Orbánt kérdezték, és válaszolt

Orbánt kérdezték, és válaszolt

Orbán Viktor az ukrajnai háború megítéléséről, az infláció okáról és a zöld energia kérdéséről is beszélt az ellenzéki képviselők észrevételeire reagálva hétfőn napirend előtt a parlamentben.

Orbán Viktor viszonválaszában az ellenzéki képviselők ukrajnai háborúra vonatkozó megjegyzéseire azt mondta: úgy beszélnek Ukrajnáról, párhuzamot állítva Magyarországgal, mintha Magyarországról beszélnének.

(Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira válaszol az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján, 2023. február 27-én. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról. „Tiszteljük az ukránokat, segítjük az ukránokat, mindent megadunk, amit megadhatunk nekik”, de nem szabad őket magunk fölé helyezni. „Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, sohasem előzhetik meg a magyar emberek érdekét. Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében” – jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország az első. Aki nem ezen az alapon áll, az nem nemzeti, hanem internacionalista alapon áll – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ugyanakkor két dologban egyetért a baloldal és a nemzeti oldal. Az egyik, hogy nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni, tehát egy olyan európai biztonsági rendet akarunk, amelyben Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországnak. A másik, hogy nem akarunk közös orosz-magyar határt, vagyis a két ország között kell lennie valaminek, ami elég széles és kellően mély ahhoz, hogy biztonságot jelentsen Magyarország számára. Ezt hívják szuverén Ukrajnának – mondta.

Rámutatott: a békéhez vezető úton az első lépés a tűzszünet. Amíg tűzszünet van, addig meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat. „Ha szerencsénk van, a béketárgyalások megoldást hoznak, ha nincs szerencsénk, újra kiújulnak a harcok. De a lényeg az első lépés” – szögezte le.

A Jobbik kisvállalkozók támogatását hiányoló kritikájára Orbán Viktor jelezte, a felszólalásában tárgylat húsz intézkedésből hat közvetlenül a kis- és középvállalkozókat segíti. Tóth Bertalan szavaira, miszerint a kormány iránytű nélkül sodródik, Orbán Viktor úgy reagált: „bezzeg az MSZP!”

Gelencsér Ferencnek (Momentum) a magas inflációra vonatkozó észrevételére a kormányfő azt mondta, azért magasabb az infláció Magyarországon, mint Európa más országaiban, mert az ország rengeteg iparfejlesztést hajt végre, a beruházási versenyben az első háromban van az Európai Unióban. Ez nagy energiaigényt támaszt, miközben nincs saját energiánk. Amikor az energiaárak a világban fölmennek, akkor azokban az országokban, ahol nagyok az ipari fejlesztések, az ipari kapacitások, de nincs saját energia, és importból kell behozni, ott mindig a legmagasabb infláció – magyarázta.

Az infláció csökkentését szolgálja a húszpontos gazdaságpolitikai csomag, és „higgyék el, ez meg fogja hozni az eredményét” – tette hozzá, megismételve, hogy az év végére egyszámjegyűre fogják csökkenteni az inflációt.

Tordai Bence (Párbeszéd) zöld energiát sürgető hozzászólására Orbán Viktor elmondta, a kérdés jóval összetettebb, mint ahogy az ellenzéki képviselőt hallgatva gondolhatná bárki. Amikor majd az energia nagy része zöld lesz, még akkor sem lehet kikapcsolni teljesen a fosszilis energiaforrásokat, mert az időjárástól függő energiaforrások bizonytalanságot visznek a rendszerbe.

Egészen addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, a feszültségnek állandónak kell lennie akkor is, ha éppen nem fúj a szél és nem süt a nap – fogalmazott, hozzáfűzve: mindig kell tehát olyan tartalék kapacitásnak lenni a zöld energia mögött, amely kedvezőtlen időjárás esetére előállítja azt az energiát, amit a vezetéken szállítani lehet. Ezért a zöld energia bizonyos megközelítésben a legdrágább energia, mert ha kiépítünk egy egységnyi zöld energiát, mellé kell építeni a tartalék kapacitást is.

