Újabb rovarölő szerekkel lehet védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen
Szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Karate Zeon 5 CS és a Klartan 24 EW rovarölő szerek szüret utáni kijuttatására, a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Grapevine flavescence dorée, FD) elleni védekezés segítése érdekében. A Karate Zeon 5 CS rovarölő szer 2025. augusztus 20. és november 20., míg a Klartan 24 EW 2025. augusztus 22. és november 22. között használható fel országosan, gazdaságokban és házikertekben egyaránt.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) terjesztő vektora, az amerikai szőlőkabóca imágói a növényvédelmi időszak és a szüretek befejezése után szeptember végéig, október elejéig is megtalálhatóak a szőlőültetvényekben. Az imágók egész életükben fertőzőképesek. Ennek okán FD terjedése folytatódik a szüret után is. A szőlőültetvények ebben az időszakban védtelenek a betegséggel szemben.
(Az amerikai szőlőkabóca imágója. Fotó: Tüh Annamária – NÉBIH)
A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Karate Zeon 5 CS rovarölő szer 2025. augusztus 20-tól 2025. november 20-ig használható fel országosan a szőlőkultúrában. A betakarítás után lehet alkalmazni az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen és maximum két alkalommal 0,25 l/ha dózisban 800-1000 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva. A Klartan 24 EW rovarölő szer 2025. augusztus 22-től 2025. november 22-ig használható fel országosan a szőlőkultúrában. Ezt a szert szintén betakarítás után lehet alkalmazni, maximum két alkalommal, mégpedig 0,2-0,3 l/ha dózisban 600-1000 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.
A készítmények felhasználásakor az engedélyokiratban megjelölt munkavédelmi óvórendszabályok és környezetvédelmi előírások szigorú betartása szükséges. Fontos, hogy a maximum kijuttatások számát nem szabad túllépni. Ugyanazon a területen maximum kétszeri felhasználással alkalmazhatóak a teljes vegetáció alatt, tehát ahol idén már történt egy kezelés valamelyik készítménnyel, ott csak további egy alkalommal szabad a továbbiakban kijuttatni. Az engedélyokiratok a Nébih növényvédő szer adatbázisából letölthetők: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
A Karate Zeon 5 CS kis kiszerelésben III. forgalmazási kategóriában a kiskerti felhasználók részére is elérhető, így házi kertekben is lehetőség nyílik az amerikai szőlőkabóca ellen védekezni.
Az amerikai szőlőkabóca elleni, alapengedéllyel rendelkező készítmények az összefoglaló táblázatban megtalálhatóak – közölte honlapján a hatóság.
Magyarország a második legutolsó helyen az uniós minimálbér-rangsorban
Az Eurofound friss elemzése szerint euróban számolva Magyarországon a második legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban. A 22 olyan tagállam közül, ahol országos szinten meghatározott minimálbért alkalmaznak, csak Bulgáriában keresnek kevesebbet a legkisebb bért kapó munkavállalók.
Románia lehagyta Magyarországot
Míg a 2024 januári adatok alapján a magyar minimálbér még meghaladta a román szintet, addig 2025 januárjára a helyzet megfordult. Romániában két lépcsőben – 2024 júliusában és 2025 januárjában – összesen 22,7%-kal nőtt a minimálbér, így 814 euróra emelkedett. Magyarországon ezzel szemben csak 9%-os emelés történt, ami 290 800 forintos bruttó minimálbért, az Eurofound számításában 707 eurót jelent. Így Románia már megelőzte hazánkat, amely így az utolsó előtti helyre csúszott vissza.
Árfolyamhatás: forintgyengülés miatt kisebb a tényleges növekedés
A hazai 9%-os nominális emelés euróban számolva mindössze 1,4%-os növekedést eredményezett, mivel a forint 2025 elejére gyengült: míg 2024 januárjában 383 forintos euróárfolyammal számoltak, addig 2025 januárjára már 411 forinttal.
(Forrás: Eurofound)
Régiós összehasonlítás szerint
A legnagyobb emelést Románia mellett Horvátország (15,5%), Bulgária (15,4%), Litvánia (12,3%), Csehország (10,1%) és Lengyelország (10,0%) hajtotta végre – mind közép- és kelet-európai országok. A legalacsonyabb növekedést Szlovénia produkálta, mindössze 1,9%-kal, Cipruson pedig egyáltalán nem változott a minimálbér, mivel ott kétévente módosítják az összeget.
Nyugat-Európa jóval előrébb jár, mint mi
A lista élén Luxemburg (2638 euró), Írország és Hollandia áll. A luxemburgi minimálbér több mint három és félszerese a magyarnak – közölte cikkében a Portfolio.
