Hír lett természetesen, hogy a magyar parlament megkezdi a vitát március 1-én Svéd- és Finnország NATO-ba történő felvételéről és tagságuk ratifikálásáról – számol be az Euractiv.
A feltételezések szerint a végső szavazásra az azt követő héten kerülhet sor.
Neopaint Works alkotócsoport (Fotó/Forrás: Neopaint Works alkotócsoport)
Ahhoz képest, hogy a külügyminisztérium már július közepén felterjesztette a javaslatot, több hónapos késésbe került a magyar parlament, miután az őszre ígért folyamatot sem sikerült teljesíteni.
A kormány mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió által a hazánk ellen beindított jogállami szankciós eljárás elkerülése érdekében számos törvényt és határozatot kellett felterjeszteni a törvényhozásban, amelyek mellett nem jutott idő a két leendő tagország ratifikálásának jogi procedúrájára.
Illetve a cikk úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány nem sürgetheti ilyen esetekben még a parlamentet sem. (LOL) Vadai Ágnes DK-képviselő viszont folyamatosan unszolta az országgyűlést, mert egyéként neki az volt a gyanúja, hogy a késleltetéssel Putyin kedvében akart járni Orbán Viktor, merthogy előbbi különösen sérelmezte Finnország felvételét, miután ezzel az országgal kiterjedtebb határkapcsolat létesül Oroszország és a NATO között.
A magyar politikus az ígéretek ellenére továbbra sem bizakodó a gyors ratifikálást illetően, merthogy Orbán képes egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a véleményét.
Orbán Viktor miniszterelnök szombatra kormányülést hívott össze – tájékoztatta az állami hírszolgálatot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A miniszterek gazdasági és energiabiztonsági ügyekről tárgyalnak. Néhány napja életbe lépett a brüsszeli olajszankció, amely egész Európában, így Magyarországon is érezteti hatását, egész Európában szankciós energia- és benzinárak vannak.
A brüsszeli döntéshozók ahelyett, hogy változtatnának a súlyos károkat okozó politikájukon, újabb szankciókat akarnak bevezetni, tovább növelve az európai gazdaságra nehezedő terheket – fogalmaz a közleményben a sajtófőnök.
Hozzátette: a kormányülésen foglalkoznak a Magyarországot megillető uniós források kérdésével is. A magyar kormány és a parlament minden vállalást teljesített, amiben megállapodott az Európai Bizottsággal. A brüsszeli bürokraták újabb feltételeket támasztanak, mert Magyarországra akarják erőltetni az akaratukat a bevándorlás, a szankciók és a gender kérdésében is. Magyarország teljesíti a vállalásait, de ezekben az ügyekben a kormány nem Brüsszel, hanem a magyar emberek érdekeit képviseli – közölte Havasi Bertalan. MTI
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról középen) kormányülést tart a Karmelita kolostorban 2022. december 10-én. A miniszterek gazdasági és energiabiztonsági ügyekről tárgyalnak. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Ahogy közelednek a jövő évi választások és a közvéleménykutatások fej-fej melletti küzdelmet mutatnak, a most első ízben egységes ellenzékkel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre többet költ kulcsfontosságú szavazói csoportokra – írja elemzésében a Reuters.
A londoni székhelyű világhírű ügynökség megállapítja: a jobboldali kormányfő, aki 2010 óta van hatalmon olyan nyomás alá került, hogy nyissa újra a gazdaságot, amelyet 7 éven át tartó állandó növekedés után a világjárvány miatti visszaesés, a globális pénzügyi válság óta nem látott mértékű recesszióba taszított.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagállamai vezetőinek videókonferenciáján a Karmelita kolostorban 2021. január 21-én. A megbeszélés középpontjában a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések koordinálása, valamint a beoltás felgyorsításának szükségessége áll. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A Reuters a HVG adataira támaszkodva felhívja a figyelmet arra, Magyarország a válságból való kijutást szolgáló pénz mellett jelentős összegeket fordít más célokra. Így azoknak a határontúli magyaroknak a megsegítésére, akik az előző választásokon őt támogatták.