Kanász-Nagy Máté (LMP) külföldi beruházásokról szóló kritikájára Orbán Viktor úgy reagált, az ellenzéki képviselő hozzászólása „nettó külföldiberuházás-ellenesség”. A miniszterelnök azt mondta, komoly téma, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan lehet egy teljesen tőkeellenes gazdaságból eljutni a versenyképesség és jólét elfogadható szintjére. A kormány válasza az, hogy szükség van a saját nemzeti tőke megerősítésére és szükség van a külföldi tőkeberuházásokra is. Külföldi beruházások nélkül nem lehet felemelni a magyar életszínvonalat és a magyar gazdaság teljesítményét oda, ahova mindannyian szeretnénk – mondta.

(Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 27-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Dúró Dóra (Mi Hazánk) hozzászólására, aki Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen érvelt, a miniszterelnök azt felelte, a két ország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.

A családtámogatásokat keveslő kritikára Orbán Viktor közölte, nem ért egyet azzal, hogy az ellenzéki politikus szűkülésként írta le az elmúlt időszak változásait, ő inkább „szinten tartásnak” nevezné azokat. Arra kérte Dúró Dórát, értse meg, hogy a 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének, a családtámogatási rendszer szélesítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak és „azért is harcolnunk kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen”. MTI

Drágulhatnak a napelemek?

Drágulhatnak a napelemek?

Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.

Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.

(Fotó: Pixabay/moerschy)

Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.

Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.

A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.

Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.

Hadat üzentek az energiaszegénységnek

Hadat üzentek az energiaszegénységnek

Az Igazgyöngy Alapítvány is bekerült a Schneider Electric Alapítvány új kezdeményezésének hazai döntőjébe. A program keretében az energiatermelés és -felhasználás gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi hatásaiból adódó társadalmi problémák kezelésére keresnek új, innovatív ötleteket.

A Schneider Electric Alapítvány (SE Alapítvány) a társadalmi vállalkozókat tömörítő Ashoka nemzetközi szervezettel együttműködve indította el Tackle Energy Poverty elnevezésű programját. A kezdeményezés keretében olyan meglévő vagy újszerű technológiákat alkalmazó, illetve kifejlesztő szervezeteket, egyetemi csapatokat, vagy üzleti vállalkozásokat keresnek, amelyek az energiatermelés és -felhasználás gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi hatásaiból eredő problémák kezelésére kínálnak valamilyen megoldást.

A projektben 5 ország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia vesz részt. Az egyes országokból 3-3 döntőst választanak ki, akik a brüsszeli döntőn, zsűri előtt mutathatják be megoldásaikat, a legjobb projekteket pedig 3500 euróval díjazzák.

A három magyar döntős között ott van az Igazgyöngy Alapítvány is, ami a már korábban biobrikett gyártására létrehozott pilotját fejlesztené tovább egy fenntartható vállalkozás létrehozásával, hogy a lehető legtöbb kedvezményezett számára kínáljon megoldást. „Az Alapítvány arra törekszik, hogy a generációs szegénységben élő családok számára lehetőséget teremtsen, ehhez pedig hosszú távú válaszokat ad az oktatáson, a közösségi fejlesztésen és munkahelyteremtésen, illetve az érintett intézményekkel való együttműködésen keresztül. A Schneider Alapítvány programja lehetőséget nyújt számunkra, hogy tovább fejlesszük, hatékonyabbá és skálázhatóvá tegyük a biobrikett modellünket, így többeknek valós alternatívaként elérhető legyen az olcsó és tiszta fűtőanyag a leghidegebb időszakokban is” – mondta el Tahóczky Balázs, az Igazgyöngy Alapítvány biobrikett projekt vezetője.

