Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek, így a horvát-magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetik igénybe az utazók – jelentette be a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn szombat éjszaka tartott ünnepségen.
Gordan Grlic Radman – aki korábban Horvátország budapesti nagykövete volt – beszédében magyar nyelven is történelmi lépésnek nevezte mindkét ország számára a schengeni övezethez csatlakozást. Úgy fogalmazott: országa két stratégiai célt is megvalósított ezzel a nappal, hiszen nemcsak a schengeni szabályok léptek életbe a belső határokon, de az eurózóna tagja is lett Horvátország.
(Pácsonyi Imre, a Zala megyei közgyűlés alelnöke, Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő, Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, Sifter Rózsa főispán, Mladen Andrlic budapesti horvát nagykövet és Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete (középen b-j) jelképesen felemelik éjfélkor a sorompót a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyes megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2022. december 31-én éjfélkor)
Hozzátette, hogy amikor budapesti nagykövet volt – 2012 és 2017 között -, hazája akkor lett az Európai Unió tagja, most pedig a külügyi tárca minisztereként jelentheti be, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez, ami teljes mozgásszabadságot jelent az EU-n belül. “Ez megkönnyíti és egyben javítja, előmozdítja a határokon átnyúló együttműködést.” Hatalmas előrelépés gazdasági téren ez két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van – méltatta a horvát politikus.
(Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter (j) és Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő kezet fog a horvát schengeni csatlakozás alkalmából a határátkelő ünnepélyesen megnyitóján a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
Gordan Grlic Radman szerint a határ mentén élők számára, akiknek birtokaik vannak a határ túloldalán, nagy előrelépés, de a turizmus szempontjából is további fellendülést hozhat a határ szabad átjárhatósága. “Köszönjük a baráti Magyarországnak a támogatást” – hangsúlyozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen felidézte, hogy évtizedekkel korában még milyen nehézségei voltak a határon átlépésnél. Mostantól azonban már megállás és várakozás nélkül kelhetnek át azoknak a turistáknak a százezrei, akik az Adriai-tengerhez utaznak – emelte ki.
(Magyar útlevélkezelők távoznak munkahelyükről a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan. Horvátország ettől a naptól huszadik országként csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. MTI/Varga György)
A határellenőrzés megszűnésével mindkét oldalon új együttműködési lehetőséghez jutottak a vállalkozók, de a horvát nemzetiségűek számára is kiemelkedő eredmény, hogy sokkal könnyebben tarthatják a kapcsolatot a túloldalon élő rokonaikkal, barátaikkal – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
A Letenye-Muracsány közúti határátkelőn tartott ünnepségen részt vettek a két ország nagykövetei, valamint kisebbségi képviselői, Zala megye és a határ menti települések vezetői, illetve Muraköz megye és a közeli települések irányítói is. Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát-magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés. MTI
Horvátország január elsején huszadik országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik. Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat.
A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2). Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az “euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót. Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja. Gebauer Szabolcs/MTI
A koronavírus-világjárvány miatti két évnyi visszaesés után a 2019-es rekordot közelítik idén Horvátországban a magyar turisták adatai – közölte magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HTZ) szerdán az MTI-vel.
Ivana Herceg, a HTZ budapesti képviseletének igazgatója a szervezet jubileuma alkalmából tartott rendezvényen azt emelte ki, hogy mostanáig a 2019-es év volt a legsikeresebb, miután a magyar turisták adatai akkor haladták meg először a 3 millió vendégéjszakát Horvátországban. A koronavírus-járvány miatti két év visszaesés után idén ezt a rekordot ismét megközelítették a magyarok, miután mostanáig 595,8 ezer turista 3 millió 44 ezer éjszakát töltött az adriai államban. A 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió éjszakát pihent Horvátországban.
Irena Persic Zivadinov, a Kvarneri Idegenforgalmi Közösség igazgatója az évfordulós megemlékezésen jelezte: a magyar turisták közel harmada választja a Kvarnert, azaz Tengermellék-Hegyvidék megyét nyaralásának színhelyéül, Crikvenica, Abbázia (Opatija), Rab, Krk és Lopar az általuk leglátogatottabb horvát úti célok között szerepel. A tavalyihoz képest 32 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek idén a magyarok ebben a régióban, az adatok megközelítik a 2019-es évét.
