A vendéglátóiparban tapasztalható munkaerőhiány, a jelentős fluktuáció és a növekvő bérköltségek egyre nagyobb kihívást jelentenek az éttermek, szállodák, rendvényszervezők számára. Minderre a modern technológia jelentheti a megoldást.
A már Magyarországon is elérhető vendéglátóipari robotok jelentős megtakarítást eredményezhetnek a cégeknek, miközben növelik a hatékonyságot és a vendégelégedettséget.
A vendéglátóipar folyamatosan fejlődik, ebben a szegmensben is egyre nagyobb szerepet kap az automatizáció. A sok helyen már nagy népszerűségnek örvendő vendéglátóipari robotok olyan feladatokat látnak el, amelyek a hagyományos emberi munkafolyamatokat segítik, mint a rendelésfelvétel, a helyfoglalás kezelése vagy a kiszolgálás. A jövőben – a technológiai fejlődésével – pedig egyre összetettebb feladatokra is képesek lesznek, ami jelentős előnyökkel jár majd a vendéglátóipari szereplők számára.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a robotok nem veszik el az emberek munkáját, hanem segítik, könnyítik a mindennapi tevékenységet, növelik a hatékonyságot, a vendéglátás színvonalát és biztosítani tudják a folyamatos működést még munkaerőhiány esetén is” – fogalmazott Poleszák Szabina, a KEENON robotok hivatalos magyarországi forgalmazójának ügyvezetője.
Már robotok tízezreit telepítették, 60 országban
A KEENON Robotics piacvezető a szolgáltatórobotok szegmensében. 2023-ban a cég 44,8 százalékos részesedéssel rendelkezett, világszerte több mint százezer robotot telepített éttermekben, szállodákban és más iparágakban. A kínai vállalat több mint 60 országban és 600 városban van jelen, köztük az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban és Dél-Koreában. A cég robotjai dolgoznak a tokiói Sheraton Hotelben, a washingtoni Dulles Airport Hiltonban, de ljubljanai szupermarketekben is. A portfolióban éttermi, szállodai, szállító és takarító robotok egyaránt megtalálhatók.
„A robotok elvégzik a nehezebb fizikai munkákat és a monoton feladatokat, ezzel tehermentesítik az alkalmazottakat, lehetővé téve számukra, hogy a vendéglátás emberi oldalára koncentráljanak” – hangsúlyozta a HELLOVAIO Kft. ügyvezetője. Poleszák Szabina beszámolt arról is, hogy egy vendéglátótérben egyszerre 20 robot tud együtt dolgozni, tehát a segítségükkel hatalmas terület lefedhető.
„Az innovatív, robotizált kiszolgálás fejlett imázst ad egy étteremnek, ezzel kitűnhetnek a versenytársak közül. Emellett a robotok jelenléte szórakoztató, ami növeli a vendégélményt, így a legtöbben nagy valószínűséggel visszatérnek majd egy olyan helyre, ahol modern, futurisztikus kiszolgálásban volt részük.”
Hosszútávon olcsóbb, mint egy pincér
Egy a vendéglátóiparban tevékenykedő robot bár lényegesen költséghatékonyabb, mint egy felszolgáló, de nem helyettesíti az emberi munkaerőt, hanem támogatja azt.
„Egy KEENON robot havi fenntartási költsége csupán a felszolgáló bérköltségének negyede. Ha egy pincér havi kiadása 1 millió forint, akkor egy 10 éves beruházás alapján a robot havi költsége még a 80.000 forintot sem éri el, ami naponta kevesebb, mint 3.000 forintot jelent” – magyarázta az ügyvezető.
„Azonban a bérköltség itt nem áll meg – egy felszolgáló alkalmazása számos egyéb költséget is magában foglal, a munkáltatói járulékokat és adókat, a munkaruhát és annak tisztítását, utazási és étkezési hozzájárulást, a betegszabadságot és táppénzt, a szabadság alatti bérköltséget, esetleges túlórákat és bónuszokat.”
A jelenlegi munkaerőpiaci adatok alapján 2025-ben egy átlagos pincér nettó 500.000 forintot keres. Ez a munkáltatónak legkevesebb 850.000 forintjába kerül, figyelembe véve a járulékokat és egyéb közterheket.
