Magyarországon 2021-ben összesen 30 593 rákos beteg hunyt el a KSH adatai szerint, ez azt jelenti, hogy 100 000 magyarból 315 rosszindulatú daganatos betegség miatt vesztette életét. Mindeközben a WHO nemzetközi statisztikái is azt mutatják, hogy az elmúlt harminc évben jelentősen megnőtt az 50 év alatti rákos betegek száma, itthon mégis egyre nehezebb eljutni a rákszűrésekre.
A közgyógyellátásban egy egyszerű laborvizsgálatra heteket, komolyabb szakorvosi vizsgáltara hónapokat kell várnia a pácienseknek Magyarországon. Aki összetettebb egészségügyi problémával küzd, és többféle vizsgálat előtt áll, annak akár fél- egy évet is várhatnak, ami halálos betegségek esetében azt jelentheti, hogy túl későn diagnosztizálják a pácienst.
Csökken a gyógyulási esélyünk olyan könnyen kezelhető betegségeknél is, mint a bőrdaganat vagy a méhnyakrák, amelyeket ha időben diagnosztizálnak, akkor magas a túlélési esély. Hazánkban 2001 és 2014 között 50%-kal nőtt a melanómás betegek száma, és ez az érték évente akár 5-8%-kal is nőhet az egyre erősebb UV-sugárzás miatt. A bőr-, méh-, emlő-, vastagbél- és prosztatarák egyre több magyart érint, miközben egyre nehezebb eljutni a szűrővizsgálatokra.
Ezt a tendenciát az Oktogon Medical Center tulajdonosa és a klinika szakemberi is megtapasztalták. Folyamatosan növekedett az igény a magán egészségügyi ellátásra, és egy idő után a rendelő sem tudta olyan gyorsan ellátni a betegeket, ahogy jelentkeztek, még náluk is pár hetes várólista alakult ki például a hematológián.
„Először egy 120 négyzetméteres magán rendelőt nyitottam különféle szakrendelésekkel, szűrővisgálatokkal, néhány éven belül azonban látható volt, hogy bővülnünk kell, ezért nem messze az első klinikától létrehoztunk egy másikat is. Azonban már ez a két helyszín sem tűnt elégnek ahhoz, hogy minden pácienst napokon belül fogadni tudjunk, így eljött az újítás ideje. Most nyitjuk meg az új Oktogon Medical Centert, ahol a szakrendelők számát megdupláztuk. A 270 négyzetméteres új klinikán dupla sebészeti, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, hematológiai szakrendelő van, ahol párhuzamosan rendelnek az orvosaink.” – nyilatkozott a bővülés okáról Farkas Levente, az Oktogon Medical Center tulajdonosa.
A gyorsaság életet menthet
A klinikát 100-120 milliós beruházással tudták akkorára bővíteni az új helyszínen, hogy a betegek akár 24 órán belül orvosi segítséget és diagnózist kapjanak. A Budapest belvárosában, az Oktogonnál található egészségügyi intézmény nemcsak tágasabb és exkluzívabb lett, de könnyebben megközelíthető, nagyobb kapacitással bír és a szolgáltatások köre is bővült.
„Mindenkinek komolyabban kellene vennie a rendszeres egészségügyi szűréseket, kezdve az általános laborvizsgálattól a szakorvosi ellenőrzésekig. Az Oktogon Medical Centerbe a legtöbben gége-, prosztata-, nőgyógyászati, bőrgyógyászati és kardiológiai szűrésekre járnak, és ez le is fedi a leggyakoribb, magyarokra jellemző, súlyos betegségek kiszűrését. A tágasabb, nagyobb gépparkkal bővített új klinikán egy-két napon belül mindenki megfelelő járóbeteg-ellátás kaphat.” – emelte ki Farkas Levente a klinika szűrőprogramjának fontosságát.
Minden idők egyik legsikeresebb magyar találmánya idén pontosan 25 éve, 1998-ban került forgalomba. Az Avemar jelenleg több mint 30 országban egészíti ki a rákbetegek klinikai kezelését. Ebből a jelentős alkalomból kérdeztük a feltalálót, Dr. Hidvégi Mátét.
Az Avemar megjelenése 1998-ban új fejezetet nyitott: ez volt a világ első fermentált-búzacsíra készítménye. Megjelenéséről a nemzetközi hírtelevíziók is beszámoltak. Jelentőségét bizonyítja, hogy az 1960-as évek óta ez volt az első nem-gyógyszer készítmény, melyet onkológiai indikációban törzskönyveztek Magyarországon mint daganatos betegek részére szánt speciális gyógyászati célú tápszert.
