A kertészeti eszközök árdrágulása nem csupán a gazdákat, hobbikertészeket érinti – az egész mezőgazdasági iparra kihat. Egy kutatás szerint bizonyos eszközök ára akár 50%-al emelkedett csupán egy év leforgása alatt – derül ki egy felmérésből, mely során 23 mezőgazdászt kérdeztek meg a piaci árváltozásról.
Mekkora drágulás történt?
Egy felmérés során arra kértük a szektorban dolgozó szakembereket (például kertészek, agrárgazdák, értékesítők), hogy mondják meg, mekkora árváltozást figyeltek meg a piacon az egy évvel korábbi árakhoz képest. A felmérés során arra kértük a válaszadókat, hogy mondják meg, hogy a kertészetben használt gépek és eszközök árát figyelve mekkora különbséget érzékelnek.
Természetesen a különféle szaküzletek és termékek árai, hiszen teljesen más beszállítói piaca lehet például az aggregátoroknak, rotációs kapáknak vagy láncfűrészeknek. Ennek köszönhetően az eltérő eredmények nem biztos, hogy egymásra nézve ellentmondónak számítanak.
A felmérésben 23 szakember vett részt: voltak, akik szerint mindössze 20% volt a növekedés, valakik szerint 50%.
A diagrammról megállapítható, hogy a legtöbb válaszoló szerint 20%-os drágulás volt tapasztalható, de nagy átlagban körülbelül 30% a megállapítható érték az elmúlt évre nézve.
Mivel indokolható az áremelkedés?
Pelikán Mártont kérdeztük, a BpGÉP kertészeti gépkölcsönző ügyvezetőjét, hogy mit gondol, mi okozza a drágulást. Véleménye szerint a folyamat több tényezőre vezethető vissza.
A gépészeti, fémipari alapanyagok és szerszámok drágulása hasonló a háztartási gépek árváltozásához – hiszen, a beszállítói láncok ugyanúgy a technológiai iparra vezethetők vissza. Ebben a szektorban is felüti a fejét az infláció, az ukrajnai háború pedig rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági helyzetet.
Az ügyvezető véleménye szerint még nagyobb volt az áremelkedés ebben a szektorban, mint a háztartási gépek piacán, amely mind a kisgazdákat, mind a gépesített mezőgazdaságot sújtja. A szakember véleménye szerint az élelmiszerek áremelkedésében is meg fog mutatkozni ennek hatása.
Negatívra módosította az eddigi stabilról a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek “BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolásának kilátását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő egyidejűleg megerősítette az osztályzatot.
A Fitch a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában úgy fogalmaz, hogy a magasabb globális kamatszintekkel, a kilengésekre hajlamos energiaárakkal és a fő kereskedelmi partnerek keresletének gyengülésével jellemzett keményebb nemzetközi környezetben kitűnnek “a politikai megfontolások által befolyásolt” szakpolitikai elegy sérülékenységei.
Tavaly augusztusban egy másik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is negatívra módosította az addigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását, de ezzel egy időben szintén megerősítette a devizában és forintban fennálló rövid és hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek azóta is érvényes “BBB/A-2” szintű – ugyancsak befektetői ajánlású – minősítését.
A harmadik globális hitelminősítő, a Moody’s Investors Service továbbra is stabil kilátással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségekre érvényes “Baa2” – a Fitch és az S&P szuverén magyar osztályzatával azonos szintű – besorolását.
A kilátás negatívra módosításának pénteki bejelentéséhez fűzött indoklásában a Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy a magyarországi infláció a legmagasabbak között van a cég által államadós-besorolásokkal ellátott összes gazdaság között.
A hitelminősítő elemzői úgy vélekednek az indoklásban, hogy az ársapkák nem bizonyultak hatékonynak, növelték viszont az államháztartás költségeit, miközben a monetáris politika transzmissziós funkciójának érvényesülését hátráltatják a jelzáloghitelekre meghirdetett, célzott kamatsapkák.
A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az idén 0,4 százalékra lassul a tavalyi évre valószínűsíthető 4,7 százalékról, egyebek mellett azért, mert a továbbra is magas infláció, a csökkenő reálbérek és a gyenge fogyasztói hangulat miatt várhatóan csökken a háztartások fogyasztása.