A szintén döntőbe jutott Apro’Tech egy tömegkályhát fejlesztett ki az energiaszegénység enyhítése céljából, alacsony jövedelmű családok számára. A 2000-ben alakult cég célja, hogy Magyarország olyan ország legyen, amely erőforrásait fenntartható módon használja, illetve, hogy hozzáférhető szolgáltatásokat nyújtson a legkiszolgáltatottabb közösségek számára, elsősorban a téli fűtés és az energiafogyasztás területén. „A megoldásunk egy olyan eszköz, ami hatékonyabb, környezetbarát technológia, és egészségügyi megfontolások miatt is megfelelőbb a jelenleg használt fémkályháknál. Az általunk kifejlesztett kályha helyi alapanyagokból készül, és megfizethető megoldást jelent” – közölte Feldmár Nóra, az Apro’Tech projekt vezetője.

A harmadik magyar döntős, a W-heat környezetbarát, helyi alapanyagokból előállított szigetelőanyag gyártásával pályázott, ami energiahatékonysággal és innovatív technológiát alkalmazva üzenne hadat a szegénység problémájának. A W-heat csapata egy szalmaalapú szigetelési módszert fejleszt ki, amely a jelenleg rendelkezésre álló és széles körben használatos habanyag alternatívája lehet. Környezeti és társadalmi-gazdasági szempontból is felülmúlja a műanyaghabokat, ugyanakkor azonos szintű kényelmet nyújt a lakók számára: hasonló hőszigetelési hatékonysággal, jó hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul kiemelkedő a páraszabályzó képessége is, emellett pedig könnyen alkalmazható minden házban. „Az általunk kifejlesztett szigetelés környezetbarát, tartós és tűzálló megoldást jelent; egyedi gyártási technológiánkkal pedig a helyben elérhető természetes anyagokból, könnyen és olcsón helyben előállítható” – mutatott rá Nagy Balázs, a W-heat csapat egy projekt vezetője.

A programban mentorszervezetként részt vesz a Schneider Electric Magyarország is. A társaság kollégái mentornak jelentkezhetnek a három magyar döntős mellé, hogy szakmai tudásukkal segítsék őket a felkészülésben egy az energiaszegénység társadalmi problémáját központba állító brüsszeli eseményre. „A Schneider Electric elkötelezett az adott esetben meglepő innovációk mellett, melyek kreatív módon, a szokásostól eltérő szemlélettel tekintenek egy feladat megoldására. Számunkra is fontos, hogy kollégáink támogatása mellett hatékony, de ugyanakkor fenntartható megoldásokkal segítsük az energiatermelés és -felhasználás okozta különböző problémák kezelését” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A 20 évvel ezelőtt alapított Schneider Electric Alapítvány minden országban jelen van, ahol a franciaországi központú cég érdekeltséggel rendelkezik. Az alapítvány egyéni és társadalmi szinten járul hozzá a fejlődéshez az energiához köthető oktatáson, innováción, figyelemfelhíváson és felsőfokú képzéseken keresztül. Az energiaszegénység jelentette probléma nagyságát jól érzékelteti az a felmérés, amely szerint 2012-ben Európa népességének 10,8 százaléka képtelen volt megfelelően melegen tartani otthonát, az alacsony jövedelműek körében pedig ez az arány 24,4 százalék volt.

Az alapítvány három programot futtat:

– az energia mindenkié: olyan, fejlődő térségben működő vállalkozások támogatása, amelyek oktatás és fenntartható energiaforrások biztosítása nélkül nem maradnának talpon;

– energiaszegénység elleni küzdelem: még a fejlett világ számos térségében sem megoldott az energiaellátás, vagy nem olyan áron, ami reális lenne – erre kínál innovatív megoldásokat az alapítvány;

– fenntarthatóság tudatosan: ez a program a bolygónkon már jelentkező energia- és éghajlatváltozással kapcsolatos problémák orvoslását tűzte ki, különböző fenntartható megoldás segítségével.