Egyre rosszabb az egészségügyi helyzet, de van rá megoldás
Lassan elviselhetetlen anyagi terhet jelent az egészség fenntartása a magyarok számára. Aki meg akarja őrizni az egészségét, egyre többet kénytelen fizetni, és az emelkedésnek nem látszik a vége. Egyre jobban felértékelődik az öngondoskodás, de tényleg hatékony? – teszi fel a kérdést a BiztosDöntés.hu.
Rossz, rosszabb, még rosszabb
Az IPSOS 2024-ben 31 ország részvételével készített felmérése azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan látják az egészségügyet a saját országukban. A vizsgálatban Magyarország több vonatkozásban került a legek közé, de erre nem lehetünk büszkék.
A magyarok jó része katasztrofálisnak tartja az állami egészségügyet, a vizsgálatok szerint még rosszabbnak, mint amilyen az valójában. Az egészségügy minőségét a megkérdezettek 3 százaléka tartotta nagyon jónak, 9 százaléka jónak, 30 százaléka átlagosnak, 58 százaléka pedig rossznak vagy nagyon rossznak.
Emellett mindössze 11 százalék számít arra, hogy a helyzet a következő években javulni fog, míg 89 százalék szerint a helyzet változatlan marad vagy rosszabbodik, és az emberek 78 százaléka gondolja, hogy az egészségügyi rendszer túlfeszített.
A megkérdezettek 85 százaléka mondta, hogy a várakozási idők túl hosszúak, ezzel a véleménnyel első helyre juttatva az országot. Szintén rekorderek vagyunk azzal a vélekedéssel, hogy sokak számára anyagilag elérhetetlenek a jó minőségű egészségügyi szolgáltatások, az emberek 86 százaléka gondolja így.
Talán még aggasztóbb, hogy az embereknek mindössze 32 százaléka – az országok közül legkisebb százalék – gondolja, hogy Magyarországon szükség esetén elérhetők az egészség megőrzésével kapcsolatos információk.
Drága és még drágább
Közben a Prémium Egészségpénztár szolgáltató partnerei körében végzett felmérése arra jutott, hogy a magánegészségügyben az árak tovább emelkedtek, 2023-ra 15, 2024-re pedig 10 százalékkal.
Az emelkedés a fővárost és az ország többi települését egyaránt érinti, bár vannak olyan szolgáltatások, amelyekhez a vidéken lakók olcsóbban, míg más ellátáshoz drágábban jutnak hozzá. A szakorvosi vizsgálatok 9 százalékkal lettek drágábbak, míg a diagnosztikai vizsgálatok ára 6-10 százalékkal lett magasabb.
A kivizsgálások komoly összeg fejében elérhetők, 100 ezer forinttól gyakorlatilag bármeddig terjedhet az áruk. A magán keretek között elvégzett kisebb sebészeti beavatkozások 300 ezer forinttól elérhetők, de akár millió közeli költséget is jelenthetnek.
Gondoskodjunk magunkról!
Ilyen körülmények között az öngondoskodás szinte kötelező azok számára, akik szeretnének időben megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutni. Még mindig gyakori az a vélekedés, hogy egészségpénztári számlát fenntartani drága és macerás, pedig egy plusz kártyával a zsebünkben messzire juthatunk – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az egészségpénztár nem arról szól, hogy oda pénzt teszünk, amely aztán hiányzik majd a költségvetésünkből. Ez több okból sem igaz. A pénztárba befizetett pénz nem értéktelenedik el, hanem hozamot termel. Nem is akármilyet, egyes pénztáraknál jelenleg akár évi 10 százalékot is kaphatunk a pénzünkre.
Másrészt az egészségpénztári számlára elhelyezett összeget akár másnap az egészségünkre fordíthatjuk, és közben a befizetett összeg 20 százalékát visszaigényelhetjük a befizetett adónkból. A visszatérítés mértéke legfeljebb évi 150 ezer forint.
Az egészségpénztárral az adókedvezmény segítségével megvédhetjük magunkat az áremelkedéstől.
