Magyarország a második legutolsó helyen az uniós minimálbér-rangsorban
Az Eurofound friss elemzése szerint euróban számolva Magyarországon a második legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban. A 22 olyan tagállam közül, ahol országos szinten meghatározott minimálbért alkalmaznak, csak Bulgáriában keresnek kevesebbet a legkisebb bért kapó munkavállalók.
Románia lehagyta Magyarországot
Míg a 2024 januári adatok alapján a magyar minimálbér még meghaladta a román szintet, addig 2025 januárjára a helyzet megfordult. Romániában két lépcsőben – 2024 júliusában és 2025 januárjában – összesen 22,7%-kal nőtt a minimálbér, így 814 euróra emelkedett. Magyarországon ezzel szemben csak 9%-os emelés történt, ami 290 800 forintos bruttó minimálbért, az Eurofound számításában 707 eurót jelent. Így Románia már megelőzte hazánkat, amely így az utolsó előtti helyre csúszott vissza.
Árfolyamhatás: forintgyengülés miatt kisebb a tényleges növekedés
A hazai 9%-os nominális emelés euróban számolva mindössze 1,4%-os növekedést eredményezett, mivel a forint 2025 elejére gyengült: míg 2024 januárjában 383 forintos euróárfolyammal számoltak, addig 2025 januárjára már 411 forinttal.
(Forrás: Eurofound)
Régiós összehasonlítás szerint
A legnagyobb emelést Románia mellett Horvátország (15,5%), Bulgária (15,4%), Litvánia (12,3%), Csehország (10,1%) és Lengyelország (10,0%) hajtotta végre – mind közép- és kelet-európai országok. A legalacsonyabb növekedést Szlovénia produkálta, mindössze 1,9%-kal, Cipruson pedig egyáltalán nem változott a minimálbér, mivel ott kétévente módosítják az összeget.
Nyugat-Európa jóval előrébb jár, mint mi
A lista élén Luxemburg (2638 euró), Írország és Hollandia áll. A luxemburgi minimálbér több mint három és félszerese a magyarnak – közölte cikkében a Portfolio.
Garantált bérminimum: valamivel kedvezőbb a kép
Fontos különbség, hogy az Eurofound kimondottan a minimálbéreket hasonlította össze, miközben Magyarországon sokan a garantált bérminimumot kapják, amely idén 7%-kal 348 800 forintra nőtt. Ez euróban számolva 849 eurót jelentene, amivel hazánk a 17. helyen állna az uniós rangsorban – megelőzve többek között Romániát, Szlovákiát és Csehországot.
Magas adóteher terheli a magyar minimálbért
Az Eurofound felmérése bruttó béreket vizsgál, de a kézhez kapott nettó jövedelemben az eltérő adózási szabályok miatt jelentős különbségek vannak. Magyarországon az egyik legmagasabb az elvonás: egyedülálló munkavállalónál a bruttó minimálbér után 33,5% az adóteher (személyi jövedelemadó és járulékok). Ennél csak Romániában magasabb a levonás, közel 40%-kal. Ezzel szemben Belgiumban alig 5%, Cipruson és Portugáliában pedig egyáltalán nem kell szja-t fizetni a minimálbér után.
Trump és Putyin barátságot mutattak, de békét nem hoztak Alaszka után
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában, az Anchorage katonai légibázison találkozott egy nagyszabású csúcstalálkozón, amelytől sokan az ukrajnai háború gyors lezárását remélték. Bár a két vezető látványosan baráti hangulatban jelent meg a nyilvánosság előtt, kézzelfogható eredmény nem született: sem tűzszünet, sem békemegállapodás nem jött létre.
(Fotó: YouTube)
Látványos gesztusok, de kevés tartalom
Trump vörös szőnyeggel és tapssal fogadta az amerikai szankciók alatt álló Putyint, aki ellen háborús bűnök miatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az orosz elnök még Trump páncélozott limuzinjába is beült, a két vezető pedig barátként nevetgélt a kamerák előtt. A közös sajtónyilatkozat során Putyin „üzletileg megbízható partnernek” nevezte Trumpot, míg az amerikai elnök úgy fogalmazott: „fantasztikus kapcsolatot” ápol orosz kollégájával.
Trump ugyanakkor elismerte: nem sikerült elérni a remélt tűzszünetet. „Még nem jutottunk el odáig, de van előrelépés” – mondta. Putyin ennél is homályosabban fogalmazott: „megértésről” beszélt, de részletekbe nem bocsátkozott.
Politikai győzelem Putyin számára
A találkozó legnagyobb nyertese egyértelműen Putyin volt, aki három év nyugati diplomáciai elszigeteltség után ismét amerikai földön, állami protokollal jelent meg. Miközben az orosz elnök semmilyen konkrét engedményt nem tett, Trump nem bírálta az Ukrajna elleni agressziót, és nem említette a korábban belengetett szankciókat sem.
A szimbolikus képek – Putyin mosolyogva, Trump tapsa közepette, amerikai katonai bázison – világszerte azt a benyomást keltették, hogy Moszkva ismét a nemzetközi diplomácia egyik meghatározó szereplője.
Zelenszkijt nem hívták meg
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, nem kapott meghívást a csúcstalálkozóra, amely közvetlenül országának sorsáról szólt. Távolról próbálta emlékeztetni a világot: Oroszország a tárgyalások napján is civileket támad. „Minden az amerikai erőn múlik” – üzente.
