Magyarországon 2021-ben összesen 30 593 rákos beteg hunyt el a KSH adatai szerint, ez azt jelenti, hogy 100 000 magyarból 315 rosszindulatú daganatos betegség miatt vesztette életét. Mindeközben a WHO nemzetközi statisztikái is azt mutatják, hogy az elmúlt harminc évben jelentősen megnőtt az 50 év alatti rákos betegek száma, itthon mégis egyre nehezebb eljutni a rákszűrésekre.
A közgyógyellátásban egy egyszerű laborvizsgálatra heteket, komolyabb szakorvosi vizsgáltara hónapokat kell várnia a pácienseknek Magyarországon. Aki összetettebb egészségügyi problémával küzd, és többféle vizsgálat előtt áll, annak akár fél- egy évet is várhatnak, ami halálos betegségek esetében azt jelentheti, hogy túl későn diagnosztizálják a pácienst.
Csökken a gyógyulási esélyünk olyan könnyen kezelhető betegségeknél is, mint a bőrdaganat vagy a méhnyakrák, amelyeket ha időben diagnosztizálnak, akkor magas a túlélési esély. Hazánkban 2001 és 2014 között 50%-kal nőtt a melanómás betegek száma, és ez az érték évente akár 5-8%-kal is nőhet az egyre erősebb UV-sugárzás miatt. A bőr-, méh-, emlő-, vastagbél- és prosztatarák egyre több magyart érint, miközben egyre nehezebb eljutni a szűrővizsgálatokra.
Ezt a tendenciát az Oktogon Medical Center tulajdonosa és a klinika szakemberi is megtapasztalták. Folyamatosan növekedett az igény a magán egészségügyi ellátásra, és egy idő után a rendelő sem tudta olyan gyorsan ellátni a betegeket, ahogy jelentkeztek, még náluk is pár hetes várólista alakult ki például a hematológián.
„Először egy 120 négyzetméteres magán rendelőt nyitottam különféle szakrendelésekkel, szűrővisgálatokkal, néhány éven belül azonban látható volt, hogy bővülnünk kell, ezért nem messze az első klinikától létrehoztunk egy másikat is. Azonban már ez a két helyszín sem tűnt elégnek ahhoz, hogy minden pácienst napokon belül fogadni tudjunk, így eljött az újítás ideje. Most nyitjuk meg az új Oktogon Medical Centert, ahol a szakrendelők számát megdupláztuk. A 270 négyzetméteres új klinikán dupla sebészeti, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, hematológiai szakrendelő van, ahol párhuzamosan rendelnek az orvosaink.” – nyilatkozott a bővülés okáról Farkas Levente, az Oktogon Medical Center tulajdonosa.
A gyorsaság életet menthet
A klinikát 100-120 milliós beruházással tudták akkorára bővíteni az új helyszínen, hogy a betegek akár 24 órán belül orvosi segítséget és diagnózist kapjanak. A Budapest belvárosában, az Oktogonnál található egészségügyi intézmény nemcsak tágasabb és exkluzívabb lett, de könnyebben megközelíthető, nagyobb kapacitással bír és a szolgáltatások köre is bővült.
„Mindenkinek komolyabban kellene vennie a rendszeres egészségügyi szűréseket, kezdve az általános laborvizsgálattól a szakorvosi ellenőrzésekig. Az Oktogon Medical Centerbe a legtöbben gége-, prosztata-, nőgyógyászati, bőrgyógyászati és kardiológiai szűrésekre járnak, és ez le is fedi a leggyakoribb, magyarokra jellemző, súlyos betegségek kiszűrését. A tágasabb, nagyobb gépparkkal bővített új klinikán egy-két napon belül mindenki megfelelő járóbeteg-ellátás kaphat.” – emelte ki Farkas Levente a klinika szűrőprogramjának fontosságát.
Szeptember 11-ig kérhetik a szülők gyermekeiknek az ingyenes HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltást – mondta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán.
Molnár Zsuzsanna elmondta, hogy a szülőknek írásban kell nyilatkozni arról, igénylik-e a védőoltást a gyermeküknek; a kitöltött, aláírt nyilatkozatok leadási határideje szeptember 11.
Megjegyezte, hogy Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg – 2020-tól – a fiúk 68 százaléka. A szakértő kifejtette: a fertőzés szinte minden embert érint, így nők és férfiak is átesnek rajta legalább egyszer életük során.
