Hol volt, hol nem volt: 15 éve ünnepeljük a Magyar Népmese Napját

Hol volt, hol nem volt: 15 éve ünnepeljük a Magyar Népmese Napját

Izgalmas kalandok, meghökkentő akadályok, váratlan fordulatok és örökérvényű igazságok – ezek jellemzik azokat a magyar hagyományokhoz kötődő népmeséket, amik nemcsak szórakoztatók, hanem példamutatók is. Ezek a történetek a K&H gyógyvarázs mesedoktoroknak köszönhetően több száz beteg gyermek lelki gyógyulásához járultak már hozzá, az olvasók pedig a vírushelyzethez igazítva most online építik a meseközösséget. Azért, hogy az olvasás és a magyar népmesék iránti szeretet hagyománya fennmaradjon, a Magyar Népmese Napjának apropóján a program szervezői összegyűjtötték a legfontosabb népmesei tanulságokat.

A népmesék generációkon átívelő tanulságokat, mindenkire érvényes tanításokat rejtenek magunkban. Fontosságukat nemcsak az bizonyítja, hogy 2005 óta, immár 15 éve minden szeptember 30-án megünnepeljük a nagy mesemondó, Benedek Elek nevéhez fűződő Magyar Népmese Napját, hanem az is, hogy ezeket a történeteket a mai napig korosztálytól függetlenül szívesen olvassuk, hallgatjuk vagy akár elmeséljük másoknak – és ami a legfőbb: tanulunk belőlük. „Ösztönösen a jóra és a szépre akarjuk nevelni a legkisebbeket, ezért is választjuk azokat a népmeséket, amikben a jó elnyeri a méltó jutalmát, amiben a gonosz megbűnhődik, amiben a főhős megpróbáltatásainak tétje a királylány keze vagy éppen egy egész birodalom feletti uralom. Amellett, hogy ezek a mesék szórakoztatók, a gyerekek megismerhetik a magyar hagyományokat is. Megtanulhatják, mi számít jó tulajdonságnak és helyes viselkedésnek, mennyire fontos a segítőkészség, a jólelkűség, azt, hogy mindenki a saját életének, szerencséjének a kovácsa és azt is, hogy bátorsággal, kitartással minden akadály legyőzhető – mindezekre pedig napjainkban is óriási szükség van” – hívta fel a figyelmet a K&H gyógyvarázs webes meseolvasás programjára Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

 

 

Azért, hogy ezeket a tanulságokat a kórházakban fekvő kisbetegek is megismerhessék, a mesedoktorok a vírushelyzethez igazítva most online küldhetik el vidám és tanulságos történeteiket, amikkel a látogatási tilalom időszaka alatt is segíthetik a gyerekek mielőbbi felépülését. Tanulni azonban mindannyian tanulhatunk a magyar népmesékből, ezért összegyűjtöttük azt a bűvös három legfontosabb tanulságot, ami mindannyiunknak olykor varázserőt adhat – akár a vírusjárvány leküzdésében is:

1. Jótett helyébe jót várhatunk!

A népmesék általános motívuma, hogy a főszereplő hosszú útja során találkozik olyan karakterrel, akinek segítségre van szüksége. Ezért cserébe később létfontosságú, gyakorlatias tanácsot vagy éppen tárgyat kap tőle, ami segíti a főhőst, hogy elérje a célját. Itt azonban nem a jóra való várakozás a lényeg, hanem hogy azért bizony tennünk kell, hogy jót, segítséget kapjunk másoktól, ehhez pedig először adni érdemes. Minél többet és többeknek nyújtunk ugyanis segítséget, annál többen fognak bennünket segíteni az utunkon, vágyaink elérésében.

2. Tegyünk meg mindent a céljainkért!

A magyar népmesék egyik legjellemzőbb fordulata, hogy a szereplők számos akadállyal megküzdenek, mire elérik a céljukat. Ezek a kihívások – és ahogyan megküzdenek velük – teszik őket igazán naggyá, emiatt válnak példaértékű hőssé – és érdemesnek a királylány kezére. Megfutamodás helyett az előttük álló feladatok megoldására koncentrálnak, vagyis bátorsággal, merészséggel és kitartással a legveszedelmesebbnek tűnő ellenfeleket, akadályokat is legyőzik, ahogyan mi is képesek lehetünk erre a való életben.

3. Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa!

