AMellrákinfó Egyesület az idei évben Nőnapkor is készült két ütős figyelemfelhívó kampánnyal a mellrák elleni küzdelemre.
Magyarországon évente 8500 nőnél diagnosztizálnak mellrákot és körülbelül 2500 nőt veszítünk el a késői felismerés miatt. Rendszeres mammográfiai szűréssel a betegség a korai stádiumban rendkívül jó arányban gyógyítható, mégis kevesen, a nők 40-50%-a jár csak el a szűrővizsgálatokra, ezzel szemben a skandináv országokban ez a szám 80% körül van.
A részvételi arány javítása érdekében a Mellrákinfó Egyesület nem csak októberben (ami a mellrák elleni küzdelem hónapja) igyekszik felhívni a nők figyelmét a korai diagnózis fontosságára. Mi más lehetne erre alkalmasabb, mint a Nőnap, mely napon minden a nőkről szól?
Figyelemfelhívó kisfilmjük elsősorban a férfiakat szólítja meg. A filmben 20 mellrákon átesett nő szerepel, többek között a diagnóziskor 26(!) éves Szűcs Adriána is, aki a kemoterápiás kezelések közben jelentkezett a Miss Balaton szépségversenyre és egészen a középdöntőig jutott, és azóta is aktivistája az ügynek, de láthatjuk a filmben Galló Andrea (Fresh Andi) énekesnőt is, aki tavaly januárban szembesült a diagnózissal és szintén minden lehető fórumon kiáll az ügy mellett, de Bajkó Barbara is feltűnik, aki szintén nagyon fiatalon (28! évesen) esett át a betegségen.
Fresh Andi így nyilatkozott tavaly októberben az Indexnek:
„Mindenki, aki a kemoterápiát végigcsinálja, egy hős. Bizony, nagyon megcincálja az embert. Úgy éreztem, hogy elveszítettem a nőiességemet. Amikor a párom kopaszra nyírt egy géppel, az mindkettőnk számára roppant megrázó pillanat volt. Igyekeztünk mindent viccesen felfogni, de akkor nem ment: végigsírtam a fodrászkodást.”
A Nemzeti Egészségügyi Programok közül az onkológiai betegségterületet magába foglaló Nemzeti Rákellenes Program szolgált mintaként a többi egészségügyi program kidolgozásához. Az első Nemzeti Rákellenes Programot 1993-ban Prof. Dr. Kásler Miklós állította össze, Prof. Dr. Ottó Szabolcs onkológussal az Országos Onkológiai Intézet (OOI) akkori főigazgató-helyettesével és az intézet munkatársaival.
Az Országos Onkológiai Intézet a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja. Hazánkban és a környező országokban az egyetlen komprehenzív rákcentrum, és az egyetlen egészségügyi betegellátó intézet, amely nemzetközi akkreditációval rendelkezik.
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszteri utasításainak megfelelően egyetlen rosszindulatú daganatos műtét sem kerülhetett halasztásra.
Az Országos Onkológiai Intézet a daganatos betegek védelme és biztonságos, fertőzésmentes ellátásának biztosítása érdekében mentesült a COVID-19 fertőzött betegek ellátása alól, és a járvány alatti korlátozások csak annyira érintették az intézetet, amennyire a járványügyi szabályok szerint szükséges volt.
A daganatos betegek kezelése a korábbi időszaknak megfelelő ütemben zajlott a betegellátás, műtétek – transzplantációk is -, és a betegek ellátása folyamatos és zavartalan. Eközben az OOI műtüdő kapacitása és intenzív terápiás orvosainak Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe (OKPI) való átvezénylésével, ilyen formában az Országos Onkológiai Intézet is jelentős részt vállalt a COVID-19 fertőzött betegek ellátásában.
Emellett tehermentesítve az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetet, a járvány teljes ideje alatt átvette az OOI az OKPI mellkassebészeti ellátását, illetve COVID-19 PCR labort üzemeltettek folyamatosan (heti 7 napon át), ahol biztosították az OKPI és a Szent János Kórház COVID-osztályainak PCR szűrését.
A kúraszerű ellátásban változás nem volt tapasztalható, ugyanis a betegek kezelése ugyanúgy folytatódott az Intézetben. A várakozási idő nem nőtt meg, sőt még csökkent is. Minden páciens a kezelést (gyógyszeres vagy sugaras) 2 héten belül meg tudta kezdeni.
A legfrissebb adatok alapján a járóbeteg forgalom és a fekvőbetegek száma júniusra már 10 %-os növekedést mutatott, ami a járványügyi helyzet javulásával magyarázható, ugyanígy a műtétek száma is emelkedett – az elektív műtétek engedélyezése miatt – 25 %-kal.