Garantált bérminimum: valamivel kedvezőbb a kép
Fontos különbség, hogy az Eurofound kimondottan a minimálbéreket hasonlította össze, miközben Magyarországon sokan a garantált bérminimumot kapják, amely idén 7%-kal 348 800 forintra nőtt. Ez euróban számolva 849 eurót jelentene, amivel hazánk a 17. helyen állna az uniós rangsorban – megelőzve többek között Romániát, Szlovákiát és Csehországot.
Magas adóteher terheli a magyar minimálbért
Az Eurofound felmérése bruttó béreket vizsgál, de a kézhez kapott nettó jövedelemben az eltérő adózási szabályok miatt jelentős különbségek vannak. Magyarországon az egyik legmagasabb az elvonás: egyedülálló munkavállalónál a bruttó minimálbér után 33,5% az adóteher (személyi jövedelemadó és járulékok). Ennél csak Romániában magasabb a levonás, közel 40%-kal. Ezzel szemben Belgiumban alig 5%, Cipruson és Portugáliában pedig egyáltalán nem kell szja-t fizetni a minimálbér után.
A Letenye és Nagykanizsa közötti térségben élők már tapasztalhatják: távol a nagyfeszültségű hálózattól és a legközelebbi alállomástól, kistelepülési környezetben is növelhető az ellátásbiztonság. Ezt nyújtja ugyanis az E.ON innovatív megoldása, a Rigyácra telepített mobil feszültségszabályozó.
Az új okoshálózati megoldás egyszerre két kihívást is hatékonyan képes kezelni. Csökkenti a középfeszültségű hálózaton a terhelési csúcsokból adódó feszültségproblémákat – stabilabb ellátást biztosítva a térség mintegy 1200 háztartása számára –, és további napelemek csatlakoztatását teszi lehetővé.
A 320 millió forint értékű beruházás keretében telepített soros feszültségszabályozó a hazai viszonylatban úttörőnek számító technológia révén rugalmasan és költséghatékonyan orvosolja a feszültségingadozásokat.
A már-már mediterrán időjárású régióban az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a háztartási méretű naperőművek száma.
A fenntarthatósági szempontból pozitív változás azonban a hálózatot komoly feladat elé állítja: csúcsidőben a napelemek egyszerre termelnek a hálózatra, az esti órákban pedig a hálózatról való fogyasztás ugrik meg kiemelkedő mértékben.
A középfeszültségű soros feszültségszabályozó megelőzi a hálózati zavarok kialakulását, egyszerre segítve a nagyobb ellátásbiztonságot és a tiszta zöldenergia használatának terjedését.
A fejlesztés nyomán a háztartási méretű kiserőművek csúcsidőben, nagy számban is betáplálhatnak a hálózatra.
További előnye, hogy új hálózat építése nélkül növelhető vele a hálózati kapacitás, vagyis nincs szükség több kilométernyi hálózatlétesítésre az áramhálózat stabilitásához, illetve újabb naperőművek csatlakoztatásához.
Ezzel a fejlesztéssel minimális beavatkozással, gazdaságosan kínál alternatívát a hálózatbővítésre a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető E.ON Hungária Csoport.
A beruházás egy intelligensebb, rugalmasabb és ellenállóbb energiahálózat kialakításához járul hozzá. Az innovatív fejlesztéssel a jövő hálózata épül tovább: hasonló, a kisfeszültségű hálózatra telepített feszültségszabályozó IVR eszközökkel immár 40 dunántúli és Budapest környéki körzetben szabályozza és egyenlíti ki a feszültségszinteket az E.ON. (Fotók: YouTube)
A kínai BYD megerősítette: minden a tervek szerint halad szegedi gyárának építése kapcsán, a gyártás elindítását továbbra is 2025 végére ütemezik. A vállalat ezzel nem csupán első európai autógyárát hozza létre Magyarországon, de tovább erősíti hosszú távú elköteleződését is az európai és magyar piac iránt.
A BYD Hungary közlése szerint a szegedi üzem csúcskapacitása továbbra is évi 300 ezer jármű lesz, és ezzel az egyik legnagyobb elektromosautó-gyártó bázissá válhat a kontinensen. A projektben jelenleg több mint 150 magyar és európai beszállító minősítése zajlik, ami a helyi ellátási lánc megerősítését szolgálja.
A kínai gyártó tervei változatlanok – ezt Joó István kormánybiztos, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója is megerősítette, reagálva az utóbbi hetekben felröppent sajtóértesülésekre. Mint hangsúlyozta: a BYD „kitart Magyarország mellett”, és nem módosított a gyár megvalósításának vagy a termelés felfuttatásának ütemtervén.