Trump közölte, hogy Ukrajna nélkül nem fog végleges területi megállapodást kötni, de elhintette: a béke része lehet bizonyos területi engedmény, valamint az, hogy Kijev nem kap NATO-tagságot.
Kritika és bizonytalanság
Az amerikai demokraták élesen bírálták a találkozót. Chris Murphy szenátor szerint a puszta fotó is „legitimálja a háborús bűnöket, és veszélyes üzenetet küld más diktátoroknak”.
A megbeszélés végül rövidebb ideig tartott a tervezettnél, közös sajtótájékoztató helyett külön-külön nyilatkoztak, konkrétumok nélkül. Trump később azt mondta: a találkozó „tízes volt” abból a szempontból, hogy remekül kijöttek egymással.
Üres politikai színjáték eredmények nélkül
Bár Trump azzal kampányolt, hogy 24 órán belül békét hoz Ukrajnának, a mostani találkozó inkább Putyin nemzetközi rehabilitációját szolgálta, mintsem a háború lezárását. A világ továbbra is arra vár, vajon az amerikai elnök tényleg képes-e érdemi előrelépést elérni – vagy Moszkva csupán időt nyert egy látványos, de üres diplomáciai színjátékkal. (Forrás: New York Times)
Újabb fél évvel, 2026. március 7-ig meghosszabbította a kormány a „tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet” – derül ki a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyből.
A rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, és indoklásában az országos rendőrfőkapitány, valamint a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatására hivatkozik, miszerint továbbra is fennállnak a válsághelyzet feltételei.
(Fotó: archív. Migránsok haladnak a rendőrök és katonák sorfala mellett a gyékényesi vasútállomásnál, Zákány közelében 2015. szeptember 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A „migrációs válsághelyzetet” először 2016 márciusában hirdette ki a kormány, a 2015-ös menekültválságot követően. Azóta a rendkívüli jogrend többszöri meghosszabbítással gyakorlatilag folyamatosan érvényben van – még akkor is, amikor a statisztikák szerint a migrációs nyomás jelentősen csökkent.
A mostani döntés értelmében a következő felülvizsgálatra a választások előtti hetekben kerül sor.
A hosszabbítás előkészítése nem volt titok: már júliusban felkerült a kormány honlapjára az a belügyminisztériumi tervezet, amely a menedékjogról szóló törvényre hivatkozott. A javaslatot az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte, a kormány elé pedig Pintér Sándor belügyminiszter terjesztette.
A válsághelyzet fenntartása többek között lehetővé teszi a határőrizeti szabályok szigorítását, a menekültügyi eljárások gyorsított lefolytatását, valamint a kormány számára bizonyos rendeleti úton hozott intézkedések alkalmazását.
Ellenzéki kritikusai szerint azonban a rendkívüli jogrend mára inkább a kormány politikai eszközévé vált, amely folyamatosan napirenden tartja a migráció témáját, függetlenül attól, hogy a tényleges migrációs helyzet indokolja-e azt.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzését és az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriasztását figyelembe véve 2025. augusztus 15-e (péntek) reggel 8:00 órától 2025. augusztus 17-a (vasárnap) 24:00 óráig az egész országra kiadta a vöröskód figyelmeztetést.
A vöröskódnak két fontos célja van, egyrészt felhívja a társadalom figyelmét a rendkívüli helyzetre, másrészt a speciális eljárásrend alatt a szociális szektorban a diszpécserszolgálat jelzése alapján minden intézménynek fogadnia kell a hajléktalan személyeket attól függetlenül, hogy kiknek nyújtanak szolgáltatást.
Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg országosan és Budapesten is 77%. Nagyon fontos, hogy ha valaki bajba jutott hajléktalan embert lát, hívja a regionális diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal tud intézkedni.
A speciális eljárásrend idején a hajléktalanellátásban az élet védelme az első – közölte csütörtökön a Nemzeti Közleménytárral (MTI) a Belügyminisztérium.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája című műsor 2025. július 31-ei élő műsorában megkérdőjelezte a magyarországi orvosok köztestületének legitimitását, egy állítólagos külföldi hálózat részének titulálva a Magyar Orvosi Kamarát (MOK).
(Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszédet mond a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet megújult nővérszállójának átadásán Budapesten 2025. július 3-án. MTI/Bodnár Boglárka)
Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány küzd a szakmai szervezet ellen. Ezzel Takács Péter újabb határt lépett át az orvosokkal kapcsolatos kommunikációjában: a kamara demokratikusan választott vezetői után már az orvosi köztestület egészét támadja.
Tevékenységével az orvosokba, ezáltal az orvoslásba vetett közbizalmat is rombolja, pedig orvosként és a szaktárca képviselőjeként is annak erősítéséért kellene dolgoznia.
A Magyar Orvosi Kamara felszólítja Takács Péter államtitkárt, hogy az orvosi autonómia elleni támadásával hagyjon fel!
Tartsa tiszteletben az orvosi hivatás egyetemes értékeit, a demokratikusan választott, a gyógyítás megfelelő feltételeiért, a szakma fejlődéséért és a betegellátás minőségének javításáért kiálló köztestületet ne támadja!
Tekintettel arra, hogy az államtitkár a kormányt képviseli, a MOK azzal a kéréssel fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne adjon teret kormányában olyan, az orvosközösséggel szembeni kártékony hatalmi kommunikációnak, melyre legutóbb a szocializmusban volt példa Magyarországon – közöltea Nemzeti Hírügynökséggel (MTI) szerdán a Magyar orvosi Kamara.