A közlemény idézi Kristjan Stanicic, a HTZ igazgatója szavait, aki azt hangsúlyozta: Horvátország számára nagyon fontosak a magyar vendégek, Magyarország ugyanis a legtöbb turistát és vendégéjszakát adó küldőpiacok top 10-es listájának állandó szereplője. A magyar turisták “rendkívül lojális vendégek”, de Horvátország arra is törekszik, hogy minél több fiatal magyar turista a szárazföldi területeket is ismerje meg az év egészében.
Horvátország jövőre belép az eurózónába, illetve küszöbön áll a schengeni csatlakozása is, “ami tovább növeli a horvát turizmus versenyképességét az európai környezetben”, és ebből a magyarországi vendégek is profitálnak – jelentette ki Kristjan Stanicic Budapesten.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint közötti kiadással számoltak az idei nyaralás kapcsán, de a pihenésre indulók 8 százalékánál 600 ezer forintnál is magasabb volt ez a tétel – derül ki a CIG Pannónia Biztosító online felméréséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség kiemelten fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás alatt is, az utazók több mint kétharmada külön utasbiztosítást is köt.
A CIG Pannónia Biztosító online felmérése során a válaszadók közel 90 százaléka jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni, és mindössze 11,2 százalék nem utazott el kikapcsolódni. A kutatás szerint a legtöbben belföldre utaztak, a válaszadók 40,8 százaléka jelezte ezt, valamivel több mint negyedük külföldi nyaralásra indult, illetve 21,1 százalékuk itthon és a határon túl is elidőzött ezen a nyáron.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint körüli költéssel számoltak, a megkérdezettek kicsit több mint 40 százaléka tett így. A válaszadók negyede fejenként 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5 százalékuk pedig 300 és 600 ezer forint között költött erre a célra. Az online kérdőívet kitöltők 8 százaléka pedig fejenként 600 ezer forintnál is többet szánt arra, hogy valódi kikapcsolódást jelentsen a nyaralás.
A többség a nyaralás során is szembesült az inflációval, a válaszadók 52,8 százaléka szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30 százalék tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7 százalék pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben.
Pandémia és háború – a nyaralásra is hatással voltak
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz-ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3 százaléka kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13 százalék ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre. Viszonylag sokan vannak azonban – az összes válaszadó 40,7 százaléka -, akik egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia, illetve a háború kitörése előtt.
A reptereken Európában és világszerte tapasztalható problémák egyelőre nem igazán tántorítják el a magyarokat a repüléstől. A CIG Pannónia kutatása során a megkérdezettek 35,1 százaléka jelezte, hogy idén nem repülővel indul nyaralni. Azok közül, akik repülőre ülnek, közel 17 százalék egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet a reptereken. A válaszadók 28,5 százaléka úgy nyilatkozott, hiába aggódnak a hírek miatt, ha csak repülővel tudják megközelíteni az úticéljukat, akkor gépre szállnak. A megkérdezettek mintegy ötöde viszont az aggasztó hírek miatt lemond inkább a repülésről.
Odafigyelünk a biztonságra
A felmérés alapján a többség fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás során is. A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1 százalék pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához/bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4 százalék ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4 százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A kutatás során megkérdezettek összesen 54,5 százaléka véli úgy, hogy a mostani helyzetben – a pandémia, vagy a reptéri problémák miatt – még fontosabb, hogy rendelkezzen utasbiztosítással, a fennmaradó 45,5 százalék viszont úgy látja, hogy korábban is pont ugyanennyire fontos volt az utasbiztosítás.