A daganatos betegségek kialakulásának 5-6 százalékáért ez a vírus felelős. A leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásáért teszik felelőssé, de más rákos megbetegedést is okoz.Tehát a humán papilloma vírus elleni védőoltás tulajdonképpen „egy rákmegelőző védőoltás” – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, hogy a vírusnak több mint száz típusa ismert, de az oltóanyag a leggyakrabban megbetegedést okozó 9 típus ellen készíti fel a szervezetet.
Közölte azt is, hogy bár a szervezet általában képes segítség nélkül is legyőzni a vírust, nem alakul ki ellene védelem, ezért volt szükség az oltásra.
A 2006-2007-ben törzskönyvezett vakcinából már mintegy 500 milliót adtak be világszerte, és megállapították, hogy az oltás hatásos és biztonságos – ismertette. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2030-ra a 15 évesnél nem idősebb lányok 90 százaléka kapja meg az oltást – fűzte hozzá.
A járványügyi osztályvezető úgy fogalmazott: „A méhnyakrák lenne az első olyan rákbetegség, amely (…) felszámolható, hiszen kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: van védőoltás, illetve a méhnyakrákszűrés.” MTI
20-45 éves korosztályt célzó nonprofit kampány indult a rendszeres rákszűrés népszerűsítése érdekében.
A KSH adatai szerint 2021-ben 30 593-an haltak meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben Magyarországon. A szakemberek szerint az egészségtudatos életmód és a szűrővizsgálatokon való részvétel kiemelt szerepet játszik a betegség megelőzésében. Magyarországon azonban, főként a fiatalabb korosztály körében még mindig rendkívül alacsony a szűrési hajlandóság. A 20-45 év közöttiek rendszeres rákszűrésének fontosságára hívja fel a figyelmet egy nemrégiben indított, 2023. június 30-ig tartó online kampány, amelyhez bárki ingyenesen csatlakozhat.
A rendszeres rákszűrés életet menthet
A becslések szerint Európában a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálesetek közel fele elkerülhető lenne az Európai Rákellenes Kódex ajánlásainak betartásával, melynek kiemelt pontjai között szerepel az egészséges életmód és a rákszűréseken való rendszeres részvétel.
“Azért hívtuk életre a #pinkseries kampányt, hogy felhívjuk a 20-45 év közötti nők és férfiak figyelmét a rákszűrés fontosságára és ösztönözzük őket a szűrővizsgálatokon való aktív részvételre. A korai stádiumban felismert daganatos megbetegedések esetén ugyanis jóval nagyobb a gyógyulás esélye.” – avat be a részletekbe Csiki Anita, a rákszűrést népszerűsítő kampány ötletgazdája, a Starpath Agency tulajdonosa.
Összefogásra van szükség: Bárki csatlakozhat a kampányhoz és népszerűsítheti a rákszűrés fontosságát
A 2023. június 30-áig tartó figyelemfelhívó eseményhez bárki csatlakozhat. Ehhez mindössze egy rózsaszín hátterű/színvilágú fényképre vagy videóra van szükség, amit a kampányhoz kapcsolódó hashtaggel ellátva tölthetnek fel az érdeklődők a saját közösségi média oldalaikra.
“Büszkék vagyunk arra, hogy egy neves szépségápolási márka is a kampányunk mellett áll és egyetért annak céljával. Az összefogás és a közösségi média ereje segítségével reméljük, hogy az üzenetünk minél több emberhez eljut, így hozzájárulva a daganatos megbetegedések korai felismeréséhez és a gyógyulás esélyének növeléséhez.” – zárta gondolatait Csiki Anita.
Minden idők egyik legsikeresebb magyar találmánya idén pontosan 25 éve, 1998-ban került forgalomba. Az Avemar jelenleg több mint 30 országban egészíti ki a rákbetegek klinikai kezelését. Ebből a jelentős alkalomból kérdeztük a feltalálót, Dr. Hidvégi Mátét.
Az Avemar megjelenése 1998-ban új fejezetet nyitott: ez volt a világ első fermentált-búzacsíra készítménye. Megjelenéséről a nemzetközi hírtelevíziók is beszámoltak. Jelentőségét bizonyítja, hogy az 1960-as évek óta ez volt az első nem-gyógyszer készítmény, melyet onkológiai indikációban törzskönyveztek Magyarországon mint daganatos betegek részére szánt speciális gyógyászati célú tápszert.
Feltalálója, Dr. Hidvégi Máté a rákkutatásban szerzett érdemeiért Köztársasági Elnöki aranyéremben részesült, a készítményt pedig jelenleg is az Egyesült Államoktól Japánig forgalmazza gyártója, a Biropharma Kft.
