A tavaly év végén meghirdetett állami pályázat több ezer jogosultja tavasz óta vár, hogy hozzájusson az ígért támogatáshoz. A kiírás szerint átlag alatti jövedelműek pályázhattak – köztük számos nyugdíjas – így az őszi áremelkedés miatt nekik különösen égetővé vált, hogy mielőbb kiépíthessék a napelemes rendszerüket. Jó hír számukra, hogy megindult a támogatói okiratok postázása.
Több hónapnyi csend után megkapták a támogatói okiratot a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” címet viselő pályázat első nyertesei. Ezt a háromnegyed részben az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből finanszírozott lehetőséget még tavaly ősszel hirdette meg a kormány. Azzal a céllal, hogy az átlag alatti jövedelmű, emiatt az energiaszegénység által erőteljesebben fenyegetett háztartásoknak segítsen. A nyertesek akár 2,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphattak egy legfeljebb 5 kW-os napelemes rendszerre, vagy 11,3 milliót a hőszivattyús villanyfűtésre történő átállásra.
„Februárban zárult a pályázat és március végéig az ügyfeleink kétharmadát értesítették, hogy jogosultak a támogatásra. A tapasztalataink szerint más cégeknél is hasonló az arány. A többiek egyelőre semmilyen információt nem kaptak, elutasítást sem. A jogosultság önmagában azonban kevés, pénz teljes bizonyossággal csak akkor jár, ha a kiíró kiállította a támogatói okiratot az érintetteknek. Ilyen papírt viszont mostanáig senki sem kapott” – foglalta össze a problémát Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
Az áremelkedések miatt aggódó pályázati jogosultak most úgy tűnik, hogy megnyugodhatnak: a kiíró megkezdte a támogatói okiratok kézbesítését. Ez a dokumentum fizetési kötelezettséget jelent az állam számára, vagyis aki megkapja, belevághat a beruházásba. Nekik 20 hónapjuk lesz megépíttetni a napelemes rendszert, méghozzá azzal a kivitelezővel, akivel előszerződést kötöttek a pályázat beadása előtt.
Több mint harmincezer családnak jelent komoly segítséget, ha a következő hetekben mindenkihez megérkezik a támogatói okirat. Iparági becslések szerint ugyanis ennyi érvényes pályázat érkezhetett be az év eleji első ütemben. Számukra gondot csak a napelemes eszközök drágulása okozhat. „A tavaszi számításaink szerint a 3,5 kW feletti rendszerek árát teljes egészében, az ennél kisebbekét pedig nagyon nagy arányban fedezte volna az állami támogatás. Azóta viszont az infláció és a forint gyengülése drasztikusan megemelte számos termék árát. Emiatt néhány százezer forintos önerőre valószínűleg a pályázók többségének szüksége lesz. Aki ezt nem tudja vagy akarja vállalni, a támogatói okirat kézhezvétele után is visszaléphet és lemondhat a támogatásról” – számolt a szakértő.
Kujáni Péter szerint megjósolhatatlan, hogy mennyien kapnak támogatói okiratot a következő napokban-hetekben. A véleménye szerint a felkészült cégeknél a telepítői kapacitások rendelkezésre állnak, a határidők tartásával nem lesz probléma. Annak ellenére sem, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt az önerőből napelemes rendszert telepítők száma is megugrott.
