A leukémia ugyan továbbra is nagyon súlyos, de az esetek többségében már nem halálos diagnózis a gyerekek számára. A Gyermekgyógyítók csapata, amely ma már az ország 8 kórházában gyógyítja a rákbeteg gyermekeket, idén 50 éves.
A Magyar Gyermekonkológia Hálózat – vagy ahogy sokan ismerik őket, a Gyermekgyógyítók – az ország egyik legrégebben működő, gyermekek gyógyításával foglalkozó közhasznú civil szervezete.
(Egységes elvek alapján és egységes színvonalon folyik a gyógyító munka az ország minden pontján)
Ma már minden leukémiás gyermeknek nagy esélye van a gyógyulásra
A hatvanas, hetvenes években 10-15%-os túlélési eséllyel az esetek nagy százalékában halálos diagnózist jelentett a gyermekeknél a leukémia. Ez az arány mára megfordult, ma a leukémiával diagnosztizált gyermekek 80-85%-a meggyógyul. A szervezett munka, a támogatások, valamint a felajánlott szja 1%-ok közvetlenül a gyógyításra fordítása meghozta eredményét:akár Budapesten, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon vagy Pécsett kerül be egy-egy beteg gyermek a kórházba, gyógyítása azonos elvek alapján, országos, sőt, szükség esetén nemzetközi együttműködés keretein belül történik.
„50 évvel ezelőtt három alapelvet fektettünk le, amit azóta is követünk. Egyforma színvonalú ellátást nyújtunk függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján gyógyul a gyermek. Fontosnak tartjuk azt is, hogy mi, Gyermekgyógyítók tanuljunk egymástól, egységes elveket kövessünk. Végezetül folyamatosan értékeljük egymás és saját munkánkat, hogy tovább fejlődhessen a gyógyító munka a gyermekek érdekében” – emeli ki Dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke.
Várják a „Gyermekgyógyultak” jelentkezését
(“Az összefogás meghozta eredményét a gyermekleukémia gyógyításában” – Dr. Kriván Gergely)
Az 50 éves jubileum alkalmából azokat a„Gyermekgyógyultakat” is keresik Facebook oldalukon, akiket az elmúlt fél évszázadban ők gyógyítottak meg. Szeretnék, ha elmesélnék a történeteiket, hogy erőt adjanak azoknak, akik előtt még hosszú út áll a gyógyulásig. Van kinek erőt adni, hiszen évente több ezer daganatos beteg gyermeket kezelnek 8 gyógyító központjuk valamelyikében – minden évben átlagosan 250 új kis beteget vesznek fel.
A Gyermekgyógyítók célja, hogy tovább növeljék a gyógyultak arányát, ehhez pedig minden segítség számít, így az is, ha a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból származó bevételeik idén elérnék az 50 millió forintos álomhatárt. Ez nagy lépést jelentene számukra, hiszen egyéb fejlesztések mellett lehetőséget adna az egységes gyermekdaganat biobank létrehozására. A fejlesztés lényege, hogy a daganatokból származó minták tárolásával és vizsgálatával megtalálják a gyógymódot azokra a betegségekre, amelyek ma még nem gyógyíthatók.
A Magyar Gyermekonkológiai Hálózatról
Az 1971-ben alapított Magyar Gyermekonkológiai Hálózat az ország nyolc gyermekonkológiai kezelési centrumának munkáját fogja össze. Ha egy gyermeknél daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, akkor e nyolc centrum egyikébe kerül, ahol ugyanazon szakértelem, nemzetközi protokoll és személyre szabott kezelés fogja nagyban megnövelni a túlélési esélyeit. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat hozta létre és működteti a beteg gyermekek demográfiai és a kezeléssel kapcsolatos adatait tartalmazó Országos Gyermektumor Regiszter (OGYR)-t is.
Az Élhető bolygó médiatartalmai amellett, hogy bemutatják a nézőknek az elmúlt év környezetvédelemmel kapcsolatos tudományos eredményeit, cselekvésre is ösztönöznek minket: a készítők célja az, hogy az új ismeretek birtokában minél tudatosabban keressük a környezetbarát megoldásokat Földünk megóvása érdekében.
