Horvátországban a tavalyi évben összesen 20,6 millió turista 108 millió vendégéjszakát töltött.
A 2019-es rekordévet is több mint tizedével meghaladta Horvátországban tavaly a magyar turisták létszáma és vendégéjszakáinak adata – tájékoztatta szerdán a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselete az MTI-t.
A közlemény szerint a múlt évben 728 ezer magyar beutazó érkezett Horvátországba, 21 százalékkal több, mint 2022-ben, ami 13 százalékkal meghaladja az eddigi csúcsnak számító 2019 adatát. A magyar vendégéjszakák száma megközelítette a 3,6 milliót, ami 17 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, illetve 10 százalékos bővülés 2019-hez viszonyítva.
Februárban, májusban, októberben, novemberben és decemberben több mint 30 százalékos volt a növekedés 2022-höz képest, amiből az is látható, hogy már nemcsak nyáron keresik fel Horvátországot a magyar turisták, hanem egész évben, városlátogatás, kulturális kirándulás vagy aktív turizmus céljából is.
Tavaly a magyarok legkedveltebb úti célja volt a Kvarner régió, Isztria, Zadar és környéke, valamint Split régiója. A Kvarner területén megdőlt az eddigi rekord, több mint egymillió vendégéjszakát töltöttek itt a magyarok, az Isztriai-félszigeten 700 ezer, míg Zadar és Split megyében 600-600 ezer éjszakát. Az egyes településeket illetően Crikvenica, Vir, Rovinj, Porec és Opatija, valamint Medulin a magyarok által leglátogatottabb.
A Horvátországba utazó magyar turisták többsége, 65 százaléka magánszálláson szállt meg, 23 százalékuk szállodában, 11 százalékuk pedig kempingben, ez utóbbiak esetében 19 százalékkal emelkedtek az adatok 2022-höz képest. Közel 100 ezer vendégéjszakát regisztráltak a magyar vendégek hajós turistaként.
Horvátországban a tavalyi évben összesen 20,6 millió turista 108 millió vendégéjszakát töltött. Ezek az adatok 9 százalékos növekedést mutatnak a beutazások és 3 százalékot a vendégéjszakák számában a múlt évihez viszonyítva.
A legtöbb vendégéjszakát, 30 milliót – 2022-höz viszonyítva 2 százalékos bővülést mutatva – az Isztriai-félszigeten regisztrálták, Split-Dalmát megyében 20,2 milliót, a Kvarner régióban 18,5 milliót. A legtöbb vendégéjszakát Rovinjban, Dubrovnikban, Porecben, Splitben és Umagban töltöttek a turisták, de a fővárosban, Zágrábban is 13 százalékkal több, összesen 2,5 millió vendégéjszakát regisztráltak az elmúlt évben.
A küldő piacokat tekintve tavaly a legtöbb vendégéjszakát, 23,6 milliót a német turisták töltötték az adriai államban, őket a horvátok, a szlovének, az osztrákok és a lengyelek követik, Magyarország a kilencedik legjelentősebb küldő ország a horvátországi turizmusban.
Egyik legnépszerűbb úti célunk Horvátország a nyári szezonban. Érdemes alaposan felkészülni az utazásra már itthon. Ebben segít egy mobilapplikáció.
Ma már az okostelefon mindennapjaink része, így szabadság idején is nagy hasznát lehet venni.
Ha valaki Horvátországba indul a nyáron, akkor érdemes letölteni a HAK (Horvát Autóklub) okostelefon-alkalmazását. Ebben megtalálható például a benzinkutak listája, ha pedig fizetős parkolóhelyen áll meg valaki, egyszerűbb a díj fizetése, de élő kameraképeket is látni.
A borravaló a tisztelet és a hála kifejezése, és kedves szokás, de más országokkal ellentétben nem tekintik „kötelezőnek”Horvátországban.
Horvátországban általában nem számítanak fel külön szolgáltatási díjat, ezért a kávézókban, éttermekben, szállodákban és más vendéglátó-ipari vagy szálláshelyeken feltüntetett árak egyértelműek és véglegesek a végfelhasználó számára.