Februártól Orbán extra pénzeket fizet emellett a nyugdíjasoknak. 2022-től tervbe vette a fiatalok személyi jövedelemadójának eltörlését. Kedvezményeket juttat a lakásokat felújító családoknak illetve kiterjeszti a nagyvonalú családtámogatási rendszert.
Novák Katalin családügyi miniszter a Reutersnek nyilatkozva tagadta, hogy a közelgő választások miatt történnek ezek a lépések. Állítása szerint mindez valójában a Fidesz egy évtizedes törekvésének kiegészítése.
Az elemzés megszólaltatja Virovácz Pétert a ING közgazdászát, aki szerint a választási jellegű büdzsét elősegíti a világjárvány, amely Európában erodálta a költségvetési fegyelmet. Hivatkozni lehet a Covidra, amikor felnyitják a zsilipkapukat. Magyarország kevesebb, mint egy év alatt eljutott a kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvéstől a 9 százalék körüli deficitig – mondta a szakértő.
Orbán a 25 évnél fiatalabbak jövedelemadójának a javasolt eltörlésével, lengyel konzervatív szövetségesének Jarosław Kaczyńskinak a kottájából játszik, akinek a Jog és Igazságosság elnevezésű pártja hasonló intézkedést hozott a 2019-es választások előtt.
Egy friss magyar felmérés az akkori Lengyelországihoz hasonló trendet mutat. A kormánypárt a fiatalok körében népszerűtlenebb, mint más korcsoportokban.
A Reuters elemzése szerint az ellenzék a Fidesz népszerűségi előnyének a ledolgozása ellenére továbbra is nehézségekkel néz szembe, mert még meg kell állapodnia a közös jelölt-listában és fel kell mutatnia a harcias Orbán életképes kihívóját.
A hírügynökség mindenesetre olyan szakértői megállapodást is idéz, miszerint a Fideszt meggyengítette a világjárvány, a kormány kiszámíthatatlan a gazdasági és közegészségügyi helyzettel néz szembe és az egyesült ellenzék komoly fejfájást okozhat a kormányzó pártnak.
A Bloomberg mindeközben arról számol be, hogy Orbán következő kiszemeltje a magyar tulajdon növelését célzó küzdelemben az energia, a bankszektor és a média után most elsősorban a távközlés lett. Mint a miniszterelnök bejelentette, ebben az évtizedben legalább 50 százalékos magyar tulajdoni részesedést akarnak elérni a telekom-szektor mellett az építőanyag-iparban és a vasúti vagonok előállítása terén is – írja az amerikai üzleti hírügynökség.
Megjegyzik: ugyanez a törekvés az energetika, a bankszektor és a média esetében hozzájárult ahhoz, hogy felemelkedett egy Orbánhoz lojális vállalkozói elit és a kormányfő kiterjesztette befolyását a társadalom és a gazdaság minden szegletében.
Az újabb szakaszhoz kapcsolódó lépések már meg is történtek. Az Antenna Hungária kisebbségi részesedést vásárolt a Telenor mobilszolgáltatóban. A 4iG szoftverfejlesztő cég is megpróbálkozott azzal, hogy megvegye a nála sokkal nagyobb T-Systems nevű vetélytársát, a Deutsche Telekom magyarországi részlegének információtechnológiai egységét, ezzel végül kudarcot vallott.
A Bloomberg olyan piaci elemzői véleményt ismertet, miszerint a magyar állam tovább kívánja növelni részesedését a Telenorban. Kitér a hírügynökség arra is, hogy a média területén lezajlott változások hozzásegítették Orbánt olyan újságokból és tévécsatornákból álló sereg felállításához, amely a kormányzat üzeneteit közvetít.