Egyszerű, mint az egyszeregy!
Az egészségpénztárak ma már számtalan kényelmi szolgáltatást kínálnak. A legkényelmesebb ezek közül a bankkártyával összekötött egészségkártya, ami lehetővé teszi, hogy akkor is vásároljunk az egészségpénztár terhére, ha épp nincs pénz az egészségpénztár számlánkon. Az OTP Egészségpénztár kártyája pontosan a vásárláshoz hiányzó összeget veszi át a hozzá kapcsolt bankkártyáról, növelve a pénztár költségével. Minden ilyen vásárlás pénztári befizetésnek minősül, és utána adókedvezmény igényelhető.
Hasonló kártyát kínál a Prémium Egészségpénztár és az IZYS is.
A Patika és az Új Pillér Egészségpénztárak szintén lehetővé teszik az automatikus kártyafeltöltést. Egy előre beállított limit alá csökkenve a kártya egyenlege a pénztártag által megadott összeggel feltöltődik. Itt hűségprogram is működik, ahol az összegyűlt pontokat egészségforintokra válthatjuk, és a pénztár kedvezményes szűrővizsgálati csomagokat is kínál.
A belépés több pénztárnál online intézhető, mindössze 15-30 percet vesz igénybe. Érdemes a pénztárak szolgáltatásait minél szélesebb körben használni, hiszen itt elsősorban nem az jár jól, aki sok pénzt gyűjt össze a pénztárban, hanem az, aki azt a pénzt, amit a család egészségére szán, úgy használja fel, hogy közben vissza is kap belőle.
63,4 milliárd pluszforrást biztosít a Kormány a kórházak adósságrendezésére.
“A szomszédunkban dúló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válságnak köszönhetően az egészségügyi kiadások is jelentősen megnőttek.
A Kormány azonban elkötelezett a kórházak likviditási problémáinak mielőbbi rendezésében, ezért fogadta el a Belügyminisztérium javaslatát a működési támogatás biztosításáról.
Az elfogadott javaslat alapján 63,4 milliárd forint működési támogatást kapnak a járó-és fekvőbeteg ellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok.
A működési támogatást 2024. április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatók részére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a kiegyenlítés feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.
2023 novemberében az egészségügyi intézmények lejárt kötelezettségállományának csökkentése érdekében több mint 90,2 milliárd Ft összegű támogatás kifizetésére került sor.” – közölte az MTI országos Sajtószolgálatával csütörtökön a Belügyminisztérium.
Az egészségügyi dolgozók munkájában a létszámhiány után a nem megfelelő kórházi körülmények okozzák a legnagyobb frusztrációt, közülük is leginkább az ápolók szenvednek a sokszor mostoha állapotok következményeitől: a jelentős pluszmunkától és a betegek, hozzátartozók panaszaitól, szemrehányásaitól – derül ki egy friss, országos, az egészségügyi dolgozók véleményét összegző kutatásból. A betegek ellátását megnehezítő körülmények, hiányosságok ráadásul nemcsak a régi, hanem több megújult intézményben is jelen vannak.
A Trend International országos, mélyinterjús kutatása azt vizsgálta, milyen hatást gyakorol a hazai közkórházak tisztasági, fizikai, műszaki állapota az ott dolgozó egészségügyi személyzet – orvosok, ápolók és a betegellátás más területén dolgozók – munkájára, a betegekkel és hozzátartozóikkal való kapcsolatára.
A kutatás arra is rávilágított, hogy szoros összefüggés van a gyógyítás minősége és a kórházi fertőzések veszélye, valamint a létesítmények higiénés, műszaki és fizikai állapota között. A korszerű, modern, tiszta és rendezett környezet nagyban segíti a gyógyító munkát, és nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi személyzet komfortérzetére is jó hatással van.
Harmincéves ágyak, rossz liftek
Főleg az ápolók számára okoznak súlyos problémákat az olyan, elsőre talán kevésbé feltűnő dolgok, mint a liftek meghibásodása, az ágyak rossz minősége vagy a klimatizálás és szellőztetés hiányosságai.
