A várandósság időszakától a gyerekek 3 éves koráig a szülők mindegy 90%-a említi leggyakoribb információforrásként a védőnőket, akiknek munkája a későbbiek során is kulcsszerepet tölt be az egészséges életmód kialakításában és a betegségek megelőzésében. Az ő továbbképzésük és munkájuk segítése mellett a védőnői hivatás elismertségének és népszerűségének emelését hivatott támogatni az az ösztöndíj program, amelyet a Magyar Védőnők Egyesülete és a Vitaminkosár Kft., a Protexin hazai forgalmazója közösen hirdetett.
Egy ország lakosságának egészségi állapota nagyban függ a prevenció, azaz a betegségek megelőzésébe fektetett munka színvonalától. Ebben Magyarországon kulcsszerepet játszik a hazai védőnői hálózat, amely közel 110 éve áll a családok szolgálatában, és olyan, Európában – mi több, világszerte – egyedülálló szolgáltatást nyújt a szülők számára, amelyet Magyar Örökség Díjjal és Hungaricumdíjjal is kitüntettek. A több mint 45 éve főiskolai végzettséghez kötött hivatást jelenleg az országban hozzávetőleg 3300 területi védőnő és közel 900 iskolavédőnő gyakorolja.
(Kovácsné Takács Lívia gellénházi védőnő az első helyezett lett)
„Napjainkban az egészségügyi dolgozók közül a védőnők állnak legközelebb a családokhoz. Olyan jelentős eseményeknél vannak jelen közvetlenül a családok otthonaiban, mint a gyermekfogadásra-, az anyaságra való felkészülés, az első gyermek megszületése, vagy éppen a gyermek közösségbe való beilleszkedése. A védőnők sok esetben több körzetet ellátva végzik munkájukat, hivatástudattal, annak érdekében, hogy egy család se nélkülözze a preventív ellátást, ezzel jelentős segítséget nyújtanak a családoknak, szülőknek vagy éppen a pedagógusoknak” – mondta el Csordás Ágnes Katalin a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke „A Vitaminkosár Kft. által indított ösztöndíj program nem csak arra inspirálja a védőnőket, hogy szakmailag is megmutassák magukat, hanem egyben alkalmat ad a legjobb védőnői gyakorlatok megosztására, hozzájárulva a szakmai munka színvonalának, ezáltal pedig elismertségének emeléséhez. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen típusú kezdeményezések meghatározó szerepet tölthetnek be abban, hogy vonzóvá tegyük a védőnői hivatást a fiatalok számára is.”
A Protexin Restore Baby Ösztöndíjprogram felhívására összesen 31 pályázat érkezett az ország különböző részeiről, elsősorban vidékről. A jelentkezők feladata a probiotikumok alkalmazási lehetőségeinek bemutatása volt kifejezetten csecsemőknél és kisgyerekeknél, hiszen azoknak a babáknak, akinek bélcsatornájában nem szaporodnak el megfelelő mértékben a hasznos baktériumtörzsek, az immunrendszerük sem lesz elég erős a betegségek leküzdéséhez.
„Ma már számos kutatás alátámasztja, milyen mértékben járul hozzá az egészséges bélflóra a civilizációs betegségek megelőzéséhez, így a probiotikumok már közvetlenül a születés után fontos szerepet tölthetnek be. Védőnőként sokszor szembesülök azzal, hogy édesanyák kérnek tanácsot a gyermekük immunrendszerének erősítésére, közösségbe kerüléskor a betegségek megelőzésére, vagy antibiotikumos terápia mellett a panaszok csökkentésére, a bélflóra regenerálására. Pályázatomban a munkám során szerzett tapasztalataimat osztottam meg egy saját felméréssel kiegészítve, amelyek remélem hasznos információforrásként szolgának majd kollégáim számára is.” – mondta el az ösztöndíjprogram 1. helyezettje Kovácsné Takács Lívia, aki a Zala megyei Gellénháza Védőnői Szolgálatát látja el.