Feltalálója, Dr. Hidvégi Máté a rákkutatásban szerzett érdemeiért Köztársasági Elnöki aranyéremben részesült, a készítményt pedig jelenleg is az Egyesült Államoktól Japánig forgalmazza gyártója, a Biropharma Kft.
25 évvel a készítmény megalkotása után mennyire része mindennapjainak az Avemar? Apám tanította nekem, hogy olyan ember legyek, akit fel lehet hívni telefonon, odafigyel a másikra és segít. Rájöttem, hogy ez volt apám boldogságreceptje. Manapság is, szinte mindennap, felhív valaki, vagy e-mailt küld és tanácsot vár, kérdez az Avemarról. Mindenkinek a tőlem telhető maximumot adom. Ez a boldogságformulám. Nem telik el nap úgy, hogy ne foglalkozzam az Avemarral. Ide tartozik az is, hogy részese vagyok az Avemarral folyó kutatásoknak, pontosabban egy részüknek, mert gyakran találkozom olyan publikációval, amely az Avemar tudományos értékét tárgyalja, ám a szerzőket nem ismerem. Például az egyik kedvenc cikkemet, ami az Avemarral végzett egyik eredeti kutatás eredményeit közli, előttem ismeretlen japán kutatók írták. Élvezet volt olvasni, és tanulni tőlük.
Hogyan emlékszik vissza a feltalálás körüli időszakra? Izgalmas évek voltak. Az 1990-es évek eleje. A politikai rendszerváltoztatás ideje. A rák bioterápiájának elindulása. Nekem az járt a fejemben, hogy megvalósítsam az álmomat: előállítsak egy olyan szert, ami része lehet a rákellenes küzdelemnek, miközben az egészséges sejteket nem károsítja.
Mi kellett hozzá, hogy a ’90-es évek közepén belevágjon az Avemar kísérletekbe? Hit. Hit nélkül nem ment volna semmi. A másik nagyon fontos szempont az emberi tényező volt. A legjobb tudósokat nyertem meg a kutatásnak. A harmadik pedig a pénz, a kísérletekhez szükséges anyagiak biztosítása volt.
Milyen akadályokat kellett leküzdenie a kezdetekkor? Az irigységet említem. A Műegyetemen, ahol dolgoztam, azt mondta nekem az akkori dékán, hogy kívánja, sikerüljön az Avemar projekt, de ügyeljek az SI faktorra. Nem a nemzetközi mértékegységrendszerre gondolok, – tette hozzá, hanem a sárga irigységre. Ha azt kérdezi, hogy az akadályok leküzdésében kinek köszönhetek a legtöbbet, nézze meg az első publikációinkat. Az ott szereplő szerzőknek köszönhetem a legtöbbet. És még valakinek: a Széchenyi-díjas Eckhardt Sándor professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatójának, aki kézzel írott, angol ajánlólevelet adott, amiben brilliant chemistnek nevezett. Nem fordítom le magyarra, mert túl szépen hangzik. A legnagyobb elismeréseim egyike. Önzetlenül tette. Az ilyen emberek adtak nekem erőt.
Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy az Avemar sikeres és népszerű lesz? 1999-ben, amikor az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatok első eredményeit konferenciákon közzétették.
Számos nemzetközi vizsgálatban vett részt az elmúlt évtizedekben, melyek voltak az Ön számára legfontosabbak? Mindegyik fontos volt. De ha megint egyet lehet csak megneveznem, akkor a budapesti Tűzoltó utcai gyermekklinikán az Avemarral elvégzett klinikai vizsgálatot említem. Nemcsak azért, mert nagy nemzetközi visszhangja lett, hanem elsősorban a gyerekek miatt.
Hogyan változott megítélése szerint a rákbetegség és a rákgyógyítás helyzete az elmúlt 25 évben? A betegség annyiban változott, hogy hamarabb, korábbi stádiumban lehet felismerni. Ezt a diagnosztika fejlesztésének köszönhetjük. A rákgyógyítás 25 évvel ezelőtt főként az onkosebészetet és a radio- kemoterápiát jelentette. Szerepeltek persze egyéb gyógyszerek, hormonok is, de a hangsúly a műtéten, a kemoterápián és a sugárkezelésen volt. A daganat sebészeti eltávolítása ma is a legfontosabb a rák gyógymódjai között. Ami azonban nem volt 25 évvel ezelőtt, az a fejlett, innovatív immunterápia.
Milyen távlatokat lát a találmány számára? Vannak olyan eredmények, amelyekből arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy az Avemarnak olyan általános szerepe lehet az egészség megőrzésében, mint bizonyos vitaminoknak. Én megelégszem az Avemar rákterápiában való egyre tágabb alkalmazásával.
