Horvátországban a tavalyi évben összesen 20,6 millió turista 108 millió vendégéjszakát töltött.
A 2019-es rekordévet is több mint tizedével meghaladta Horvátországban tavaly a magyar turisták létszáma és vendégéjszakáinak adata – tájékoztatta szerdán a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselete az MTI-t.
A közlemény szerint a múlt évben 728 ezer magyar beutazó érkezett Horvátországba, 21 százalékkal több, mint 2022-ben, ami 13 százalékkal meghaladja az eddigi csúcsnak számító 2019 adatát. A magyar vendégéjszakák száma megközelítette a 3,6 milliót, ami 17 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, illetve 10 százalékos bővülés 2019-hez viszonyítva.
Februárban, májusban, októberben, novemberben és decemberben több mint 30 százalékos volt a növekedés 2022-höz képest, amiből az is látható, hogy már nemcsak nyáron keresik fel Horvátországot a magyar turisták, hanem egész évben, városlátogatás, kulturális kirándulás vagy aktív turizmus céljából is.
Tavaly a magyarok legkedveltebb úti célja volt a Kvarner régió, Isztria, Zadar és környéke, valamint Split régiója. A Kvarner területén megdőlt az eddigi rekord, több mint egymillió vendégéjszakát töltöttek itt a magyarok, az Isztriai-félszigeten 700 ezer, míg Zadar és Split megyében 600-600 ezer éjszakát. Az egyes településeket illetően Crikvenica, Vir, Rovinj, Porec és Opatija, valamint Medulin a magyarok által leglátogatottabb.
A Horvátországba utazó magyar turisták többsége, 65 százaléka magánszálláson szállt meg, 23 százalékuk szállodában, 11 százalékuk pedig kempingben, ez utóbbiak esetében 19 százalékkal emelkedtek az adatok 2022-höz képest. Közel 100 ezer vendégéjszakát regisztráltak a magyar vendégek hajós turistaként.
Horvátországban a tavalyi évben összesen 20,6 millió turista 108 millió vendégéjszakát töltött. Ezek az adatok 9 százalékos növekedést mutatnak a beutazások és 3 százalékot a vendégéjszakák számában a múlt évihez viszonyítva.
A legtöbb vendégéjszakát, 30 milliót – 2022-höz viszonyítva 2 százalékos bővülést mutatva – az Isztriai-félszigeten regisztrálták, Split-Dalmát megyében 20,2 milliót, a Kvarner régióban 18,5 milliót. A legtöbb vendégéjszakát Rovinjban, Dubrovnikban, Porecben, Splitben és Umagban töltöttek a turisták, de a fővárosban, Zágrábban is 13 százalékkal több, összesen 2,5 millió vendégéjszakát regisztráltak az elmúlt évben.
A küldő piacokat tekintve tavaly a legtöbb vendégéjszakát, 23,6 milliót a német turisták töltötték az adriai államban, őket a horvátok, a szlovének, az osztrákok és a lengyelek követik, Magyarország a kilencedik legjelentősebb küldő ország a horvátországi turizmusban.
Egyik legnépszerűbb úti célunk Horvátország a nyári szezonban. Érdemes alaposan felkészülni az utazásra már itthon. Ebben segít egy mobilapplikáció.
Ma már az okostelefon mindennapjaink része, így szabadság idején is nagy hasznát lehet venni.
Ha valaki Horvátországba indul a nyáron, akkor érdemes letölteni a HAK (Horvát Autóklub) okostelefon-alkalmazását. Ebben megtalálható például a benzinkutak listája, ha pedig fizetős parkolóhelyen áll meg valaki, egyszerűbb a díj fizetése, de élő kameraképeket is látni.
Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek, így a horvát-magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók – jelentette be a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn szombat éjszaka tartott ünnepségen.
Gordan Grlic Radman – aki korábban Horvátország budapesti nagykövete volt – beszédében magyar nyelven is történelmi lépésnek nevezte mindkét ország számára a schengeni övezethez csatlakozást. Úgy fogalmazott: országa két stratégiai célt is megvalósított ezzel a nappal, hiszen nemcsak a schengeni szabályok léptek életbe a belső határokon, de az eurózóna tagja is lett Horvátország.
(Pácsonyi Imre, a Zala megyei közgyűlés alelnöke, Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő, Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, Sifter Rózsa főispán, Mladen Andrlic budapesti horvát nagykövet és Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete (középen b-j) jelképesen felemelik éjfélkor a sorompót a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyes megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2022. december 31-én éjfélkor)
Hozzátette, hogy amikor budapesti nagykövet volt – 2012 és 2017 között -, hazája akkor lett az Európai Unió tagja, most pedig a külügyi tárca minisztereként jelentheti be, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez, ami teljes mozgásszabadságot jelent az EU-n belül. “Ez megkönnyíti és egyben javítja, előmozdítja a határokon átnyúló együttműködést.” Hatalmas előrelépés gazdasági téren ez két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van – méltatta a horvát politikus.
(Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter (j) és Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő kezet fog a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyesen megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
Gordan Grlic Radman szerint a határ mentén élők számára, akiknek birtokaik vannak a határ túloldalán, nagy előrelépés, de a turizmus szempontjából is további fellendülést hozhat a határ szabad átjárhatósága. “Köszönjük a baráti Magyarországnak a támogatást” – hangsúlyozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen felidézte, hogy évtizedekkel korában még milyen nehézségei voltak a határon átlépésnél. Mostantól azonban már megállás és várakozás nélkül kelhetnek át azoknak a turistáknak a százezrei, akik az Adriai-tengerhez utaznak – emelte ki.
