Szűk körben ünneplünk és átlagosan 67 ezer forintot költünk az idei karácsonyra

Szűk körben ünneplünk és átlagosan 67 ezer forintot költünk az idei karácsonyra

Átlagosan 40 ezer forintot tervezünk ajándékokra, 27 ezret pedig ételre költeni karácsonykor

Az E.ON Hungária Csoport legfrissebb kutatása azt is vizsgálta, mennyire szempont a fenntarthatóság az év legszebb ünnepén

  • 10-ből 9 magyar öltözteti ünnepi díszbe otthonát, a karácsonyfát állítók közel fele választja az élő fenyőt
  • A díszítésnél fontos szempont az energiahatékonyság: az ünnepi fényekhez a dekorálók 79 százaléka LED-es, alacsony fogyasztású égőt használ
  • A magyarok háromnegyedénél az ajándékok kiválasztásakor fontos szempont, hogy hasznos legyen
  • A szülők közel kétharmada törekszik rá, hogy gyermekét arra tanítsa, hogy olyan ajándékot kérjen, amit tényleg használni fog
  • A megkérdezettek 13 százalékánál a kukába kerül a felesleges karácsonyi étel, 36 százalékuknál a fagyasztóba


Bár abban megoszlanak a vélemények, ki-mennyire szereti a karácsonyi készülődést és az ezzel járó vásárlásokat, tízből nyolc ember tervez idén karácsonyi ajándékot venni vagy készíteni, átlagosan hat főnek, összesen 40 ezer forintért – ez derült ki az E.ON Hungária Csoport országos, reprezentatív, karácsonyi kutatásából. A felmérés arra kereste a választ, hogy megjelenik-e a fenntarthatóság mint szempont a karácsonyi készülődésben amikor ajándékokat választunk, dekorációt készítünk vagy épp az ünnepi étkezéseket tervezzük.

Hasznos és tartós ajándékban gondolkodunk

A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek háromnegyedének kiemelten fontos, hogy hasznos ajándékkal lepje meg szeretteit, és a szülők közel kétharmada törekszik rá, hogy gyermekét arra tanítsa, olyan ajándékot kérjen, amit tényleg nagyon szeretne, és használni is fog. Az effajta tudatosságnak az anyagi szempontok mellett az lehet a másik oka, hogy tízből heten gondolják úgy, hogy az emberek rengeteg olyan dolgot vásárolnak karácsonykor, amire igazából nincs is szükségük.

A kutatás eredményei alapján ajándékvásárláskor a környezetvédelem mint szempont háttérbe szorul. Bár a csomagolóanyagokat, főképp az ajándéktasakokat az ajándékozók többsége igyekszik újrahasználni, arra már kevésbé figyelünk, hogy az újrahasznosított papírból legyen, esetleg alternatív csomagolást alkalmazzunk. Pedig a válaszok alapján a magyarok több mint egyharmada számára örömet okoz, ha a kapott ajándék csomagolásán, vagy magán az ajándékon látszik, hogy a környezet védelmére is gondolt az ajándékozó. Fenntartható megoldásként viszont egyre népszerűbb az újrahasznosítás egy másik formája: a válaszadók 30 százaléka olyan ajándékot is tervez idén, amire neki már nincs szüksége, de jó állapotú és tudja, hogy más örülne neki. Jellemzően a szűkebb családnak, közeli barátoknak tervezünk idén ajándékozást, a 18-65 éves lakosság közel ötöde pedig gondol jótékonykodásra is a karácsonyi ünnepek idején, és a rászorulóknak is ajándékoz.

Energiahatékony ünnepi fények

Ahogy az ajándékozás, úgy otthonunk ünnepi díszítése is együtt jár a karácsonnyal. A felmérésre adott válaszok alapján tízből kilenc ember dekorál, a legnépszerűbb természetesen a karácsonyfa; csaknem minden második válaszadó élő karácsonyfát állít. Bár a lakosság 60 százaléka úgy vélekedik, hogy az emberek többsége túlzásba esik a karácsonyi dekoráció vásárlása során és egyáltalán nem figyel a környezettudatosságra, a válaszokból az is kiderül, hogy a magyarok 90 százaléka legalább 2-3 éve ugyanazokat a díszeket használja, és több mint a fele saját maga is készít ünnepi dekorációt. A megkérdezettek harmada próbál olyan díszeket használni, melyek természetes, környezetbarát alapanyagokból készültek, és szintén harmaduk kerüli a műanyag díszeket. A dekorálók 79 százaléka arra is figyel, hogy a használt égősorok energiahatékonyak legyenek: elsősorban LED-es, alacsony fogyasztású izzókat vásárol.

Sütés-főzés az ünnepek alatt

Bár a kutatás alapján idén is szűkebb családi körben ünneplünk, átlagosan 5 főt tervezünk otthonunkban vendégül látni karácsonykor, a megkérdezettek fele az ételek mennyiségét nem a vendégek számához szabja: az ünnepi asztalra sokkal több és többféle étel kerül, mint általában. A lakosság kétharmadánál nem telhet el karácsony sütés-főzés nélkül, és a klasszikus ételek mellett a megkérdezettek 36 százalékánál különleges ételek is helyet kapnak az asztalon. Átlagosan 27 ezer forintot tervezünk költeni étel-italra az ünnepek alatt.