A kiemelkedő pályamunkák miatt, a programban három helyett öt pályamunkát is díjaztak, így a második helyen végző Varga Ágnes (Debrecen) után a 3. helyen holtversenyben hárman is végeztek: Bogdán Viktória (Balatonederics), Somogyiné Rapp Zsuzsa (Pécs), és Gyarmati-Bozó Vivien (Eger).
Az ösztöndíj keretében az 1. helyezett 100 000 Ft, a 2. helyezett 50 000 Ft, a 3. helyezettek pedig 30 000 Ft juttatásra jogosultak 6 hónapon át, amely összeget szabadon választott módon továbbképzésre, szakmai fejlesztésre fordíthatnak.
„Több mint 10 éve dolgozunk együtt a Magyar Védőnői Egyesülettel számos területen. Idén meghirdetett ösztöndíj programunkkal kihívást és inspirációt szeretnénk nyújtani a hazai védőnők számára, mert hisszük, hogy a náluk levő tudás és felhalmozott tapasztalat egyedülálló értéket képvisel a hazai egészségügyben. A beérkezett színvonalas pályamunkák igazolják ezt, ezért is döntöttünk úgy, hogy három helyett öt pályázatot díjazunk. A kezdeményezés sikerét látva annak lehetőségét is vizsgáljuk, hogy az ösztöndíjat kiterjesszük, és a végzős gyógyszerész- és orvostanhallgatókat is bevonjunk a programba” – tette hozzá Kovács Magdolna a Vitaminkosár Kft. társtulajdonosa.
Mentőt hívni egyszerű feladatnak tűnhet, de vajon éles helyzetben is meg tudjuk őrizni a hidegvérünket? Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 14 ezer embert kérdezett meg a Szép Mentés! teszt keretében, hogy megtudja, mennyire vagyunk talpraesettek, amikor tárcsázni kell a 112-t.
Kit, mikor és hogyan hívjunk?
112 – a segélyhívószám, amit mindenki ismer, gondolhatnánk, és jól tesszük. Az Alapítvány elmondása alapján az elmúlt évek kampányai megtették hatásukat: az alapvető témákban jól szerepelt a lakosság. A kitöltők tudják, hogy melyik számon érjék el az életmentőket, a döntő többség pedig helyesen nyújtana részletes tájékoztatást a mentésirányítónak arról, hogy hol és milyen esemény történt, segítve ezzel a mentők munkáját. Fontos, hogy ilyen esetben mindig mondjuk el azt is, hogy hány sérült van és mit tudunk az állapotukról, valamint adjuk meg a bejelentő nevét és telefonszámát is. Ne feledjük, hogy ami nekünk egyértelmű, másoknak nem mindig: segítsünk a mentőknek odatalálni a helyszínre, adjunk nekik instrukciókat annak megközelíthetőségéről.
Talán meglepő, de mindenképpen biztató eredmény, hogy 10-ből 9 ember nem csak értesítené a mentőket, de a segítségnyújtást is megkezdené a kiérkezésükig. Akik így válaszoltak, már biztosan tudják, hogy a mentésirányító szükség esetén vonalban marad, és instrukcióival segíti a laikusokat az elsősegélynyújtásban, így nem csak magunkra számíthatunk. Egyre többen ismerik az Országos Mentőszolgálat ÉletMentő Applikációját is, amelynek letöltésével már mobilon is értesíthetjük a mentőket.
Vedd észre a mentőt, majd húzódj le! De merre is?
A válaszokból az is kiderült, hogy az autóban ülve még a magabiztos sofőrök keze is megremeghet, amikor szirénázva közeledik feléjük a mentőautó. Tévhit, hogy minden esetben az út jobb oldalára szükséges félrehúzódni. 10-ből nem egészen 7-en tudták jól, hogy autópályán a belső sávban az út bal oldalára, a külsőben a jobb oldalára kell húzódnunk, három vagy többsávos úton pedig arra kell törekedni, hogy szabadon hagyjuk azt a sávot, ahol a mentőautó halad. Ezzel szemben sokan sajnos egyszerűen megállnának ott, ahol vannak, pedig ezzel teszik a legrosszabbat.
Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke így foglalja össze, hogy ilyenkor mi a legjobb, amit tehetünk: „Legcélszerűbb halszálka formában elengedni a mentőautót, az út két szélső oldalára húzódva. Ha pedig bizonytalannak érezzük magunkat egy ilyen szituációban, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ne kapkodjunk, ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és főleg ne késztessük hirtelen fékezésre a megkülönböztető jelzést használó járművet. Figyeljük a többi autóst, és igazodjunk hozzájuk, így adva utat a segítségnek.”
Újraélesztés defibrillátorral – laikusként is sokkolhatunk?
Ne parázz, sokkolj! Az OMSZA 2020-ban indította útjára kampányát, hogy felhívja a figyelmet a nyilvánosan elérhető, laikusok által is használható defibrillátorok használatára. Az idei kutatás eredményei alapján nem hiába: 10-ből 8 ember tisztában van vele, hogy mire valók ezek a készülékek, és 10-ből 7-en pedig helyesen is használnák a defibrillátorokat – tavalyi felmérésünkhöz képest ez jelentős előrelépés.
„Fontos, hogy merjünk cselekedni, amikor megtörténik a baj, hiszen az első 3-5 perc a legkritikusabb hirtelen szívhalál esetén, és ilyenkor az esetek döntő többségében csak egy laikusra számíthat a bajbajutott. Percenként tíz százalékkal csökken a túlélés esélye, ezért nem érdemes tétlenkedni. Defibrillátor használatával pedig többszörösére növelhetjük ezt az esélyt, ezért ilyen szituációban azonnal kérjünk meg valakit a közelünkben, hogy menjen és keressen nyilvános defibrillátort.” – tájékoztatott dr. Czakler Éva.
„Most akkor nyomkodjam, vagy defibrizéljem?” – teszi fel a kérdést Bala (Csuja Imre) az OMSZA szórakoztató edukációs kisfilmjében. Ez a kérdés sokakat elbizonytalanított a felmérésben is.Csak ennyit kell megjegyeznünk: hívd, nyomd, sokkolj! Hirtelen szívhalál esetén első dolgunk legyen, hogy hívjuk a mentőket, majd azonnal kezdjük meg a mellkaskompressziót. Ha van segítőnk, próbáljon meg defibrillátort szerezni a környékről, amit azonnal üzemeljünk be.
A Nemzeti Egészségügyi Programok közül az onkológiai betegségterületet magába foglaló Nemzeti Rákellenes Program szolgált mintaként a többi egészségügyi program kidolgozásához. Az első Nemzeti Rákellenes Programot 1993-ban Prof. Dr. Kásler Miklós állította össze, Prof. Dr. Ottó Szabolcs onkológussal az Országos Onkológiai Intézet (OOI) akkori főigazgató-helyettesével és az intézet munkatársaival.
Az Országos Onkológiai Intézet a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja. Hazánkban és a környező országokban az egyetlen komprehenzív rákcentrum, és az egyetlen egészségügyi betegellátó intézet, amely nemzetközi akkreditációval rendelkezik.
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszteri utasításainak megfelelően egyetlen rosszindulatú daganatos műtét sem kerülhetett halasztásra.
Az Országos Onkológiai Intézet a daganatos betegek védelme és biztonságos, fertőzésmentes ellátásának biztosítása érdekében mentesült a COVID-19 fertőzött betegek ellátása alól, és a járvány alatti korlátozások csak annyira érintették az intézetet, amennyire a járványügyi szabályok szerint szükséges volt.
