A koronavírus-világjárvány miatti két évnyi visszaesés után a 2019-es rekordot közelítik idén Horvátországban a magyar turisták adatai – közölte magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) szerdán az MTI-vel.
Ivana Herceg, a HTZ budapesti képviseletének igazgatója a szervezet jubileuma alkalmából tartott rendezvényen azt emelte ki, hogy mostanáig a 2019-es év volt a legsikeresebb, miután a magyar turisták adatai akkor haladták meg először a 3 millió vendégéjszakát Horvátországban. A koronavírus-járvány miatti két év visszaesés után idén ezt a rekordot ismét megközelítették a magyarok, miután mostanáig 595,8 ezer turista 3 millió 44 ezer éjszakát töltött az adriai államban. A 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió éjszakát pihent Horvátországban.
Irena Persic Zivadinov, a Kvarneri Idegenforgalmi Közösség igazgatója az évfordulós megemlékezésen jelezte: a magyar turisták közel harmada választja a Kvarnert, azaz Tengermellék-Hegyvidék megyét nyaralásának színhelyéül, Crikvenica, Abbázia (Opatija), Rab, Krk és Lopar az általuk leglátogatottabb horvát úti célok között szerepel. A tavalyihoz képest 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek idén a magyarok ebben a régióban, az adatok megközelítik a 2019-es évét.
A közlemény idézi Kristjan Stanicic, a HTZ igazgatója szavait, aki azt hangsúlyozta: Horvátország számára nagyon fontosak a magyar vendégek, Magyarország ugyanis a legtöbb turistát és vendégéjszakát adó küldőpiacok top 10-es listájának állandó szereplője. A magyar turisták „rendkívül lojális vendégek”, de Horvátország arra is törekszik, hogy minél több fiatal magyar turista a szárazföldi területeket is ismerje meg az év egészében.
Horvátország jövőre belép az eurózónába, illetve küszöbön áll a schengeni csatlakozása is, „ami tovább növeli a horvát turizmus versenyképességét az európai környezetben”, és ebből a magyarországi vendégek is profitálnak – jelentette ki Kristjan Stanicic Budapesten.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint közötti kiadással számoltak az idei nyaralás kapcsán, de a pihenésre indulók 8 százalékánál 600 ezer forintnál is magasabb volt ez a tétel – derül ki a CIG Pannónia Biztosító online felméréséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség kiemelten fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás alatt is, az utazók több mint kétharmada külön utasbiztosítást is köt.
A CIG Pannónia Biztosító online felmérése során a válaszadók közel 90 százaléka jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni, és mindössze 11,2 százalék nem utazott el kikapcsolódni. A kutatás szerint a legtöbben belföldre utaztak, a válaszadók 40,8 százaléka jelezte ezt, valamivel több mint negyedük külföldi nyaralásra indult, illetve 21,1 százalékuk itthon és a határon túl is elidőzött ezen a nyáron.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint körüli költéssel számoltak, a megkérdezettek kicsit több mint 40 százaléka tett így. A válaszadók negyede fejenként 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5 százalékuk pedig 300 és 600 ezer forint között költött erre a célra. Az online kérdőívet kitöltők 8 százaléka pedig fejenként 600 ezer forintnál is többet szánt arra, hogy valódi kikapcsolódást jelentsen a nyaralás.
A többség a nyaralás során is szembesült az inflációval, a válaszadók 52,8 százaléka szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30 százalék tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7 százalék pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben.
Pandémia és háború – a nyaralásra is hatással voltak
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz-ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3 százaléka kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13 százalék ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre. Viszonylag sokan vannak azonban – az összes válaszadó 40,7 százaléka -, akik egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia, illetve a háború kitörése előtt.
A reptereken Európában és világszerte tapasztalható problémák egyelőre nem igazán tántorítják el a magyarokat a repüléstől. A CIG Pannónia kutatása során a megkérdezettek 35,1 százaléka jelezte, hogy idén nem repülővel indul nyaralni. Azok közül, akik repülőre ülnek, közel 17 százalék egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet a reptereken. A válaszadók 28,5 százaléka úgy nyilatkozott, hiába aggódnak a hírek miatt, ha csak repülővel tudják megközelíteni az úticéljukat, akkor gépre szállnak. A megkérdezettek mintegy ötöde viszont az aggasztó hírek miatt lemond inkább a repülésről.
Odafigyelünk a biztonságra
A felmérés alapján a többség fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás során is. A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1 százalék pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához/bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4 százalék ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4 százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A kutatás során megkérdezettek összesen 54,5 százaléka véli úgy, hogy a mostani helyzetben – a pandémia, vagy a reptéri problémák miatt – még fontosabb, hogy rendelkezzen utasbiztosítással, a fennmaradó 45,5 százalék viszont úgy látja, hogy korábban is pont ugyanennyire fontos volt az utasbiztosítás.
A legtöbben, a válaszadók 44 százaléka 5-10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40%) pedig 3-5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8 százaléka – szánna 10-15 ezer forintot biztosításra a nyaralás előtt, és ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, feltéve, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
„A kutatásunk eredményeiből is jól látszik, hogy a pandémia miatti kényszerű korlátozások után idén nagy a vágy a magyarokban, hogy útra keljenek. Örömteli tény, hogy már meglehetősen magas azok aránya, akik a biztonságot is szem előtt tartva tervezik meg a pihenésüket. Váratlan helyzetek bármikor adódhatnak és – különösen ha külföldön történik valami – akkor akár extrém magas költségekkel is járhat az incidens, amennyiben nem rendelkezünk megfelelő utasbiztosítással. A magyar piacon szerencsére ma már sokféle termék elérhető, mindenki megtalálhatja az igényeinek leginkább megfelelő megoldást, amit a legtöbb esetben ráadásul nagyon egyszerűen, akár online pár perc alatt is meg lehet kötni” – hívta fel a figyelmet Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak utasbiztosítási díjbevétele a múlt évben közel 8 milliárd forint volt, ami mintegy negyedével több a 2020-asnál. A pandémia előtti időszak eredményeitől azonban ez is jócskán elmarad, hiszen 2019-ben még 18 milliárd forintos volt az utasbiztosítási piac nagysága.
