Az előzetes bizonyítási eljárások száma tavaly minden korábbinál nagyobb volt, és idén is élénk érdeklődést tapasztalnak közjegyzői irodákban. Független igazságügyi szakértő kirendelésére, valamint ténytanúsításra is van igény. Legtöbbször új építésű társasházak és nagyobb családi házak építésénél történt hibák miatt fordulnak az építtetők vagy a tulajdonosok közjegyzőhöz, de előfordul, hogy személyautóban keletkezett komolyabb kárnál vagy orvosi beavatkozás után kérnek segítséget.
Az építőiparban gyakori a hibás vagy késedelmes teljesítés, illetve a szavatossági probléma, amely vitát, valamint megegyezés hiányában gyakran hosszadalmas és költséges pereskedést jelent. Egy júliusban megjelent felmérés szerint minden harmadik építtetőnek a rossz minőségű kontármunka okoz károkat, átlagosan 753 ezer forintot. Mivel utólag nem mindig lehet megállapítani egy-egy probléma okát, ezért a felek gyakran már az építkezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni a maguk álláspontjának alátámasztására. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de meg is előzhetik a pereskedést.
A közjegyzőktől évről évre többen kérik előzetes bizonyítás elrendelését: tavaly 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az igazságügyi szakértői kirendelések száma az elmúlt évek átlagát mutatta, három százalékkal maradt el a 2021-es rekordközeli adattól. Közjegyzői irodák idén is hasonló érdeklődést tapasztalnak ezekben a nemperes közjegyzői eljárásokban.
Megelőzhetőek a perek a közjegyző közreműködésével
Többféle eljárást is lehet kezdeményezni közjegyzőnél egy vitás ügyben. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is: egy közjegyző például tarthat helyszíni szemlét vagy okiratokat tekinthet meg. Kirendelhet igazságügyi szakértőt is, aki meg tudja állapítani, mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy újépítésű házban, így a tényeket előidéző, illetve kiváltó okok is feltárhatók a szakértői eljárás alatt. Az előzetes bizonyítás során a közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok, például az igazságügyi szakértői vélemény, a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, akár perdöntőek is lehetnek.
Ténytanúsítás keretében leírást, fényképet, videofelvételt készíthet a közjegyző az általa tapasztaltakról, és mindezt közokiratba foglalva tanúsíthatja, hogy az adott pillanatban például elkészült-e már a tető vagy még a falak sem álltak, ami a késedelmes teljesítésnél lehet döntő fontosságú. A közjegyző nem vonhat le következtetést és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét és módját, illetve a tény fennállását, ennélfogva a ténytanúsítás során a hangsúly valóban a tényszerűségen van.
„Az építőipari vitáknál a közjegyzői eljárásokkal gyakran megelőzhető a pereskedés, ezért egyre többen fordulnak ilyen ügyben közjegyzőhöz. A hibásan vagy késve teljesítő kivitelező ugyanis a közjegyzői okiratokat és a szakértői véleményt látva inkább hajlik a megegyezésre, és belátja, nincs értelme egy bírósági eljárásnak” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Az is többször előfordul, hogy már a közjegyzői eljárást sem kell lefolytatni, mert annak kezdeményezése elegendő ahhoz, hogy a vétkes fél elismerje a hibáját és az egyezségre törekedjen.
Gépjárműkárnál, orvosi beavatkozás után is fordulnak közjegyzőhöz
Nem csak az építőipari vitáknál kérik fel a közjegyzőket igazságügyi szakértő kirendelésére vagy előzetes bizonyításra. Például egy nagyértékű gépkocsinál vagy teherautónál nem mindegy, hogy gyártási hiba, a hiányos karbantartás vagy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre a motor, amelynek javítása többmilliós tétel lehet. Egy költséges fogorvosi beavatkozás után is szükség lehet közjegyző által kirendelt független igazságügyi szakértőre. Ténytanúsítást is sokféle esetben kérnek a közjegyzőktől, például internetes zaklatásnál, szerzői jog megsértésénél, de akár pályázatbontásnál vagy éppen egy sorsolásnál is. A közjegyző ilyen esetekben is hitelesen tanúsíthatja például, hogy valóban zaklatnak, fenyegetnek valakit vagy sajátként használták fel más szellemi tulajdonát az interneten.
Rengetegen végeztek ingatlanfelújítást az elmúlt öt évben, azonban közülük meglepően sokan nem gondoltak arra, hogy a lakásbiztosításukban is lekövessék ezt – derül ki a CIG Pannónia Biztosító online felméréséből. A többség biztosítási alkuszon keresztül szerződött erre a szolgáltatásra, és évente kevesebb mint 75 ezer forintot költ rá.
Az otthonunk kulcsszerepet játszik a legtöbbünk életében és ezt megerősítették a CIG Pannónia Biztosító online kérdőívét kitöltők is. A válaszadók 59,1 százaléka jelezte, hogy az otthona az egyik legfontosabb helyszíne az életének, míg kicsit több mint ötödük arról számolt be, hogy egész életében azért dolgozott, hogy saját ingatlana legyen, ezért bármit megtesz a védelme érdekében.
