Miért ne érné meg a napelem?

Miért ne érné meg a napelem?

Komoly felzúdulás követte Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi videóját a jövőre érkező új napelemes elszámolási módokról. A sokak, köztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség által megfogalmazott véleménnyel szemben azonban napelemeket telepíteni továbbra is megéri. A megtérüléshez viszont szemléletváltásra van szükség.

Lantos Csaba megszólalása annak ellenére vert nagy hullámokat, hogy lényegi újdonságot igazából nem mondott. Az már évek óta tudható, hogy szaldós elszámolású szerződést idén december 31-e után nem lehet kötni. Az év eleje óta az is ismertté vált, hogy legfeljebb 10 évig maradhatnak a napelemtulajdonosok a szaldóban és a jövő évtől az éves elszámolás havira fog változni.
Ez kétségtelenül teljesen új szituációt teremt, úgyhogy szemléletváltásra van szükség mind a napelemtulajdonosok, mint a napelemes cégek részéről. Eddig a nulla forintos villanyszámla volt a varázsszó és egy jól méretezett rendszerrel könnyűszerrel elérhető is volt. Ezt bruttó elszámolás mellett már nem lehet megvalósítani, helyette az önfogyasztás növelése lesz a legfontosabb szempont.

„Ha egy nagyobb családi házhoz szükséges, 5 kW-os napelemrendszer árát elosztjuk a várható élettartama, vagyis 30 év alatt megtermelt energiával, akkor 20-25 forint/kWh körüli összeget kapunk. Ennyibe kerül a saját termelésű energia. Ez egy fix szám, hiszen csak a telepítésnek vannak költségei, utána az áramtermelés a gyakorlatilag nulla karbantartási igényű napelemmodulokkal már ingyenes” – számol Kujáni Péter, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagvállalata, az Energiatakarék szakértője. „Ezzel az energiával alapvetően két dolgot tehetünk: felhasználjuk azonnal, vagy eladjuk a szolgáltatónak 5-10 forintért. Akitől aztán később 38 vagy 70 forintért fogjuk tudni visszavásárolni a jelenlegi tarifák szerint. Nem kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Emellett nem túlságosan merész tipp kijelenteni, hogy harminc év alatt fog még emelkedni az áramár, a napelemekről viszont változatlanul 20-25 forintért jön majd minden kilowattóra.”

Az új keretek között a tulajdonosok akkor járnak jobban, ha az áramfogyasztásuk lehető legnagyobb hányadát napközbenre ütemezik, amikor a napelemmodulok teljesítménye a csúcson van. Például beprogramozzák a bojlert, a mosógépet vagy ha megtehetik, akkor töltik a villanyautót, esetleg rásegítenek a fűtésre. Akkumulátorokkal pedig az év 8-9 hónapjában minden megtermelt energia elhasználható helyben, de ez kétségtelenül egy költségesebb, kiegészítő beruházás. A többi viszont leginkább csak odafigyelést igényel a tulajdonosoktól – ezzel kapcsolatban gyakorlati példák is elhangzanak a Világos, mint a Nap! podcast adásában.
A napelemes cégeknek is váltani kell: a rendszerek tervezésekor nem az az elsődleges szempont, hogy az éves áramigényt teljes egészében fedezzék, hanem hogy az önfogyasztás szintjéhez igazodjanak.

„Az alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb mindenkit el fog érni, nemcsak a napelemtulajdonosokat. Az európai energiapolitikai trendek a differenciált árazás irányába mutatnak. Vagyis az esti csúcsidőben, 17-22 között várhatóan drágább lesz az elektromos energia, mind napközben. Ezzel is motiválva az embereket a napközbeni fogyasztásra és egyúttal kiegyensúlyozottabbá téve az áramtermelést” – mutatott rá Kujáni Péter. „Vagyis a tudatos energiafogyasztás, ami per pillanat csak a napelemek gazdaságosságának a kulcsa, hamarosan mindenki számára kulcskérdéssé válik.

Drágulhatnak a napelemek?

Drágulhatnak a napelemek?

Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.

Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.

(Fotó: Pixabay/moerschy)

Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.

Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.

A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.

Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.