Ismerjük azt a helyzetet, amikor a három királyfi válaszút elé érkezik, és mindenkinek el kell döntenie, melyik irányba halad tovább. A döntéseiken múlik, hogy választott útjukon milyen veszéllyel kell megbirkózniuk, a következményekkel azonban minden esetben számolniuk kell. Ahogyan a mesékben a főszereplők, úgy a valóságban mi vagyunk felelősek a saját életünkért, döntéseinkkel pedig mi határozhatjuk meg, hogyan és merre haladunk tovább.

A 3 legfontosabb népmesei tanulság tehát, hogy a saját döntéseink határozzák meg, merre halad az életünk, mindent meg kell tennünk céljaink elérése érdekében, és eközben ne felejtsünk el másoknak is segíteni. Aki persze mindezt nem hiszi, az járjon utána!

Sok helyen marad az irodai munka és a home office közti ingázás

Sok helyen marad az irodai munka és a home office közti ingázás

A vírusjárvány elhúzódása miatt továbbra sem egyértelmű, mikor térhetünk vissza teljesen az irodába, és meddig marad a „hibrid” munkavégzés. A visszatérés mellett szól, hogy újra megerősödhetnek a személyes kapcsolatok és a közös ötletelés is jóval hatékonyabb egy asztal mellett, míg a home office segíti a koncentrált munkavégzést, és vírusbiztos otthoni környezetet nyújt. E kettő között kell most megtalálni az új egyensúlyt, ezért a K&H szakértői 5 + 1 tippet gyűjtöttek össze, hogy ezt segítsék.

A vírusjárvány elhúzódása miatt az otthoni munkavégzés az őszi visszatérést követően sem szűnik meg még hosszú hónapokig, ezért a kialakult „hibrid”, azaz hol online, hol offline munkavégzés új kihívásokat és lehetőségeket kínál a dolgozók számára. „A home office ideje alatt a zökkenőket leküzdve, közösen, egy csapatként tanultuk meg, hogyan lehet tárgyalni, egyeztetni, ügyfélkapcsolatot tartani Skype-on, hogyan kell hatékonyan együtt dolgozni, és fenntartani a csapatszellemet az online térben is. Mindezekkel együtt a home office leginkább az egyéni hatékonyságról és a koncentrált feladatvégzésről, illetve az utazási idő megspórolásáról is szól, míg az irodai munkahely a közös munkát, gondolkodást és a kollégákkal kialakított barátságokat is jelenti.

A következő hónapokban e kettő között kell a munkáltatóknak és munkavállalóknak megtalálni az egyensúlyt, amiben a cégek között egyelőre nincs egy egységes álláspont. Érthető is, hiszen azt látjuk, hogy a cég tevékenysége és a munkakör adta lehetőségek mellett a családi körülmények, sőt, akár még a munkatársak személyisége is meghatározhatja azt, hogy a hibrid munkavégzésnek milyen kombinációja működik leginkább. Az új munkarend kialakítása a munkavállaló és munkáltató oldaláról is nyitottságot és odafigyelést igényel” – hívta fel a figyelmet Végh József, a K&H HR igazgatója az új kihívás kapcsán.

A munkavállalók is sokat tehetnek azért, hogy a váltott munkavégzés akár még hónapokig fenntartható és hatékony legyen. A K&H szakértői, hogy ebben segítséget nyújtsanak, összegyűjtöttek 5 + 1 tippet, amit érdemes figyelembe venni:

  1. Válogassuk szét a teendőket. A megbeszéléseket, ügyféltalálkozókat és ötleteléseket érdemes azokra a napokra időzíteni, amikor az irodában vagyunk, míg az elmélyülést igénylő feladatokat végezhetjük otthonról.

  1. A személyes kapcsolatok erősítése miatt hagyjunk több időt a találkozókra, a reggeli kávézásra vagy a közös ebédre.

  1. Becsüljük meg az egymással töltött időt: készüljünk fel a megbeszélésekre, ne lépjük túl a megbeszélt időkeretet, és kizárólag a legszükségesebb érintetteket hívjuk meg.

  1. Egy vírus – sokféle hozzáállás: érdemes jelezni a résztvevőknek, hogy milyen üdvözlési módot választunk a szokásos kézfogás helyett, illetve kötelező vagy ajánlott a maszkhasználat, ezzel ugyanis elkerülhetjük a kínos helyzeteket.