Gondban csak azok lehetnek, akik a 100%-os pályázat szeptember közepén induló, második ütemére szeretnének pályázni. Számos cég ugyanis csak pénzért vagy egyáltalán nem vállalja az ajánlatadást és előszerződés elkészítését, mert a döntések csúszása miatt nem bíznak a beruházások megvalósulásában. A szakértő az érdeklődőknek azt javasolja, a várhatóan ismét hosszú átfutási idő és a még mindig magas infláció miatt számoljanak azzal, hogy a most kiszámolt önrész magasabb lehet, mire elkezdhetik a beruházást. „Napelemet telepíteni nekik is mindenképpen megéri. A jelenlegi árszínvonalon egy teljesen önerőből fizetett rendszer is megtérülhet 5-6 éven belül, ha pedig sikerül a költségeket állami támogatással csökkenteni, akkor még rövidebb lesz ez az időtartam. Arra is jó esély van, hogy a negyedévre meghatározott áramár tovább emelkedik – egy jól méretezett napelemes rendszer szaldós elszámolással pedig védelmet kínál a jövőbeni drágulás ellen is” – foglalta össze, hozzátéve, hogy az Energiatakarék a megnövekedett érdeklődés ellenére is befogad pályázatos ajánlatkéréseket.
Az energiaárak globális emelkedése hosszú távon mindenkit érinteni fog. Bár a magyar lakosság a rezsicsökkentett hatósági árak révén egyelőre közvetlenül nem érzi a drágulást, mégis egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan lehetne növelni otthonuk energetikai függetlenségét.
Évtizedek óta nem volt annyira forró téma az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága, mint az elmúlt hónapokban. Emellett ráadásul a világpiaci áremelkedésekről érkező hírek is borzolják a kedélyeket – annak ellenére is, hogy hazánkban egyelőre csak a vállalkozások érzik közvetlenül a drágulást. A két tényező hatására egyértelműen megnőtt az érdeklődés az otthoni energiatermelő eszközök, főleg a napelemek és a hőszivattyúk iránt.
„A növekvő árakra a cégek a fogyasztás csak rövid távon fenntartható csökkentése mellett kétféle megoldással reagálnak. Egyrészről az elektromos berendezések modernizálásával, alacsonyabb fogyasztásúakra cserélésével, másrészt saját energiatermelő kapacitás kiépítésével, jellemzően napelemek telepítésével. Közös jellemzőjük, hogy a megtérülési idő most sokkal rövidebb, mint fél-egy évvel ezelőtt volt” – mutatott rá egy piaci jelenségre Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A lakosság eközben a hírekből kiolvasott, növekvő ellátásbiztonsági kockázatokra igyekszik válaszolni. Az elmúlt hónapokban érezhetően megemelkedett a napelemek iránti kereslet – ilyesmi eddig jellemzően új pályázati és támogatási lehetőségek megjelenésekor szokott történni. Megváltoztak a motivációk is: korábban főleg a villanyszámla lenullázása céljából és környezetvédelmi-fenntarthatósági indíttatásból telepíttettek napelemeket a tulajdonosok, az elmúlt hónapokban viszont egyre nagyobb teret nyer az energetikai függetlenség. „Tapasztaljuk, hogy növekszik az ellátásbiztonság miatt aggódóknak a száma és ez tükröződik az értékesített napelemes rendszerek típuseloszlásában is. Mérhetően nőtt a hibrid inverterek forgalma” – mondta el a szakértő.
A hibrid technológia lényege, hogy a napelemek az aktuális termelési feleslegüket nem az elektromos hálózatba táplálják be, hanem saját akkumulátorokban tárolják, ahonnan később felhasználható. Megfelelő technológiával teljes áramszünet esetén is tudja biztosítani legalább a legfontosabb eszközök – például a hűtők és a munkához használt számítógépek áramellátását. A megoldás még nem jelent 100%-os önellátást, de közel van hozzá.
Kujáni Péter becslései szerint nyár végétől újabb komoly roham várható a napelempiacon. A növekvő lakossági érdeklődést ugyanis katalizálni fogja, hogy az év végével várhatóan befejeződik az otthonfelújítási program, ami akár 50%-os állami támogatást kínál számos egyéb mellett napelemes rendszerek telepítésére is. Akik ebben gondolkodnak, azoknak ősszel már sürgető lesz a dolog, hiszen a pénzt a munka befejezése után igényelhetik az államkincstártól, egy projekt átfutása engedélyezéssel és kivitelezéssel együtt pedig nagyjából három hónap. „A támogatási határidőkhöz közeledve eddig mindig jelentősen megnőtt a kereslet, idén pedig a villany drágulása és az ellátási nehézségek miatti félelmek további serkentő hatást jelentenek.”
