Erre számíthat, aki kétes eredetű klímaberendezést vásárol.
Megütheti a bokáját, aki Magyarországon nem regisztrált klímát szereltet be otthonában. A szürke- vagy feketeimportból származó berendezések nem rendelkeznek a hivatalos magyarországi importőr által biztosított garanciával, emiatt a gyanútlan végfelhasználóknak egy esetleges meghibásodás, de még az éves karbantartás is komoly anyagi ráfordítást jelenthet. Reider Péter, a Gree légkondicionálók értékesítési vezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy az otthon nyugalmát biztosító légkondicionálót 5-10 évre vásároljuk, ezért a választásnál fontos tényező lehet az eszköz stabil műszaki háttere, az alkatrész-ellátottság és a kiterjesztett garancia is.
Rendkívül komoly rizikót vállalnak mindazok, akik nem magyar háttérrel rendelkező klímaberendezést vásárolnak. Az elmúlt években egyre több jelzés érkezik a piaci szereplőkhöz olyan eszközök meghibásodásáról, melyeket szürkén vagy feketén hoztak be az országba, előre nem látott kellemetlenségeket okozva a felhasználók számára.
Reider Péter, a Gree légkondicionálók értékesítési vezetője elmondta, a klímapiacot lassan egy évtizede – a társszervekkel együttműködésben – a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felügyeli. A hatóság által üzemeltetett rendszerbe minden hazánkban legálisan forgalomba hozott klíma bekerül, így azok nyomon követhetőek, és ezáltal biztonságot nyújtanak a lakosságnak. Csakhogy vannak, akik az illegális megoldást választják és nem tiszta forrásból származó légkondicionálót szereltetnek be az ingatlanban.
„A tudatos vásárlás a klímapiacon is nagyon fontos, hiszen a berendezések legalább 10 évig szolgálnak majd minket, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján már egyre többen és előrelátóan fűtésre is ezt a technológiát használják. Alapszabály, hogy a felhasználóknak mindig meg kell győződniük arról, hogy a kiválasztott légkondicionáló jogszerűen lett-e forgalomba hozva, milyen a forgalmazó cég háttere” – mutatott rá a szakember.
Olcsó húsnak híg a leve…
Ha már beszélünk a forgalomba-hozatalról, akkor említést kell tennünk a megfelelő klímaszerelő kiválasztásáról is. A Gree légkondicionálók képviselője az tanácsolja, hogy csak szakképzett szerelőt válasszunk, aki esetleges meghibásodásnál vagy karbantartás esetén is támogatást tud nyújtani. Az élénk gazdasági környezetnek és a megnövekedett igényeknek köszönhetően az elmúlt években ugyanis megnövekedett az ún. egynyári klímaszerelők jelenléte, akik jobbára nem rendelkeznek nagy szakmai tapasztalattal, így képesek könnyen reagálni a végfelhasználói megkeresésekre. Piaci ár alatt és a legtöbb esetben nem megfelelően telepítik a klímaberendezéseket, ezért az olcsó telepítési költségeknek később megfizethetjük az árát.
Nem mellesleg a legtöbb esetben a szerelők ezen szegmense nem rendelkezik a hűtő és fűtő klímakészülékek telepítéséhez szükséges eszközökkel, mely akár a berendezések gyors meghibásodásához is vezethet. Végfelhasználóként ekkor érhet az újabb hideg zuhany, ugyanis az egynyári telepítőket garanciális ügyintézés esetén szinte lehetetlen elérni vagy természetes egyszerűséggel nem reagálnak az ilyenfajta megkeresésekre. A Gree klímák regisztrált partnerhálózata kiemelkedő műszaki támogatással és szakértelemmel áll rendelkezésre.
Regisztrált klímák biztosítják az otthon nyugalmát
Reider Péter hangsúlyozta, ahogy más műszaki cikkeknél, úgy a klímáknál is elsődleges szempont lehet a döntésben a kiterjesztett garancia. A hivatalos hazai forgalmazók által biztosított jótállás magában fogalja a stabil műszaki támogatást és megfelelő alkatrész-ellátottságot is.
Ezzel szemben az, aki szürke- vagy fekete importból származó eszközt választ, az sajnos elesik a hivatalos magyar disztribútor nyújtotta bővített garanciától. Ez azért nagyon kockázatos, mert ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak a vevők a későbbiekben a termékeknél, akkor nem fogják tudni érvényesíteni rá a jótállást még akkor sem, ha az adott berendezést egy magyar kereskedő itthon is forgalmazza.
A szakértő kiemelte, az elmúlt években a különböző támogatási formák miatt a lakosság jelentős részének fontos volt a számlakötelezettség, és hogy megbízható forrásból vásároljanak. Várakozásaik szerint ez a tendencia az elkövetkező időszakban is erősödni fog és a felhasználók az olyan megbízható eszközöket keresik majd, mint a Gree klímák, melyek egyre több magyar otthon nyugalmát biztosítják.