  1. A hibrid munkarend talán legnagyobb kihívása, hogy követni tudjuk, milyen nap, hét van éppen. Ehhez nyújthat remek támpontot, ha egy-egy tevékenységet mindig ugyanazon a napon végzünk. Így a hétindító értekezlet a hétfő, a közös kávézás a szerda biztos jele lehet.

+1 „régi-új” kollégák

Érdemes azokra a dolgozókra kiemelten gondolni, akik közvetlenül a karantén előtt érkeztek a munkahelyre, hiszen ők, bár már a csapat részei, mégis újként „kezdenek” az irodában. A fokozatos visszatéréskor a kollégák jellemzően napi vagy heti váltásban dolgoznak együtt, ezért, ha a munkavállalók egészségét és biztonságát nem veszélyezteti, az újakkal tegyünk kivételt. Ne csak mindig ugyanazokon a napokon és ugyanabban a csapatban végezzék el feladataikat, hanem úgy alakítsuk a beosztásukat, hogy mindenkit megismerhessenek.

Merkely: a horvátországi vakációzás miatt is jött hamarabb a járvány második hulláma

Merkely: a horvátországi vakációzás miatt is jött hamarabb a járvány második hulláma

Merkely Béla magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a napokban az RTL Klubnak többek között azt nyilatkozta, részben a külföldön nyaraló magyaroknak is köszönhetjük, hogy megérkezett a magyarországi koronavírus-járvány második hulláma.

Mint azt a videóinterjúban mondta, szerinte nem lett volna rizikós a nyáron esküvőt tartani sem, ha betartották volna a szabályokat. Nem lett volna rizikós, ha a fiatalok Siófokon, Balatonon vagy Horvátországban nem vettek volna részt több ezres bulikban, ahol egymástól 2 cm-re tartózkodtak és hordtak volna például maszkot – említette.

Úgy fogalmazott, mindig van olyan módszer, amellyel lehetőség van akár még egy ilyen kihívást is megvalósítani. A sporttal kapcsolatban megemlítette, amennyiben például a repülőtérről a Puskás Arénába egyenesen viszik a szurkolókat, a drukkerek maszkot hordanak és minden harmadik széken ülnek úgy,  hogy a szabadban zajlik a futball, akkor ez alatt a 2 óra alatt komoly járványügyi jelentőséggel bíró esemény nem fog történni.

A járvány második hullámának erősödését Merkely az iskolakezdés időszakára várta, de a környező országokban bekövetkező nyári járvány elhúzódásának következményeit csapódnak le a magyar adatokon. Nagyon nehéz közép Európa szívében függetleníteni magunkat a környező országoktól, de az természetesen elvárható mindenkitől, hogy egy nyarat esetleg kicsit moderáltabban, döntően Magyarországon töltött volna – mondta.

Merkely ismerettségi körében is többen voltak, akik a külföldi nyaralást választották, ő nem ment más országba. Az idei nyáron valószínűleg százezrek nyaraltak külföldön és hozzájárultak ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.

Július közepétől már megnövekedett a külföldről behurcolt fertőzések száma, mivel a magyar lakosság elég jelentős része külföldön nyaralt, akik közül nem elhanyagolható számban nyaraltak Horvátországban. Bár a szomszédos ország “zöld” volt, azonban Horvátországban folyamatosan növekedtek az igazolt esetszámok. Ma már, ha a 2 hétre vonatkoztatott és 100 ezer lakosra számított pozitív eseteket nézzük, akkor Horvátország utolérte Romániát.

A magyarországi fertőzések ilyen mértékű növekedését Merkely véleménye szerint a horvátországi nyaralás okozta valamint az, hogy nálunk is megjelentek az un. “szuperfertőzők”, akik tudtukon kívül különféle rendezvényeken terjesztették tovább a kórt, ezért meglepően magas a magyar esetszám.

Az igazolt esetek száma nem fedi le a tényleges esetszámokat, erre vannak adatok, hiszen az igazolt és a valódi esetszámok között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Akár hússzorosak is – mondta többek között a videóban Merkely Béla.

Miért alakul ki több órás torlódás a horvát-magyar határszakaszokon?

Miért alakul ki több órás torlódás a horvát-magyar határszakaszokon?

A koronavírus-járvány ellenére a bátrabbak a csodás tengerpartokkal rendelkező Horvátország felé veszik az irányt.

Bár a szomszédos országban viszonylag jól kezelik a járványt és a mintegy 2 milliós lakosú ország jelenleg nem tartozik a veszélyesnek számító kategóriába, a kontaktkutatás miatt a horvátok regisztrációhoz kötik az országukba való beléptetést.