224 tárgyalási forduló és több ezer munkahely
A beruházásról szóló döntés 2023 decemberében született meg, miután a kínai vállalat 224 tárgyalási forduló után végül Magyarország mellett tette le a voksát. Az építkezés a 300 hektáros szegedi ipari területen 2024-ben indult el, és a gyár várhatóan több ezer, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre.
A BYD Magyarország iránti elköteleződését az is jelzi, hogy európai üzleti központját a hollandiai székhelyről Budapestre költözteti. Ez az átszervezés önmagában legalább kétezer magasan képzett szakember – köztük marketingesek, HR-esek és adatelemzők – számára jelent majd új karrierlehetőséget a fővárosban.
Két kutatás-fejlesztési projekt is indul
A vállalat májusban két jelentős K+F beruházást is bejelentett, összesen 250 millió euró értékben, hazai egyetemekkel együttműködésben.
Az egyik projekt (105,1 millió euró) célja egy mesterséges intelligenciára épülő vezetéstámogató rendszer kifejlesztése, amely képes valós időben elemezni a közlekedési helyzeteket, és ennek alapján „tanulni” az optimális vezetési viselkedést.
A másik, 141 millió eurós fejlesztés a hajtáslánc-technológia továbbfejlesztésére, valamint az elektromos járművek teljesítményének és energiahatékonyságának növelésére irányul.
Komáromban is bővít a BYD
A szintén Magyarországon található, már 2017 óta működő komáromi gyár is új lendületet kap: a meglévő elektromos buszgyártás mellett hamarosan elektromos meghajtású teherautók is készülnek majd itt. Ez a fejlesztés 620 új munkahelyet teremt a térségben, és tovább szélesíti a BYD hazai gyártási portfólióját.
Egy globális szereplő nyomában
A 2003-ban alapított BYD Auto, a BYD multinacionális technológiai vállalat autóipari részlege, a világ egyik legnagyobb elektromosjármű-gyártója. A vállalat úttörőként teljesen leállította a belső égésű motorral szerelt autók gyártását, és kilenc egymást követő évben vezette a tölthető személygépkocsik eladásait Kínában.
Felmondási hullám nyár után: mit jelez, és hogyan előzhető meg?
Ahogy véget érnek a nyári szabadságolások, sok cégnél megindul a felmondások hulláma – ez a tendencia évről évre visszatér. A jelenség nem véletlen: a nyaralás alatt sok munkavállaló elgondolkodik a jövőjén, és nem ritkán úgy dönt, hogy nem tér vissza a régi munkahelyére.
Egy nemzetközi kutatás szerint a szabadság után hazatérők 70%-a kezd új állás után nézni, szeptember elején pedig a kilépési arány akár 19%-ra is emelkedhet.
Piroska Gyula, a Seminar Consulting alapítója szerint a szeptemberi távozások egyértelmű indikátorai a hiányos cégvezetésnek és szervezeti problémáknak.
A szakértő szerint megelőzhető lenne a tömeges elvándorlás, ha a vezetők tudatosabban építenék fel a csapatukat, jobb embereket választanának, megfelelően támogatnák őket a beilleszkedésben, és példát mutatnának.
A jó álláshirdetés, a céges küldetéssel azonosuló munkatársak kiválasztása, valamint a valóban használható betanítási anyagok – ezek Piroska szerint mind alapfeltételei egy stabil csapatnak.
Ha mégis felmerül a távozás gondolata, a vezető nyitottsága, és akár egy belső karrierváltás is megoldást jelenthet – de ha a dolgozó menni akar, nem érdemes marasztalni.
A szeptemberi fluktuáció tehát nem törvényszerű, hanem a vezetői munka minőségének tükre. Aki időben lép, annak nem kell tartania az ősztől.
A többieknek viszont drága lecke lehet a nyári pihenés utáni kijózanodás.
Magyarország jelentős részén már most is nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható, és a következő 8–10 napban sem várható számottevő csapadék – figyelmeztet a HungaroMet Zrt. friss agrometeorológiai jelentése.
(Fotó: archív. Kukoricatábla repedezett termőföldje a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. MTI/Czeglédi Zsolt)
A talaj felső 50 centiméteres rétege kritikusan száraz, az egy méteres talajrétegből 80–120 milliméter csapadék hiányzik, a csapadékmennyiség pedig tartósan elmarad az ilyenkor szokásos átlagtól.
A május-júniusi csapadékhiány miatt az őszi vetések korábban érnek, a kukoricát és a napraforgót is súlyosan érinti az aszály.
A vegetációs index csökkenése különösen Kelet-Magyarországon látványos, ami hosszú távú terméskiesést jelez.
A várható terménycsökkenés drágulást és ellátási problémákat hozhat a hazai piacon, különösen gabonából és ipari növényekből.
A 2022-es történelmi aszály rémképe egyre valósabbá válik.