A régi, nem emelhető vagy nem gurítható kórházi ágyak miatt például sokkal körülményesebb a betegek kötözése, mosdatása vagy forgatása. Az egyik ápoló szerint „olyan ágyakon fekszenek a betegek, hogy én még a kutyámat sem fektetném rá”. Előfordul, hogy csak úgy tudják kitolni az ágyat a kórteremből, hogy leveszik az ajtót, különben nem fér ki. Más az ágyállomás hiányára panaszkodott, ahol az elhunyt betegek ágyát fertőtlenítik – ezt a feladatot az ápolóknak kell elvégezni a kórteremben felületfertőtlenítő segítségével. Akad baleseti osztály, ahol ócska, harmincéves ágyakon kénytelenek feküdni a betegek.
Az elromlott liftek is alaposan megkeserítik a dolgozók életét. „Ha a lift nem működik, az katasztrófa, mert ha nem tudják időben leszállítani a műtőből az őrzőbe a beteget, abból súlyos problémák lehetnek. Ilyenkor kézben viszik őket” – mondta a kutatás egyik résztvevője. Előfordult, hogy a lélegeztetett beteget a lélegeztetőgéppel együtt, kézben kellett lecipelni a lépcsőn, mert elromlott a lift.
Klímák hiányában a kánikulában sokszor nedves törölközőkkel kell hűteni a betegeket, a melegben „a betegekről és a nővérekről is folyik a víz, ilyenkor persze a betegek is ingerültek” – jellemezte a helyzetet egy ápoló. A töredezett, púposodó járólapok között sokszor szlalomozni kell az ágyakkal, hogy ne rázkódjon a gerincműtétes beteg, a lelakott mosdókban gyakorta nincs folyékony szappan, WC-kefe és WC-papír, ami egyértelműen növeli a fertőzés veszélyét.
Sajnos nem csak a régi intézményeknél mutatkoznak problémák: bár a kutatásban részt vevők kétharmada olyan kórházban dolgozik, amelyet az elmúlt években teljesen vagy részben felújítottak, a korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételek ellenére, a műszaki és üzemeltetési problémák miatt csupán a harmaduk elégedett és érzi úgy, hogy a megújult körülmények biztosítják a megfelelő munkakörnyezetet.
Sokszor felmosni és szerelni is az ápolóknak kell
A kórházi szakdolgozók közül főként az ápolók szembesülnek az üzemeltetési hiányosságokkal, és őket terheli leginkább szakmai munkájuk mellett a hibák megoldása.
A kutatás szerint az üzemeltetési hiányosságok átlagosan napi egy órát vesznek el az ápolók idejéből, a betegek ellátásától. Rendszerint ők jelzik a műszaknak a hibákat, és ha a karbantartó éppen nem érhető el, nekik kell megpróbálni megoldást találni a helyzetre, például elzárni a főcsapot a vízfolyásnál, vagy újraindítani egy berendezést az intenzív osztályon. Rájuk hárul sokszor a felmosás is, ha egy beteg rosszul lett, vagy valami kiömlött, és épp nincsen takarító.
A házon belüli takarítással helyenként egyébként is gond van, részben a takarítóeszközök rossz állapota vagy a személyzet hanyag hozzáállása miatt, ami a kórházi fertőzések veszélyét is magában hordozza. Ahogy egy válaszoló jellemezte, nem mindegy, mivel mosnak fel, ráadásul „a takarítónő nem is mindig öltözik be, úgy megy be az izolált kórterembe, onnan viszi magával a fertőzést”.
A kutatásból az is kiderült, hogy egyre több kórház szervezi ki a takarítást, fertőtlenítést külső vállalkozónak, és ezekben az intézményekben lényegesen kevesebb problémát tapasztalnak, mint azok, akik saját – a legtöbbször létszámhiányos – takarítószemélyzettel dolgoznak.