Horvátországi belépés esetén itt kell regisztrálni: https://entercroatia.mup.hr/.

(Torlódás a letenyei  M7-es autópálya határátkelőnél a horvát-magyar határon. Fotó: MTI/Varga György)

A hosszú sorok, a több órás várakozás tulajdonképpen azért alakul ki, mert sokan nem az online regisztrációs felületet használják vagy egyáltalán nem regisztrálnak, így a horvát rendőrök a határon kénytelenek felvenni az adatokat, ami személyenként akár 5 perc is lehet.

Mivel például Letenyénél az M7-es autópálya határátkelőhelynél egy-egy szombati turnusváltáskor akár több ezer autós is a tengerpartra igyekszik, az átlépési idő a regisztráció miatt jelentősen megemelkedik és már ki is alakult a torlódás.

A rendőrség azt javasolja, aki teheti a régi letenyei közúti határátkelőn próbálkozzon Ott a várakozási idő általában feleannyi, mint az autópálya-átkelőnél.  Egyfajta “menekülési útvonal” is lehet, ha az M70-es autóúton Szlovénián át utazunk be Horvátországba, de ezt az opciót csak akkor érdemes választani, ha nagyon sokat kell várakozni a letenyei határon.

Tipp: Nem biztos, hogy a kora reggeli utazás a megfelelő Horvátországba, ugyanis a késő délutáni órákban – amire “lefogy a sor” szinte zavartalanul léphetjük át a horvát-magyar államhatárt, például Letenyénél.

Luxusórák és briliánsok: egyre több hazai vállalkozó finanszírozza a nyitást zálogkölcsönből

Luxusórák és briliánsok: egyre több hazai vállalkozó finanszírozza a nyitást zálogkölcsönből

Az utóbbi hetekben egyre nagyobb lett az érdeklődés a vállalkozók körében a zálogkölcsönök iránt. Vannak, akik a jelenlegi helyzetben túlélésére használják, de sokan az újranyitás kapcsán új üzleti lehetőségeket látnak, és ehhez készpénzért folyamodnak – ezt támasztják alá az ország legnagyobb zálogfiók-hálózatával rendelkező BÁV Zrt. tapasztalatai.

“Érezhetően megnőtt a vállalkozói kör érdeklődése a zálogkölcsönök iránt. Már most látszik, hogy a vállalkozók számára a nyitás és az első, lassabb hónapok finanszírozása lesz az egyik alapfeltétele a talpon maradásnak, ezért a zálogkölcsönre egyre több vállalkozó tekint úgy, mint a gyors pénzügyi reagálás egyik hatékony eszközére. ” – világítja meg a helyzetet Dandé Imre, az országban közel 100 fiókot üzemeltető BÁV zálogigazgatója.

Nyugat-Európában már régóta megszokott, de az elmúlt években már hazánkban is egyre több vállalkozó fordul meg a zálogfiókokban. A lakossági ügyfelekhez hasonlóan ők is átmeneti pénzügyi problémákat orvosolnak a kölcsönnel, igaz, néha jóval nagyobb, több százezres vagy akár milliós tételek jellemzik ezeket.

“A tipikus vállalkozó ügyfél 500 000 – 1 millió forinttól akár 10-15 milliós összegig igényel rövidtávú zálogkölcsönt a gyűjteményében lévő nagy értékű karórára, briliáns-ékszerre, műtárgyra vagy festményre. Jellemzően ezeket nem akarja eladni, csupán gyorsan és a banki hitelek hosszas ügyintézése nélkül, azonnal akar pénzhez jutni.” – tette hozzá a BÁV zálogigazgatója.

A vendéglátásból, rendezvényszervezésből vagy turizmusból élő vállalkozók a járványt megelőzően jellemzően árukészleteik megvásárlására, felmerülő költségeik megelőlegezésére igényeltek zálogkölcsönt, később befolyó bevételükre számítva. Ezek az ügyfelek egy-egy látogatáskor az akár tízmillió forint értékű márkás karórájukra, aranyékszereikre kértek milliós kölcsönöket.

A koronajárványt kísérő intézkedések és pénzügyi rendelkezések a zálogpiac ezen szegmensére is hatással voltak. A veszélyhelyzet kihirdetése után a vállalkozások legtöbbje ideiglenesen bezárt, legtöbbjük vagy gyorsan kiváltotta zálogtárgyait vagy élt a fizetési moratórium nyújtotta lehetőséggel, és kivárt.