A legtöbben, a válaszadók 44 százaléka 5-10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40%) pedig 3-5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8 százaléka – szánna 10-15 ezer forintot biztosításra a nyaralás előtt, és ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, feltéve, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
„A kutatásunk eredményeiből is jól látszik, hogy a pandémia miatti kényszerű korlátozások után idén nagy a vágy a magyarokban, hogy útra keljenek. Örömteli tény, hogy már meglehetősen magas azok aránya, akik a biztonságot is szem előtt tartva tervezik meg a pihenésüket. Váratlan helyzetek bármikor adódhatnak és – különösen ha külföldön történik valami – akkor akár extrém magas költségekkel is járhat az incidens, amennyiben nem rendelkezünk megfelelő utasbiztosítással. A magyar piacon szerencsére ma már sokféle termék elérhető, mindenki megtalálhatja az igényeinek leginkább megfelelő megoldást, amit a legtöbb esetben ráadásul nagyon egyszerűen, akár online pár perc alatt is meg lehet kötni” – hívta fel a figyelmet Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak utasbiztosítási díjbevétele a múlt évben közel 8 milliárd forint volt, ami mintegy negyedével több a 2020-asnál. A pandémia előtti időszak eredményeitől azonban ez is jócskán elmarad, hiszen 2019-ben még 18 milliárd forintos volt az utasbiztosítási piac nagysága.
A CIG Pannónia Biztosító az online felmérést 2022. július 20. és augusztus 10. között végezte el, a kérdőívet több mint 3200-an töltötték ki.
Merkely Béla magyar orvos, kardiológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a napokban az RTL Klubnak többek között azt nyilatkozta, részben a külföldön nyaraló magyaroknak is köszönhetjük, hogy megérkezett a magyarországi koronavírus-járvány második hulláma.
Mint azt a videóinterjúban mondta, szerinte nem lett volna rizikós a nyáron esküvőt tartani sem, ha betartották volna a szabályokat. Nem lett volna rizikós, ha a fiatalok Siófokon, Balatonon vagy Horvátországban nem vettek volna részt több ezres bulikban, ahol egymástól 2 cm-re tartózkodtak és hordtak volna például maszkot – említette.
Úgy fogalmazott, mindig van olyan módszer, amellyel lehetőség van akár még egy ilyen kihívást is megvalósítani. A sporttal kapcsolatban megemlítette, amennyiben például a repülőtérről a Puskás Arénába egyenesen viszik a szurkolókat, a drukkerek maszkot hordanak és minden harmadik széken ülnek úgy, hogy a szabadban zajlik a futball, akkor ez alatt a 2 óra alatt komoly járványügyi jelentőséggel bíró esemény nem fog történni.
A járvány második hullámának erősödését Merkely az iskolakezdés időszakára várta, de a környező országokban bekövetkező nyári járvány elhúzódásának következményeit csapódnak le a magyar adatokon. Nagyon nehéz közép Európa szívében függetleníteni magunkat a környező országoktól, de az természetesen elvárható mindenkitől, hogy egy nyarat esetleg kicsit moderáltabban, döntően Magyarországon töltött volna – mondta.
Merkely ismerettségi körében is többen voltak, akik a külföldi nyaralást választották, ő nem ment más országba. Az idei nyáron valószínűleg százezrek nyaraltak külföldön és hozzájárultak ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.
Július közepétől már megnövekedett a külföldről behurcolt fertőzések száma, mivel a magyar lakosság elég jelentős része külföldön nyaralt, akik közül nem elhanyagolható számban nyaraltak Horvátországban. Bár a szomszédos ország “zöld” volt, azonban Horvátországban folyamatosan növekedtek az igazolt esetszámok. Ma már, ha a 2 hétre vonatkoztatott és 100 ezer lakosra számított pozitív eseteket nézzük, akkor Horvátország utolérte Romániát.
A magyarországi fertőzések ilyen mértékű növekedését Merkely véleménye szerint a horvátországi nyaralás okozta valamint az, hogy nálunk is megjelentek az un. “szuperfertőzők”, akik tudtukon kívül különféle rendezvényeken terjesztették tovább a kórt, ezért meglepően magas a magyar esetszám.
Az igazolt esetek száma nem fedi le a tényleges esetszámokat, erre vannak adatok, hiszen az igazolt és a valódi esetszámok között nagyon nagy különbségek is lehetnek. Akár hússzorosak is – mondta többek között a videóban Merkely Béla.