A felmérésben résztvevők 57 százaléka vett fel hitelt, hogy saját otthonhoz jusson ő vagy a családja; 35 százalékuk azonban ezt kölcsön nélkül is meg tudta oldani, 8 százalékuk pedig nem saját ingatlanban él. A válaszadók túlnyomó többsége, 88,3 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A felmérés tanulsága szerint a legtöbben biztosítási alkusz közreműködésével vásárolnak ilyen szolgáltatást, egészen pontosan a válaszadók 52 százaléka jelezte ezt. 27,7 százalékuk bankfiókban, banki ügyintéző segítségével kötött lakásbiztosítást, a felmérést kitöltők közel ötöde pedig online tette ezt meg. A lakásbiztosítással rendelkezők 70 százaléka évente 75 ezer forintnál kevesebbet költ a szolgáltatásra, 16,2 százalékuk 75 és 100 ezer forint közötti összeget fordít erre a célra. Mindössze 6,8 százalék azok aránya, akik évente 100 forintnál is többet szánnak lakásbiztosításra, és majdnem ugyanannyian voltak azok, akik nem tudták megmondani, hogy mennyibe kerül számukra ez.
Tombolt a felújítási láz, de ez nem látszik a biztosításokon
A CIG Pannónia Biztosító online felmérésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt öt évben rengetegen vágtak bele jelentősebb lakásfelújításba. A komfort és funkcionalitás szintjét emelő felújítást (fürdőszoba, konyha stb.) a válaszadók 16,4 százaléka hajtott végre, 12,7 százalékuk jelezte, hogy a nyílászárókat cserélte le, illetve a fűtést korszerűsítette; 6,6 százalék klímaberendezést üzemelt be, 4,1 százalék pedig napelemeket telepített. A felmérést kitöltők 27,8 százaléka pedig ezek közül többet is elvégzett az elmúlt években.
Meglepően magas azonban azok aránya, akik az ingatlanuk értéknövekedését nem követték le a biztosításukban. A válaszadók mindössze 40 százaléka jelezte biztosítójának, hogy felújítást végzett, további 15,1 százalék pedig az ingatlanpiacon tapasztalható áremelkedés miatt ellenőrizte biztosítását. Ugyanakkor a válaszadók kicsit több mint negyedének eszébe sem jutott, hogy intézkedjen ennek kapcsán, míg 19,1 százalékának ugyan megfordult már a biztosítás felülvizsgálatának kérdése, de még nem tette ezt meg.
Vegyes tapasztalatok az időjárás okozta károk kapcsán
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a szeszélyes időjárásról szóló beszámolók és viszonylag sokakat érintett ez a probléma a felmérésben részt vevők közül is. A túlnyomó többségnek szerencséje volt, a válaszadók 80 százalékának nem volt időjárás okozta kára az elmúlt egy évben, viszont 11,4 százalékuknak beázott az otthona, 4,5 százalékuk tetőkárról számolt be, valamivel 4 százalék fölött volt azok aránya, akiknél üvegkár volt, 2,5 százalékuknál nyílászáróban esett kár, 0,8 százalékuknak pedig idegen tárgy dőlt a tulajdonára.
Azok közül, akik kárt szenvedtek az időjárás miatt, minden harmadik válaszadó számolt be arról, hogy használta a biztosítását és a biztosító minden felmerült költségét fedezte. Mintegy ötödük esetében a biztosító részben fedezte a költségeket, tizedük viszont azzal szembesült, hogy a biztosító kevesebb költséget fedezett, mint gondolták. Az időjárási kár által érintettek valamivel több mint ötödének nem volt biztosítása és meglepően magas, 10 százalék volt azok aránya, akik azért nem használták a biztosításukat, mert eszükbe sem jutott, hogy megtehetnék ezt.
„Ahogyan az a felmérésünkből is jól látszik, az elmúlt években a hazai lakosság jelentős része végzett komolyabb lakásfelújítást. Ugyanakkor sokat kell még fejlődni a tudatosság kapcsán a biztosítások vonatkozásában, hiszen igen magas azok aránya, akik az értéknövekedést nem követték le biztosításukban. Ez pedig egy káresemény kezelése során kellemetlen meglepetéseket okozhat az érintetteknek. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy legalább évente egyszer, akár biztosítási alkusszal, vagy más szakemberrel vegyék át a lakásbiztosításuk részleteit az ingatlantulajdonosok, és ha kell, módosítsák azt, hogy tükrözze az otthonuk valós értékét” – hívta fel a figyelmet Kőrösi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese.
Szeptember elsejével indítja működését a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (CIG EMABIT). A pénzügyi szolgáltató az induláskor vállalati ügyfelek számára értékesíti nem-életbiztosítási termékeit, de a tervek szerint jövőre a lakossági szegmensnek szánt ajánlatok is megjelennek majd portfóliójában.
A PWC-vel közösen kialakított stratégiának megfelelően a CIG EMABIT szeptember elsején megkezdi működését. A CIG EMABIT az indulásakor – a hazai piaci igényekre fókuszálva – vállalati ügyfelek számára értékesíti nem-életbiztosítási termékeit.