Az építőiparban vagy mezőgazdaságban működő vállalkozók, akik nem kényszerültek leállásra, a járvány időszaka alatt is a korábban megszokott problémákkal fordultak a zálogfiókokhoz. Ők jellemzően a beszállítók késedelmes fizetése miatt kerülnek átmeneti pénzzavarba, rövidtávon, jellemzően a bérek kifizetéséhez van szükségük 1-2 millió forint készpénzre. Néhány hetes likviditási problémát akarnak áthidalni, ezért nagy értékű karóráikhoz vagy ékszereikhez nyúlnak.

Második generációs szerológiai koronavírus gyorstesztek érkeztek Magyarországra

Második generációs szerológiai koronavírus gyorstesztek érkeztek Magyarországra

A napokban megérkeztek Magyarországra azok a második generációs, az Egyesült Királyságban gyártott gyorstesztek, amelyek már 99% körüli szenzitivitással (pozitív minták helyes azonosítása) és specificitással (negatív minták helyes azonosítása) rendelkeznek. A tesztek paramétereit független nemzetközi klinikai vizsgálatok és hazai kipróbáláson alapuló pozitív tapasztalatok is megerősítik.

A kisebb mennyiségben egynapos, több ezres mennyiségben 5-7 munkanapos szállítási határidővel kapható csúcsminőségű gyorstesztekkel egész Közép Európát is Magyarországról látja majd el az ArvaLab, ráadásul közepes árfekvés mellett.

Az alacsony minőségű tesztek magas hibaszázalékkal működnek, számos fals pozitív IgM esetet is produkálva. Használatuk felesleges vírus PCR-teszt többletköltséget generál az aktív fertőzés szakszerű kizárásához, vagy nem találják meg a fertőzöttek egy részét, mert az alacsony titerű, azaz kis mennyiségben jelen lévő IgG antitest jelenlétét nem mutatják ki a nem megfelelő érzékenységük miatt. Így nem alkalmasak ellátni egyik lehetséges alkalmazásukat, a több hetes korlátozások után a munkahelyekre visszatérni kívánó munkavállalók gyors, egyidejű, megbízható tömeges szűrővizsgálatát.

A korlátozott számban rendelkezésre álló, ismételt méréssel diagnosztikai eredményt adó, költségesebb, laboratóriumi hátteret és szakszemélyzetet igénylő PCR-vizsgálatok mellett hosszabb távon is van létjogosultsága a szerológiai tesztelésnek. A közeljövőben az ún. magas érzékenységű szerológiai vizsgálatok jelentősége is nőhet, ezek számítanak ma a legmegbízhatóbb ellenanyag teszteknek, ahol vénás vérvételi mintából a koronavírus elleni ellenanyagokat mikrobiológia laboratóriumi hátteret igénylő ELISA, immunfluoreszcens (IFA) vagy chemilumineszcens módszerrel mutatják ki. “Csak tudni kell, mikor, milyen célra, milyen tesztelési stratégiát alkalmazzunk. És legfőképp milyen minőségű teszteket” – állítja Karvalics Attila, az ArvaLab vezetője.

A nemzetközi botrányok sem elég elrettentőek?

Az ismert európai példák és a Semmelweis Egyetem szerológiai gyorsteszteket összehasonlító vizsgálata talán már elég intő példát jelentettek arra, hogy nem érdemes alacsony minőségű és olcsó termékeket vásárolni, mert az valóban kidobott pénz az ablakon. “Ezzel az erővel terhességi tesztet is használhatnánk, hiszen az is vagy eltalálja, vagy leginkább nem az IgG vagy az IgM jelenlétet” – véli Karvalics. Minden egyes százalék minőségbeli különbség a tesztek között ugyanis exponenciálisan hat a tesztelés eredményességére járványügyi szempontból, és rontja vagy javítja a tesztelés pénzügyi hatékonyságát is. Tehát vagy kiváló gyorstesztet érdemes használni, legalább 99% közeli tényleges szenzitivitással és specificitással, vagy semmit. A gyenge tesztek végül drágábbá válnak, és nem adnak biztonságérzetet sem.