Milyen anyagból készüljön a nyáron használt lepedő, takaró és párna? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a sötétítőfüggöny kiválasztásakor? És hány naponta kell cserélni a törölközőt és a fürdőlepedőt?
Utánajártunk, hogyan tehetjük komfortossá a lakásunkat a legmelegebb hetekben.
Fújjunk jeges vizet a lepedőre, a párnánkat pedig rakjuk be pár percre a fagyasztóba, mielőtt lefekszünk! Húzzuk ki az áramból azokat az elektronikus eszközöket, amiket nem használunk, így nem termelnek hőt! Fessük át a falakat világos, hűvös színekre! Egymást érik az ezekhez hasonló tippek a Facebookon és a Tiktokon. Nem véletlenül: a szervezetünket megterheli a hőség, de néhány egyszerű változtatással akkor is jól érezhetjük magunkat otthon, ha odakint 34-35 fok (vagy még több) van. Már azzal is csökkenthetjük a hőmérsékletet, ha megfelelően választunk sötétítőfüggönyt, az éjszakákat pedig természetes anyagból készült ágyneművel tehetjük pihentetőbbé.
Milyen ágyneműt érdemes választani?
Becslések szerint nagyjából minden harmadik ember alvászavarral küzd, a kánikula pedig csak ront a helyzeten: nemcsak elaludni nehezebb, de az alvás minősége is rosszabb, ha túl meleg van a lakásban. Ilyenkor különösen fontos, milyen ágyneműt használunk: érdemes félretenni a poliészterből vagy a selyemből készült ágyneműhuzatokat, helyettük szerezzünk be vászon-, pamut- vagy szaténlepedőket és -huzatokat, ezek a természetes anyagok ugyanis jól szellőznek, és felszívják a bőrünkről az izzadságot.
Sokan ilyenkor egyáltalán nem használnak takarót, de aki nem tud paplan nélkül aludni, cserélje le a nehéz, vastag takarót egy vékony, nyári darabra. Ma már lehet vásárolni olyan párnákat és paplanokat is, amelyeket antiallergén anyaggal töltenek – ez megakadályozza, hogy az ágynemű belsejébe por, baktériumok vagy allergének kerüljenek, ráadásul jó légáteresztő képességű, így nem csupán az allergiásoknak jelenthet jó megoldást.
Zárjuk ki a napfényt!
Egy jól megválasztott sötétítőfüggönnyel is sokat tehetünk azért, hogy ne forrósodjon fel a lakásunk. A sötétítőfüggönyöknek számtalan típusa van: a legvékonyabbak szinte teljesen átengedik a fényt, ezért elsősorban a szobák dekorálására szolgálnak, míg a speciális eljárással készített ún. black out függönyök csaknem teljesen besötétítik a lakást.
Egy sűrűbb szövésű, minőségi anyagból készített sötétítőfüggöny biztosan jó választás, ez – amellett, hogy feldobja a szoba hangulatát – segít hűvösebbé tenni a helyiségeket. Nem feltétlenül kell sötét árnyalat mellett dönteni, sőt hőségben jobban is járunk a világosabb színekkel.
Fontos azonban, hogy úgy válasszuk meg a sötétítőfüggöny és a karnis méretét, hogy az ablak két oldalán se juthasson be a lakásba a fény és a meleg. „Figyelni kell arra, hogy az ablak szélességének másfélszerese vagy duplája legyen a függöny szélessége. Ez azt jelenti, hogy egy 2 méter széles ablakhoz két darab 150-200 cm széles függönyre vagy sötétítőre van szükség. A függönyök és drapériák kiválasztásakor a hosszúságra is figyelni kell: ideális esetben közel a padlóhoz, 1-2 centiméterrel fölötte érnek véget” – mondja Gündisch Ágnes, a NobilaCasa lakberendezési üzletlánc ügyvezető igazgatója.
Mossuk gyakrabban a törölközőket!
Nyáron a fürdőszobai textilekre is jobban oda kell figyelni: érdemes vékonyabb, 100 százalék pamutból készült törölközőket és fürdőlepedőket használni, amelyek gyorsan megszáradnak. Ez fontos szempont, a nedves törölközőkön ugyanis könnyen elszaporodnak a baktériumok és a gombák.
Ügyelni kell arra is, hogy rendszeresen cseréljük a törölközőinket. Nem elég hetente egyszer (vagy akkor, amikor már dohos szagot árasztanak magukból): szakemberek szerint legfeljebb három napig szabad ugyanazt a törölközőt használni, utána ki kell mosni, hogy megszabadulhassunk a textilszálakra tapadt szennyeződésektől.
