Balázs nevű plébános itt szolgált és nyújtott lelki vigaszt a rászorulóknak. Mert az embereknek akkor is kellett és most is kell biztató szó, egy őszinte mosoly, egy kézenfogás, hogy érezzük egymás erejét, ahogy most lehet érezni a közösség erejét, ami azt kiáltja, hogy NEM AKARUNK IPARI KIKÖTŐT a Szent Mihály kápolna szomszédságában.
Nem akarunk, mert ezt a merényletet nem szabad megengednünk sem a Balaton, sem a települések ellen. Nem tudjuk, ki volt az ötletgazda, nem tudjuk, milyen egyeztetések folytak az elmúlt hónapokban a települések vezetőivel, és azt sem tudjuk, hogy a választások előtt a kampányidőszakban miért nem került ez említésre. Csak sejtjük, hogy itt komoly érdekek mentén rajzolódott ki az ipari kikötő terve egy olyan kőrakóval kiegészítve, ami végleg megkeseríti a turisztikai elképzeléseket. A kőszállító kamionokat nem lehet ráengedni az amúgy is zsúfolt 71-es útra, mert nyáron a közlekedés így is kaotikus állapotban van.
Nem tudunk belemenni olyan kompromisszumokba sem, amit mostanában akarnak a torkunkon lenyomni, hogy csak a turisztikai szezon után lenne kőszállítás! Hát az ITT ÉLŐ EMBEREK nem számítanak? Azoknak minden mindegy? Hát NEM! Nincs kompromisszum, nincs iparvágány és nincs ipari kikötő!
Itt már a szocializmusban volt egy kőrakó akkor, amikor a badacsonyi bazaltot sokat bányászták és itt rakták le, amikor a dolomitbányákat bontották. Az itt élők, a régi öregek tudják, hogy az mivel járt. Porral, zajjal, környezetkárosítással. Azt sikerült megszüntetni az elődöknek, mi ezt ne hozzuk vissza. A mi feladatunk, hogy megőrizzük a turisztikai értékeket, a Balaton vízminőségét, a környezetet, mert ezt a természeti értéket nem nagyapáink hagyták ránk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Nagy a felelősségünk az utódokkal szemben a következő évtizedekre, sőt évszázadokra is. Ezért a vízminőségre nagyobb figyelmet kell fordítani, mint eddig. A keszthelyi öbölben a kotrást rendszeresebbé kell tenni, évek óta megteltek az iszapcsapdák, legyen kormányzati támogatás a vízminőség védelmére. A tavaly nyár végi algásodás már figyelmeztetés volt, hogy itt valami nincs rendben.
A balatoni iszapot ott helyezzék el, ahol keletkezett! A nyugati medencéjét itt, a többit ott, ahol termelődött. Ne legyen Balatongyörök az összes iszap lerakóhelye, mert abba belefulladunk. A szakmai, környezetvédelmi irányítás kapjon nagyobb hangsúlyt a BALATON életében, és ne a lobbierejű beruházások nyomják el az észérveket.
Mi veletek együtt azon leszünk, hogy ez valósuljon meg, és ne az ipari kikötő!
Végezetül nem hagyhatjuk ki a 40 halász történetét, akik Isteni segítséggel, csodával határos módon menekültek meg a zajló jégtábláról, amikor megfordult a szél és nem a BALATON közepe felé vitte a jégtáblán rekedt 40 halászt, hanem partra sodorta őket a Szent Mihály domb lábánál. Fogadalomból kápolnát építettek 300 évvel ezelőtt.
Bízom benne, hogy fordul a szél, és ahogy a 40 halász megmenekült, úgy menekülnek meg a települések az ipari kikötőtől is, de ehhez kell az összefogás, a lelkesedés és a kitartás, az erő, ami mindannyiunkban meg kell, hogy legyen! Köszönöm, hogy eljöttetek, meghallgattatok és velünk vagytok!„
2019. 11.16. Kiss László Tibor. (Forrás és fotók: Facebook)