Az ArvaLab munkatársai közel 100 a világban és Magyarországon fellelhető antitest és antigén gyorsteszt adatait elemezték, ezen belül 40 IgG/IgM gyorstesztet. Ez alapján két gyártóval kötöttek megállapodást, hogy Közép Európát is Magyarországról lássák el csúcsminőségű gyorstesztekkel. Az ArvaLab először német tesztet szeretett volna forgalmazni, de kiderült, hogy ebben a termékkörben nem erősek a német gyártók. Az egyik neves cég nem volt hajlandó a független klinikai vizsgálati eredményét kiadni, két másik Kínában gyártatja a termékeit vállalható, de a társaságnak nem megfelelő paraméterekkel, a negyedik pedig háromszoros áron kívánta értékesíteni az amúgy korrekt klinikai teszttel bíró felső középkategóriás termékét. “Az angol gyártóban azonban kiváló, a minőség iránti megszállottsággal bíró partnerre leltünk” – mondja az ArvaLab vezetője.

Az áron nem múlhat

A közepes minőségű és kiváló minőségű tesztek árai között csak 500 és 2000 Ft közötti a különbség (az 1500-2000 Ft-os kategóriát nem számítjuk a közepes minőségű kategóriába). Ez azonban bőven megtérülhet a megbízható eredmények miatt és a vírus terjedésének gátlásával megtakarított költségeken is. Ráadásul sok olyan termék is létezik a piacon, ami magasabb áron nyújt gyengébb teljesítményt. Minőségi tesztekkel általában véve jelentős járványügyi kockázatok, egyes konkrét esetekben pedig életveszélyes állapotok kialakulása is megelőzhető. Nem csak az idősotthonokban, egészségügyi és szociális intézményekben, a tömegközlekedésben és ügyfélkapcsolati pontokon dolgozók esetében van a minőségnek életbevágó jelentősége.

Az egészségügyi szolgáltatók reputációja sem mellékes, hiszen ők a nevüket adják a tesztekhez. „Van olyan magánklinika, amelyik pár héten belül négy-öt tesztet is elfogyasztott, mert vagy nem megfelelő minőséget kaptak, vagy nem volt megbízható a szállítás”, mondja Karvalics Attila. Az üzemorvosi tesztelésnél sem ildomos ezer Forintos árkülönbségen fennakadni. Körülbelül 3 millió Ft-ba kerül 200 dolgozó kihelyezett szűrővizsgálata egy közepes vagy gyenge teszttel és ugyanez 3,2 millió Ft-ba kerül minőségi teszttel. “Bízom benne, hogy ez a 200.000 Forint pótlólagos ráfordítás nem lehet kérdés egy cégvezetőnek, ha 200 munkatársának, azok családjának a sorsa és a cég működésének biztonsága a tét” – véli Karvalics Attila

Az ArvaLab által forgalmazott teszteket magyarországi igazoltan SARS-CoV2 fertőzött, de tünetmentes egyének mintáin is kipróbálták a társaság szakmai partnerei. A mérési eredmények szerint a hazai piacon megtalálható egyes dél-koreai, amerikai és kínai tesztekhez képest az angol gyártó tesztje még további 80-160 szoros mintahígítás mellett is pozitív IgG eredményt produkált a kontrollként használt pozitív minta esetében. A független nemzetközi klinikai vizsgálatok és a hazai laboratóriumi eredmények megerősítették: ezek a második generációs gyorstesztek ma a hazánkban elérhető csúcsminőséget képviselik a gyorstesztek között, és alkalmasak nagyobb létszámú közösségek szűrésének költséghatékony és eredményes lebonyolítására is.

„Az 1500-3000 Ft közötti, alsó kategóriás, független klinikai tanulmány nélküli termékek kora leáldozóban. Főleg, ha ezek a tesztek meg sem érkeznek az országba.” vélekedik Karvalics Attila.

A korlátozások enyhülésével párhuzamosan még nagyobb szükség van, és lesz a folyamatos szűrésekre, a fertőző esetek korai azonosítására. Szakemberek a járvány visszatérésére is számítanak akár már néhány hónapon belül, de legkésőbb októberre. A járvány várható második hullámának az intenzitása nagyban függ az addig eltelt időben mutatott emberi magatartástól és az alkalmazható szűrővizsgálatok szakmai hatékonyságától is. A következő hetek, hónapok így a felkészülés időszakát jelentik. Ennek része lehet a megfelelő minőségű és biztos szállítási háttérrel bíró, érzékeny szerológiai gyorstesztek beszerzése is, illetve az első körös és a további ellenőrző tesztelések elvégzése.