Tudományos válasz született arra, hová kell állítani az irodai klímát nyáron. Az ideális a 27 fok és a tudomány szerint jobb, ha a nők kezelik a klíma távirányítóját. A szakértő elmagyarázza miért.
A legtöbb légkondicionált munkahelyen akkut probléma és nem ritkán éles konfliktusok forrása, hogy hány fokra legyen állítva a termosztát. Amit a férfiak komfortosnak éreznek, az a nők többségének jégverem. A belső konfliktusok mellett a klíma rossz beállítása egészségügyi problémákat, kieső munkaidőt is jelenthet.
“Az ideális hőfok kiválasztása nem csak a munkavállalók komfortját és egészségét érintő kérdés” – állítja Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője. “Egy nagy mintán elvégzett tudományos kísérlet szerint a nők által preferált magasabb hőmérsékleten jobban megy a munka, nő a vállalatok termelékenysége” – árulta el a szakember.
A tanulmány szerint egy foknyi hőmérsékletemelkedés hatására a nők közel két százalékkal jobban oldanak meg matematika feladatokat, míg a férfiaknál a teljesítmény csökkenése nem szignifikáns. “Hasonló trendek jellemzik a verbális feladatokat is, így akár a kreatív ügynökségeknél is érdemes lehet átállítani a termosztátot” – idézte a kutatás eredményét Medgyesi.
A Polar javaslata: 27 fok
Az ötszáz fős kutatást kiértékelve azt is meg lehet állapítani, hogy mi az a hőmérséklettartomány, amelyik ideális. A tesztet 16,2 Celsius és 32,5 fok közötti intervallumon végezték el. A termek átlaghőmérséklete pedig 18 és 31 fok között változott. A két végpontról bátran kijelenthető, hogy alkalmatlan az egészséges és értelmes munkavégzésre.
“A matematikai és a nyelvi teszt görbéje, illetve nemek szerinti megoszlása is eltér, így nincs egy tökéletes célhőmérséklet. Azt azonban kimondhatjuk, hogy 27 fokos irodában mindkét nem tagjai ideálisan teljesítenek” – tanácsolja Medgyesi Tamás komfortklimatizálási szakértő.
Mióta szokás a hideg az irodában?
A probléma gyökere csaknem száz évre nyúlik vissza. 1930-ban az Egyesült Államokban megszabtak több olyan normát, amelyet hosszútávon használtak. Ezek egyike arra vonatkozik, hogy az átlagos munkavállaló, akit a klímarendszernek ki kell szolgálnia, egy negyven éves, hetven kilós öltönyös férfi. Az irodák termosztátjai körüli konfliktusoknak az a forrása, hogy mára jócskán megváltozott a nemek aránya, az átlagos irodai dolgozó már nem férfi, nem hetven kilós és nem visel háromrészes öltönyt. A változás következménye, a nemek háborúja a termosztátnál: a lengébben öltöző és eltérő hőháztartású nők fáznak azon a hőmérsékleten, amit a férfiak már komfortosnak éreznek.
(Medgyesi Tamás)
A japán irodákban a 28 fok a „Cool”!
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy megtakarítást is el lehet érni azzal, ha a férfiak által megszokottnál melegebb beállításon üzemel a klíma. Erre Japánban 2005-ben egy hőhullám alatt még környezetvédelmi minisztériumi kampány is épült. Yuriko Koike miniszter maga hirdette meg a Cool Biz kampányt, ami a dresszkód lazítását és a termosztát 28 fokra állítását javasolta a cégeknek. Az időlegesnek szánt kampányt a 2011-es földrengés után visszahozták az elektromos rendszer sérülései miatt. Mára pedig egy májustól októberig tartó, az üzleti év részének számító gyakorlattá vált – mondta Medgyesi Tamás, a Polar szakértője.
A Cool Biz öltözködési része a légáteresztő, könnyebb anyagokból készült nadrágokat, a zakó elhagyását és a stylistok által hagyományosan nem létezőnek tekintett rövid ujjú ingeket hozta be a köztudatba. A miniszter odáig ment a „coolságban”, hogy gyakran adott interjút zakó és nyakkendő nélkül.
A Cool Biz nagy sikernek számított Japánban, a cégek harmada állította át a klímarendszerét melegebb hőmérsékletre. A minisztérium becslése szerint egymillió háztartás egyhónapos széndioxid kibocsátását spórolta meg ezzel az ország.
Világszerte meghatározóvá vált az elmúlt évben az energiahatékonyság kérdése, emiatt a lakossági légkondicionálók gyártói is még optimálisabbá tennék a készülékek műszaki tartalmát. A piac exponenciálisan fejlődik, a legkorszerűbb berendezések UVC és cold plasma szűrőkkel gondoskodnak otthonunk egészséges levegőjéről, a mesterséges intelligencia a felhasználói szokásokat elemezve választja ki a leghatékonyabb energiagazdálkodási stratégiát, a Gree által gyártott Smart R modellben pedig már elérhető a páratartalom-szabályzás is.