A Föld napja – a történelem legnagyobb civil kezdeményezéseként – évről évre több mint egymilliárd ember részvételével hívja fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára. Idén, miközben a világ lassan magához tér a COVID-19 okozta bénultságból, a National Geographic útjára bocsátja az Élhető bolygó nevű többévesre tervezett, számos különböző platformon futó kezdeményezését, melynek célja a közelmúlt tudományos és környezetvédelmi eredményeinek bemutatása és az emberek környezettudatosságának növelése.
“Az elmúlt év megváltoztatta a tudomány lehetőségeivel kapcsolatos elképzeléseinket: egyebek mellett rekordsebességgel fejlesztettünk ki hatékony vakcinákat egy korábban nem ismert betegség ellen; a CO2 kibocsátás terén jelentős eredményeket értünk el; és a korábban megritkult vadpopulációk a világ számos táján a regeneráció jeleit mutatják. Ezen felül a pandémia hatására világszerte előtérbe kerültek a szabad levegőn végzett tevékenységek, ami a természettel való kapcsolatunk újbóli megerősödéséhez vezetett” – mondta Gary Knell, a National Geographic Partners elnöke. “Az Élhető bolygóval ezekre a kedvező folyamatokra építünk: amellett, hogy felhívjuk a figyelmet a bolygónkra leselkedő veszélyekre, új utakat és lehetőségeket is megmutatunk a nézőink, olvasóink előtt. A National Geographic tartalmak, termékek és tapasztalatok páratlan portfóliójával rendelkezik, ami, a National Geographic Society nonprofit tevékenységével kiegészülve, kitűnő alapot nyújt a világ szépségét és megóvási lehetőségeit bemutató kezdeményezésünknek.”
Az Élhető bolygó projekttel – összhangban a brand fenntarthatóság iránti elkötelezettségével – a National Geographic valamennyi, a környezeti problémák iránt fogékony fogyasztójának adni szeretne valamit; a világ minden táján, és nemcsak a Föld napján.
A National Geographic a közösségi média felhasználóit is arra buzdítja, hogy mutassák ki a természet iránti szeretetüket. A Föld napján induló Az én oázisom kampány keretében arra kéri a követőit, hogy készítsenek egy fotót a kedvenc, őket legjobban inspiráló helyükről, és a képet osszák meg az #AzÉnOázisom hashtaggel, így csatlakozva a bolygónk melletti globális kiálláshoz.
A National Geographic immár 133 éve dolgozik azért, hogy a tudósai, fotósai és természetfilmesei tudományos tényeken alapuló, gondolatébresztő történetein keresztül bennünk is felébressze a Felfedezőt. A világ és a benne elfoglalt helyünk mélyebb megismertetésével a National Geographic közös fellépésre ösztönöz valamennyiünket bolygónk megmentése érdekében.
Holnap kinyithatnak a hazai vendéglátóhelyek teraszai és ha az időjárás is engedi, a várakozások szerint sok vendég él is majd a lehetőséggel, hogy hosszú idő után újra egy étteremben kávézzon vagy ebédeljen. Nagy kérdés azonban, hogy kik fogják kiszolgálni a teraszokra beülőket, a munkaerő-kérdés ugyanis hatalmas kihívást jelenthet, és nem csak a vendéglátásban, de a turizmusban, szállodaiparban tevékenykedő cégek számára is. A probléma kezelésében például a munkaerő-kölcsönző vállalkozások nyújthatnak segítséget.
A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust érintette, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák. A korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, azonban az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak a nyitással együtt komoly kihívással is szembe kell nézniük.
(Fotó: Pixabay)
„A legnagyobb kérdés most az, hogy van-e egyáltalán elegendő munkaerő a piacon, illetve mennyiért lehet majd munkatársakat találni a vendéglátóhelyekre, amelyek hamarosan megnyithatják teraszaikat. Ez nagyon nagy feladat és sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a COVID-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg.
