Orbán Viktor az ukrajnai háború megítéléséről, az infláció okáról és a zöld energia kérdéséről is beszélt az ellenzéki képviselők észrevételeire reagálva hétfőn napirend előtt a parlamentben.
Orbán Viktor viszonválaszában az ellenzéki képviselők ukrajnai háborúra vonatkozó megjegyzéseire azt mondta: úgy beszélnek Ukrajnáról, párhuzamot állítva Magyarországgal, mintha Magyarországról beszélnének.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról. „Tiszteljük az ukránokat, segítjük az ukránokat, mindent megadunk, amit megadhatunk nekik”, de nem szabad őket magunk fölé helyezni. „Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, sohasem előzhetik meg a magyar emberek érdekét. Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében” – jelentette ki Orbán Viktor.
Magyarország az első. Aki nem ezen az alapon áll, az nem nemzeti, hanem internacionalista alapon áll – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ugyanakkor két dologban egyetért a baloldal és a nemzeti oldal. Az egyik, hogy nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni, tehát egy olyan európai biztonsági rendet akarunk, amelyben Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországnak. A másik, hogy nem akarunk közös orosz-magyar határt, vagyis a két ország között kell lennie valaminek, ami elég széles és kellően mély ahhoz, hogy biztonságot jelentsen Magyarország számára. Ezt hívják szuverén Ukrajnának – mondta.
Rámutatott: a békéhez vezető úton az első lépés a tűzszünet. Amíg tűzszünet van, addig meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat. „Ha szerencsénk van, a béketárgyalások megoldást hoznak, ha nincs szerencsénk, újra kiújulnak a harcok. De a lényeg az első lépés” – szögezte le.
A Jobbik kisvállalkozók támogatását hiányoló kritikájára Orbán Viktor jelezte, a felszólalásában tárgylat húsz intézkedésből hat közvetlenül a kis- és középvállalkozókat segíti. Tóth Bertalan szavaira, miszerint a kormány iránytű nélkül sodródik, Orbán Viktor úgy reagált: „bezzeg az MSZP!”
Gelencsér Ferencnek (Momentum) a magas inflációra vonatkozó észrevételére a kormányfő azt mondta, azért magasabb az infláció Magyarországon, mint Európa más országaiban, mert az ország rengeteg iparfejlesztést hajt végre, a beruházási versenyben az első háromban van az Európai Unióban. Ez nagy energiaigényt támaszt, miközben nincs saját energiánk. Amikor az energiaárak a világban fölmennek, akkor azokban az országokban, ahol nagyok az ipari fejlesztések, az ipari kapacitások, de nincs saját energia, és importból kell behozni, ott mindig a legmagasabb infláció – magyarázta.
Az infláció csökkentését szolgálja a húszpontos gazdaságpolitikai csomag, és „higgyék el, ez meg fogja hozni az eredményét” – tette hozzá, megismételve, hogy az év végére egyszámjegyűre fogják csökkenteni az inflációt.
Tordai Bence (Párbeszéd) zöld energiát sürgető hozzászólására Orbán Viktor elmondta, a kérdés jóval összetettebb, mint ahogy az ellenzéki képviselőt hallgatva gondolhatná bárki. Amikor majd az energia nagy része zöld lesz, még akkor sem lehet kikapcsolni teljesen a fosszilis energiaforrásokat, mert az időjárástól függő energiaforrások bizonytalanságot visznek a rendszerbe.
Egészen addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, a feszültségnek állandónak kell lennie akkor is, ha éppen nem fúj a szél és nem süt a nap – fogalmazott, hozzáfűzve: mindig kell tehát olyan tartalék kapacitásnak lenni a zöld energia mögött, amely kedvezőtlen időjárás esetére előállítja azt az energiát, amit a vezetéken szállítani lehet. Ezért a zöld energia bizonyos megközelítésben a legdrágább energia, mert ha kiépítünk egy egységnyi zöld energiát, mellé kell építeni a tartalék kapacitást is.