Fáj a derekad már egy ideje, időpontot kérsz a háziorvoshoz. Ő beutalót ad, mondjuk, a reumatológushoz.
Időpontot kérsz, kapsz is, 3 hónap múlva. Ő nem talál semmit, de nem is nagyon foglalkozik veled, pedig elég lenne egy ct. Visszamész a háziorvoshoz.
Ő töri a fejét, elküld a nőgyógyászhoz. Időpontot kérsz, kapsz is, másfél hónap múlva. Ő sem talál semmit, de nem is nagyon foglalkozik veled, pedig elég lenne egy szimpla ultrahang. Kicsit vársz, mielőtt visszamész a háziorvoshoz, mert már ciki az egész.
Aztán mégis, mert már nem csak a derekad fáj. Röstelkedsz, időpontot kérsz, háziorvos is kissé feszült, mondja, biztos idegi alapon van, manapság mindenkinek idegi alapon van minden. A tb, amit fizetsz, az nem idegi alapon van, az csak úgy van, értelme nem sok. Háziorvos elküld belgyógyászati vizsgálatra.
Időpontot kérsz, bár január van, júliusra kapsz, hiába próbálsz egyezkedni a feszült asszisztenssel, gyűlöl, pedig nem is ismer. Kicsit elgondolkodsz azon, hogy miért ilyen undok, aztán arra jutsz, hogy nyilván azért, mert beteg vagy, és valahogy minden beteg eltér a normálistól, tehát deviáns, az meg macera, procedúra és meló, szóval megérted, hogy ismeretlenül is utál.
Valahogy már így vagy magaddal te is. És még az a fájdalom is. És hogy teher lettél, nem csak az egészségügynek, de a családod is felbolydult.
Aztán a diagnózis… Azonnal kórház. Hirtelen felgyorsulnak az események, csak kapkodod a fejed, a harmadik nap reggel még azt gondolod, hogy lesz negyedik nap is. Nem lett, annyi volt az áttét. És képzeld, már egy hete halott leszel, de még mindig lesz olyan eredményed, ami nem készült még el.
Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a „rák sok fajtáját gyógyíthassa” – számolt be róla a BBC hírportálja.
A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.
A módszert klinikai vizsgálatokban, betegekkel nem tesztelték, a kutatók szerint azonban „hatalmas lehetőség rejlik benne” – olvasható a Nature Immunology című szaklap aktuális számában.
A tudósok eddig feltáratlan folyamatok után kutattak, amelyekkel az emberi immunrendszer természetes úton megtámadja a tumort.
A vérben bukkantak egy úgynevezett T-sejtre, vagyis egy immunsejtre, amely azt keresgéli a szervezetben, hogy van-e valahol olyan veszély, amit el kell pusztítani.
A sejt a tudósok szerint a rákos daganatok széles köre ellen hatásos.
„Esélyes, hogy minden rákos beteget meg lehet vele gyógyítani. Korábban senki se hitte, hogy ez lehetséges, most azonban kilátás nyílt egy minden páciensnek hatásos rákgyógyításra, a T-sejtek egy típusa képes lehet nagy számú rákfajta elpusztítására” – mondta el a BBC-nek Andrew Sewell kutató.
A T-sejtek felszínén receptorok helyezkednek el, ezekkel „veszik észre” a veszélyt. A cardiffi kutatócsoport olyan T-sejtet fedezett fel, amely receptoraival laboratóriumban sikeresen talált meg és pusztított el tüdő-, bőr-, vér-, bél-, mell-, csont-, prosztata-, petefészek-, veserákos és agydaganatos sejteket. Az egészséges szövetet nem károsította.
Még kutatják, pontosan hogy zajlik a folyamat.
A szóban forgó T-sejt-receptor egy MR1 nevű molekulával lép interakcióba, amely az emberi szervezet minden sejtjének felületén megtalálható.
Úgy vélik, az MR1 jelzi az immunrendszernek, hogy a sejtjében rendellenes anyagcsere folyik.
T-sejtes rákterápiák már léteznek, a rákgyógyítás egyik legígéretesebb területe az immunterápia.
A leghíresebb eljárás a CAR-T elnevezésű, amelyben a páciens T-sejtjeit alakítják át genetikailag, hogy felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket. A módszerrel látványos eredményeket értek el, gyógyíthatatlan betegeket tettek tünetmentessé, azonban csak kevés daganat esetében hatásos.
A cardiffi kutatók szerint az általuk felfedezett T-sejt-receptor „univerzális rákgyógymódhoz” vezethet.