Komoly felzúdulás követte Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi videóját a jövőre érkező új napelemes elszámolási módokról. A sokak, köztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség által megfogalmazott véleménnyel szemben azonban napelemeket telepíteni továbbra is megéri. A megtérüléshez viszont szemléletváltásra van szükség.
Lantos Csaba megszólalása annak ellenére vert nagy hullámokat, hogy lényegi újdonságot igazából nem mondott. Az már évek óta tudható, hogy szaldós elszámolású szerződést idén december 31-e után nem lehet kötni. Az év eleje óta az is ismertté vált, hogy legfeljebb 10 évig maradhatnak a napelemtulajdonosok a szaldóban és a jövő évtől az éves elszámolás havira fog változni. Ez kétségtelenül teljesen új szituációt teremt, úgyhogy szemléletváltásra van szükség mind a napelemtulajdonosok, mint a napelemes cégek részéről. Eddig a nulla forintos villanyszámla volt a varázsszó és egy jól méretezett rendszerrel könnyűszerrel elérhető is volt. Ezt bruttó elszámolás mellett már nem lehet megvalósítani, helyette az önfogyasztás növelése lesz a legfontosabb szempont.
„Ha egy nagyobb családi házhoz szükséges, 5 kW-os napelemrendszer árát elosztjuk a várható élettartama, vagyis 30 év alatt megtermelt energiával, akkor 20-25 forint/kWh körüli összeget kapunk. Ennyibe kerül a saját termelésű energia. Ez egy fix szám, hiszen csak a telepítésnek vannak költségei, utána az áramtermelés a gyakorlatilag nulla karbantartási igényű napelemmodulokkal már ingyenes” – számol Kujáni Péter, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagvállalata, az Energiatakarék szakértője. „Ezzel az energiával alapvetően két dolgot tehetünk: felhasználjuk azonnal, vagy eladjuk a szolgáltatónak 5-10 forintért. Akitől aztán később 38 vagy 70 forintért fogjuk tudni visszavásárolni a jelenlegi tarifák szerint. Nem kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Emellett nem túlságosan merész tipp kijelenteni, hogy harminc év alatt fog még emelkedni az áramár, a napelemekről viszont változatlanul 20-25 forintért jön majd minden kilowattóra.”
Az új keretek között a tulajdonosok akkor járnak jobban, ha az áramfogyasztásuk lehető legnagyobb hányadát napközbenre ütemezik, amikor a napelemmodulok teljesítménye a csúcson van. Például beprogramozzák a bojlert, a mosógépet vagy ha megtehetik, akkor töltik a villanyautót, esetleg rásegítenek a fűtésre. Akkumulátorokkal pedig az év 8-9 hónapjában minden megtermelt energia elhasználható helyben, de ez kétségtelenül egy költségesebb, kiegészítő beruházás. A többi viszont leginkább csak odafigyelést igényel a tulajdonosoktól – ezzel kapcsolatban gyakorlati példák is elhangzanak a Világos, mint a Nap! podcast adásában. A napelemes cégeknek is váltani kell: a rendszerek tervezésekor nem az az elsődleges szempont, hogy az éves áramigényt teljes egészében fedezzék, hanem hogy az önfogyasztás szintjéhez igazodjanak.
„Az alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb mindenkit el fog érni, nemcsak a napelemtulajdonosokat. Az európai energiapolitikai trendek a differenciált árazás irányába mutatnak. Vagyis az esti csúcsidőben, 17-22 között várhatóan drágább lesz az elektromos energia, mind napközben. Ezzel is motiválva az embereket a napközbeni fogyasztásra és egyúttal kiegyensúlyozottabbá téve az áramtermelést” – mutatott rá Kujáni Péter. „Vagyis a tudatos energiafogyasztás, ami per pillanat csak a napelemek gazdaságosságának a kulcsa, hamarosan mindenki számára kulcskérdéssé válik.