A daganatos betegek kezelése a korábbi időszaknak megfelelő ütemben zajlott a betegellátás, műtétek – transzplantációk is -, és a betegek ellátása folyamatos és zavartalan. Eközben az OOI műtüdő kapacitása és intenzív terápiás orvosainak Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe (OKPI) való átvezénylésével, ilyen formában az Országos Onkológiai Intézet is jelentős részt vállalt a COVID-19 fertőzött betegek ellátásában.
Emellett tehermentesítve az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetet, a járvány teljes ideje alatt átvette az OOI az OKPI mellkassebészeti ellátását, illetve COVID-19 PCR labort üzemeltettek folyamatosan (heti 7 napon át), ahol biztosították az OKPI és a Szent János Kórház COVID-osztályainak PCR szűrését.
A kúraszerű ellátásban változás nem volt tapasztalható, ugyanis a betegek kezelése ugyanúgy folytatódott az Intézetben. A várakozási idő nem nőtt meg, sőt még csökkent is. Minden páciens a kezelést (gyógyszeres vagy sugaras) 2 héten belül meg tudta kezdeni.
A legfrissebb adatok alapján a járóbeteg forgalom és a fekvőbetegek száma júniusra már 10 %-os növekedést mutatott, ami a járványügyi helyzet javulásával magyarázható, ugyanígy a műtétek száma is emelkedett – az elektív műtétek engedélyezése miatt – 25 %-kal.
A tüdőtranszplantációban a 2019 és 2020-as évek január-júniusi időszakával összehasonlítva 20 %-os növekedés volt tapasztalható a járvány ellenére is. MTI/OS
A nők egészségtudatosabbak, mint a férfiak, de a járványhelyzet hatására csaknem minden második válaszadó komolyabban veszi az egészségmegőrzést. – Ha fel kell sorolnunk, mit tanultunk az elmúlt másfél év tapasztalataiból, akkor az egészség megőrzésének fontossága előkelő helyet foglal el ezen a listán – ezt igazolja a Béres Gyógyszergyár és a Szeretlek Magyarország.hu közös felmérése.
Miről árulkodnak a számok?
Egyértelműen úgy tűnik, hogy a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket – a megkérdezettek legnagyobb arányban (44%) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50%), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42%-kal.
Szinte teljes az egyetértés abban a kérdőív alapján, hogy a saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 94% vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak – egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket: a legnagyobb arányban (39%) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni.
Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal
A válaszolók egynegyede (26%) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől, olyan remekül van. Kétharmaduknak (67%) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak.
A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről COVID-fertőzéssel – akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, hogy így van-e.
A többségnek (54%) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46% mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában.
Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57%-ukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése.
Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés – így születik a „karanténháj”
A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített. A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39%) érzékelték problémának. A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44% vs. 34%), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49% vs. 35%). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27%) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22% nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott.
Érdekes különbség, hogy a női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként – még a túl sok evést is beelőzte -, hogy túl sokat szorongtak – 29% érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13%-a számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna.
Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő?
A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44%-uk jobban értékeli most az egészségét, 38% jobban figyel saját magára és másokra, 33% még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32% jobban figyel a higiéniára, 24% többet mozog, sétál.
Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50%-kal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42%-kal a második helyre került.
A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt – bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41% vs. 23%). Bár a megkérdezettek 39%-ának nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32%-a mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29% arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek. Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43% vs. 25%), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% vs. 19%).
Mi tesz minket egészségtudatossá?
Az egészséges táplálkozást gondolják legtöbben az egészségtudatosság alappillérének (85%). Második helyen a sport, mozgás (79%), harmadik helyen az immunrendszer támogatása (69%) áll. De a válaszolók közel kétharmada fontosnak tartja a minőségi alvást (65%), és a stressz kezelését (62%) is. A rendszeres szűrővizsgálatok (43%) vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk követése (22%) már kevésbé hangsúlyos elemei az egészségtudatosságnak a válaszadók szerint.
Éles a különbség a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők válaszai között: előbbiek minden opciót nagyobb arányban jelöltek meg, legnagyobb különbség a minőségi alvás (75% vs. 56%), és a stresszkezelés (71% vs. 54%) szerepének megítélésében van.
