3 millió vendégéjszakát töltöttek idén Horvátországban a magyarok

3 millió vendégéjszakát töltöttek idén Horvátországban a magyarok

A koronavírus-világjárvány miatti két évnyi visszaesés után a 2019-es rekordot közelítik idén Horvátországban a magyar turisták adatai – közölte magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) szerdán az MTI-vel.

Ivana Herceg, a HTZ budapesti képviseletének igazgatója a szervezet jubileuma alkalmából tartott rendezvényen azt emelte ki, hogy mostanáig a 2019-es év volt a legsikeresebb, miután a magyar turisták adatai akkor haladták meg először a 3 millió vendégéjszakát Horvátországban. A koronavírus-járvány miatti két év visszaesés után idén ezt a rekordot ismét megközelítették a magyarok, miután mostanáig 595,8 ezer turista 3 millió 44 ezer éjszakát töltött az adriai államban. A 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió éjszakát pihent Horvátországban.

Irena Persic Zivadinov, a Kvarneri Idegenforgalmi Közösség igazgatója az évfordulós megemlékezésen jelezte: a magyar turisták közel harmada választja a Kvarnert, azaz Tengermellék-Hegyvidék megyét nyaralásának színhelyéül, Crikvenica, Abbázia (Opatija), Rab, Krk és Lopar az általuk leglátogatottabb horvát úti célok között szerepel. A tavalyihoz képest 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek idén a magyarok ebben a régióban, az adatok megközelítik a 2019-es évét.

A közlemény idézi Kristjan Stanicic, a HTZ igazgatója szavait, aki azt hangsúlyozta: Horvátország számára nagyon fontosak a magyar vendégek, Magyarország ugyanis a legtöbb turistát és vendégéjszakát adó küldőpiacok top 10-es listájának állandó szereplője. A magyar turisták “rendkívül lojális vendégek”, de Horvátország arra is törekszik, hogy minél több fiatal magyar turista a szárazföldi területeket is ismerje meg az év egészében.

Horvátország jövőre belép az eurózónába, illetve küszöbön áll a schengeni csatlakozása is, “ami tovább növeli a horvát turizmus versenyképességét az európai környezetben”, és ebből a magyarországi vendégek is profitálnak – jelentette ki Kristjan Stanicic Budapesten.

Merkely: a horvátországi vakációzás miatt is jött hamarabb a járvány második hulláma

Merkely: a horvátországi vakációzás miatt is jött hamarabb a járvány második hulláma

Merkely Béla magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a napokban az RTL Klubnak többek között azt nyilatkozta, részben a külföldön nyaraló magyaroknak is köszönhetjük, hogy megérkezett a magyarországi koronavírus-járvány második hulláma.

Mint azt a videóinterjúban mondta, szerinte nem lett volna rizikós a nyáron esküvőt tartani sem, ha betartották volna a szabályokat. Nem lett volna rizikós, ha a fiatalok Siófokon, Balatonon vagy Horvátországban nem vettek volna részt több ezres bulikban, ahol egymástól 2 cm-re tartózkodtak és hordtak volna például maszkot – említette.

Úgy fogalmazott, mindig van olyan módszer, amellyel lehetőség van akár még egy ilyen kihívást is megvalósítani. A sporttal kapcsolatban megemlítette, amennyiben például a repülőtérről a Puskás Arénába egyenesen viszik a szurkolókat, a drukkerek maszkot hordanak és minden harmadik széken ülnek úgy,  hogy a szabadban zajlik a futball, akkor ez alatt a 2 óra alatt komoly járványügyi jelentőséggel bíró esemény nem fog történni.

A járvány második hullámának erősödését Merkely az iskolakezdés időszakára várta, de a környező országokban bekövetkező nyári járvány elhúzódásának következményeit csapódnak le a magyar adatokon. Nagyon nehéz közép Európa szívében függetleníteni magunkat a környező országoktól, de az természetesen elvárható mindenkitől, hogy egy nyarat esetleg kicsit moderáltabban, döntően Magyarországon töltött volna – mondta.

Merkely ismerettségi körében is többen voltak, akik a külföldi nyaralást választották, ő nem ment más országba. Az idei nyáron valószínűleg százezrek nyaraltak külföldön és hozzájárultak ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.

Július közepétől már megnövekedett a külföldről behurcolt fertőzések száma, mivel a magyar lakosság elég jelentős része külföldön nyaralt, akik közül nem elhanyagolható számban nyaraltak Horvátországban. Bár a szomszédos ország “zöld” volt, azonban Horvátországban folyamatosan növekedtek az igazolt esetszámok. Ma már, ha a 2 hétre vonatkoztatott és 100 ezer lakosra számított pozitív eseteket nézzük, akkor Horvátország utolérte Romániát.

A magyarországi fertőzések ilyen mértékű növekedését Merkely véleménye szerint a horvátországi nyaralás okozta valamint az, hogy nálunk is megjelentek az un. “szuperfertőzők”, akik tudtukon kívül különféle rendezvényeken terjesztették tovább a kórt, ezért meglepően magas a magyar esetszám.

Az igazolt esetek száma nem fedi le a tényleges esetszámokat, erre vannak adatok, hiszen az igazolt és a valódi esetszámok között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Akár hússzorosak is – mondta többek között a videóban Merkely Béla.