A magyarok csaknem fele figyel arra, hogy amiből lehet, nagyobb kiszerelésű terméket válasszon a több kisebb helyett, és a megkérdezettek 37 százaléka igyekszik hazai, szezonális alapanyagokat használni a menühöz. Bár a válaszok alapján az étkezések során 10-ből 4 ember figyel a mértékletességre, és próbál nem túlzásokba esni, még így is sok étel marad meg karácsony után. A válaszolók több mint harmada a megmaradt ételeket lefagyasztja későbbre, de a megkérdezettek 13 százalékánál sajnos a kukába kerül a felesleges karácsonyi étel.

Az E.ON hisz az összefogás erejében, és abban, hogy közösen mérsékelhetjük az éghajlatváltozás negatív hatásait. Fő célja, hogy 2030-ig felére csökkentse károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tegye működését. Nemrég indult kihívását, a Föld bajnokait is azzal a szándékkal hívta életre, hogy segítsen a fenntartható gondolkodást egyre inkább a mindennapok részévé tenni. Jelenleg futó kihívása abban nyújt segítséget, hogyan ünnepelhetjük az év legszebb ünnepét fenntarthatóbban, zöldebben. (Fotók, grafika: E.ON sajtó)

A datolya a karácsonyi menü új alapanyaga

A datolya a karácsonyi menü új alapanyaga

A datolya pálmáját, a gyümölcs magas vitamin- és tápanyagtartalma miatt, az élet fájának nevezik az arab világban. Nálunk inkább csak az alternatív alapanyagokat használók konyhájában szokott előfordulni a datolya. A karácsonyi készülődés azonban jó alkalmat teremt arra, hogy közelebbről is megismerjük és megszeressük ezt az egzotikus finomságot.

Merthogy sok olyan étel készülhet datolyával, amik egyszerűen építhetők be az ünnepi menübe, és mivel most van Afrikában és a Közel-Keleten a szüreti időszak, a hazai szupermarketekben és a jobb piacokon is kapható ez a borostyán-barna színű ínyencség. Ám mielőtt főzni kezdünk vele, nézzük meg mit érdemes tudni erről a szuperételről! 

A datolya a világon az egyik legrégebb óta termesztett gyümölcs. Több mint 2000 fajtája létezik, ebből az egyik legnagyobb termelő országban, Tunéziában közel 200 honos. A datolya nagy mennyiségű ásványtartalmának köszönhetően vértisztító hatású, de jelentős kalcium és magnézium mennyiséget is magunkhoz vehetünk a mézédes gyümölccsel, amelynek B-vitamin, foszfor, réz, kálium, cink és vas tartalmát is érdemes megemlíteni.

Egy datolyapálma 100 évig él, és mivel minden részét felhasználják, egy igazán hasznos növényről beszélünk. Amikor már nem terem, levágják a koronáját, a törzsből kifolyó levet felfogják és megisszák, miközben a pálmalevelekből homokfogó kerítéseket építenek. Ha valaki Tunéziában autózik a Szahara felé, biztosan találkozik az út mentén a tájnak eme jellegzetes elemeivel. Természetesen a törzs sem veszhet kárba, ebből általában fatárgyakat készítenek.

A datolya kiválóan tárolható hűtőszekrényben, ahol akár több hónapig is eláll. Így nyugodtan betárazhatunk a karácsonyi ünnepek utánra és az újév első napjaira is, már csak azért is, mert magas rosttartalma miatt jó hatással van az emésztésre, valamint másnaposságra is hatékony gyógyír. A konyhában szintén sokrétűen hasznosíthatjuk: gluténérzékenyek kiválthatják vele a lisztet, és jó állagú süteményalapot készíthetnek a datolya húsából, illetve kiválóan alkalmazható cukorhelyettesítőként édességek receptjében. 

Tunéziában, ahol nemzeti szimbólumnak számít a datolya és a pálmája is, szinte minden étkezésnél megtaláljuk: húsok mellett, a kuszkusz részeként vagy bonbonként marcipánnal, mandulával, dióval töltve. De a magyar konyha fogásait sem kell óvnunk egy kis egzotikus behatástól! A szezonalitása miatt keresve sem találnánk jobb időpontot arra, hogy kipróbáljuk, milyen izgalmasak lesznek a megszokott karácsonyi fogásaink némi datolya hozzáadásával. 

A késes aprítóban pürésre darabolt gyümölcs egy kis lekvárral kikeverve mehet a hókifli belsejébe, mazsola helyett pedig ezúttal tegyünk mogyorónyira vágott datolya darabokat a házilag sütött kalácsunk tésztájába. Hozzáadhatjuk a párolódó kacsacombokhoz, a halak mellé köretként tálalt rizshez vagy a borleveshez. Ha nem akarunk egyből sütni-főzni a datolyával, akkor készítsünk belőle desszertet a karácsonyfára házilag: az olvasztott étcsokoládéba mártott aszalt gyümölcs sokkal egészségesebb lesz, mint a boltban kapható szaloncukrok bármelyike.