(Dr. Hidegvégi Máté)
25 évvel a készítmény megalkotása után mennyire része mindennapjainak az Avemar? Apám tanította nekem, hogy olyan ember legyek, akit fel lehet hívni telefonon, odafigyel a másikra és segít. Rájöttem, hogy ez volt apám boldogságreceptje. Manapság is, szinte mindennap, felhív valaki, vagy e-mailt küld és tanácsot vár, kérdez az Avemarról. Mindenkinek a tőlem telhető maximumot adom. Ez a boldogságformulám. Nem telik el nap úgy, hogy ne foglalkozzam az Avemarral. Ide tartozik az is, hogy részese vagyok az Avemarral folyó kutatásoknak, pontosabban egy részüknek, mert gyakran találkozom olyan publikációval, amely az Avemar tudományos értékét tárgyalja, ám a szerzőket nem ismerem. Például az egyik kedvenc cikkemet, ami az Avemarral végzett egyik eredeti kutatás eredményeit közli, előttem ismeretlen japán kutatók írták. Élvezet volt olvasni, és tanulni tőlük.
Hogyan emlékszik vissza a feltalálás körüli időszakra? Izgalmas évek voltak. Az 1990-es évek eleje. A politikai rendszerváltoztatás ideje. A rák bioterápiájának elindulása. Nekem az járt a fejemben, hogy megvalósítsam az álmomat: előállítsak egy olyan szert, ami része lehet a rákellenes küzdelemnek, miközben az egészséges sejteket nem károsítja.
Mi kellett hozzá, hogy a ’90-es évek közepén belevágjon az Avemar kísérletekbe? Hit. Hit nélkül nem ment volna semmi. A másik nagyon fontos szempont az emberi tényező volt. A legjobb tudósokat nyertem meg a kutatásnak. A harmadik pedig a pénz, a kísérletekhez szükséges anyagiak biztosítása volt.
Milyen akadályokat kellett leküzdenie a kezdetekkor? Az irigységet említem. A Műegyetemen, ahol dolgoztam, azt mondta nekem az akkori dékán, hogy kívánja, sikerüljön az Avemar projekt, de ügyeljek az SI faktorra. Nem a nemzetközi mértékegységrendszerre gondolok, – tette hozzá, hanem a sárga irigységre. Ha azt kérdezi, hogy az akadályok leküzdésében kinek köszönhetek a legtöbbet, nézze meg az első publikációinkat. Az ott szereplő szerzőknek köszönhetem a legtöbbet. És még valakinek: a Széchenyi-díjas Eckhardt Sándor professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatójának, aki kézzel írott, angol ajánlólevelet adott, amiben brilliant chemistnek nevezett. Nem fordítom le magyarra, mert túl szépen hangzik. A legnagyobb elismeréseim egyike. Önzetlenül tette. Az ilyen emberek adtak nekem erőt.
Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy az Avemar sikeres és népszerű lesz? 1999-ben, amikor az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatok első eredményeit konferenciákon közzétették.
Számos nemzetközi vizsgálatban vett részt az elmúlt évtizedekben, melyek voltak az Ön számára legfontosabbak? Mindegyik fontos volt. De ha megint egyet lehet csak megneveznem, akkor a budapesti Tűzoltó utcai gyermekklinikán az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatot említem. Nemcsak azért, mert nagy nemzetközi visszhangja lett, hanem elsősorban a gyerekek miatt.
Hogyan változott megítélése szerint a rákbetegség és a rákgyógyítás helyzete az elmúlt 25 évben? A betegség annyiban változott, hogy hamarabb, korábbi stádiumban lehet felismerni. Ezt a diagnosztika fejlesztésének köszönhetjük. A rákgyógyítás 25 évvel ezelőtt főként az onkosebészetet és a radio- kemoterápiát jelentette. Szerepeltek persze egyéb gyógyszerek, hormonok is, de a hangsúly a műtéten, a kemoterápián és a sugárkezelésen volt. A daganat sebészeti eltávolítása ma is a legfontosabb a rák gyógymódjai között. Ami azonban nem volt 25 évvel ezelőtt, az a fejlett, innovatív immunterápia.
Milyen távlatokat lát a találmány számára? Vannak olyan eredmények, amelyekből arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy az Avemarnak olyan általános szerepe lehet az egészség megőrzésében, mint bizonyos vitaminoknak. Én megelégszem az Avemar rákterápiában való egyre tágabb alkalmazásával.