Kanász-Nagy Máté (LMP) külföldi beruházásokról szóló kritikájára Orbán Viktor úgy reagált, az ellenzéki képviselő hozzászólása „nettó külföldiberuházás-ellenesség”. A miniszterelnök azt mondta, komoly téma, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan lehet egy teljesen tőkeellenes gazdaságból eljutni a versenyképesség és jólét elfogadható szintjére. A kormány válasza az, hogy szükség van a saját nemzeti tőke megerősítésére és szükség van a külföldi tőkeberuházásokra is. Külföldi beruházások nélkül nem lehet felemelni a magyar életszínvonalat és a magyar gazdaság teljesítményét oda, ahova mindannyian szeretnénk – mondta.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) hozzászólására, aki Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen érvelt, a miniszterelnök azt felelte, a két ország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.
A családtámogatásokat keveslő kritikára Orbán Viktor közölte, nem ért egyet azzal, hogy az ellenzéki politikus szűkülésként írta le az elmúlt időszak változásait, ő inkább „szinten tartásnak” nevezné azokat. Arra kérte Dúró Dórát, értse meg, hogy a 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének, a családtámogatási rendszer szélesítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak és „azért is harcolnunk kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen”. MTI
Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.
Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.
Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.
Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.
A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.
Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.
Az Igazgyöngy Alapítvány is bekerült a Schneider Electric Alapítvány új kezdeményezésének hazai döntőjébe. A program keretében az energiatermelés és -felhasználás gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi hatásaiból adódó társadalmi problémák kezelésére keresnek új, innovatív ötleteket.
A
Schneider Electric Alapítvány (SE Alapítvány) a társadalmi
vállalkozókat tömörítő Ashoka nemzetközi szervezettel
együttműködve indította el Tackle Energy Poverty elnevezésű
programját. A kezdeményezés keretében olyan meglévő vagy
újszerű technológiákat alkalmazó, illetve kifejlesztő
szervezeteket, egyetemi csapatokat, vagy üzleti vállalkozásokat
keresnek, amelyek az energiatermelés és -felhasználás gazdasági,
környezetvédelmi, társadalmi hatásaiból eredő problémák
kezelésére kínálnak valamilyen megoldást.
A
projektben 5 ország, Bulgária, Csehország, Magyarország,
Lengyelország és Románia vesz részt. Az egyes országokból 3-3
döntőst választanak ki, akik a brüsszeli döntőn, zsűri előtt
mutathatják be megoldásaikat, a legjobb projekteket pedig 3500
euróval díjazzák.
A
három magyar döntős között ott van az Igazgyöngy Alapítvány
is, ami a már korábban biobrikett gyártására létrehozott
pilotját fejlesztené tovább egy fenntartható vállalkozás
létrehozásával, hogy a lehető legtöbb kedvezményezett számára
kínáljon megoldást. „Az Alapítvány arra törekszik, hogy a
generációs szegénységben élő családok számára lehetőséget
teremtsen, ehhez pedig hosszú távú válaszokat ad az oktatáson, a
közösségi fejlesztésen és munkahelyteremtésen, illetve az
érintett intézményekkel való együttműködésen keresztül. A
Schneider Alapítvány programja lehetőséget nyújt számunkra,
hogy tovább fejlesszük, hatékonyabbá és skálázhatóvá tegyük
a biobrikett modellünket, így többeknek valós alternatívaként
elérhető legyen az olcsó és tiszta fűtőanyag a leghidegebb
időszakokban is” – mondta el Tahóczky Balázs, az Igazgyöngy
Alapítvány biobrikett projekt vezetője.