A napelemek teljesítménye akár a negyedére is visszaeshet a nyári csúcshoz képest, a tulajdonos villanyszámlája azonban a jelenlegi feltételek mellett elszámoláskor így is nulla közelében lesz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a télről a napelem-tulajdonosoknak.
A téli hónapokban több tényező befolyásolja a napelemek teljesítményét – és a közhiedelemmel ellentétben ezeknek nem mindegyike hátrányos. A legfontosabb kétségkívül a napok rövidülése. Míg június-júliusban 15-16 óra is eltelik napkelte és napnyugta között, addig decemberben 8-9 és januárban is csak átlagosan 10 körüli világos óra áll rendelkezésünkre. Emellett télen az eget sokkal gyakrabban borítják a felhők: a tompa, szórt fény pedig nemcsak az emberek kedélyállapotának tesz rosszat, a piacon jelenleg kapható, úgynevezett monokristályos panelek teljesítménye is lecsökken ilyenkor.
Van azonban egy pozitív tényező is a mérleg serpenyőjében: a napelempanelek jobban kedvelik a hideget. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kisebb lesz az elektromos ellenállás miatti veszteségük, vagyis több áramot tudnak termelni. Minden egyes foknyi melegedés a panel típusától függően 0,2-0,4%-os csökkenést hoz magával az áramtermelésben. Ez a nyári forróságban már érezhető különbség, télen azonban jóval kedvezőbb körülmények között tudnak termelni a panelek.
Az energiatermelés mérlege ennek ellenére ilyenkor negatív.
„A tapasztalataink szerint egy megfelelő dőlésszögű, déli tájolású rendszer esetében 3-4-szeres a teljesítménykülönbség nyáron, illetve télen. A szaldós elszámolásnak köszönhetően azonban a tulajdonosok ebből gyakorlatilag semmit nem vesznek észre” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. „A napelemes rendszereket úgy méretezzük, hogy az éves termelésük fedezze a tulajdonos éves fogyasztását. A jelenlegi elszámolási rendszerben a nyári többlet kiegyenlíti a téli hullámvölgyet, így a villanyszámla nulla forint környékén lesz. Jövő év végétől változni fog a helyzet, miután nem lehet majd új szaldós szerződéseket kötni. A várható elszámolási rendszerben fel fog értékelődni az akkumulátorral szerelt hibrid rendszerek szerepe, mert segítségükkel jobban lehet gazdálkodni a helyben termelt elektromos energiával, kevesebb hálózati vételezésre van szükség” – tette hozzá.
Mi történik, ha leesik a hó? Értelemszerűen ha a hóréteg teljesen eltakarja a napelempanelt, akkor egyúttal le is nullázza a termelését. Ilyesmi azonban ritkán fordul elő és nemcsak azért, mert eleve kevesebb a havas nap telente. A modern panelek felszínén lévő védőrétegről könnyen lecsúszik a hó, amit meggyorsít, hogy ezek legalább 30 fokos de akár ennél nagyobb dőlésszögben állnak. Ezért a legtöbb esetben a tulajdonosnak semmi teendője nincsen.
A makacsnak bizonyuló hóréteget megfelelő eszközökkel, óvatosan le lehet söpörni. Léteznek már kifejezetten a napelemekhez tervezett jégmentesítő termékek, de ezekre nem feltétlenül van szükség. „A paneleket úgy kell kezelni, mit egy kényesebb üvegfelületet. Az ablaktisztításra használható eszközök a napelemek esetén is alkalmazhatók” – tanácsolta a szakértő.