Nagy kérdés, hogy az elbocsájtott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, nyilván a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sokan úgy lehetnek a kérdéssel, hogy amikor baj lett, nem kaptak segítséget, elküldték őket, nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatnának. Véleményem szerint a vendéglátásban és az idegenforgalomban az újranyitás utáni időszak legnagyobb problémája a munkaerő kérdés lesz. Akik visszatérnek, ők is várhatóan magasabb fizetésért vállalják ezt, ami növeli a vállalkozások költségeit, amik ha fent akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek ezt beépíteni az áraikba is” – mutatott rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
A munkaerő-kérdés egy érdekes aspektusára hívta fel a figyelmet Czellecz Zoltán, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Work Force operációs igazgatója. „A jól haladó hazai programnak köszönhetően egyre többen kapnak oltást a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül, és könnyen elképzelhető, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, szállodák, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel rendelkező munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például majd a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csak nehezebb lesz munkatársat találni, de valószínűleg a nemzetközi verseny miatt jóval magasabbak lesznek a költségek is” – mutatott rá Czellecz Zoltán.
A Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerő-hiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is. „Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó komplex szolgáltatást kap, így például nem terhelik a toborzással kapcsolatos adminisztratív tennivalók, ezt a feladatot átvesszük tőlük. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy míg saját alkalmazott esetében a jogszabályok határozzák meg, hogy mikor, milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség van, addig ha munkaerő-kölcsönző céggel állapodik meg, akkor sokkal rugalmasabb konstrukciók is kialakíthatók, akár hosszabb fizetési határidők is elképzelhetők, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat” – jelezte Czellecz Zoltán.
Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.
Évtizedes trendnek, szinte már alapvetésnek számít, hogy a napenergia évről-évre kedvezőbb feltételekkel, jobb megtérülési mutatókkal érhető el a lakosság számára. Most azonban Magyarországtól távol olyan piaci folyamatok körvonalazódnak, amelyek rövid időn belül hatással lehetnek a hazai árakra is. Több tényező kedvezőtlen együttállásának köszönhetően ugyanis a napelempanelek bekerülési költségeinek emelkedésére kell valószínűleg felkészülni.
(Fotó: Pixabay/moerschy)
Az Európában forgalmazott napelempanelek túlnyomó többségét Kínában gyártják, mivel az ázsiai ország rendelkezik az előállításukhoz szükséges ritkaföldfém-készletek legnagyobb hányada felett. Ezért a fuvarköltségek komolyan befolyásolni tudják az árazást. „Az utóbbi időben több mint az ötszörösére, 1800 dollárról 10 ezer fölé emelkedett egy konténer tengeri szállításának az ára. Ez egyrészt a tengerjáró hajókra bevezetett szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, másrészt a Covid 19-járvány miatt felbolydult világpiacnak köszönhető. Lecsökkent ugyanis az Európából Kínába irányuló áruszállítás, így sok konténer üresen teszi meg a visszautat, ami emeli az árakat. A hajótársaságok tarifamódosításai önmagukban közel 10%-ot emelnek a napelemek fogyasztói árán” – foglalt össze egy fontos tényezőt Ragoncza Ádám, az Energiatakarék szakértője.
Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a globális keresletben. Joe Biden amerikai elnök zöld gazdasági programot hirdetett meg, amelynek részeként kormányzata nagyon komoly forrásokat mozgósított a megújuló energiatermelés terjesztése érdekében. Az ambiciózus célokat a gyártók már most elkezdik beárazni, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Ráadásul emelkedés van a világ egyelőre legnagyobb napelemes piacán, Kínában is. „A kínai belföldi piac napelemes rendszerekre vonatkozó telepítési célszámai nagyban meghaladják a tavalyi adatokat, ami komoly nyomást helyez az ezeket gyártó cégekre” – mutatott rá Ragoncza.
A gyártóknak a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt munkaerőhiánnyal és ellátási nehézségekkel kell szembenézniük. Ráadásul tavaly több nagy napelemgyárban volt termeléskieséssel járó tűzeset, amik érintették poliszilicium alapanyag és a szolárüveg gyártását egyaránt. Vagyis a globálisan felfutó kereslet szűkülő kínálattal találkozik, amire ráadásul magas szállítási költségek is rakódnak.
Ragoncza Ádám ezért azt tanácsolja a napelemes beruházásra készülőknek, hogy igyekezzenek mielőbb leszerződni a rendszerekre, mert a hazai forgalmazók egyelőre még változatlan árakon tudják kínálni a termékeket. Ha azonban a gyártók árat emelnek, ez rövid időn belül meg fog jelenni a magyar napelemes szektor áraiban is.