A szemrehányást is az ápolók kapják
Az ápolószemélyzetnek nemcsak többletmunkát okoznak a hibák és a hiányosságok, hanem a betegek, valamint a hozzátartozók is nekik tesznek szemrehányást a kórházi állapotok miatt. „Fizikailag és lelkileg is nagyon rossz, mert az összes csapás a nővért éri, a beteg nem az orvosnak szól” – mondta egy ápoló.
Az egészségügyi dolgozók – különösen az idősebbek – a kutatás szerint az elmúlt évtizedekben hozzászoktak ahhoz, hogy rossz körülmények között kell végezniük a lehető legjobb színvonalú munkát. Mégis, a dolgozók körében a létszámhiány után leginkább a kórházi körülmények okoznak frusztrációt. Kudarcként élik meg, hogy minden erőfeszítésük ellenére hiába gyógyítanak a lehetőségeikhez mérten magas színvonalon, a betegek a „lepukkant” körülmények miatt mégis negatív élményekkel távoznak a kórházakból.
Az országgyűlés 2023 májusában fogadta el az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében július elsejétől a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a Szegedi Tudományegyetemhez került.
Az említett kórházak költségvetési szervi jogállása július elsejétől megszűnt, és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZTE SZAKK) részeként működnek tovább, SZTE SZAKK Deszki Multidiszciplináris Centrum és SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum néven.
(A Szegedi Tudományegyetem)
Az egészségügyi intézmények működtetése az integrációval a lehető legoptimálisabbá válik, az adminisztrációs terhek csökkennek, a beszerzések kedvezőbb feltételekkel zajlanak majd. Az érintett településeken a zavartalan betegellátást a három intézmény szakemberei közösen biztosítják. Az integrációnak köszönhetően lehetőség nyílik az egynapos beavatkozások arányának növelésére, valamint az ellátásszervezés, bizonyos műtéti tevékenységek és a szakemberhiánnyal küzdő szakmai tevékenységek racionalizálására. Mindez jelentős HR optimalizációt eredményezhet az intézményekben.
A törvényben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kerülnek a szegedi egyetem tulajdonába.
A meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az SZTE a terhekkel együtt szerzi meg. Az ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek is az Egyetemre szállnak át. A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultja az Egyetem klinikai központja.
A jogutódlással az egészségügyi dolgozók változatlanul egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak, az egészségügyben dolgozók egészségügyi szolgálati jogviszonya a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át.
A magyar lakosság több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket – derül ki egy friss, országos, reprezentatív kutatásból. A legtöbb és legerősebb kritikát a kórházak tisztasága és higiéniás állapota váltja ki, az emberek több mint fele kifejezetten fél tőle, hogy valamilyen fertőzést kap. A sokszor mostoha körülmények erősen rontják a hazai egészségügyi ellátás egészével kapcsolatos lakossági elégedettséget, és igen károsan hatnak a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságra is.
A Pulzus Média Kutató reprezentatív kutatása a hazai lakosság elégedettségét vizsgálta a kórházak tisztasági, fizikai, műszaki és vagyonbiztonsági állapotával kapcsolatosan. Emellett arra kereste a választ, hogy a fenti körülmények milyen hatást gyakorolnak a betegellátás szakmai színvonalának megítélésére és a betegségek megelőzésére, a lakosság szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságára.
Méltatlan körülmények
A magyar lakosság 37 százaléka szerint a kórházak nagy részében méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket, további 15 százalékuk egyenesen úgy véli, hogy a legtöbb helyen katasztrofális állapotok uralkodnak, mind a kórház épületének, mind műszaki berendezéseinek (liftek, fűtés, klíma) tekintetében. Csupán 7 százalékuk elégedett maradéktalanul a kórházak műszaki állapotával. A legelégedettebbek a vármegyeszékhelyi lakosok (11%), a legelégedetlenebbek a fővárosiak (6%).
Legtöbben a lestrapált kórházi ágyakkal, bútorokkal (57%), a falak állapotával (vakolat, penész, festés – 56%), a rossz levegőminőséggel (50%), illetve a hőmérséklettel (36%) elégedetlenek. Lakóhely szerinti bontásban leginkább a budapesti lakosok (25%) panaszkodtak a kórházi lopások gyakoriságára.