A hitelminősítő előrejelzése szerint az átlagos magyarországi infláció az idei év egészében 17,6 százalék lesz, vagyis meghaladja a cég által hasonló besorolással nyilvántartott gazdaságok idei átlagos inflációjának 5,7 százalékra valószínűsíthető mediánütemét.
A Fitch Ratings azzal számol, hogy a harmonizált fogyasztói árindex éves összevetésű emelkedési üteme 25 százalék körül tetőzik az idei első negyedévben, és 2023 első felében is 20 százalék felett marad.
A cég ugyanakkor az év végére – elsősorban a belépő bázishatások nyomán – meredeken lassuló inflációra számít: prognózisa szerint a harmonizált árindex éves növekedési üteme 2023 végén 6 százalék lesz.
A Fitch elemzői az államháztartási hiány mérséklődésével is számolnak: pénteki előrejelzésük szerint a deficit az idén a GDP-érték 4,3 százalékára csökken a tavalyi évről várt 6,1 százalék után.
A hitelminősítő várakozása szerint ezzel párhuzamosan folytatódik a bruttó államadóság-ráta csökkenése is: a cég arra számít, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság 2026-ra 65 százalék környékére süllyed a tavalyi évre valószínűsíthető 73,5 százalékról.
Az államadósság-ráta csökkenésének elsődleges okai között lesz az erőteljes nominális GDP-növekedés és az államháztartási deficit mérséklődése – áll a Fitch Ratings elemzésében. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a magyar bankrendszer továbbra is stabil, nyereségessége az idén várhatóan javul a tavalyihoz képest, bár az eszközminőség mérsékelten romolhat, miután a teljes kinnlevőség-portfolión belül valószínűleg 5 százalék környékére emelkedik a nem teljesítő követelések aránya a tavalyi harmadik negyedévben mért 3,4 százalékról.
A Fitch idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország a pénteki osztályzati elbírálás után június 23-án, majd december 15-én szerepel ismét. Az S&P jövő péntekre, utána július 7-re, végül december 8-ra jelölte ki a magyar szuverén osztályzatok idei vizsgálati időpontjait.
A Moody’s 2023-ra szóló felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án, majd szeptember 1-én kerül sorra. A három cég mindegyike 2016 óta a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. MTI
Az Eurostat végleges adatai alapján decemberben az előzetes adattal megegyezően 9,2 százalékkal emelkedtek éves bázison a fogyasztói árak az euróövezetben, tovább mérséklődve az októberben 10,6 százalékon elért rekordról.
Az euróövezeti inflációs ráta 9,2 százalékra csökkent decemberben az Eurostat végleges adatai szerint a novemberi 10,1 százalékról. Egy évvel korábban, 2021 decemberében 5,0 százalék volt az inflációs ráta az euróövezetben.
A decemberi euróövezeti inflációhoz az energiaárak 2,79 százalékponttal, az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek 2,88 százalékponttal járultak hozzá. Az energiaárak éves szinten 25,5 százalékkal emelkedtek az euróövezetben decemberben, 6,6 százalékkal csökkentek viszont a novemberihez képest. Novemberben 34,9 százalékos volt az energiaárak éves emelkedése.
Az EU-ban 10,4 százalékos volt a decemberi infláció a novemberi 11,1 százalék után, szemben az egy évvel korábbi 5,3 százalékkal. A legalacsonyabb inflációt Spanyolországban regisztrálták decemberben, 5,5 százalékosat. Luxembourgban 6,2 százalékos, Franciaországban 6,7 százalékos volt a decemberi infláció. A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos. Lettországban 20,7 százalékos, Litvániában 20,0 százalékos inflációt regisztráltak decemberben. Novemberhez képest decemberben az unió 22 tagállamában csökkent az infláció, kettőben nem változott és háromban emelkedett. MTI
Ahogy közelednek a jövő évi választások és a közvéleménykutatások fej-fej melletti küzdelmet mutatnak, a most első ízben egységes ellenzékkel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre többet költ kulcsfontosságú szavazói csoportokra – írja elemzésében a Reuters.