A tüdőtranszplantációban a 2019 és 2020-as évek január-júniusi időszakával összehasonlítva 20 %-os növekedés volt tapasztalható a járvány ellenére is. MTI/OS
Fáj a derekad már egy ideje, időpontot kérsz a háziorvoshoz. Ő beutalót ad, mondjuk, a reumatológushoz.
Időpontot kérsz, kapsz is, 3 hónap múlva. Ő nem talál semmit, de nem is nagyon foglalkozik veled, pedig elég lenne egy ct. Visszamész a háziorvoshoz.
Ő töri a fejét, elküld a nőgyógyászhoz. Időpontot kérsz, kapsz is, másfél hónap múlva. Ő sem talál semmit, de nem is nagyon foglalkozik veled, pedig elég lenne egy szimpla ultrahang. Kicsit vársz, mielőtt visszamész a háziorvoshoz, mert már ciki az egész.
Aztán mégis, mert már nem csak a derekad fáj. Röstelkedsz, időpontot kérsz, háziorvos is kissé feszült, mondja, biztos idegi alapon van, manapság mindenkinek idegi alapon van minden. A tb, amit fizetsz, az nem idegi alapon van, az csak úgy van, értelme nem sok. Háziorvos elküld belgyógyászati vizsgálatra.
Időpontot kérsz, bár január van, júliusra kapsz, hiába próbálsz egyezkedni a feszült asszisztenssel, gyűlöl, pedig nem is ismer. Kicsit elgondolkodsz azon, hogy miért ilyen undok, aztán arra jutsz, hogy nyilván azért, mert beteg vagy, és valahogy minden beteg eltér a normálistól, tehát deviáns, az meg macera, procedúra és meló, szóval megérted, hogy ismeretlenül is utál.
Valahogy már így vagy magaddal te is. És még az a fájdalom is. És hogy teher lettél, nem csak az egészségügynek, de a családod is felbolydult.
Aztán a diagnózis… Azonnal kórház. Hirtelen felgyorsulnak az események, csak kapkodod a fejed, a harmadik nap reggel még azt gondolod, hogy lesz negyedik nap is. Nem lett, annyi volt az áttét. És képzeld, már egy hete halott leszel, de még mindig lesz olyan eredményed, ami nem készült még el.
Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a „rák sok fajtáját gyógyíthassa” – számolt be róla a BBC hírportálja.
A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.
A módszert klinikai vizsgálatokban, betegekkel nem tesztelték, a kutatók szerint azonban „hatalmas lehetőség rejlik benne” – olvasható a Nature Immunology című szaklap aktuális számában.
A tudósok eddig feltáratlan folyamatok után kutattak, amelyekkel az emberi immunrendszer természetes úton megtámadja a tumort.
A vérben bukkantak egy úgynevezett T-sejtre, vagyis egy immunsejtre, amely azt keresgéli a szervezetben, hogy van-e valahol olyan veszély, amit el kell pusztítani.
A sejt a tudósok szerint a rákos daganatok széles köre ellen hatásos.
„Esélyes, hogy minden rákos beteget meg lehet vele gyógyítani. Korábban senki se hitte, hogy ez lehetséges, most azonban kilátás nyílt egy minden páciensnek hatásos rákgyógyításra, a T-sejtek egy típusa képes lehet nagy számú rákfajta elpusztítására” – mondta el a BBC-nek Andrew Sewell kutató.
A T-sejtek felszínén receptorok helyezkednek el, ezekkel „veszik észre” a veszélyt. A cardiffi kutatócsoport olyan T-sejtet fedezett fel, amely receptoraival laboratóriumban sikeresen talált meg és pusztított el tüdő-, bőr-, vér-, bél-, mell-, csont-, prosztata-, petefészek-, veserákos és agydaganatos sejteket. Az egészséges szövetet nem károsította.
Még kutatják, pontosan hogy zajlik a folyamat.
A szóban forgó T-sejt-receptor egy MR1 nevű molekulával lép interakcióba, amely az emberi szervezet minden sejtjének felületén megtalálható.
Úgy vélik, az MR1 jelzi az immunrendszernek, hogy a sejtjében rendellenes anyagcsere folyik.
T-sejtes rákterápiák már léteznek, a rákgyógyítás egyik legígéretesebb területe az immunterápia.
A leghíresebb eljárás a CAR-T elnevezésű, amelyben a páciens T-sejtjeit alakítják át genetikailag, hogy felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket. A módszerrel látványos eredményeket értek el, gyógyíthatatlan betegeket tettek tünetmentessé, azonban csak kevés daganat esetében hatásos.
A cardiffi kutatók szerint az általuk felfedezett T-sejt-receptor „univerzális rákgyógymódhoz” vezethet.