A leghevesebb bírálatokat mégis a kórházak tisztasága kapcsán fogalmazták meg: ezzel a lakosság 74 százaléka elégedetlen, 54 százalékuk szerint a fürdők és a mellékhelyiségek piszkosak, kopottak, nincs WC-ülőke vagy papír, szappan vagy kéztörlő. 32, illetve 25 százalékuk szerint a közös kórházi helyiségek nincsenek rendesen takarítva, a felmosóvíz és a takarítóeszközök koszosak, csak szétkenik a koszt a padlón és a bútorokon. A lakosok 14 százaléka találkozott rovarokkal (csótány, pók, vérszívók) kórházi tartózkodása alatt.
A megkérdezettek 22 százaléka szerint sokszor a nővérek, ápolók végzik a takarítónők munkáját, ők mosnak fel, tisztítják a WC-t és a fürdőt.
Az emberek fele fél a kórházi fertőzéstől
Különösen aggasztó, hogy a magyar lakosság 88 százaléka elégedetlen a kórházak higiéniás állapotával is. 50 százalékuk ismer olyan embert, vagy hallott olyanról, aki kórházban kapott fertőzést. 42 százalékuk szerint nincs megfelelő fertőtlenítés, a kézfertőtlenítők hiányoznak vagy gyakran nem működnek, 63 százalékuk fél mások után használni a WC-ket, fürdőket. Lakóhely szerinti bontásban a legelégedetlenebbek a fővárosiak (94%), de a legkevésbé kritikus falusi lakosság körében is igen magas, 84 százalék a higiénés állapotokkal elégedetlenek aránya.
A lakosság 41 százaléka szerint az elégtelen takarítás melegágya a kórházi fertőzéseknek, összesen 56 százalékuk eléggé (41%) vagy nagyon (15%) fél tőle, hogy akár saját maga, akár a kórházban ápolt hozzátartozója valamilyen fertőzést kap.
A kórházi körülmények hatása a betegellátás szakmai színvonalára
A lakosság 91 százaléka egyértelmű összefüggést lát a betegellátás szakmai színvonala és a kórházi körülmények között. Bár a megkérdezettek 28 százaléka látott már olyan kórházat, ahol a mostoha körülmények ellenére kiváló gyógyító munkát végeznek, 34 százalékuk gondolja úgy, hogy a higiéniai hiányosságok, illetve az ezek miatti kórházi fertőzések a betegek egészségét, életét is veszélyeztethetik.
A nem megfelelő kórházi körülmények jelentős negatív hatást gyakorolnak az egész hazai egészségügyi ellátás szakmai színvonalával kapcsolatos lakossági elégedettségre is. Az emberek 68 százalékának általános kórházi tapasztalatait erősen vagy nagyon erősen, további 21 százalékukét pedig közepes mértékben befolyásolták az olyan körülmények, mint a tisztaság, a higiénia, a kórház fizikai-műszaki állapota és a vagyonbiztonság.
Káros a szűrővizsgálatokra is
A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen jár a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatokra. Ám hajlandóságukat jelentősen rontják a nem megfelelő intézményi körülmények: a lakosság 56, illetve 26 százaléka nem szívesen jár szűrővizsgálatokra a várólisták és a hosszú várakozási idő, illetve a rossz kórházi körülmények miatt. 20 százalékuk inkább fizetős magánintézménybe jár, mert ott sokkal jobbak a körülmények. E tekintetben különösen a községekben (68%) és a fővárosban (55%) élők kritikusak.
A lakosság 69 százaléka szerint a kórházaknak több pénzt kellene kapniuk a kórházi épületek üzemeltetésének, karbantartásának javítására. A megkérdezettek közel fele az egész rendszer korszerűsítésének fontosságát is hangsúlyozza: 51 százalékuk szerint egy kórházat nem szabadna ugyanúgy takarítani és karbantartani, mint ötven évvel ezelőtt, korszerűsíteni kellene ezeket a munkákat is.