Ebben az értelemben a borravaló a vendég személyes döntése, mely a kapott szolgáltatás minőségéről és az alkalmazottak személyes elkötelezettségéről szerzett benyomáson alapul, akiknek a jövedelmében ez kiegészítő szerepet játszik, nem pedig a fizetés túlnyomó részét teszi ki.
Ha úgy dönt, hogy valakinek borravalót ad, javasoljuk, hogy az összeg kiválasztása során tartsa be az erre vonatkozó íratlan aranyszabályokat.
Ezek azt mondják, hogy ha elégedett a szolgáltatással, akkor kisebb összegek esetén kávézókban vagy bárokban kerekítse fel a megrendelés összegét legalább az első magasabb egész számra, valamivel nagyobb összegeknél vagy éttermek esetén pedig hagyjon legalább 10-15%-os borravalót. A személyzetnek, akik a szállodákban segítenek Önnek, köszönje meg kis fix összeggel, legalább 3-5 euróval.
Természetesen ezek az összegek ajánlások, és semmi sem akadályozza, hogy a borravaló magasabbak legyen, de nincs értelme, hogy alacsonyabb legyen, ha már úgy döntött, hogy köszönetet mond annak, aki kiszolgálta, vagy segített Önnek.
Az a személy, akit ilyen módon jutalmazott, biztosan még jobb szolgáltatással és vendéglátással köszöni meg a tisztelet ilyen kifejezését – közölte honlapján a Horvát Idegenforgalmi Közösség.
Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek, így a horvát-magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók – jelentette be a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn szombat éjszaka tartott ünnepségen.
Gordan Grlic Radman – aki korábban Horvátország budapesti nagykövete volt – beszédében magyar nyelven is történelmi lépésnek nevezte mindkét ország számára a schengeni övezethez csatlakozást. Úgy fogalmazott: országa két stratégiai célt is megvalósított ezzel a nappal, hiszen nemcsak a schengeni szabályok léptek életbe a belső határokon, de az eurózóna tagja is lett Horvátország.
(Pácsonyi Imre, a Zala megyei közgyűlés alelnöke, Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő, Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, Sifter Rózsa főispán, Mladen Andrlic budapesti horvát nagykövet és Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete (középen b-j) jelképesen felemelik éjfélkor a sorompót a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyes megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2022. december 31-én éjfélkor)
Hozzátette, hogy amikor budapesti nagykövet volt – 2012 és 2017 között -, hazája akkor lett az Európai Unió tagja, most pedig a külügyi tárca minisztereként jelentheti be, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez, ami teljes mozgásszabadságot jelent az EU-n belül. „Ez megkönnyíti és egyben javítja, előmozdítja a határokon átnyúló együttműködést.” Hatalmas előrelépés gazdasági téren ez két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van – méltatta a horvát politikus.
(Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter (j) és Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő kezet fog a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyesen megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
Gordan Grlic Radman szerint a határ mentén élők számára, akiknek birtokaik vannak a határ túloldalán, nagy előrelépés, de a turizmus szempontjából is további fellendülést hozhat a határ szabad átjárhatósága. „Köszönjük a baráti Magyarországnak a támogatást” – hangsúlyozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen felidézte, hogy évtizedekkel korában még milyen nehézségei voltak a határon átlépésnél. Mostantól azonban már megállás és várakozás nélkül kelhetnek át azoknak a turistáknak a százezrei, akik az Adriai-tengerhez utaznak – emelte ki.
(Magyar útlevélkezelők távoznak munkahelyükről a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
A határellenőrzés megszűnésével mindkét oldalon új együttműködési lehetőséghez jutottak a vállalkozók, de a horvát nemzetiségűek számára is kiemelkedő eredmény, hogy sokkal könnyebben tarthatják a kapcsolatot a túloldalon élő rokonaikkal, barátaikkal – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
A Letenye-Muracsány közúti határátkelőn tartott ünnepségen részt vettek a két ország nagykövetei, valamint kisebbségi képviselői, Zala megye és a határ menti települések vezetői, illetve Muraköz megye és a közeli települések irányítói is. Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés. MTI
Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik. Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat.
A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2). Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót. Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja. Gebauer Szabolcs/MTI