Az eredmények alapján a nők egészségtudatosabbnak tűnnek, mint a férfiak: minden lehetséges választ magasabb arányban jelöltek be, a legjelentősebb, közel 20%-os eltérés a stresszkezelés megítélésében van a nemek között.
Ha saját magukról kell megállapítaniuk a válaszadóknak, hogy mennyire egészségtudatosak, akkor már nem ilyen markáns különbség látszik a nők és a férfiak között: a nők 21%-a, a férfiak 15%-a tartja magát teljes mértékig egészségtudatosnak. Az ötfokú skálán mért 3,61-es átlag összeredményként arra utal, hogy még van hova fejlődni egészségtudatosság terén.
Immunrendszert támogató készítményekkel az egészségért
Az egészség megőrzése érdekében a felmérésben résztvevők közül a legtöbben immunrendszert támogató készítményeket szednek a (63%), ügyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra (57%), sok időt töltenek szabad levegőn (51%), heti 2-3 alkalommal sportolnak (50%). Még a stresszoldásra is szán időt a válaszolók több mint egyharmada (35%).
„Az elmúlt másfél évben nagyon sokan döbbentek rá arra, hogy immunrendszerünknek mennyire fontos szerepe van szervezetünk egészséges működésében, és mennyire fontos támogatni a megfelelő működését. Talán most látszott igazán, hogy mennyire örökérvényű id. dr. Béres József híres mondása: „Csak azt tudnám minél többekkel megértetni, hogy sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.” Felértékelődött a prevenció, hogy a betegségek megelőzését egészséges életmóddal, helyes táplálkozással segítsük, továbbá rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra is, hogy a lehető leghamarabb észrevehessük, ha problémánk adódik” – hangsúlyozza a Béres Gyógyszergyár szakértője.
Ismét elmondható, hogy a nők jóval egészségtudatosabbnak bizonyulnak a férfiaknál: a nők inkább szednek immunrendszert támogató készítményeket (69% vs. 57%), sportolnak heti 2-3 alkalommal (55% vs. 45%), vagy ügyelnek a táplálkozásukra (63% vs. 49%), mint a férfiak.
A megkérdezettek legnagyobb része helyesen úgy gondolja, hogy az életmódunk van leginkább hatással egészségi állapotunkra. Második helyre került a genetikai háttér, harmadik helyre a környezeti hatások, negyedikre pedig az egészségügyi rendszer állapota. Ennél a kérdésnél nem volt szignifikáns különbség a válaszadók demográfiai adatait illetően.
Négyszer több férfi iszik rendszeresen alkoholt, mint nő
Arra is kíváncsi volt a kérdőív, hogy ki milyen kockázati tényezőknek teszi ki magát, amivel befolyásolja egészségi állapotát.
A legtöbben (54%) azt jelölték meg, hogy van rajtuk némi súlyfelesleg. A válaszolók egyharmada (33%) a kevés alvást is okolja a rosszabb egészségi állapotáért, egynegyede (25%) pedig úgy véli, hogy túl sok stresszel jár a munkája.
23% az egészségtelen ételek fogyasztását érzi hibás szokásnak, 15% dohányzik, 14% rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt. A férfi válaszolók csaknem egynegyede (24%) mondta azt, hogy rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt – a nőknél csak 6%-os ez az arány.
A válaszadók elég egyöntetűen úgy látják, hogy saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 95% jelölte meg ezt az opciót válaszként, csak 4% véli úgy, hogy az állam felelőssége, hogy megfelelő ellátást biztosítson.
Mindent összevetve elmondható, hogy a fővárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők csoportja a leginkább egészségtudatos, ők tesznek meg legtöbb mindent egészségük megőrzéséért.
Az 1033 válaszadó részvételével zajló nem reprezentatív felmérés a Szeretlek Magyarország.hu közreműködésével 2021. május 26-június 18. között zajlott.