A globális energiaválságra reagálva a lakossági klímák gyártói a leginnovatívabb megoldásokkal folyamatosan versenyeznek egymással annak érdekében, hogy egyre jobb hatékonysági mutatókkal büszkélkedhessenek. Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője elmondta, ennek köszönhetően jelenleg a leghatékonyabb berendezések (A+++ energiabesorolású) és átlagosan jó hatékonysággal rendelkező (A+ energiabesorolású) klímaberendezés éves energiafogyasztása között csupán néhány százalék különbség van.
Ugyanakkor ezen termékek kereskedelmi árában nem néhány százalék a differencia: a leghatékonyabb berendezések ára akár többszöröse is lehet egy normál hatékonyságúénál. A Gree az első gyártó, aki felismerte, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően a vételár jelentős emelkedése nélkül is számottevő hatékonyságnövekedést lehet elérni a vezérlés alkalmazkodó képességének köszönhetően.
„A technológiai vívmányok fejlődésével a klímák is egyre okosabbá, biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válnak. A legmodernebb légkondicionálókban például UV-C szűrő kapott helyet. Ez egy kis hullámhosszú vagy germicid sugárzás, ami az egyik legerősebb sterilizáló, fertőtlenítő, baktériumölő fény. A Gree UV-C technológiája fertőtleníti az elpárologtató felületét, valamint sterilizálja a beszívott levegőt a különféle vírusoktól és baktériumoktól, folyamatosan biztosítva a friss és tiszta levegő áramlását” – említette, hozzátéve, hogy az említett termékben a piacon egyedülállóan az UV-C mellett a cold plasma szűrőt is elhelyezték.
Öntisztítás funkció, beépített algoritmus
A szakember úgy folytatta, a legtöbb piacon elérhető klímaberendezés habár rendelkezik párátlanítás funkcióval, nincs bennük beépített páratartalom-érzékelő. Így megvalósul a párátlanítás, de annak intenzitása vagy szintje nem állítható be. A Gree Smart R modellben ugyanakkor már elérhető a páratartalom-szabályzás: a kívánt páratartalom pontosan beállítható, valós idejű páratartalom kijelzéssel rendelkezik, így a termék tudása vetekszik e téren egy párátlanító berendezésével.
A legmagasabb szintű klímákban fellelhető továbbá az úgynevezett öntisztítás funkció is. Antal Mihály elmondta, a folyamat körülbelül 20 percet vesz igénybe: a beltéri egység először lefagyasztja a hőcserélőt, az így képződő jég elolvasztásával keletkező vízzel egy öntisztítást végez. Ezután a hőcserélő felületét 60°C hőmérséklet felé emeli, így elpusztítva a hőcserélő felületén maradt kórokozókat.
A Gree Smart R modellje világújdonságnak számít olyan tekintetben, hogy egy mesterséges intelligenciával működtetett légkondicionálóról van szó, amely a környezetet és a felhasználói szokásokat elemezve segít bennünket. Amíg egy hagyományos klíma rögzített szabályozási paramétereket használ, figyelmen kívül hagyva a régiót, az éghajlatot, a helyiség méretét, a helyiség tájolását, a Gree Smart R modellje figyeli a külső hőmérsékletet, a páratartalmat, hogy milyen beállításokat használunk előszeretettel, és ezekhez igazodva választja ki a környezetnek megfelelő leghatékonyabb energiagazdálkodási stratégiát. Az algoritmus offline állapotban is interaktívan tanul, hatalmas online adatforgalom nélkül, kényelmes környezetet eredményezve. Minél hosszabb az öntanulási idő, annál eredményesebbé válik a légkondicionáló vezérlési stratégiája és folyamatosan növekszik a felhasználó komfortérzete is.
Egy friss kutatás szerint minden harmadik magyar elégedetlen az otthona levegőminőségével, és minden második válaszadó észlel magán olyan tüneteket, melyeket a rossz minőségű beltéri levegő okozhat. A Wavin felméréséből az is kiderült, hogy a nyári hónapokat a magyarok többsége forró ingatlanban fogja átvészelni, hiszen a válaszadók 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát. Az adatok szerint minden harmadik magyar tervez a beltéri levegőminőségét javító felújítást, beruházást.
A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét. A Wavin felmérése szerint minden második magyar észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.
A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.
A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszakarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szervíz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.
És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz melegvizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.
A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővízkezeléssel és szennyvízelvezetéssel foglalkozó Wavin kutatásából az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik.
„Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések.” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.