Az idejében felfedezett korai stádiumú mellrák az esetek döntő többségében jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet. Magyarországon nagyságrendileg évente 2100-2200 emlőrákos beteg hal meg (Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a két nemnél együttesen 2010 és 2019 közötti időszakban). A statisztikák alapján hazánkban több európai országhoz hasonlóan alacsony az emlőszűrő programban a résztvevők aránya (az Eurostat 2018-as adatai alapján az 50 és 69 év közötti nők körében vizsgálva). A Pfizer hisz abban, hogy ezen a helyzeten lehet és kell is változtatni, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a felvilágosítás. A Szűrés Mostcímen elindított weboldalnak ez a fő célkitűzése.
Az ingyenes népegészségügyi szűrőprogramok keretében Magyarországon több mint 20 éve elérhető a kétévenkénti mammográfiás szűrővizsgálat, amelyre évről évre több ezer nő kap meghívót a 45 – 65 év közötti korosztályból.
A kétévenként elérhető mammográfiás szűrővizsgálat jelenleg az egyetlen, tudományosan igazolt eljárás az átlagos rizikójú nők szűrésére, a korai stádiumú emlőrák időben történő felfedezésére és ezáltal az emlőrák okozta halálozás csökkentésére. Ingyenes, az adminisztrációval és az öltözőben eltöltött idővel együtt sem vesz 20 percnél többet igénybe. Mindezek ellenére Magyarországon a 45 és 65 év közötti korosztályból a nők fele sem él a kétévenként felkínált térítésmentes mammográfiás szűrés lehetőségével.
Az Eurostat adatai szerint2017-ben nagymértékben eltért a tagállamok között azoknak az 50-69 év közötti nőknek az aránya, akik az előző két évben mellrákszűrésen (mammográfiás vizsgálaton) vettek részt. Míg négy tagállam 75%-os vagy annál magasabb mellrákszűrési arányról számolt be – Dánia (82,1%), Finnország (81,9%), Hollandia (78,2%), Egyesült Királyság (75,1%), addig nyolc tagállamban 50% alatti volt az emlőrákszűrési arány. Ezek közé tartozott Magyarország is, ahol az érintett korosztálynak mindössze a 41,4 százaléka élt a szűrés lehetőségével.
A koronavírus-járvány rontott a helyzeten: a szervezett emlőrákszűrést a világjárvány miatt kétszer felfüggesztették. Ennek eredményeként a mammográfiás vizsgálatok száma ezen időszakban csökkent.
Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) statisztikái szerint 2020-ban csak az EU 27 tagállamában több mint 350 000 új mellrákos esetet diagnosztizálnak, ami a nőknél diagnosztizált összes új rákos megbetegedés közel harmada (29%).
A daganatos betegségekre, így a mellrákra is igaz, hogy kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, és általában nincs olyan faktor, ami egymagában felelőssé tehető. Az időben és korai stádiumban felismert mellrák jó eséllyel, eredményesen gyógyítható lehet. Ezért érdemes hangsúlyozni a rendszeres mammográfiás szűrővizsgálat és a rendszeres nyugodt körülmények között elvégzett önellenőrzés jelentőségét.
Nagyon fontos, hogy minden felnőtt nő, függetlenül attól, hány éves, szült-e már, vagy esetleg a menopauzán is túl van, rendszeresen ellenőrizze a melleit. Ugyanakkor az önellenőrzést önmagában nem tekinthetjük szűrővizsgálatnak.
A Pfizer hisz abban, hogy a mellrák korai felismeréséért közösen is tehetünk azzal, ha széles körben mélyítjük az ismereteket, többek között
a mellrák kockázatairól,
a mellrák tüneteiről,
a rendszeres, nyugodt körülmények között elvégzett önvizsgálatról
és arról, hogy miért menjenek el a nők mellrák szűrővizsgálatra.
A Pfizer által elindított Szűrés Most weboldalon mindezekről a témákról találhatnak közérthető információkat a látogatók. Az általános tájékoztatás mellett a nők a saját korcsoportjukra – 25-45, 46-65 és 65 éven felüliek – vonatkozóan néhány fontosabb tudnivalóról is olvashatnak.
A Szűrés Most oldal célkitűzésének tekinti, hogy szakmailag megalapozott információkkal segítse eligazodni a nőket a mellrákkal kapcsolatos információk tengerében.
A weboldal célja az is, hogy a felvilágosítás mellett a nők széles körében erősítse az egészségtudatosságot is. Ezért arra biztatja látogatóit, hogy osszák meg a tudást minél több nővel, aki fontos a számukra, legyen az a lányuk, az édesanyjuk, a nagymamájuk vagy éppen a barátnőjük – közölte honlapunkkal a Pfizer.