A mesterséges intelligencia (MI) már nem a fantasztikus filmek izgalmas látványeleme, hanem egyre inkább a mindennapjaink részét képezi, hiszen az orvostudománytól kezdve a pénzügyekig számos területen jelen van. Az ilyen irányú fejlesztések azonban még meghatározóbbak lesznek a jövőben, amelyet az is mutat, hogy világszerte egyre több forrást szánnak az MI támogatású megoldásokra a befektetők.
A trend a hazai startupok körében is felfelé ívelő pályán mozog, melyet számos ígéretes, világszinten is élenjáró eredmény igazol: a Start it @K&H inkubátorprogramban részt vevő csapatok többek között a mesterséges intelligencia segítségével újítják meg a kriptokereskedést, a könyvelést és a videójátékok világát. A K&H innovatív megoldásai pedig a pénzügyi folyamatokat és platformokat helyezik új alapokra – hangzott el a Startup Szerda eseményen.
A mesterséges intelligencia (MI) jelentőségét mi sem igazolja jobban, minthogy világszinten folyamatosan nő az MI területen a kutatás-fejlesztésre szánt befektetések összege. A Stanford Egyetem 2021-es, mesterséges intelligencia indexe alapján 2020-ban 9,3 százalékkal több fejlesztésre szánt forrás állt rendelkezésre, mint egy évvel korábban. A járvány következtében pedig még inkább felértékelődik ez a technológia az orvosi kutatások, gyógyszerfejlesztések, illetve az oktatás területén is.
A trend felerősödése az üzleti életben is tetten érhető köszönhetően annak, hogy segítségével óriási mennyiségű adat feldolgozására nyílik lehetőség, ami a gyorsan változó ügyféligények kiszolgálását teszi lehetővé. Emellett képes arra, hogy az automatizálható folyamatokat elvégezze, így a munkavállalók egyrészt tehermentesíthetőek, másrészt több idejük marad a kreatív, magasabb hozzáadott értékkel bíró tevékenységekre.
„Az MI alapú megoldások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a startupok életében is. Ez egy rendkívül innovatív, ám speciális szaktudást igénylő terület, amelyet nehéz elsajátítani, ezért viszonylag kevesen értenek hozzá. A szaktudás bővítésével ugyanakkor szektortól függetlenül, akár egy-egy termék vagy szolgáltatás részeként, kiegészítéseként is alkalmazható, így nagy lehetőségeket rejt.
A Start it @K&H inkubátorprogramban többek között ezeknek az előremutató innovációknak a megvalósításához, finomhangolásához, ismertségük növeléséhez szeretnénk hozzásegíteni a startupokat annak érdekében, hogy egyre többen alkalmazzák sikerrel a technológiát, és még több úttörő, hazai megoldás könnyíthesse meg az életünket” – mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a Start it @K&H szakmai partnerségével megvalósuló Startup Szerda eseményen, amely a starupokat érintő leginkább aktuálisabb témákat dolgozza fel.A legutóbbi alkalmon a mesterséges intelligencia térnyeréséről volt szó, ahol a Start it @K&H inkubátorban fejlődő csapatok is bemutatták saját MI projektjeiket.
„A technológiai fejlődés a pénzügyi területen is áttörést hozott, hiszen a járvány következtében előtérbe kerültek a digitális megoldások, úgymint a készpénzforgalom automatizálása vagy a robotok alkalmazása. Ez utóbbi azért is jelentős, mert a K&H-nál évente több mint 450 féle ügyletet végzünk robotokkal, melyek 2020-ban több mint 20 millió tranzakciót végeztek el a bankcsoport számára. Segítségükkel többek között a vállalati ügyfelek adóigazolásai is elkészíthetők, díjkedvezmények beállítása kezelhető, de a szerződések adminisztrációjában is segít, ami gyors és kényelmes ügyfélkiszolgálást tesz lehetővé. A jövőben pedig még inkább felerősödhet a mesterséges intelligencia jelenléte, amivel tovább egyszerűsíthetjük a pénzügyi és az ügyintézési folyamatokat” – tette hozzá Németh Balázs.
A pandémia következtében minden eddiginél nagyobb igény mutatkozik a digitális megoldások alkalmazására az egészségügyben. Erre reagál a Start it @K&H inkubátorprogramban fejlődött, majd a 2020-as év applikációjának választott DokiApp, amelynek köszönhetően a pácienseknek nem kell napokat, vagy heteket várniuk arra, hogy szakemberrel konzultálhassanak a problémájukról. A DokiApp-on keresztül akár néhány percen belül rendelkezésre áll egy orvos, akinek a páciens egy videóhívás során beszámolhat a panaszairól. A hívás alatt elhangzott beszélgetés pedig minden esetben titkosítva van a két fél között, így támogatva az orvosi titoktartási kötelezettséget.