Sokan kongatták a vészharangot a lakossági napelemes rendszerek felett a hálózati visszatáplálás tavalyi felfüggesztésekor. Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.
Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány. „A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be” – mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.
Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat. „A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin” – mutatott rá a szakértő.
Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.
„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve” – figyelmeztet Kujáni Péter. „Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”
Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.
Megszületett a kormányhatározat az új napelemes rendszerek tavaly elrendelt visszatáplálási tilalmának kivezetéséről. A szolgáltatók adatai alapján az Energiahivatal háromhavonta tesz javaslatot azokra a területekre, ahol a hálózat kapacitása lehetővé teszi a korlátozás feloldását. Az ígéret szerint az alkalmas helyeken már nyár végén indulhat a visszatáplálás. A napelemes beruházásban gondolkodókat azonban egy ennél fontosabb határidő szorítja: legfeljebb az év végéig üzembe helyezett rendszerek lehetnek szaldós elszámolásúak.
Igaza lett a szakértőknek: az elektromos hálózat nem megfelelő kapacitásai miatt az új napelemes rendszerekre tavaly bevezetett visszatáplálási korlátozás nyár végére részben megszűnhet.
A kormánynak az Európai Bizottság számára tett vállalásai alapján március végéig kellett szabályoznia a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálását és a vonatkozó rendelet az utolsó pillanatban meg is jelent. „A legfontosabb, hogy ez a jogszabály már nagyon helyesen nem teljes, országos korlátozásról beszél. A visszatáplált áram kezelése ugyanis csak azokban a transzformátorkörzetekben okozott eddig is problémát a szolgáltatóknak, ahol sok napelemes rendszer működött. Másutt bőven volt még tartalék a hálózatban, a tavaly bejelentett fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitásokat” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
A labda most átkerült a szolgáltatók és az Energiahivatal térfelére. A nyár végéig fognak javaslatot tenni, hol engedélyezhető ismét a visszatáplálás. Így az új napelemek tulajdonosait csak minimális veszteség éri. „A tavaly ősszel beadott óriási mennyiségű igény nagyon meghosszabbította az engedélyezési folyamatot, ezért valószínűleg még nincs is olyan napelemes rendszer az országban, amire vonatkozna a tilalom. A meglévő napelemek visszatáplálását ugyanis eddig sem korlátozták” – véli a szakértő.
Hosszú távon azonban a napelemek megtérülését a visszatáplálás helyett az önfogyasztásra kell alapozni. Jövő évtől biztosan nem lehet szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatóval: vagyis minden visszatáplált áramért kevesebb pénz jár a napelemeseknek, mint amennyit a hálózatból vételezésért fizetnek. A nappali, illetve a nyári túltermeléssel többé nem lehet kiegyenlíteni az éjszakai és a téli fogyasztást.
„A Nap jövőre sem küld villanyszámlát, de mindenképpen tudatosabb energiahasználatra lesz szükség. A lényeg, hogy a lehető legtöbb fogyasztást nappalra kell időzíteni, amikor a napelempanelek termelése csúcsra jár. Az önfogyasztás, vagyis az azonnal felhasznált áram továbbra is ingyen lesz, a hálózatba táplált felesleget viszont később drágábban kell visszavásárolni. Sokat jelent, ha a programozható elektromos eszközöket – például villanybojlert, mosogatógépet – a napos órákra időzítve kapcsolják be a tulajdonosaik” – tanácsolja Kujáni Péter.
Egyelőre nem ismert, pontosan milyen elszámolási feltételek fogják felváltani januártól a szaldós megoldást. Az azonban bizonyos, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb lesz a napelemtulajdonosok számára. Kujáni szerint a december végéig megkötött szaldós szerződések még tíz évig havi elszámolással ugyan, de érvényben maradnak. „Ennyi idő alatt egy átlagos napelem akár úgy is visszahozhatja az árának nagy részét, hogy az első néhány hónapban nem lehet róla visszatáplálni. Aki viszont a korlátozás miatt halasztja el a beruházását, a bruttó feltételekkel pénzügyileg is biztosan rosszabbul fog járni.”