A londoni székhelyű világhírű ügynökség megállapítja: a jobboldali kormányfő, aki 2010 óta van hatalmon olyan nyomás alá került, hogy nyissa újra a gazdaságot, amelyet 7 éven át tartó állandó növekedés után a világjárvány miatti visszaesés, a globális pénzügyi válság óta nem látott mértékű recesszióba taszított.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagállamai vezetőinek videókonferenciáján a Karmelita kolostorban 2021. január 21-én. A megbeszélés középpontjában a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések koordinálása, valamint a beoltás felgyorsításának szükségessége áll. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A Reuters a HVG adataira támaszkodva felhívja a figyelmet arra, Magyarország a válságból való kijutást szolgáló pénz mellett jelentős összegeket fordít más célokra. Így azoknak a határontúli magyaroknak a megsegítésére, akik az előző választásokon őt támogatták.
Februártól Orbán extra pénzeket fizet emellett a nyugdíjasoknak. 2022-től tervbe vette a fiatalok személyi jövedelemadójának eltörlését. Kedvezményeket juttat a lakásokat felújító családoknak illetve kiterjeszti a nagyvonalú családtámogatási rendszert.
Novák Katalin családügyi miniszter a Reutersnek nyilatkozva tagadta, hogy a közelgő választások miatt történnek ezek a lépések. Állítása szerint mindez valójában a Fidesz egy évtizedes törekvésének kiegészítése.
Az elemzés megszólaltatja Virovácz Pétert a ING közgazdászát, aki szerint a választási jellegű büdzsét elősegíti a világjárvány, amely Európában erodálta a költségvetési fegyelmet. Hivatkozni lehet a Covidra, amikor felnyitják a zsilipkapukat. Magyarország kevesebb, mint egy év alatt eljutott a kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvéstől a 9 százalék körüli deficitig – mondta a szakértő.
Orbán a 25 évnél fiatalabbak jövedelemadójának a javasolt eltörlésével, lengyel konzervatív szövetségesének Jarosław Kaczyńskinak a kottájából játszik, akinek a Jog és Igazságosság elnevezésű pártja hasonló intézkedést hozott a 2019-es választások előtt.
Egy friss magyar felmérés az akkori Lengyelországihoz hasonló trendet mutat. A kormánypárt a fiatalok körében népszerűtlenebb, mint más korcsoportokban.
A Reuters elemzése szerint az ellenzék a Fidesz népszerűségi előnyének a ledolgozása ellenére továbbra is nehézségekkel néz szembe, mert még meg kell állapodnia a közös jelölt-listában és fel kell mutatnia a harcias Orbán életképes kihívóját.
A hírügynökség mindenesetre olyan szakértői megállapodást is idéz, miszerint a Fideszt meggyengítette a világjárvány, a kormány kiszámíthatatlan a gazdasági és közegészségügyi helyzettel néz szembe és az egyesült ellenzék komoly fejfájást okozhat a kormányzó pártnak.
A Bloomberg mindeközben arról számol be, hogy Orbán következő kiszemeltje a magyar tulajdon növelését célzó küzdelemben az energia, a bankszektor és a média után most elsősorban a távközlés lett. Mint a miniszterelnök bejelentette, ebben az évtizedben legalább 50 százalékos magyar tulajdoni részesedést akarnak elérni a telekom-szektor mellett az építőanyag-iparban és a vasúti vagonok előállítása terén is – írja az amerikai üzleti hírügynökség.
Megjegyzik: ugyanez a törekvés az energetika, a bankszektor és a média esetében hozzájárult ahhoz, hogy felemelkedett egy Orbánhoz lojális vállalkozói elit és a kormányfő kiterjesztette befolyását a társadalom és a gazdaság minden szegletében.
Az újabb szakaszhoz kapcsolódó lépések már meg is történtek. Az Antenna Hungária kisebbségi részesedést vásárolt a Telenor mobilszolgáltatóban. A 4iG szoftverfejlesztő cég is megpróbálkozott azzal, hogy megvegye a nála sokkal nagyobb T-Systems nevű vetélytársát, a Deutsche Telekom magyarországi részlegének információtechnológiai egységét, ezzel végül kudarcot vallott.
A Bloomberg olyan piaci elemzői véleményt ismertet, miszerint a magyar állam tovább kívánja növelni részesedését a Telenorban. Kitér a hírügynökség arra is, hogy a média területén lezajlott változások hozzásegítették Orbánt olyan újságokból és tévécsatornákból álló sereg felállításához, amely a kormányzat üzeneteit közvetít.
