Drágább lesz pecázni a Balatonon

Drágább lesz pecázni a Balatonon

A balatoni horgászjegyárakban 2023-ban 25-30 százalékos áremelkedés lenne indokolt, azonban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. egy közvélemény-kutatást is alapul véve úgy döntött, hogy differenciáltan emeli az árakat – közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel pénteken.

Szári Zsolt kifejtette: 2022-ben nem változtak a balatoni horgászjegy árak. A közismert gazdasági körülmények miatt vált szükségessé 2023-ra az áremelés, amit az engedélytulajdonos életkora és a fogási esélyek szerint differenciáltak.

boat moored on lake
Photo by Zsófia Fehér on Pexels.com

A jobb fogási esélyt biztosító jegytípusok (behúzós, általános, csónakos) árai nagyobb mértékben növekednek. A parti jegyek árai mérsékeltebben, átlagosan 16 százalékkal nőnek. Szintén kisebb mértékben emelkednek a 65 év feletti és az ifjúsági jegyárak, a gyermekjegy ára pedig változatlan marad – ismertette Szári Zsolt.

Új jegytípus a csónakos horgászjegy, ami valamivel drágább, mint a parti jegyek. Kedvezmény a 65 év felettieknek, az ifjúsági, valamint a 14 év alatti gyermekek számára, hogy nekik nem kell megvenniük a csónakos jegyet ahhoz, hogy 1500 méteren belül tudjanak nem lajstromozott vízi járműből horgászni. (Arról, hogy melyik engedély mire jogosít, a társaság honlapja, a www.balatonihal.hu közöl további információkat.)

A vezérigazgató közlése szerint még nem történt meg az éves elszámolás, de annyi tudható, hogy eredményes lesz a cég gazdálkodása. Szeptember végéig 78 ezer horgászjegyet értékesítettek, és hogy éves összesítésben a tavalyi évhez hasonló, illetve pár százalékkal magasabb lesz ez a szám. Mivel nonprofit cégről van szó, a tulajdonos állam nem vesz ki semmiféle osztalékot az eredmény után, a horgászjegyek eladásából fakadó bevételből állják egyebek közt a bér-, a haltelepítés vagy a halőrzés költségeit – tette hozzá.

Szári Zsolt nagy eredménynek nevezte, hogy több év után ismét ezer hektár fölötti tógazdasági háttérrel tudják biztosítani a balatoni haltelepítésket. A nehézségek között említette a horgászhelyek fogyását, szűkösségét, és a csónakkikötők létesítésének nehézségeit. Említést tett arról, hogy Balatonudvariban sikerült vagyongazdálkodásba venni a helyi horgászok 70 férőhelyes csónakkikötőjét, megmentve ezzel attól, hogy magán vitorláskikötő váljon belőle.

A legnagyobb kihívások, amivel 2023-ban is szembe kell néznie a társaságnak, a klímaváltozás miatti időnkénti vízhiány a tógazdaságokban, a vízhőmérséklet emelkedése és a behurcolt fajok miatti halegészségügyi problémák, a térségben megforduló, napi 2,5 tonna halat fogyasztó kárókatonák visszaszorítása, valamint a törpeharcsa terjedése – összegezte a vezérigazgató.

Tisztújítás a MOHOSZ-nál

Tisztújítás a MOHOSZ-nál

Az érdekképviseleti-érdekvédelmi munka mellett közfeladatokat és sportági szakszövetségi feladatokat is ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 2019. december 6-ai tisztújító választmányi ülésén új társadalmi vezetést választottak a területi horgászszövetségek és a speciális jogállású – gazdasági társasági besorolású – tagok képviselői. A 2020-2024. közötti ciklusban a MOHOSZ elnökeként ismét egyhangú bizalmat kapott dr. Szűcs Lajos, elnökhelyettesként dr. Dérer István. Alelnökként Bokor Károly, Fesztóry Sándor és Láda Gáspár, a speciális jogállású tagok elnökségi képviselőjeként Szári Zsolt kapott újra megbízatást. Az Elnökséget a jövőben Puskás Norbert alelnök is erősíti majd. Sor került a Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai és Egyeztető Bizottság megválasztására is.

A MOHOSZ Választmánya az országos szövetség legfőbb önkormányzati döntéshozó szerve, ahol a tagszövetségek létszámarányuknak megfelelően képviseltetik magukat, illetve szavazati joggal rendelkeznek a speciális jogállású tagok is. E fórumon – a december 6-i állapotnak megfelelően – 1192 horgász egyesület, 412073 egyesületi tag és 556846 nyilvántartott horgász érdekében születnek meg a döntések. A Választmány az elmúlt ötéves periódus alatt 14 ülést tartott és a horgászattal, a horgászszervezetekkel, a horgászsporttal, továbbá a 134841 ha vízterületet érintő halgazdálkodással, illetve a horgászturizmussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben több, mint 200 határozatot fogadott el.

Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőként a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény előadója volt, s az elmúlt ciklusban kiemelkedő szerepe volt a horgászszervezetek érintő jogszabályi és ügyviteli környezet átfogó reformjában. Dr. Dérer István a közfeladat-ellátást és szakszövetségi működést is felügyelő Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója és több, mint 20 éves horgászvezetői és sportszervezői tapasztalattal is rendelkezik. A 26 területi tagszervezet közül a területi vezetői feladatokat is ellátó Bokor Károly Baranya megye, Fesztóry Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Láda Gáspár Csongrád megye képviseletében újította meg mandátumát. Kozári Miklós alelnöknek az alapszabályi életkori korlát miatt szűnt meg a megbízatása, őt egyidejűleg a Választmány – eddigi munkáját megköszönve – a “Horgászatért Érdemérem” kitüntetésben részesítette. A megüresedett helyre új alelnöknek Puskás Norbert (Vas megye) került megválasztásra. Az alelnökök a területi illetékességű feladatok ellátása mellett az elnök által kijelölt szakterületek felelősei is lesznek. A 16 speciális jogállású tag képviseletét Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója látja el a jövőben is.

Az Elnökség tisztújítása mellett sor került a MOHOSZ Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai és Egyeztető Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására is. A Felügyelő Bizottság változatlan személyi összetétellel működik majd, elnöke Dudás Tibor maradt. Az Etikai és Egyeztető Bizottság új elnöke dr. Miszkuly Miklós lett.

A jövőben szinte valamennyi területen még komoly feladatok várnak a horgászszervezetekre, de a – jelen tisztújítással megerősített – fő cél továbbra is az egyre nagyobb létszámot képviselő horgászok minőségi kiszolgálása, a szolgáltatások szélesítése és a nyilvántartás, okmánykiadás egyszerűsítése, elektronizációja, valamint a halállomány fejlesztése és védelme marad.