A havi minimális költség felszolgálónként a munkáltató számára meghaladja az 1 millió forintot. Ezzel szemben egy KEENON robot egyszeri beruházást jelent, amelynek megtérülése akár 1 év alatt realizálódhat.
Egy robot a megrendelés után néhány nap alatt munkába állhat a magyarországi raktárnak köszönhetően.
„Az ár tartalmazza a kiszállítást, a programozást, a 0-24 órás szervizt online kapcsolattal a gyárral, azonnali hibaelemzést és javítást. A strapabíró robotok akár 6 évig is karbantartás nélkül működnek” – sorolta az ügyvezető.
Most kedvező finanszírozási lehetőség is elérhető, így már az első hónaptól kezdve jelentős megtakarítást jelent a robot beszerzése. A robotok a folyamatos szoftverfrissítéseknek köszönhetően mindig a legújabb technológiai fejlesztésekkel működnek és segítik a vállalkozások mindennapjait. (A képek forrása: KEENON Robotok)
Ami manapság a boltokban zajlik az elfogadhatatlan, az árak emelésének a családok és a nyugdíjasok érdekében gátat kell szabni! A Nemzetgazdasági Minisztérium intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat. Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni.
Az önkéntes árcsökkentést elsősorban azon alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a magyar családok és nyugdíjasok kosarának jelentős részét képezik, és a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak.
Ilyen termékek főként az alábbiak:
csirkehús,
sertéshús,
étolaj,
tojás,
tej és tejtermékek,
liszt,
cukor,
egyéb alapvető élelmiszerek.
Az önkéntes árcsökkentés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához. Az elmúlt időszak áralakulásait megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek esetén a beszerzési ár, illetve a végső fogyasztói ár közötti különbség érdemben emelkedett.
Bár az elmúlt időszakban egyes termékek esetén már tapasztalható volt az árcsökkenés az üzletekben, ugyanakkor ez nem mutatkozott tartósnak és számottevőnek. Ebből fakadóan a minisztérium elvárása, hogy a kereskedők olyan önkéntes megoldással álljanak elő, amelynek eredményeként az élelmiszerinfláció érdemben csökken és az alapvető élelmiszerek árai elfogadható szintre mérséklődnek.
Amennyiben az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium kész hatósági eszközökkel beavatkozni az árnövelőkkel szemben – tájékoztatta szerdán az MTI Országos Sajtószolgálatát a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott Duna Smart Power Systems (DSPS) nevű okosgyárát a Schneider Electric, 44 millió euróból 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki. A beruházás a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával valósul meg.
A Schneider Electric a piaci kereslethez rugalmasan alkalmazkodva fejleszti kapacitásait, a fokozatosság elvét is megtartva. Az új üzemrészben a fókusz a kisfeszültségű elosztóberendezések készítésén lesz, így a létesítmény gyártási kompetenciája ezzel a termékkel bővül. Dunavecsén a kisfeszültségű elosztóberendezések gyártása és tesztelése történik, míg a tervezési feladatokat elsősorban a Schneider Electric más kompetenciaközpontjai végzik majd, együttműködve a vállalat zalaegerszegi, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikával dolgozó ZEG gyárával, amely ugyancsak megtartja teljes körű gyártási tevékenységét, igazolva ezzel a Magyarországon képviselt hozzáadott értéket.
A fejlesztés teljes egészében a már a Schneider Electric tulajdonában lévő 10 hektáros telken valósul meg, amit a DSPS első ütemének indítása előtt úgy választottak ki, hogy alkalmas legyen a bővítésre. A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az okosgyár a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT® fő európai gyártóközpontja.
A DSPS első ütemének tervezése során a fenntarthatóság növelése, valamint az energiahatékonyság javítása mellett fontos szempont volt az épület hatékony működtetése. A Schneider Electric EcoStruxure, egy IoT-képes, plug-and-play, nyílt és interoperábilis architektúra és platform, amely fejlett online felügyeleti rendszerekkel és kommunikációs hálózati eszközökkel támogatja a meghibásodások megelőzését, illetve a beavatkozások időben történő elvégzését.