A napelemek teljesítménye akár a negyedére is visszaeshet a nyári csúcshoz képest, a tulajdonos villanyszámlája azonban a jelenlegi feltételek mellett elszámoláskor így is nulla közelében lesz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a télről a napelem-tulajdonosoknak.
A téli hónapokban több tényező befolyásolja a napelemek teljesítményét – és a közhiedelemmel ellentétben ezeknek nem mindegyike hátrányos. A legfontosabb kétségkívül a napok rövidülése. Míg június-júliusban 15-16 óra is eltelik napkelte és napnyugta között, addig decemberben 8-9 és januárban is csak átlagosan 10 körüli világos óra áll rendelkezésünkre. Emellett télen az eget sokkal gyakrabban borítják a felhők: a tompa, szórt fény pedig nemcsak az emberek kedélyállapotának tesz rosszat, a piacon jelenleg kapható, úgynevezett monokristályos panelek teljesítménye is lecsökken ilyenkor.
Van azonban egy pozitív tényező is a mérleg serpenyőjében: a napelempanelek jobban kedvelik a hideget. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kisebb lesz az elektromos ellenállás miatti veszteségük, vagyis több áramot tudnak termelni. Minden egyes foknyi melegedés a panel típusától függően 0,2-0,4%-os csökkenést hoz magával az áramtermelésben. Ez a nyári forróságban már érezhető különbség, télen azonban jóval kedvezőbb körülmények között tudnak termelni a panelek.
Az energiatermelés mérlege ennek ellenére ilyenkor negatív.
„A tapasztalataink szerint egy megfelelő dőlésszögű, déli tájolású rendszer esetében 3-4-szeres a teljesítménykülönbség nyáron, illetve télen. A szaldós elszámolásnak köszönhetően azonban a tulajdonosok ebből gyakorlatilag semmit nem vesznek észre” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. „A napelemes rendszereket úgy méretezzük, hogy az éves termelésük fedezze a tulajdonos éves fogyasztását. A jelenlegi elszámolási rendszerben a nyári többlet kiegyenlíti a téli hullámvölgyet, így a villanyszámla nulla forint környékén lesz. Jövő év végétől változni fog a helyzet, miután nem lehet majd új szaldós szerződéseket kötni. A várható elszámolási rendszerben fel fog értékelődni az akkumulátorral szerelt hibrid rendszerek szerepe, mert segítségükkel jobban lehet gazdálkodni a helyben termelt elektromos energiával, kevesebb hálózati vételezésre van szükség” – tette hozzá.
Mi történik, ha leesik a hó? Értelemszerűen ha a hóréteg teljesen eltakarja a napelempanelt, akkor egyúttal le is nullázza a termelését. Ilyesmi azonban ritkán fordul elő és nemcsak azért, mert eleve kevesebb a havas nap telente. A modern panelek felszínén lévő védőrétegről könnyen lecsúszik a hó, amit meggyorsít, hogy ezek legalább 30 fokos de akár ennél nagyobb dőlésszögben állnak. Ezért a legtöbb esetben a tulajdonosnak semmi teendője nincsen.
A makacsnak bizonyuló hóréteget megfelelő eszközökkel, óvatosan le lehet söpörni. Léteznek már kifejezetten a napelemekhez tervezett jégmentesítő termékek, de ezekre nem feltétlenül van szükség. „A paneleket úgy kell kezelni, mit egy kényesebb üvegfelületet. Az ablaktisztításra használható eszközök a napelemek esetén is alkalmazhatók” – tanácsolta a szakértő.
Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.
Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.
(Fotó: Pixabay/moerschy)
Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.
Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.
A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.
Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.