A
szintén döntőbe jutott Apro’Tech egy tömegkályhát fejlesztett
ki az energiaszegénység enyhítése céljából, alacsony jövedelmű
családok számára. A 2000-ben alakult cég célja, hogy
Magyarország olyan ország legyen, amely erőforrásait fenntartható
módon használja, illetve, hogy hozzáférhető szolgáltatásokat
nyújtson a legkiszolgáltatottabb közösségek számára,
elsősorban a téli fűtés és az energiafogyasztás területén. „A
megoldásunk egy olyan eszköz, ami hatékonyabb, környezetbarát
technológia, és egészségügyi megfontolások miatt is megfelelőbb
a jelenleg használt fémkályháknál. Az általunk kifejlesztett
kályha helyi alapanyagokból készül, és megfizethető megoldást
jelent” – közölte Feldmár Nóra, az Apro’Tech projekt
vezetője.
A harmadik magyar döntős, a W-heat környezetbarát, helyi alapanyagokból előállított szigetelőanyag gyártásával pályázott, ami energiahatékonysággal és innovatív technológiát alkalmazva üzenne hadat a szegénység problémájának. A W-heat csapata egy szalmaalapú szigetelési módszert fejleszt ki, amely a jelenleg rendelkezésre álló és széles körben használatos habanyag alternatívája lehet. Környezeti és társadalmi-gazdasági szempontból is felülmúlja a műanyaghabokat, ugyanakkor azonos szintű kényelmet nyújt a lakók számára: hasonló hőszigetelési hatékonysággal, jó hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul kiemelkedő a páraszabályzó képessége is, emellett pedig könnyen alkalmazható minden házban. „Az általunk kifejlesztett szigetelés környezetbarát, tartós és tűzálló megoldást jelent; egyedi gyártási technológiánkkal pedig a helyben elérhető természetes anyagokból, könnyen és olcsón helyben előállítható” – mutatott rá Nagy Balázs, a W-heat csapat egy projekt vezetője.
A programban
mentorszervezetként részt vesz a Schneider Electric Magyarország
is. A társaság kollégái mentornak jelentkezhetnek a három magyar
döntős mellé, hogy szakmai tudásukkal segítsék őket a
felkészülésben egy az energiaszegénység társadalmi problémáját
központba állító brüsszeli eseményre. „A Schneider Electric
elkötelezett az adott esetben meglepő innovációk mellett, melyek
kreatív módon, a szokásostól eltérő szemlélettel tekintenek
egy feladat megoldására. Számunkra is fontos, hogy kollégáink
támogatása mellett hatékony, de ugyanakkor fenntartható
megoldásokkal segítsük az energiatermelés és -felhasználás
okozta különböző problémák kezelését” – tette hozzá
Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.
A
20 évvel ezelőtt alapított Schneider Electric Alapítvány minden
országban jelen van, ahol a franciaországi központú cég
érdekeltséggel rendelkezik. Az alapítvány egyéni és társadalmi
szinten járul hozzá a fejlődéshez az energiához köthető
oktatáson, innováción, figyelemfelhíváson és felsőfokú
képzéseken keresztül. Az energiaszegénység jelentette probléma
nagyságát jól érzékelteti az a felmérés, amely szerint
2012-ben Európa népességének 10,8 százaléka képtelen volt
megfelelően melegen tartani otthonát, az alacsony jövedelműek
körében pedig ez az arány 24,4 százalék volt.
Az
alapítvány három programot futtat:
–
az energia mindenkié: olyan, fejlődő térségben működő
vállalkozások támogatása, amelyek oktatás és fenntartható
energiaforrások biztosítása nélkül nem maradnának talpon;
–
energiaszegénység elleni küzdelem: még a fejlett világ számos
térségében sem megoldott az energiaellátás, vagy nem olyan áron,
ami reális lenne – erre kínál innovatív megoldásokat az
alapítvány;
–
fenntarthatóság tudatosan: ez a program a bolygónkon már
jelentkező energia- és éghajlatváltozással kapcsolatos problémák
orvoslását tűzte ki, különböző fenntartható megoldás
segítségével.