A telemedicina olyannyira új keletű hazánkban, hogy a jogalkotás is csak 2020 márciusában kezdett el foglalkozni vele. A videótechnológián keresztül megvalósuló egészségügyi szolgáltatás során az orvos és a beteg kizárólag online találkozik egymással. „A magyar egészségügyben a tavalyi évig nem sok példa volt arra, hogy infokommunikációs eszközzel helyettesítették volna az ellátás egy részét. A pandémia kialakulását követően azonban az oktatás mellett itt is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. A trend világszinten egyáltalán nem új, hiszen már a 2019-es évben, a globális egészségügyi befektetések több mint 350 milliárd dolláros (108 billió forint) összege minden korábbi értéket felülmúlt. Érezhető tehát, hogy a digitális megoldásokra nagy szüksége és igénye van az egészségügynek, ezért az ilyen irányú ötletek megvalósításának támogatásában a Start it @K&H is részt vesz” – mondta el Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője.
A Start it @K&H inkubátorprogramban fejlődött, majd a program alumni közösségének aktív tagjává vált DokiApp-ot amellett, hogy 2020-ban a Magyar Marketing Szövetség „Az év alkalmazásának” választotta, a Vodafone Digitális Díj Digitális Társadalom kategóriájának fődíját is elhozta, ami nem meglepő, hiszen rendkívül időszerű problémára ad megoldást. Az asztali számítógépről és okostelefonról egyaránt elérhető DokiApp-ban csupán néhány perc várakozás után videótelefonos konzultációt lehet folytatni szakorvosokkal és pszichológusokkal.
A projekt 2020 augusztusában indult, és az alkalmazásnak azóta több mint 5000 regisztrált felhasználója van, akik többek között háziorvosokkal, szemésszel, nőgyógyásszal és más szakorvosokkal illetve szakpszichológusokkal konzultálhatnak. A DokiApp létrehozói egy protokollrendszer alapján választottak a jelentkezők közül – így a már szerződött 25 szakorvosuk, és 25 pszichológusuk jelentős részének az állami és a magánegészségügyi szektorban is van tapasztalata. Az alkalmazásban egy 10-15 perces orvosi konzultáció ára 5000 forint, míg egy 30 perces pszichológiai konzultáció 6000 ezer forintba kerül. Emellett van egy olyan csomagja is, amelyet vállalatok számára hozott létre: a munkavállalók kaphatnak juttatásként a munkaadójuktól DokiApp hívásokat.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy a telemedicina alkalmazásunk minél szélesebb körben ismertté váljon, ezért olyan funkciókat fejlesztünk, ami az egészségügyi távellátást még inkább szélesíteni tudja. Bár sosem fogjuk teljes mértékben helyettesíteni a fizikai orvosi vizsgálatot, de a hibrid, azaz a hagyományos és a távellátás kombinációja, idő- és költséghatékonnyá teheti az egyre leterheltebb betegellátási rendszert. A közeljövő legújabb fejlesztése pedig az lesz, hogy időpontot is lehet majd foglalni a szakorvosokhoz” – avatott be a jövőbeli tervekbe Somogyi Tibor, a DokiApp alapítója.
Alumni az új „startup nemzedék” szolgálatában
„A Start it @K&H inkubátorprogram célja az innovatív megoldásokkal érkező startup vállalkozások támogatása, erősítése és fellendítése, az idei évben azonban ettől többre is vállalkozunk. Az alumni csapatokkal egy olyan összetartó közösség létrehozásán dolgozunk, amelyben a soktízéves szakmai tudással rendelkező iparági mentorok mellett, a programban korábban részt vett startupok tapasztalatai is segítik a nálunk fejlődő vállalkozásokat. Így a DokiApp-hoz hasonló alumni csapatok a közösségünk részei maradhatnak, mert hiszünk abban, hogy az ő szakértelmük, az általuk megélt sikerek és kihívások, az új „startup nemzedék” számára is hasznosak lehetnek” – fejtette ki Németh Balázs.