A tavalyi évhez képest három-négyszeresére drágult az elektromos energia tőzsdei ára. A lakosság által fizetendő díjak a hatósági árnak köszönhetően egyelőre nem emelkedtek, de a cégek már egyértelműen érzik az elszálló árak következményeit. A drágulás ellensúlyozására kézenfekvő megoldás a napelemek telepítése, amit az elmúlt időszakban a hazai vállalkozások körében megélénkülő érdeklődés is alátámaszt.
Tavaly, sőt idén nyárig a tőzsdei határidős áramárak nagyjából 50 euró/MWh környékén mozogtak. Ez a tarifa, amelyen a nagyfogyasztónak számító cégek hosszabb távra le tudnak szerződni az áramkereskedőkkel. Ősszel azonban kilőttek az árak: több mint a négyszeresére, 200 euró feletti szintre emelkedett az elektromos energiáért fizetendő összeg. Hasonló trendet járt be az azonnal fizetendő, vagyis a spot áramár, amin azok a vállalkozások vásárolhatnak, akiknek nincsen hosszú távú szolgáltatási szerződésük.
Az emelkedés okairól és várható következményeiről számos elemzés született a sajtóban. Ezekből kiderül, hogy a magas árak több cégnél már az ellátásbiztonságot fenyegetik, hiszen az energiakereskedők sok esetben kénytelenek még a hónapokkal korábban leszerződött, alacsonyabb áron ellátni ügyfeleiket, miközben ők maguk sokkal drágábban kapják az áramot – tulajdonosaik pedig egy bizonyos szint felett a veszteségek további finanszírozása helyett csődöt jelentenek. Más kereskedők eközben igyekeznek az ügyfeleikre terhelni a drágulást vagy hosszú távú szerződések helyett csak hónapos kontraktusokat kötnek, így a kockázat jelentős részét áthárítják.
„Megjósolhatatlan, hogy marad-e és meddig a mostani árszint, de az tény, hogy a drágulás hátterében meghúzódó globális tényezők, mint például az ázsiai gazdaságok energiaéhsége, a fosszilis és nukleáris energiatermelés párhuzamos kivezetése és a nagyhatalmi geopolitikai játszmák nem fognak egyik napról a másikra megszűnni” – szögezte le Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A cégeket nem védi a lakossági drágulást egyelőre megakadályozó hatósági díjszabás. Számos vállalkozás kalkulál tartósan magas energiaköltségekkel és tesz lépéseket ezeknek a kompenzálására. A jelenlegi helyzetben sokak számára kézenfekvő döntés egy napelemes rendszerbe beruházni. „Jelentősen megemelkedett az olyan érdeklődéseknek a száma, akik céges telephelyre szeretnének napelemet. Pedig a lakossági piacot pörgető, akár 50 vagy 100%-os támogatási arányú állami támogatás a vállalatoknak nem érhető el, mégis egyre többen vágnak bele a beruházásba” – mondta a szakértő.
A napelemek legfontosabb hozadéka, hogy a saját energiatermeléssel jelentős mértékben függetlenedni lehet a piaci árváltozásoktól. Ez pedig komoly versenyelőnyt jelent, hiszen a termékek, szolgáltatások árába nem feltétlenül kell beépíteni a hónapról hónapra emelkedő áramköltségeket. A drágulás további hozadéka, hogy lerövidíti a napelemes beruházások megtérülési idejét. A rendszertől függően 10-15 éves időszak a jelenlegi árszinten könnyedén lefeleződhet.
További előnye a megújuló energiatermelésnek az ellátásbiztonság. A hektikus környezet és az energiakereskedők növekvő csődkockázata magával hozhatja az egyik napról a másikra történő, súlyos áremelkedéseket és akár az áramszolgáltatás kimaradását. A saját áramtermelő képesség kiépítése viszont védelmet jelent mindezek ellen.
Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.
Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.
(Fotó: Pixabay/moerschy)
Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.
Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.
A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.
Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.