„Szakmailag rendkívül sokrétű és tartalmas időszakon vagyunk túl. Az ügyféligények legmagasabb szintű kiszolgálására, a hatékonyabb működés és az előírásoknak való maximális megfelelés érdekében az elmúlt időszakban nemcsak informatikai rendszereinket fejlesztettük, de kiemelt figyelmet fordítottunk arra is, hogy a működésünk átlátható és teljes mértékben dokumentált legyen. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy minden kollégánk szakértő a saját területén, sok évnyi biztosításszakmai tapasztalattal és azonnali döntési kompetenciával rendelkezik, így örömmel jelentem be, hogy a CIG EMABIT csapata készen áll az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálására” – fogalmazott az indulás kapcsán Polányi Zoltán, a CIG EMABIT vezérigazgatója.
(A fotó illusztráció. Pixabay/Tumisu)
Az első időszakban a biztosító az üzleti szektor szereplőinek, nagyvállalatoknak és KKV-knak kínál felelősségbiztosítási, vagyonbiztosítási és flotta casco biztosítási termékeket.
„Egyre szélesebb körű, versenyképes vállalati vagyon és felelősségbiztosítási, illetve flotta casco termékeinkkel állunk első körben nagyvállalati és KKV ügyfeleink rendelkezésére. Vagyonbiztosítási termékeink között megtalálható a tűz- és elemi kár biztosítás, all risk összkockázatú biztosítás, betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítás; üzemszünet biztosítás; géptörés biztosítás; gépek és berendezések all risk biztosítása és elektromos berendezések összkockázatú biztosítása. A felelősségbiztosítási termékek esetében általános-, szolgáltatás-, munkáltatói és környezetszennyezési felelősségbiztosítással szolgáljuk ki ügyfeleinket. Flotta casco megoldásunk széles önrészválasztéka, szolgáltatása minden üzleti ügyfelünknek kiváló választás, mellyel teljeskörű fedezetet biztosíthat gépjármű flottájának. A magasszínvonalú szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a stabil háttér. A CIG EMABIT maximális pénzügyi stabilitásának megteremtése érdekében professzionális, megfelelő minősítéssel rendelkező viszontbiztosító partnerekkel dolgozik együtt, viszontbiztosítási panelvezetőnk például a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója” – fűzte hozzá Polányi Zoltán.
A CIG EMABIT kárrendezési területének együttműködő partnere az országos hálózattal, évtizedes tapasztalattal rendelkező DEKRA Expert Kft lesz, akinek ügyvezetője Kurucsó Zsolt a következőket mondta: „A CIG EMABIT-tal való együttműködés stratégiai jelentőséggel bír a DEKRA számára. Látva a vállalatban rejlő lehetőségeket és növekedési potenciált továbbá a kollégák professzionális hozzáállását, nincs kétségem afelől, hogy egy igen dinamikusan fejlődő partnerrel kezdjük meg a közös munkát.”
„A vállalati ügyfeleink egyedi igényeinek magas színvonalon történő kiszolgálását eddig a CIG Pannónia Életbiztosító személybiztosítási termékeivel tudtuk csak biztosítani, de a CIG EMABIT vállalati nem-élet termékeinek elindításával teljessé vált a személybiztosítási és a nem-életbiztosítási portfoliónk, amely alapja lesz a növekedési céljaink elérésének ebben a szegmensben”- tette hozzá Polányi Zoltán.
A leghatározottabban cáfolja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a Magyar Biztosítók Szövetsége állítását, amely szerint az „itthoninál csak Romániában és Litvániában alacsonyabbak a kgfb-díjak”.
Az MKFE egy elismert nemzetközi piackutató céggel készíttetett elemzést, amely 10 országban vizsgálta a közúti személy- és áruszállító vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezőket, köztük a kgfb-díjakat is. A vizsgált országok közül csak Németországban magasabbak a tehergépjárművek, pótkocsik és autóbuszok kgfb-díjai, míg a Magyarországot követő Litvániában kb. a fele, Bulgáriában a harmada, Szlovákiában és Romániában pedig a hatoda a kgfb-díj a hazai áraknak.
Az MKFE fontosnak tartja, hogy a nemzetközi biztosítók a hasonló gazdasági és baleseti mutatókkal rendelkező országokban azonos feltételekkel kínálják termékeiket. Jelenleg nincs hivatalos statisztika, amely indokolná a kgfb-díjak drasztikus különbségét pl. Szlovákia, Románia, Litvánia és Magyarország tekintetében.
Az MKFE ezért felkéri a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy haladéktalanul kezdje meg a biztosítási piac átvilágítását, a Pénzügyminisztériumot pedig arra, hogy vizsgálja felül a biztosítási adó intézményét. Ez az adónem Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Ausztriában és Szerbiában ismeretlen, Szlovákiában pedig 0%-os az adókulcs, míg Magyarországon a kgfb esetében 7, a CASCO biztosításoknál 15% az adóráta – adta hírül a napokban a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