(Magyar útlevélkezelők távoznak munkahelyükről a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
A határellenőrzés megszűnésével mindkét oldalon új együttműködési lehetőséghez jutottak a vállalkozók, de a horvát nemzetiségűek számára is kiemelkedő eredmény, hogy sokkal könnyebben tarthatják a kapcsolatot a túloldalon élő rokonaikkal, barátaikkal – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
A Letenye-Muracsány közúti határátkelőn tartott ünnepségen részt vettek a két ország nagykövetei, valamint kisebbségi képviselői, Zala megye és a határ menti települések vezetői, illetve Muraköz megye és a közeli települések irányítói is. Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés. MTI
A koronavírus-világjárvány miatti két évnyi visszaesés után a 2019-es rekordot közelítik idén Horvátországban a magyar turisták adatai – közölte magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) szerdán az MTI-vel.
Ivana Herceg, a HTZ budapesti képviseletének igazgatója a szervezet jubileuma alkalmából tartott rendezvényen azt emelte ki, hogy mostanáig a 2019-es év volt a legsikeresebb, miután a magyar turisták adatai akkor haladták meg először a 3 millió vendégéjszakát Horvátországban. A koronavírus-járvány miatti két év visszaesés után idén ezt a rekordot ismét megközelítették a magyarok, miután mostanáig 595,8 ezer turista 3 millió 44 ezer éjszakát töltött az adriai államban. A 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió éjszakát pihent Horvátországban.
Irena Persic Zivadinov, a Kvarneri Idegenforgalmi Közösség igazgatója az évfordulós megemlékezésen jelezte: a magyar turisták közel harmada választja a Kvarnert, azaz Tengermellék-Hegyvidék megyét nyaralásának színhelyéül, Crikvenica, Abbázia (Opatija), Rab, Krk és Lopar az általuk leglátogatottabb horvát úti célok között szerepel. A tavalyihoz képest 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek idén a magyarok ebben a régióban, az adatok megközelítik a 2019-es évét.
A közlemény idézi Kristjan Stanicic, a HTZ igazgatója szavait, aki azt hangsúlyozta: Horvátország számára nagyon fontosak a magyar vendégek, Magyarország ugyanis a legtöbb turistát és vendégéjszakát adó küldőpiacok top 10-es listájának állandó szereplője. A magyar turisták “rendkívül lojális vendégek”, de Horvátország arra is törekszik, hogy minél több fiatal magyar turista a szárazföldi területeket is ismerje meg az év egészében.
Horvátország jövőre belép az eurózónába, illetve küszöbön áll a schengeni csatlakozása is, “ami tovább növeli a horvát turizmus versenyképességét az európai környezetben”, és ebből a magyarországi vendégek is profitálnak – jelentette ki Kristjan Stanicic Budapesten.
Merkely Béla magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a napokban az RTL Klubnak többek között azt nyilatkozta, részben a külföldön nyaraló magyaroknak is köszönhetjük, hogy megérkezett a magyarországi koronavírus-járvány második hulláma.
Mint azt a videóinterjúban mondta, szerinte nem lett volna rizikós a nyáron esküvőt tartani sem, ha betartották volna a szabályokat. Nem lett volna rizikós, ha a fiatalok Siófokon, Balatonon vagy Horvátországban nem vettek volna részt több ezres bulikban, ahol egymástól 2 cm-re tartózkodtak és hordtak volna például maszkot – említette.
Úgy fogalmazott, mindig van olyan módszer, amellyel lehetőség van akár még egy ilyen kihívást is megvalósítani. A sporttal kapcsolatban megemlítette, amennyiben például a repülőtérről a Puskás Arénába egyenesen viszik a szurkolókat, a drukkerek maszkot hordanak és minden harmadik széken ülnek úgy, hogy a szabadban zajlik a futball, akkor ez alatt a 2 óra alatt komoly járványügyi jelentőséggel bíró esemény nem fog történni.
A járvány második hullámának erősödését Merkely az iskolakezdés időszakára várta, de a környező országokban bekövetkező nyári járvány elhúzódásának következményeit csapódnak le a magyar adatokon. Nagyon nehéz közép Európa szívében függetleníteni magunkat a környező országoktól, de az természetesen elvárható mindenkitől, hogy egy nyarat esetleg kicsit moderáltabban, döntően Magyarországon töltött volna – mondta.
Merkely ismerettségi körében is többen voltak, akik a külföldi nyaralást választották, ő nem ment más országba. Az idei nyáron valószínűleg százezrek nyaraltak külföldön és hozzájárultak ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.
Július közepétől már megnövekedett a külföldről behurcolt fertőzések száma, mivel a magyar lakosság elég jelentős része külföldön nyaralt, akik közül nem elhanyagolható számban nyaraltak Horvátországban. Bár a szomszédos ország “zöld” volt, azonban Horvátországban folyamatosan növekedtek az igazolt esetszámok. Ma már, ha a 2 hétre vonatkoztatott és 100 ezer lakosra számított pozitív eseteket nézzük, akkor Horvátország utolérte Romániát.
A magyarországi fertőzések ilyen mértékű növekedését Merkely véleménye szerint a horvátországi nyaralás okozta valamint az, hogy nálunk is megjelentek az un. “szuperfertőzők”, akik tudtukon kívül különféle rendezvényeken terjesztették tovább a kórt, ezért meglepően magas a magyar esetszám.
Az igazolt esetek száma nem fedi le a tényleges esetszámokat, erre vannak adatok, hiszen az igazolt és a valódi esetszámok között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Akár hússzorosak is – mondta többek között a videóban Merkely Béla.