A CIG Pannónia Biztosító az online felmérést 2022. július 20. és augusztus 10. között végezte el, a kérdőívet több mint 3200-an töltötték ki.
Merkely Béla magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a napokban az RTL Klubnak többek között azt nyilatkozta, részben a külföldön nyaraló magyaroknak is köszönhetjük, hogy megérkezett a magyarországi koronavírus-járvány második hulláma.
Mint azt a videóinterjúban mondta, szerinte nem lett volna rizikós a nyáron esküvőt tartani sem, ha betartották volna a szabályokat. Nem lett volna rizikós, ha a fiatalok Siófokon, Balatonon vagy Horvátországban nem vettek volna részt több ezres bulikban, ahol egymástól 2 cm-re tartózkodtak és hordtak volna például maszkot – említette.
Úgy fogalmazott, mindig van olyan módszer, amellyel lehetőség van akár még egy ilyen kihívást is megvalósítani. A sporttal kapcsolatban megemlítette, amennyiben például a repülőtérről a Puskás Arénába egyenesen viszik a szurkolókat, a drukkerek maszkot hordanak és minden harmadik széken ülnek úgy, hogy a szabadban zajlik a futball, akkor ez alatt a 2 óra alatt komoly járványügyi jelentőséggel bíró esemény nem fog történni.
A járvány második hullámának erősödését Merkely az iskolakezdés időszakára várta, de a környező országokban bekövetkező nyári járvány elhúzódásának következményeit csapódnak le a magyar adatokon. Nagyon nehéz közép Európa szívében függetleníteni magunkat a környező országoktól, de az természetesen elvárható mindenkitől, hogy egy nyarat esetleg kicsit moderáltabban, döntően Magyarországon töltött volna – mondta.
Merkely ismerettségi körében is többen voltak, akik a külföldi nyaralást választották, ő nem ment más országba. Az idei nyáron valószínűleg százezrek nyaraltak külföldön és hozzájárultak ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.
Július közepétől már megnövekedett a külföldről behurcolt fertőzések száma, mivel a magyar lakosság elég jelentős része külföldön nyaralt, akik közül nem elhanyagolható számban nyaraltak Horvátországban. Bár a szomszédos ország „zöld” volt, azonban Horvátországban folyamatosan növekedtek az igazolt esetszámok. Ma már, ha a 2 hétre vonatkoztatott és 100 ezer lakosra számított pozitív eseteket nézzük, akkor Horvátország utolérte Romániát.
A magyarországi fertőzések ilyen mértékű növekedését Merkely véleménye szerint a horvátországi nyaralás okozta valamint az, hogy nálunk is megjelentek az un. „szuperfertőzők”, akik tudtukon kívül különféle rendezvényeken terjesztették tovább a kórt, ezért meglepően magas a magyar esetszám.
Az igazolt esetek száma nem fedi le a tényleges esetszámokat, erre vannak adatok, hiszen az igazolt és a valódi esetszámok között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Akár hússzorosak is – mondta többek között a videóban Merkely Béla.
A koronavírus-járványellenére a bátrabbak a csodás tengerpartokkal rendelkező Horvátország felé veszik az irányt.
Bár a szomszédos országban viszonylag jól kezelik a járványt és a mintegy 2 milliós lakosú ország jelenleg nem tartozik a veszélyesnek számító kategóriába, a kontaktkutatás miatt a horvátok regisztrációhoz kötik az országukba való beléptetést.
(Torlódás a letenyei M7-es autópálya határátkelőnél a horvát-magyar határon. Fotó: MTI/Varga György)
A hosszú sorok, a több órás várakozás tulajdonképpen azért alakul ki, mert sokan nem az online regisztrációs felületet használják vagy egyáltalán nem regisztrálnak, így a horvát rendőrök a határon kénytelenek felvenni az adatokat, ami személyenként akár 5 perc is lehet.
Mivel például Letenyénél az M7-es autópálya határátkelőhelynél egy-egy szombati turnusváltáskor akár több ezer autós is a tengerpartra igyekszik, az átlépési idő a regisztráció miatt jelentősen megemelkedik és már ki is alakult a torlódás.
A rendőrség azt javasolja, aki teheti a régi letenyei közúti határátkelőn próbálkozzon Ott a várakozási idő általában feleannyi, mint az autópálya-átkelőnél. Egyfajta „menekülési útvonal” is lehet, ha az M70-es autóúton Szlovénián át utazunk be Horvátországba, de ezt az opciót csak akkor érdemes választani, ha nagyon sokat kell várakozni a letenyei határon.
Tipp: Nem biztos, hogy a kora reggeli utazás a megfelelő Horvátországba, ugyanis a késő délutáni órákban – amire „lefogy a sor” szinte zavartalanul léphetjük át a horvát-magyar államhatárt, például Letenyénél.
(Torlódás a letenyei M7-es autópálya határátkelőnél a horvát-magyar határon. Fotó: MTI/Varga György)