A Schneider Electric fenntarthatóságra és hatékonyságra való törekvésének elismeréseként a TIME magazin és a Corporate Knights is a világ legfenntarthatóbban működő vállalataként nevezte meg a céget. Az elmúlt hónapokban a DSPS is több elismerést kapott, a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon az Ipar kategóriában az első helyen végzett ez a fejlesztés, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) Zéró Karbon Díj pályázatán új építés kategóriában nyert díjat, a tavalyi „Green Awards powered by Green Cloud” pályázaton a három legjobb projekt közé került. Emellett a CRE Awards megmérettetésen a BTS (Build-To-Suit) kategóriában döntős helyezést ért el, a Joint Venture Association pedig „Best Technology Investment of the Year” díjjal ismerte el a fejlesztést.
„A Schneider Electric vezető globális ipari technológiai vállalatként az elektrifikáció és a digitalizáció révén megbízható partner a fenntarthatósági és energiahatékonysági törekvések eléréséhez. Dunavecsei gyárunk bővítését a kisfeszültségű elosztóberendezések iránti jelentős piaci kereslet kiszolgálása tette indokolttá” – mondta el Yann Reynaud, a Schneider Electric globális ETO tevékenységért felelős alelnöke.
„Büszke vagyok rá, hogy az új üzemrész megvalósulásával együtt bővül a DSPS termelési kompetenciája, hiszen egy újabb termékkör gyártását vezetjük be. Ez egy újabb mérföldkő a vállalat életében, amellyel jelentősen erősítjük hazai és egyben európai jelenlétünket is, méghozzá magas hozzáadott értékű tevékenységgel, mérnöki munkával” – hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.
Mától kiemelt figyelmet fordít a virág-, édesség- és ajándékárusok ellenőrzésére a NAV. A revizorok március 3. és 8. között a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét vizsgálják.
Az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakoribb szabályszegés továbbra is a nyugtaadás elmulasztása. Ez a bevételtitkolási mód az egyike a három legsúlyosabb adóügyi jogsértésnek (a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és az igazolatlan eredetű áru forgalmazása), amelyek megszegése súlyos szankciókkal jár.
Egyrészt mulasztási bírsággal: az a vállalkozás ugyanis, amelyik elmulasztja a nyugtaadást vagy az alkalmazotti bejelentést, akár kétmillió forintos mulasztási bírsággal is számolhat. Igazolatlan eredetű áru esetén egymillió forint a bírság maximuma. Másrészt, a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tizenkét nyitvatartási napra lezárhatja a vállalkozás üzletét is.
Ismételt mulasztásnál a hivatal nem mérlegelhet, köteles a lezárást mint szankciót alkalmazni.
Harmadrészt, speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak egyáltalán nem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV.
Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság. Az érintettek ugyanis felkerülnek két évre a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.
A NAV a költségvetési bevételek védelme mellett a jogkövető adózókat is támogatja ellenőrzéseivel, amikor fellépésével megakadályozza, hogy adóelkerüléssel, bevételeltitkolással bárki tisztességtelen versenyelőnyre tegyen szert.
A súlyosan mulasztók a mulasztási bírság mellett utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak, ezért a jegyzőkönyv átvételét követően a lehető leggyorsabban érdemes a tényleges forgalomhoz igazítani a bevallásokat és a fizetendő adót. A revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhető a korábban be nem vallott adó – tudatta honlapunkkal hétfőn a NAV.
Egymilliárd forintra pályázhatnak az ezer fő alatti településen működő kiskocsmák, bárok és borozók – jelentette be szerdán feltöltött Facebook-videójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Tovább robog a kormány 13 milliárd forintos turisztikai programja, eddig több mint 3300 éttermet, cukrászdát kávézót és büfét támogattak, de most megnyitják a programot a kiskocsmák felé is – tette hozzá.
Megjegyezte: a kiskocsma mindig is a falu lelke. Turisztikai, vendéglátói vagy éppen kulturális találkozási pont.
A miniszteri bejelentés szerint maximum 3 millió forintot minden kiskocsma elkölthet működési költségre, akár rezsire vagy munkabérre, de akár energiahatékonysági beruházást is finanszírozhat belőle.
A pályázatokat március 3-tól várják – tette hozzá Nagy Márton.(MTI)
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 560 900, a nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,1, illetve 13,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a jelentés szerint.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset decemberben 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum emelés befolyásolta – jegyezte meg a KSH.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.
Tavaly január-december között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.
